Illja Vityukot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) volt kiberbiztonsági főnökét, akit a személyes pénzügyeivel kapcsolatos vizsgálatot követően felfüggesztettek posztjáról – május 1-jén kiadott elnöki rendelettel hivatalosan is elbocsátották. A slidstvo.info oknyomozó portál április 4-én azt írta, hogy Vityjuk családja legalább 25,5 millió hrivnya piaci értékű ingatlant vásárolt – írta meg a kyivindependent.com.
Vityuk felesége állítólag a férje kinevezése után kezdett sokat keresni, és a piaci ár alatt vásárolt egy lakást egy prémiumkategóriás kijevi lakóparkban. A Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség a jelentések szerint a leleplezések után elkezdte Vityuk megfigyelését.
A csatorna közölte, hogy a nyomozást vezető újságírója, Jevhenyij Szulhat később megtorlásként a sorozótisztek célkeresztjébe került. A tiszteket állítólag a Vityuk osztályának egyik SZBU-tisztje kísérte.
Az SZBU napokkal később bejelentette, hogy Vityukot felfüggesztették és a frontra küldték, miközben a slidstvo.info leleplezéseivel kapcsolatos vizsgálat folyamatban van. A főügyészség április elején bejelentette, hogy az esetet követően büntetőeljárást indított az SZBU alkalmazottai és a katonai behívó tisztjei által elkövetett esetleges hivatali visszaélés és egy újságíró szakmai tevékenységének akadályozása miatt.
Ez csak a legutóbbi incidens volt az ukrán média által a sajtóval szembeni fokozódó nyomásgyakorlásnak tekintett események sorában. Januárban a bihus.info közzétett egy vizsgálatot, amelyből kiderült, hogy az SZBU nemzetállamiság-védelmi osztálya hónapokig megfigyelte a csapatát.
Felfüggesztették állásából a Védelmi Minisztérium egyik főosztályvezetőjét, mert érintett az 1,5 milliárd hrivnyás lőszerbeszerzési lopásban – közölte pénteken az rbc.ua hírportál a Védelmi Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Rusztem Umerov védelmi miniszter 2024. február 1-i határozatával, Ivan Havriljuk altábornagy, védelmi miniszterhelyettes előterjesztésére felfüggesztették hivatali feladatainak az ellátása alól Toomas Nahkurt, a katonai-műszaki politikai, fejlesztési főosztály megbízott vezetőjét, aki a fegyverek és hadfelszerelések beszerzéséért felelt.
Mint a főosztályon megjegyezték, a felfüggesztés oka, hogy Toomas Nahkurt 2024. január 27-én hivatalosan meggyanúsították egy folyamatban lévő büntetőeljárásban.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy január 27-én házkutatásokat tartottak a Védelmi Minisztérium egykori és jelenlegi tisztviselőinél, valamint a Lviv Arszenál fegyvergyár vezetőinél. A lembergi tisztségviselőket csaknem 1,5 milliárd hrivnya elsikkasztásával gyanúsítják a fegyveres erők lőszerbeszerzése során.
A bíróság korrupciós bűncselekmény elkövetésében találta bűnösnek Olekszandr Tretyakot, Rivne polgármesterét. Egy évre felfüggesztették tisztségéből, és pénzbírságot kell befizetnie. Tretyak fellebbezést nyújt be a határozat ellen.
Rivne polgármesterét, Olekszandr Tretyakot korrupciós adminisztratív bűncselekmény elkövetésében találták bűnösnek. A bíróság ítélete értelmében 6800 hrivnya pénzbírságot kell befizetnie, valamint egy évre felfüggesztették hivatalából, számolt be a Szuszpilne.
Korábban a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség összeférhetetlenség miatt három jegyzőkönyvet állított ki Tretyak ellen. Két vádat ejtettek szabálysértés hiánya és az elévülés miatt. A harmadik vád szerint ogtalanul fizetet prémiumokat a városi végrehajtó bizottság ügyeit intéző Maria Kornyicsuknak, aki 45 000 hrivnyával járult hozzá a polgármester választási alapjához.
A vádlott a bíróság döntése ellen fellebbezett. A jelenleg Németországban üzleti úton lévő Rivne polgármestere már kommentálta az ítéletet – nem ismerte el bűnösségét, és úgy véli, hogy a bíróság, durván megsértve az eljárási jogszabályokat hozta meg az ítéletet.
„Petro Denyiszjuk bíró a 2023. július 7-re kitűzött bírósági ülés elhalasztásának alapos okai ellenére, jelenlétem nélkül tartotta meg azt, amivel durván megsértette a jogszabályokat… Sajnos kénytelen vagyok leszögezni, hogy a helyi önkormányzatokra nehezedő nyomás továbbra is fennáll. És a háború ellenére kénytelenek vagyunk még egy mai valóságban élni: Denyiszjuk bíró számára nem léteznek törvények. Valamiért úgy véli, hogy az ukrán Alkotmány és az ukrán közigazgatási szabálysértési törvénykönyv követelményei rá nem vonatkoznak. Fellebbezni fogunk, kiállunk a jogainkért” – írta.
Matt Hancock isn’t a ‘celebrity’, he’s the former health secretary who oversaw the UK having one of the highest death tolls in the world from Covid-19 whilst breaking his own lockdown rules.
1/5
— Covid-19 Bereaved Families for Justice UK (@CovidJusticeUK) November 1, 2022
Lemondott tisztségéről Vjacseszlav Sapovalov a védelmi miniszter helyettese a Védelmi Minisztériumban a hadsereg élelmiszer-beszerzése körül kirobbant korrupciós botrány miatt, a felmondását Olekszij Reznyikov védelmi miniszter már el is fogadta – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Védelmi Minisztérium honlapjára hivatkozva.
A közlemény szerint Vjacseszlav Sapovalov volt a felelős a fegyveres erők hadtápellátásáért, és kérte a felmentését, hogy ne „veszélyeztesse a fegyveres erők stabil ellátását a túlárazott élelmiszer-vásárlással kapcsolatos korrupciós botrány következtében”. „Annak ellenére, hogy a bejelentett vádak megalapozatlanok és légből kapottak, Vjacseszlav Sapovalov felmondása az európai és demokratikus politika hagyományaihoz méltó tett, annak demonstrációja, hogy a védelem érdeke minden minisztériumban vagy beosztásban magasabb rendű” – állapította meg a Védelmi Minisztérium nyilatkozata.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a múlt héten az ukrán sajtó közzétett egy oknyomozó riportot, amelyben azt állította, hogy az ukrán Védelmi Minisztérium 2-3-szor magasabb áron vásárol élelmiszert a fegyveres erőknek, mint amennyiért a kijevi szupermarketekben kapható.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Lemondott tisztségéről Vjacseszlav Sapovalov a védelmi miniszter helyettese a Védelmi Minisztériumban a hadsereg élelmiszer-beszerzése körül kirobbant korrupciós botrány miatt, a felmondását Olekszij Reznyikov védelmi miniszter már el is fogadta.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1674566760
[modified] => 1674558680
)
[title] => Lemondott a védelmi miniszterhelyettes a hadsereg élelmiszer-beszerzése körüli korrupciós botrány miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=68369&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 68369
[uk] => 68377
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 68370
[image] => Array
(
[id] => 68370
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/vjacseszlav-sapovalov.jpg
[original_lng] => 23841
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/vjacseszlav-sapovalov-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/vjacseszlav-sapovalov-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/vjacseszlav-sapovalov.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/vjacseszlav-sapovalov.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/vjacseszlav-sapovalov.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/vjacseszlav-sapovalov.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/vjacseszlav-sapovalov.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1674554277:2
[_thumbnail_id] => 68370
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2270
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_f66ffa30887155963139373c3610d1d0] =>
Poland's agriculture minister has resigned amid ongoing protests by farmers Announcing his departure, Henryk Kowalczyk said "it is very clear that the basic demand of farmers [regarding Ukrainian grain imports] will not be met by the European Commission" https://t.co/OXaWpYaApz
— Notes from Poland ?? (@notesfrompoland) April 5, 2023
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
Marine Le Pen, a francia elnökválasztás jobboldali szuverenista jelöltje visszautasította hétfőn az Európai Parlament azon vádjait, miszerint ő és pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek tagjai mintegy 600 ezer eurónyi uniós közpénzt elsikkasztottak brüsszeli képviselőségük idején.
„Természetesen vitatom a vádakat, amelyekről nincs is tudomásom, s ez már önmagában problémát jelent jogállami szempontból, miután semmilyen bizonyítékot, semmilyen részletet nem adtak át nekem, a kéréseim ellenére” – mondta újságírói kérdésre Le Pen hat nappal az elnökválasztás második fordulója előtt a nyugat-franciaországi Saint-Pierre-en-Auge településen tett látogatásán. A Mediapart francia tényfeltáró portál szombat este tette közzé az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) egyik újabb jelentését, amelyet az AFP hírügynökség értesülése szerint március 11-én kapott meg a párizsi ügyészség, az Európai Parlament pedig a következő hetekben fogja kérni az összeg visszafizetését. Az OLAF 2016-ban indított vizsgálatot és 2021 márciusában írásban kérdezték ki Marine Le Pent a 617 379,77 eurós összegről a Médiapart szerint. A jelentés szerint Marine Le Pen 2004 és 2017 közötti európai parlamenti képviselősége idején nem jogszerűen használt fel 136 993,99 eurónyi brüsszeli forrást, míg apja, Jean-Marie Le Pen 303 545,76 eurót sikkasztott el. A jelentés egy harmadik képviselőjét is említi a pártnak, Bruno Gollnischt 43 257 euró törvénytelen elköltésével gyanúsítják, míg a párt alelnöke, Le Pen volt élettársa, Louis Aliot 2493,22 euróval nem tudott elszámolni. A Nemzet és Szabadság Európája elnevezésű jobboldali pártokat tömörítő csoport ellen pedig 131 089 euró elsikkasztása a vád. A Mediapart szerint a jelentésben felsorolt tények büntetőjogi eljárást vonhatnak maguk után a volt képviselők ellen az uniós források nem jogszerű felhasználása miatt. Az OLAF „csalást, hamisítást, bizalommal való visszaélést és sikkasztást” említ az európai közpénzeknek a nemzeti politikával kapcsolatos vagy személyes felhasználása miatt, túlszámlázásokkal vagy fiktív szolgáltatások kiszámlázásával a Nemzeti Tömörüléshez közelálló cégek által. A cikk példákat is említ: az Európai Parlament több mint 23 ezer eurót térített vissza promóciós tárgyakért (táskák, tollak, kulcstartók), amelyek a Nemzeti Tömörülés elődjének, a Nemzeti Frontnak a székházába szállítottak ki a 2014-es lyoni pártkongresszus előtt. Ugyanebben az évben Marine és Jean-Marie Le Pen is bemutatott egy 5 ezer eurós számlát egy olyan saját internetes oldal létrehozásáról, amely a cikk szerint soha nem létezett. A pártalapító Jean-Marie Le Pen 2016-ban néhány nappal szilveszter előtt 129 üveg bort és pezsgőt rendelt több mint 8 ezer eurós értékben, s a számlát az Európai Parlamentnek nyújtotta be. A szállítmányból 113 üveget közvetlenül a Le Pen család egyik villájába szállítottak ki, s Jean-Marie Le Pen „egyetlen bizonyítékkal sem szolgált arról, hogy a rendelésnek köze lett volna európai parlamenti tevékenységéhez” – írta a Mediapart. Marine Le Pen esetében a cikk megemlít egy 2010-ben benyújtott visszatérítési kérelmet 5 ezer eurós értékben szállodai számlákról a párt 13 vezetőjének. Egyikőjük maga fedte fel az OLAF-nak, hogy az utazáson valójában a pártelnökségi választást készítették elő. Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke szerint „a franciák nem fognak az Európai Unió és az európai intézmények csapdájába esni, amelyek beavatkoznak az elnökválasztási kampányba azért, hogy tönkretegyék Marine Le Pent”. A pártelnök vasárnap az Európa1 rádió és a Cnews hírtelevízió közös műsorában beszélt erről. Marine Le Pen ellen 2017 júniusa óta már folyik egy eljárás a pártja állítólagos fiktív európai parlamenti asszisztensi állásainak ügyében, amelyben közpénzek elsikkasztásával vádolta meg a párizsi ügyészség. Az Európai Parlament szerint Marine Le Pen több év alatt 339 ezer eurót fizettetett ki Brüsszellel az asszisztensének, aki azonban nem a képviselői irodában, hanem a pártnak dolgozott. Catherine Griset 2010 és 2016 között volt papíron a pártvezér brüsszeli munkatársa, valójában azonban ő Le Pen személyi asszisztense és kabinetfőnöke évtizedek óta. A gyanú szerint a Nemzeti Front (a Nemzeti Tömörülés elődpártja) mintegy húsz alkalmazottját – uniós parlamenti asszisztensi szerződésekkel lefedve – brüsszeli pénzekből fizették ki.
Lemondott hivataláról a francia kormány minisztere, Alain Griset azt követően, hogy hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
Az ítélethirdetést követően Alain Griset azonnal benyújtotta a lemondását Emmanuel Macron elnöknek és Jean Castex miniszterelnöknek – tudatta a gazdasági minisztérium.
A 2020 júliusában hivatalba lépett Castex-kormányból Alain Griset az első tárcavezető, akinek büntetőbíróság elé kellett állnia. A politikust a felfüggesztett börtönbüntetésen kívül a bíróság három évre eltiltotta minden választható tisztségtől.
Alain Griset-t a bíróság azért ítélte el, mert a vagyona egy részét nem vallotta be. Súlyosbító tényezőként ismerte el a bíróság, hogy a kérdéses összeget egy francia bankban őrizte, és szándékosan titkolta el az illetékes hatóságok elől. A politikus a vádirat szerint mintegy 171 ezer eurónyi értékben, több nagyvállalatban tartott részvényeit nem tüntette fel a Főhatóság a Közélet Átláthatóságáért (HATVP) nevű szervezet előtt a vagyonbevallásában. Ezenkívül 130 ezer eurós megtakarítását sem vallotta be, amelyet az általa 1991 óta vezetett, ágazati érdekvédelmi szervezetbe fektetett be.
A 68 éves politikus, aki korábban taxisofőrként dolgozott Észak-Franciaországban, azzal védekezett a bíróságon, hogy ügyetlenség, nem pedig tisztességtelenség miatt követte el a szabálysértést. „Egyetlen pillanatig sem akartam csalni, lopni vagy eltitkolni bármit is. Amikor valakit az a szerencse ér, hogy miniszter lehet, nem rontja el ezt a lehetőségét azzal, hogy megpróbál valami olyat eltitkolni, ami látható” – fogalmazott.
Arra is emlékeztetett, hogy egyszerű ember, nem rendelkezik diplomával. Ügyvédje, Patrick Maisonneuve jelezte, hogy fellebbeznek az ítélet ellen.
Miután a 2017-es elnökválasztási kampányt nagymértékben meghatározták a politikusok jogi botrányai, a megválasztott Emmanuel Macron egyik fő ígérete volt a közélet megtisztítása. A francia parlament 2017 augusztusában el is fogadta „a közélet erkölcsössé tételéről” szóló törvényjavaslatokat, amelyek értelmében a képviselők és a kormánytagok ezentúl nem alkalmazhatják hozzátartozóikat, vagyonbevallásukat pedig a Főhatóság a Közélet Átláthatóságáért ellenőrzi.
Abe Sindzó volt japán kormányfő bocsánatot kért a finanszírozási botránnyal kapcsolatos korábbi kijelentéseiért pénteken Tokióban.
A gyanú szerint Abe miniszterelnöksége idején éveken át több gálavacsora költségeinek egy részét közpénzből finanszírozták.
2013 és 2019 között több olyan gálavacsorát is adtak, amelyre a volt miniszterelnök választókörzetéből, Jamagucsiból is hívtak vendégeket, és a belépődíj nem fedezte a tényleges költségeket.
A 8 millió jenre (mintegy 23 millió forint) rúgó különbözetet a gyanú szerint a miniszterelnöki hivatal állta, ami sérti a politikai finanszírozást szabályozó jogszabályt.
Abe, aki szeptemberben mondott le egészségi okokra hivatkozva, miután közel kilenc éven át volt kormányfő, közölte: nagyban felelősnek érzi magát, amiért többször is tagadta a gálavacsorák finanszírozást. Abe kijelentette: semmit nem tudott a kifizetésekről.
Csütörtökön Abe titkára ellen vádat emeltek az ügyben, és egymillió jen (2,87 millió forint) pénzbírsággal sújtották.
„Még ha az elszámolás a tudtomon kívül történt is, erkölcsileg mélyen felelősnek érzem magam a történtekért” – mondta a volt kormányfő pénteken egy parlamenti bizottságban. Benyújtotta az elmúlt három évről szóló, javított pénzügyi beszámolókat is.
Abe előzőleg csütörtöki – lemondása utáni első – sajtótájékoztatóján „őszintén bocsánatot kért”, de kijelentette, nem volt tudomása a kifizetésekről.
A botrány Abe utódjára, Szuga Josihidére is rossz fényt vethet, aki Abe jobbkeze volt miniszterelnöksége idején, és védelmébe vette a parlamentben egykori főnökét – jegyezte meg a Reuters brit hírügynökség. Később Szuga is bocsánatot kért a kifizetésekkel kapcsolatos téves nyilatkozatokért.
A parlamenti nyomozó hivatalra hivatkozó helyi médiajelentések szerint Abe Sindzónak a parlamentben 2019 végétől tett nyilatkozatai legalább 118 esetben mondanak ellent az ügyészség által feltárt tényekkel.
