Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a román legfelsőbb bíróságon feljelentette uszításért Klaus Iohannis román elnököt – közölte kedd délután Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája.
Tőkés László református lelkész Fotó: Rosta Tibor / MTI
Az EMNT és az SZNT jogi hátterét biztosító Siculitas Egyesület Kincses Előd ügyvédi irodáját kérte fel a feljelentés megfogalmazására. A beadvány szerint a román államelnök április 29-i televíziós beszédében gyűlöletre és diszkriminációra uszított, ezt pedig a törvény bünteti, számol be róla az MTI.
A feljelentés a román büntető törvénykönyv 369. cikkelyére hivatkozik, amely tiltja a polgárok uszítását bármilyen módon arra, hogy gyűlöljék vagy hátrányosan megkülönböztessék az emberek valamely csoportját. A feljelentők úgy vélték: jelen esetben a romániai magyarok, a legnagyobb ellenzéki párt tagjai, valamint Magyarország állampolgárai ellen irányult az uszítás. A jogszabály 6 hónaptól 3 évig tartó börtönbüntetést ír elő azok számára, akik az említett bűncselekményt elkövetik.
A feljelentés, amelyet Tőkés László EMNT-elnök és Izsák Balázs SZNT-elnök írt alá, rámutat az államfő fellépésének társadalmi veszélyességére, és megállapítja: e magatartás nem maradhat megtorlatlan az igazságszolgáltatás által.
Kifogásolt televíziós beszédben Klaus Iohannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) „azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Magyarul köszöntve a PSD elnökét, feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?
A kijelentés miatt a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat és a PSD is feljelentette az elnököt a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnökei pedig levélben kérték Donald Tuskot, az Európai Néppárt (EPP) elnökét, hogy lépjen fel Klaus Iohannis gyűlöletbeszéde ellen.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Mint ahogy azt már hírül adtunk Románia szenátusa (az országgyűlés felső háza – a szerk.) április 29-én elutasította az ország Székely régiójának autonómiájáról szóló törvényjavaslatot. A Digi24 jelentése szerint: „A román szenátus 126 szavazattal elutasította a Székelyföld autonómiájáról szóló projektet, ahol tömbben él a magyar nemzeti kisebbség”. A szenátusban a magyar autonómiáról folytatott vita két órán át tartott. A projektet csak a kezdeményezői, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselői támogatták.
Maga a törvénytervezet az alábbi autonóm
feltételeket tartalmazza:
a törvénytervezet helyreállítaná a székely székeket,
regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, ide tartozna Hargita,
Kovászna és Maros megye egy része
székely autonómiában, a törvénytervezet szerint 4 évente
„helyi elnökválasztást” vezetnének be
az autonómia területén a magyar nyelv is a hivatalos lenne,
s használnák az állami intézményekben
magyar nemzet szimbolikájának szabad használata
a helyi és regionális önkormányzati posztokra olyan
személyek kinevezése, akik beszélik a nemzeti kisebbségek nyelvét és maguk is
annak a képviselői.
Az RMDSZ képviselői elmondták, hogy a
dokumentum a „régió történelmi
identitását” tükrözi, és egyenlő esélyeket biztosít a polgárok számára,
valamint megvédi a magyar identitást. A képviselők arról biztosították
képviselőtársaikat, hogy a régió autonómiája nem jelent veszélyt Románia
területi egységére és szuverenitására.
A román kormány azonban határozottan
ellenezte a jogszabály elfogadását. Ezen kívül a Képviselőház különbizottságai
sem támogatták. Az adminisztratív bizottság képviselői kijelentették, hogy a
törvényjavaslat sérti az alkotmányt, amely szerint Románia nemzeti, szuverén és
független, egységes és oszthatatlan állam. Mint ismeretes, a parlament alsó
háza a Székelyföld autonómiájáról szóló törvény mellett szavazott.
Kelemen Hunor a magyarok elleni gyűlöletkeltésnek, államfőhöz méltatlan, hisztérikus kirohanásnak nevezte azt, hogy a román államfő, Klaus Iohannis Székelyföld autonómiastatútumának hallgatólagos elfogadása miatt azzal vádolta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy „odaadná Erdélyt a magyaroknak”.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint a román államfő azzal riogatja honfitársait, hogy „a magyarok elveszik Erdélyt”, ami a – 90-es években jelentős támogatottsággal rendelkező, szélsőségesen nacionalista – Nagy Románia Párt (PRM) erőszakos és veszélyes politikájára emlékeztet.
„Ma az elmúlt harminc év példátlan megnyilvánulásának voltunk tanúi, hiszen az elnöki palota mikrofonjától zúg a félretájékoztatás és a magyarok elleni gyűlöletkeltés. Az RMDSZ határozottan elutasítja ezt a fajta beszédet és gyűlöletbeszédet. Az államelnöknek elnézést kell kérnie ezért a nagyon veszélyesen elcsúszott mondatáért” – olvasható az RMDSZ elnökének sajtóközleményében.
Az autonómiastatútumról a szenátusban hozzák meg a végső döntést. A szenátusban többségben lévő szociáldemokrata politikusok bejelentették: szerdán rendkívüli ülésre hívják össze a parlament felsőházát, hogy mielőbb elutasítsák a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet.
Igaz, csak hallgatólagosan bólintott rá az alsóház: a határidő lejártáig nem utasították el a javaslatot, annak ellenére, hogy máskor érdemi vita nélkül megtették ezt.
A román parlament alsóháza hallgatólagosan elfogadta Székelyföld autonómiastatútumának törvénytervezetét – idézi a törvénytervezetet kidolgozó Székely Nemzeti Tanács (SZNT) keddi közleményét az MTI. Kifejtették: az alkotmány értelmében a törvénytervezetekről a román parlament először megkeresett háza 45 napon belül dönt, ám a határidő átlépése esetén a törvény az illető ház által elfogadottnak számít, és átkerül a parlament másik házához.
A román parlament honlapján az jelenik meg, hogy a tervezetet április 23-án fogadta el a képviselőház, és az immár a szenátus asztalán van.
A tavaly decemberben benyújtott statútum – ami az RMDSZ honlapján is olvasható – Románián belül Kovászna, Hargita és Maros megyékből hozna létre egy autonóm régiót. A parlament emberjogi bizottságában még februárban tárgyaltak az autonómia statútumról, amely – annak kidolgozói szerint – törvényes keretet biztosítana a romániai magyar kisebbség alapvető etnikai, nyelvi és kulturális jogainak, anélkül, hogy a székelyföldi románoktól megtagadná ugyanezt.
A hallgatólagos elfogadásról Benkő Erika, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kedden úgy nyilatkozott, hogy őt kifejezetten bántja, hogy a plenáris ülésen nem tudtak érvelni Székelyföld autonómiája mellett, hiszen az lett volna a tervezet benyújtásának a lényege, hogy lebontsák az előítéleteket, tévhiteket és félelmeket ezzel kapcsolatosan – írja a Transindex. A tervezetet immár sokadszorra is benyújtó Kulcsár-Terza József viszont arról nyilatkozott a Háromszéknek, hogy mindenképpen előrelépés történt: változhat az a korábban megszokott gyakorlat, hogy érdemi vita nélkül utasítják az ilyen tervezeteket.
Az SZNT elismerte, hogy a képviselőház a rendkívüli állapot miatt nem tudta tartani a 45 napos határidőt, de úgy vélte, a fejlemény bizonyítja, hogy érdemes ismételten is benyújtani a Székelyföld autonóm státusát meghatározó törvénytervezetet. A tanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a képviselőház szakbizottságaiban kulturált vita folyt a tervezetről, mi több néhány képviselő a tervezet mellett foglalt állást, illetve tartózkodott.
