Angel Tîlvărromán védelmi miniszternek komoly kétségei vannak afelől, hogy Románia átadja Ukrajnának a Patriot légvédelmi rendszert – jelentette ki Marcel Ciolacuromán miniszterelnök a Digi24 román tévécsatornának nyilatkozva, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Ciolacu elmondta, hogy nem tárgyalt Klaus Iohannis államfővel a Patriot rendszer átadásáról. „Három államnak van Patriot rendszere, ezek: Lengyelország, Románia és Németország. Ismerjük Németország álláspontját. Hazánkban az alkotmány szerint a hadsereg legfőbb parancsnoka Klaus Iohannis elnök. Az elnök egyesült államokbeli látogatása után még semmilyen tárgyalásom nem volt vele” – emlékeztetett.
A román miniszterelnök hozzátette: az ország védelmi minisztere „tényleg nem akarja átadni ezt a rendszert, azon rendszerek egyikét, amelyeket át kellene adni Ukrajnának”. Szerinte a döntéseket Románia elnökével közösen hozzák meg. „Szilárd meggyőződésem, hogy a legbölcsebb döntést hozzuk meg Romániával kapcsolatban, ami mindenekelőtt jó lesz” – mutatott rá Marcel Ciolacu.
A román elnök Washingtonban jelentette be, hogy országa nyitott a tárgyalásokra és arra, hogy az egyetlen meglévő Patriot rendszerüket Ukrajnának adják. Románia mellett Németország egy további Patriot üteget, Spanyolország pedig légvédelmi Patriot rakétákat ígért.
Klaus Iohannis román elnök kedden Washingtonban kijelentette, hogy nyitott a tárgyalásokra Patriot légvédelmi rakétarendszer Ukrajnába küldéséről. A politikus azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy tárgyalt Joe Biden amerikai elnökkel. Németország korábban egy további Patriot üteget, Spanyolország pedig légvédelmi Patriot rakétákat ígért.
Más európai országok, köztük Görögország, Hollandia, Lengyelország, Románia és Svédország szintén rendelkeznek Patriot rendszerekkel. „Az elmúlt hetekben vita folyt arról, hogy ki küldhet Patriot rendszereket Ukrajnába” – mondta a román elnök.
Biden elnök említette ezt a találkozónkon, és én azt mondtam, hogy nyitott vagyok a megbeszélésre – nyilatkozta Iohannis és hozzátette, hogy meg kell vitatnia a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban, hogy mit tudnak felajánlani és mit kaphatnak cserébe, mert elfogadhatatlan, hogy Románia légvédelem nélkül maradjon.
Keleti szomszédunk 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést a Patriotok beszerzéséről, ami a NATO- és EU-tagállam eddigi legnagyobb védelmi beszerzési szerződése, az első szállítmány 2020-ban érkezett meg. Bár Romániának csak egy ilyen működő ütege van, Iohannis elmondta, hogy a tárgyalások egy másik ütegről is szóltak, amely hamarosan szolgálatba áll.
Martin Jaeger ukrajnai német nagykövet a Harkiv megyében tett látogatása során bejelentette a Patriot, IRIS-T és Skynex légvédelmi rendszerek átadását Kijevnek. A nagykövet további Patriot, IRIS-T és új Skynex rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerek küldését jelentett be. Az ukrán hatóságok rendszeresen felszólítják a Nyugatot, hogy szállítson Kijevnek légvédelmi rendszereket és rakétákat, különösen ragaszkodva a Patriot rendszerekhez.
Románia miniszterelnöke azt mondta, hogy Moldovában románok élnek, ami mélységesen felháborította a moldovai gagauzokat. A török dialektust beszélő gagauzok 1994-ben kaptak különleges autonómiát Kisinyovtól. Marcel Ciolacu szavaira a terület vezetője, Jevgenyija Gucul kijelentette, hogy Gagauzia kilép Moldovából, ha az ország elindul a Romániával való egyesülés útján. A gagauzok attól tartanak, hogy a moldovai hadsereg lerohanja őket.
Kisinyov csapatokat vezényelhet a moldovai gagauz autonóm területre, és megszüntetheti autonómiáját, ha az kikiáltja a függetlenségét – nyilatkozott hétfőn Jevgenyija Gucul, a terület vezetője. Múlt pénteken Gucul azt mondta, az autonóm terület kilép Moldovából, ha Kisinyov úgy dönt, hogy elindul a Romániával való egyesülés útján. Szavaival Marcel Ciolacu román miniszterelnök kijelentésére reagált, miszerint „Moldovában románok élnek”.
Tisztában vagyunk azzal, hogy ez esetben nemcsak Kisinyov, de a moldovai hatóságok intézkedéseit felügyelő Bukarest is válaszlépéseket fog tenni – jelentette ki.
A válaszok nagyon különbözők lehetnek: a hangzatos, fenyegető nyilatkozatoktól kezdve a csapatok bevonulásáig és a gagauz autonómia feloszlatásának kísérletéig – nyilatkozott a politikus az orosz állami Egyes Csatorna műsorában.
Gucul megjegyezte, hogy az autonóm terület hatóságai minden forgatókönyvre készen állnak. „Gagauzia szilárdan támaszkodik a 2014-es népszavazás eredményére, a különleges jogállásról szóló törvényre, a gagauz törvényekre és régiónk alkotmányos jogaira” – tette hozzá.
A 134 ezer lakosú autonóm területet túlnyomó többségben az altaji török népekhez tartozó, de ortodox keresztény vallású gagauzok lakják.
Gagauzia vezetője úgy véli, hogy Moldova esetleges egyesülése Romániával halálos csapás lenne Moldovára, a moldovai nyelvre és kultúrára nézve.
Ez a halált jelentené Moldovának. A moldovai nyelvnek, a moldovai kultúrának, a moldovai etnikumnak – fejtette ki az orosz televízió adásában.
Gucul szerint Moldovában vannak olyan politikai pártok, amelyek az önálló moldovai állam megszüntetését igyekeznek elérni.
A kormány keddi ülésén határozatot fogadott el, amely lehetővé teszi egy új határátkelőhely megnyitását Ukrajna és Románia között – jelentette be kedden Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő megjegyezte, hogy ma a kormány egyik legfontosabb prioritása a gazdaság. Ez magában foglalja a logisztika, exportpotenciál és vállalkozástámogató programok bővítését – tette hozzá.
„Ma Ukrajna és Románia rendkívül jövedelmező partnerséget épít, aminek a folyamatos elmélyítésére törekszünk. Határozatot hoztunk, amely lehetővé teszi egy új ukrán-román átkelőhely megnyitását Bila Cerkva (Tiszafejéregyház) és Máramarossziget között” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
„Ukrajna a következőket tervezi: 9 új határátkelőhely létrehozása és további 13 modernizálása. Mindez nagyobb lehetőségeket biztosít az ukrán export számára, és felgyorsítja ágazati integrációnkat az Európai Unióba” – szögezte le Denisz Smihal.
Am heutigen orthodoxen Osterfest denken wir besonders an die vielen orthodoxen Christinnen und Christen in der Ukraine, die dieses Fest nicht im Kreis ihrer Familie, nicht in Frieden feiern können. Klar ist: Wir unterstützen die Ukraine – so lange wie nötig.
— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) May 5, 2024
A román kormány vizsgálatot kíván indítani annak megállapítására, hogy a közelmúltban kinek a drónja zuhant le az ország területén. A hatóságok most nem tudják megerősíteni, hogy a drón Oroszországhoz tartozik.
Erről Marcel Colacu román miniszterelnök számolt be – írja a Digi24.
A politikus elmondta, hogy az esetről beszélt Románia védelmi miniszterével és más rendvédelmi szervek képviselőivel.
„Várjuk meg a vizsgálatot. Ha a krátert nézzük, ott nem volt robbanás, tehát akkor sem tudott volna kárt okozni, ha más területen zuhan le” – tette hozzá.
[type] => post
[excerpt] => A román kormány vizsgálatot kíván indítani annak megállapítására, hogy a közelmúltban kinek a drónja zuhant le az ország területén. A hatóságok most nem tudják megerősíteni, hogy a drón Oroszországhoz tartozik.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1711876020
[modified] => 1711841584
)
[title] => Románia miniszterelnöke még nem tudja megerősíteni, hogy az ország területére zuhant drón az Oroszországi Föderáció tulajdona
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=108332&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 108332
[uk] => 108224
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 108225
[image] => Array
(
[id] => 108225
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/197179-1-large.jpg
[original_lng] => 96482
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/197179-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/197179-1-large-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/197179-1-large-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/197179-1-large-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/197179-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/197179-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/197179-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1711834386:5
[_thumbnail_id] => 108225
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1004
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2325
[1] => 820
)
[tags_name] => Array
(
[0] => drón
[1] => Románia
)
)
[5] => Array
(
[id] => 108330
[content] =>
Tizenhárom éves várakozás után Bulgária és Románia vasárnaptól csatlakozik a schengeni övezethez, de csak részlegesen. A tengeri és légiközlekedésben ugyan megszűnik a határellenőrzési kötelezettség, azonban a közutakon továbbra is szükség lesz a határátkelőhelyeken való sorban állásra.
A két ország teljes schengeni betagozodósát Ausztria, majd második körben Hollandia blokkolta – az előbbi a bevándorlók számának fokozódásától tartva.
Stefan Popescu román külpolitikai elemző ennek ellenére „jelentős előrelépésnek” tartja a részleges schengeni csatlakozást is. Szerinte ez „az Európai Unió irányába tanúsított tisztességet és az EU-hoz való tartozást” szimbolizálja.
A schengeni övezethez most vasárnap 4 romániai tengeri kikötő és 17 repülőtér csatlakozik, köztük a legnagyobb, bukaresti nemzetközi reptér is. Az említett helyszíneken megerősítik a rendőrségi jelenlétet és az idegenrendészeti hatóságok is fokozott intézkedéseket vezetnek be, hogy „leleplezzék azokat, akik a schengeni övezet előnyeivel visszaélve illegálisan akarják elhagyni Romániát”.
A román-magyar határon a szállítmányozók számára ma a várakozási idő 8-16 órát tesz ki, a bolgár-román határon pedig 20-30 órát kell várakoznia a kamionoknak, ami miatt egyre több kritika éri a kormányt és az EU-t. Ennek oka, hogy a bolgár árukereskedelem alig 3 százaléka zajlik légi- vagy tengeri útvonalakon, 97 százaléka közutakon bonyolódik.
„Tehát három százalék erejéig vagyunk csak a schengeni övezetben és nem tudjuk, mikor kerül be a maradék 97 százalékunk is” – mondta Vaszil Velev, a Bolgár Ipari Szövetség elnöke.
A bolgár és román kormányok azt remélik, hogy a teljes csatlakozásuk az év végéig megvalósulhat, egyelőre azonban Ausztria álláspontja nem változott.
A szabad (és vámmentes) árumozgást és munkaerőmozgást lehetővé tevő schengeni övezet 1985-ben jött létre, ma több mint négymillió négyzetkilométernyi terület tartozik bele és 420 millió európai polgár használhatja ki előnyeit. Jelenleg 27 teljes jogú tagja van, 23 uniós tagállam, plusz Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein. Bulgáriával és Romániával kiegészülve az övezetnek 29 tagállama lesz.
[type] => post
[excerpt] => Tizenhárom éves várakozás után Bulgária és Románia vasárnaptól csatlakozik a schengeni övezethez, de csak részlegesen. A tengeri és légiközlekedésben ugyan megszűnik a határellenőrzési kötelezettség, azonban a közutakon továbbra is szükség lesz a ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1711875000
[modified] => 1711841455
)
[title] => Bulgária és Románia mától a schengeni övezethez tartozik – igaz csak részben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=108330&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 108330
[uk] => 108310
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 108311
[image] => Array
(
[id] => 108311
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/360-240-1462898821-4624.jpg
[original_lng] => 20053
[original_w] => 360
[original_h] => 240
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/360-240-1462898821-4624-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/360-240-1462898821-4624-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/360-240-1462898821-4624.jpg
[width] => 360
[height] => 240
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/360-240-1462898821-4624.jpg
[width] => 360
[height] => 240
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/360-240-1462898821-4624.jpg
[width] => 360
[height] => 240
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/360-240-1462898821-4624.jpg
[width] => 360
[height] => 240
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/360-240-1462898821-4624.jpg
[width] => 360
[height] => 240
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1711834256:5
[_thumbnail_id] => 108311
[_edit_last] => 5
[views_count] => 476
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4509
[1] => 820
[2] => 313116
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Bulgária
[1] => Románia
[2] => schengeni övezet
)
)
[6] => Array
(
[id] => 107959
[content] =>
A kétkamarás román parlament együttes ülése kedden formálisan is tudomásul vette Klaus Johannis államfő tájékoztatását külföldi katonák és hadfelszerelések Romániába érkezéséről, valamint a nemzetközi békemissziókban szerepet vállaló román kontingensek keretszámáról.
Az államfő egyebek mellett arról tájékoztatta a törvényhozást, hogy – a legfelsőbb védelmi tanáccsal (CSAT) konzultálva – jóváhagyta egy Ukrajnának szánt, felszerelést és hadi eszközöket tartalmazó finn szállítmány áthaladását az ország területén, és 50 ukrán katona kiképzését, akiknek az illető felszerelést kell majd használniuk és karbantartaniuk.
Johannis szerint ennek megelőlegezett költségeit a román védelmi minisztérium utólag elszámolja az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziójánál (EUMAM Ukrajna).
A román államfő jóváhagyta, hogy a holland fegyveres erők három MQ-9 Reaper típusú pilóta nélküli megfigyelő repülőgépet küldjenek idén Romániába.
A NATO keleti szárnyának védelmét szolgáló drónokkal együtt 140 holland katona is Romániába érkezik, közülük a drónok üzemeltetését ellátó 50 katona tartós kiküldetésre.
A román elnök – az Ukrajna ellen Oroszország által indított háborúra és az egyre bonyolultabb és kiszámíthatatlanabb nemzetközi biztonsági helyzetre hivatkozva –, a keddi formális tájékoztatással ahhoz is megszerezte a parlament előzetes hozzájárulását, hogy a NATO szükség esetén Romániába küldje a magas készenlétű összhaderőnemi műveleti erőit (VJTF). Az indoklás szerint azért kell ehhez előzetes jóváhagyás, hogy az engedélyezéssel ne hátráltassák a különítmény alapvető feladatának teljesítését, vagyis azt, hogy bármilyen, a NATO-t érő támadásra 72 órán belül reagáljon.
Johannis arról is tájékoztatta a parlamentet, hogy Románia idén mintegy 5000 katonával és csaknem 2500 belügyi alkalmazottal járul hozzá a NATO, az Európai Unió, az EBESZ és az ENSZ égisze alatt szervezett nemzetközi missziókhoz: közülük 2516 katona és 365 belügyi alkalmazott vesz részt a külföldi küldetésekben, a többiek a szükség esetén mozgósítható tartalékállomány tagjai.
A román parlament csak tudomásul veszi az államfő nemzetközi katonai missziókkal kapcsolatos tájékoztatásait, nem szavaz róluk. A törvényhozók közül egyedül a parlamenti botránykeltéseiről elhíresült Diana Sosoaca független szenátor emelt kifogást az ellen, hogy Klaus Johannis a „parlament jóváhagyása nélkül háborúba sodorta Romániát”, úgymond külföldi csapatokkal töltötte meg az országot, pedig senki sem támadta meg Romániát.
Sosoaca kirohanására egy másik ellenzéki törvényhozó, Bogdan Rodeanu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője válaszolt, leszögezve, hogy Románia nem áll hadban senkivel, de Oroszország – amelynek csapatait szerinte Sosoaca szívesebben látná Romániában – olyan mértékben fenyegeti az ország és a térség biztonságát, hogy Romániának és NATO-szövetségeseinek sürgősen lépéseket kellett tenniük a keleti szárny megerősítése, elrettentő képességük növelése érdekében.
Klaus Iohannis román elnök hozzájárulását adta ahhoz, hogy Ukrajnának Románián keresztül szállítsanak néhány fegyvert, és a román légibázison lévő F–16-os kiképzőközpontban ukrán pilótákat képezzenek ki – írja az Ukrajinszka Pravda.
Újságírók szerint Iohannis levélben tájékoztatta a parlamentet arról, hogy engedélyt adott az Ukrajnának szánt katonai segélyek Finnországból történő átutalására, valamint arra, hogy mintegy 50 ukrán katona Romániában kapjon kiképzést.
A Digi24 forrásai szerint az ukrán pilóták várhatóan nyáron érkeznek a bázisra. Az ukrán pilóták kiképzése már más országokban is folyik.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Klaus Iohannis román elnök hozzájárulását adta ahhoz, hogy Ukrajnának Románián keresztül szállítsanak néhány fegyvert, és a román légibázison lévő F–16-os kiképzőközpontban ukrán pilótákat képezzenek ki – írja az Ukrajinszka Pravda.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1710841800
[modified] => 1710801483
)
[title] => Iohannis jóváhagyta az ukrán pilóták kiképzését az országban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=107146&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 107146
[uk] => 107181
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 101674
[image] => Array
(
[id] => 101674
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284.jpg
[original_lng] => 512706
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1710847596:2
[_thumbnail_id] => 101674
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 773
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 19635
[1] => 820
[2] => 100258
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Klaus Iohannis
[1] => Románia
[2] => ukrán pilóták kiképzése
)
)
[8] => Array
(
[id] => 106755
[content] =>
Klaus Iohannis román államfő és Marcel Ciolacu miniszterelnök is köszöntötte Románia magyar nemzetiségű lakosait pénteken, a magyar nemzeti ünnep alkalmából.
Az elnöki hivatal honlapján közzétett közleményben Iohannis elismerően szólt a magyar kisebbség hozzájárulásáról az ország demokratizálódásához, európai és euroatlanti integrációjához. Úgy értékelte: a történelem megmutatta, hogy a bölcsesség, a kölcsönös megismerés, az együttélés tapasztalata olyan erős hidakat épített a román többség és a magyar kisebbség között, amelyek minden kihívásnak ellenállnak.
Szerinte a múlt alapos ismeretére alapozva építhetnek a jövő nemzedékek egy európai jövőt azon a földön, amelyet teljes joggal nevezhetnek a magyarok is „otthonnak” saját anyanyelvükön.
„A civilizációk szimfóniájához hozzájáruló, büszkén vállalt hagyományai és öröksége, illetve kulturális, tudományos, szellemi és politikai személyiségeinek tevékenysége révén a magyar kisebbség a modern, sikeres és befogadó román társadalom megszilárdításának megbecsült támogatója” – idézte a román államfő üzenetét az Agerpres hírügynökség.
Iohannis jó egészséget és békét kívánt a kulturális sokszínűségre értékként tekintő Romániában élő magyar polgártársainak.
A bukaresti kormány honlapján pénteken nyilvánosságra hozott üzenetében Marcel Ciolacu miniszerelnök úgy értékelte: a románok és magyarok közös célja a jólét megteremtése, a korszerű és biztonságos kórházak, európai színvonalú iskolák, a gazdasági fellendülést szolgáló közlekedési infrastruktúra kiépítése.
„Az emberek megoldásokat, projekteket várnak tőlünk, nem ellenségeskedést. Az ország valamennyi megyéjében folytatni kell a beruházásokat, az erre szánt források volumenének tavalyi növekedése maradhat kivétel” – hangoztatta Ciolacu.
Úgy értékelte: a magyar kisebbség által lakott térségekben is csak közös munkával lehet fejlődést elérni etnikai hovatartozástól függetlenül.
Az állam kötelessége, hogy megőrizze minden etnikai közösség kultúráját és identitását, miközben biztosítja valamennyi polgára alapvető jogainak és szabadságainak tiszteletben tartását. Boldog ünnepet a romániai magyaroknak és a világ magyarságának! – zárta köszöntőjét a román miniszterelnök.
A román külügyminisztérium nem ismeri el legitimnek az orosz hatóságok által 2014 óta illegálisan elcsatolt vagy megszállt ukrajnai területeken tartandó orosz elnökválasztást, a román állampolgárokat pedig eltanácsolja attól, hogy megfigyelőként vegyenek részt a voksoláson.
A tárca a jövő hétvégén tartandó oroszországi elnökválasztással kapcsolatos, pénteken kiadott közleményében rámutat: nem fogja elismerni az Ukrajnához tartozó Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon régióban, a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában rendezendő voksolás eredményét.
A román külügyi tárca megerősítette: határozottan támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül.
A közlemény szerint az orosz hatóságok úgy döntöttek, hogy – nemzetközi kötelezettségvállalásaikat megszegve – nem hívják meg az EBESZ megfigyelőit az elnökválasztásra, ugyanakkor fennáll a lehetősége, hogy más szervezeteket és külföldi magánszemélyeket hívnak meg választási megfigyelésre.
„Az adott körülmények között a minisztérium határozottan elutasítja román állampolgárok vagy szervezetek részvételét az Oroszországi Föderációban zajló választások nyomon követésében. Felhívja a figyelmet arra, hogy az Ukrajnához tartozó, az Oroszországi Föderáció megszállása alatt álló területeken román állampolgárok jelenléte, többek között az említett választások nyomon követése és megfigyelése céljából, az ukrán jog szerint büntetőjogi és közigazgatási jellegű következményekkel jár” – zárul a bukaresti külügyi közlemény.
