A román belügyminisztérium hivatalosan bejelentette, hogy politikai megállapodást kötöttek Ausztria és Bulgária minisztériumával Románia és Bulgária belépéséről a schengeni övezetbe, a légi és tengeri határokon történő kiterjesztés 2024 márciusában fog megvalósulni. A szárazföldi határok megszüntetésének időpontjáról 2024-ben tárgyalnak.
Megjelent a román sajtóban a hír, hogy politikai megállapodás született a schengeni övezet Romániával és Bulgáriával való kibővítéséről.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök Facebook-bejegyzésben erősítette meg a megállapodás tényét – ehhez azonban még két hivatalos jóváhagyásra van szükség: az egyiket az EU bel- és igazságügyi tanácsában miniszteri szinten, majd az Európai Tanácsban, ahol az uniós tagállamok állam- és kormányfői szinten képviseltetik magukat. A politikai megegyezés határozatban való megvalósulásához minden EU-tagállam egyetértése szükséges, ezzel kapcsolatban holnap folytatódnak a tárgyalások.
Ciolacu megfogalmazása szerint „a jövő év márciusától a románok élvezni fogják a schengeni övezet előnyeit légi és tengeri úton”, azonban sem a román belügyminisztérium közleménye, sem Marcel Ciolacu miniszterelnök posztja nem tartalmaz megállapodást a szárazföldi határok eltörlésének konkrét időpontjáról. Ciolacu nyilatkozata az ezzel kapcsolatos tárgyalások „2024-es lezárásáról” beszél, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy a határok megnyitására is 2024-ben kerül sor.
A mostani bejelentés előzményeként december közepén megerősítette az osztrák belügyminiszter, hogy hajlandók beengedni Bulgáriát és Romániát a légi-Schengennek nevezett keretek közé, aminek akkor nem teljeskörűen örültek a bolgárok. Az elmúlt hetekben tehát már körvonalazódott, hogy kétlépcsős lesz Bulgária és Románia schengeni csatlakozása, azaz most még csak a légi – és tengeri közlekedési szabad mozgás jogát kapják meg, és egy későbbi dátummal majd a szárazföldi határellenőrzés is megszűnik; korábban 1997-ben Ausztria is így csatlakozott a schengeni övezethez német tiltakozás nyomán.
Sürgősségi eljárással csütörtökön tárgyalja a román képviselőház a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó autonómiatervezeteket. Szerdán a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) több politikusa is ezek elutasítását szorgalmazta.
A házbizottság által jóváhagyott, a képviselőház honlapján szerdán közzétett napirend szerint az ülést kora délután hibrid formában tartják, azaz a nem jelen lévő parlamenti képviselők online csatlakozhatnak.
A napirenden mindhárom autonómiatervezet szerepel, melyet december 20-án nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a román képviselőházban Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke.
Ezeket a Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvivő elnöke, Kulcsár-Terza József is támogatta, aki Zakariáshoz hasonlóan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáján szerzett képviselői mandátumot.
Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete,
a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma. Ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki.
A harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki, és immár negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök egy hete közösségi oldalán az autonómiatervezetek gyors elutasítását kérte a házelnöktől, így már a két ünnep között naprendre tűzték őket.
A kormányfő bejegyzésében „toxikus kezdeményezésnek” minősítette a törvényjavaslatokat.
Hasonlóan fogalmazott szerdán közösségi oldalán Ciprian Serban, a PSD alsóházi frakcióvezetője is, „mérgezőnek és megosztónak” nevezve a tervezeteket. Hangsúlyozta: párttársaival szilárd meggyőződésük, hogy a Székelyföld autonómiájára vagy etnikai kritériumokon alapuló kulturális autonómiára irányuló törvényjavaslatoknak „nincs helyük egy demokratikus államban”.
Marius Budai PSD-s parlamenti képviselő Facebook-bejegyzésében szintén az etnikai kritériumokon alapuló szegregáció ellen foglalt állást, kifejtve, hogy valamilyen módon mindegyik tervezet ezt szorgalmazza.
Alfred Simonis, a képviselőház ügyvivő elnöke kifogásolta, hogy a többi román párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői a házbizottság szerdai ülésén nem támogatták, hogy a törvénytervezeteket sürgősségi eljárással tárgyalják. A PSD politikusa reményét fejezte ki, hogy egyik frakció sem fogja kampánycélra használni a csütörtöki ülést, és nem fog botrányt csapni.
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, SZNT által kidolgozott autonómiastatútum negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé, miután 2004-ben, 2018-ban és 2020-ban is a román többség elvetette. A legutóbbi előterjesztés alkalmával belpolitikai botrányt váltott ki Romániában, hogy a székelyföldi autonómiastatútum a kétkamarás román parlament képviselőházából „hallgatólagosan elfogadott” tervezetként jutott tovább az érdemi döntés meghozatalában illetékes szenátus elé: ez a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.
Három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a román képviselőházban szerdán Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke – közölte az EMSZ sajtóirodája.
Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma.
Ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki. A harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.
„Az EMSZ kezdettől fogva vallja, hogy nemzeti közösségünk megmaradásának záloga a közösségi autonómiák megvalósulása.
Célunk, hogy valós párbeszédet alakíthassunk ki a többséggel is az önrendelkezés témájában. Az erdélyi magyaroknak joguk kell legyen saját sorsukról dönteni, legégetőbb közösségi problémáinkra pedig a legjobb megoldás az autonómia” – idézte a közlemény Zakariás Zoltán EMSZ-elnököt.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök szerda este közösségi oldalán reagált az autonómiatervezetek benyújtására, és azok gyors elutasítását kérte a házelnöktől.
„Az ilyen elszigetelt, a Székelyföld autonómiáját vagy etnikai szempontokon alapuló kulturális autonómiát célzó törvényjavaslatoknak nincs helye egy demokratikus államban. Ez az időről időre felmerülő vita teljességgel értelmetlen” – írta közösségi oldalán a szociáldemokrata politikus.
Ciolacu bejegyzésében „toxikus kezdeményezésnek” minősítette a törvényjavaslatokat, külön kiemelve, hogy azokat „az RMDSZ-frakcióhoz csatlakozott politikai alakulat” terjesztette a parlament elé.
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, SZNT által kidolgozott autonómiastatútum immár negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé, miután 2004-ben, 2018-ban és 2020-ban is a román többség elvetette.
A legutóbbi előterjesztés alkalmával belpolitikai botrányt váltott ki Romániában, hogy a székelyföldi autonómiastatútum a kétkamarás román parlament képviselőházából „hallgatólagosan elfogadott” tervezetként jutott tovább az érdemi döntés meghozatalában illetékes szenátus elé: ez a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.
Az autonómiát – legalábbis etnikai vonatkozásban – szitokszóként értelmező román törvényhozók 2020-ban nem elégedtek meg Székelyföld területi autonómiájának elutasításával, hanem napirendre tűzték és leszavazták a kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvénynek, illetve a magyar közösség személyi elvű autonómiastatútumának tervezetét is, amelyet még 2004-ben terjesztett be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) több képviselője.
Ez utóbbi jogszabályok a különböző nemzeti közösségek kulturális autonómiájának általános keretét, illetve a magyar közösség kulturális önrendelkezését voltak hivatottak szabályozni és törvényerőre emelni.
Románia beidézte Oroszország romániai nagykövetét, miután egy orosz drón a NATO tagország területén csapódott be. A hírek szerint az iráni gyártmányú Shaheed drón akkor repült át Románia területére, amikor az oroszok újra az ukrán Duna-parti kikötői létesítményeket támadták. A kétszázezres lakosú romániai Galați (Galac) város közelében lévő Grindu (Görönd) falutól nem messze csapódott be.
A román védelmi minisztérium szerint a rakéta egy 1,5 méter mély krátert vájt a falu melletti lakatlan területen. A NATO hivatalosan azt közölte, nincs jele annak, hogy „Oroszország szándékosan támadná a szövetségeseket”.
Nem ez az első eset, hogy átlépik a határt az orosz fegyverek. Szeptemberben és októberben Romániában, az ukrán határ közelében drónok roncsait fedezték fel, de tisztviselők akkor is hangsúlyozták, hogy az országot nem szándékosan vették célba.
[type] => post
[excerpt] => Románia beidézte Oroszország romániai nagykövetét, miután egy orosz drón a NATO tagország területén csapódott be. A hírek szerint az iráni gyártmányú Shaheed drón akkor repült át Románia területére, amikor az oroszok újra az ukrán Duna-parti kiköt...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1702643040
[modified] => 1702642118
)
[title] => Drón csapódott be Romániában, a külügyminisztérium beidézte az orosz nagykövetet
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=98250&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 98250
[uk] => 98157
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 98158
[image] => Array
(
[id] => 98158
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/191550-1-large.jpg
[original_lng] => 218434
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/191550-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/191550-1-large-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/191550-1-large-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/191550-1-large-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/191550-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/191550-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/191550-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1702634919:5
[_thumbnail_id] => 98158
[_edit_last] => 5
[views_count] => 693
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2325
[1] => 308500
[2] => 820
)
[tags_name] => Array
(
[0] => drón
[1] => nagykövet behívatása
[2] => Románia
)
)
[4] => Array
(
[id] => 97725
[content] =>
Ausztria enyhítheti álláspontját a schengeni övezet Romániára és Bulgáriára való kiterjesztése ellen, és a légi közlekedéshez való hozzáférést javasolja – közölte a Bloomberg.
Ausztria jelezte, hogy esetleg enyhítene álláspontján az Európai Unió schengeni övezetének Romániára és Bulgáriára való kiterjesztésével kapcsolatban. A bécsi kormány volt a fő akadálya a bővítésnek, mivel Karl Nehammer kancellár a jövő évi választások előtt a bevándorlást helyezi politikai kampányának egyik kiemelt elemének. Ez az álláspontja mind belföldön, mind nemzetközi szinten bírálatokat váltott ki.
Az osztrák belügyminisztérium közleménye szerint a tervezet a közúti forgalom szigorú határellenőrzésének fenntartását irányozza elő. A légi közlekedésre vonatkozóan azonban enyhébb szabályokat javasol, amelynek feltétele, hogy Románia és Bulgária beleegyezik a kiadott menedékkérők befogadásába, az EU pedig megháromszorozza a bevándorlás-ellenőrzésre fordított támogatását.
A javasolt tervhez az összes uniós tagállam egyhangú jóváhagyására lenne szükség.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök „áttörésként” jellemezte ezt a fejleményt, és Ausztria rugalmasságának jeleként értelmezte. Megbízta belügyminiszterét az erről szóló tárgyalások lezárásával. Nikolai Denkov bolgár miniszterelnök azonban kijelentette, hogy bár Ausztria álláspontjának változása biztató, Bulgária nem fog hozzájárulni a további feltételekhez.
A javaslatot a közép- és kelet-európai országokat tömörítő Salzburgi Fórum belügyminiszterei fogják megvitatni a közeljövőben Szlovéniában tartandó találkozón.
A román vezetők üdvözlik, hogy a Schengen-övezet további bővítésétől eddig mereven elzárkózó Ausztria „rugalmasabb” álláspontra helyezkedett az ügyben, és hajlandónak mutatkozik hozzájárulni ahhoz, hogy Románia és Bulgária a légi közlekedésben csatlakozzék a belső határellenőrzés nélküli térséghez.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök szombat esti Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt hónapok kemény munkája eredményeképpen megtört a jég”, a légi határok megszüntetése pedig azt jelenti, hogy a román állampolgároknak nem kell végtelen sorokat végig állniuk, amikor az Európai Unión belül repülnek.
Nicolae Ciuca parlamenti elnök vasárnap közösségi oldalán arról írt, hogy az esetleges siker az ennek érdekében együttműködő román politikai erők, valamint az államfő, a kormány, a kül- és a belügyminiszer közös érdeme lesz.
A kisebbik, liberális koalíciós párt elnöke bíztatónak nevezte Gerhard Karner osztrák szövetségi belügyminiszer ezzel kapcsolatos nyilatkozatát, noha ő bizonyos feltételeket is támasztott a román repülőterek schengeni csatlakozásával kapcsolatban.
Ciuca szerint az osztrák álláspont elmozdulása óvatos optimizmusra ad okot, de a tárgyalások folytatódnak, és meg kell várni a holland döntést a (románnal „egy csomagban” kezelt) bolgár schengeni csatlakozás tekintetében.
A román média osztrák lapértesülésekre hivatkozva arról számolt be: Gerhard Karner azokkal a feltételekkel támogatná Románia és Bulgária belépését az úgynevezett Air Schengenbe, hogy a közúti és a vasúti határátkelőkön szigorítsák a határellenőrzést Bulgária és Románia, valamint Románia és Magyarország között, az Európai Bizottság fordítson a korábbinál háromszor több pénzt a Frontex (az EU határvédelmi hivatala) bulgáriai műveleteire, továbbá Románia és Bulgária fogadjon be (vagyis vegyen át) menedékkérőket, főleg afgánokat és szíriaiakat.
A román hatóságok reményei szerint az EU igazságügyi és belügyminisztereinek rendkívüli tanácskozásán születhet döntés a román és a bolgár – várhatóan kétlépcsős – schengeni csatlakozásról.
Románia kulcsszerepet kíván játszani Ukrajna újjáépítésében az Oroszország által kirobbantott háború befejezése után – jelentette ki kedden Marcel Čolaku román miniszterelnök az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Čolaku Ukrajna újjáépítésével összefüggésben kifejtette, hogy Románia erősségei a biztonság, a földrajzi közelség, a tengeri, folyami, vasúti és közúti kapcsolatok. Az ilyen lehetőségek érdekelhetik az Ukrajna újjáépítésében részt venni kívánó amerikai cégeket – tette hozzá. Románia miniszterelnöke a helyreállítási folyamatra utalva hangsúlyozta: országa mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter köszönetet mondott a román miniszterelnöknek az Ukrajnának nyújtott segítségért és a Fekete-tengerrel kapcsolatos együttműködésért. „Országaink civil ügyekben is szorosan együttműködnek, a jövőben is nagyon szorosan fogunk együttműködni, és ennek eredményei az elért előrehaladáson lesznek láthatók” – hangsúlyozta az amerikai külügyminiszter.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint Románia nem áll készen arra, hogy az azonos nemű párok jogállásáról az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elvárásainak megfelelő rendelkezést vezessen be.
A szociáldemokrata kormányfőt az Europa FM kereskedelmi rádió csütörtök esti műsorában kérdezték arról, hogy milyen választ ad a bukaresti kormány a március 25. határidőig az EJEB határozatában szereplő, az azonos nemű párok jogállásával kapcsolatos javaslatokra.
„A román társadalom jelenleg nem áll készen a döntésre. Nem ez az első és nem is az utolsó elítélő határozat. Romániát a börtönökben uralkodó állapotok miatt is elmarasztalták. Ez nem tartozik a prioritásaim közé, és ismétlem, nem hiszem, hogy Románia készen áll ebben a pillanatban. A magam részéről nyitott ember vagyok, én is ezen a világon élek, nincsenek fenntartásaim, vannak olyan barátaim, akik férfiakkal élnek párkapcsolatban, de most a miniszterelnök szemszögéből beszélek” – mondta Ciolacu.
Az EJEB 21 romániai panaszos és több civil szervezet keresetét elbírálva májusban marasztalta el Romániát, amiért nem nyújt megfelelő jogi védelmet az azonos nemű párok számára. A román állam augusztusban fellebbezett a határozat ellen, amely arra kötelezi Romániát, hogy ismerje el hivatalosan a családdá válni kívánó azonos nemű párok jogait, az EJEB nagykamarája azonban elutasította az újratárgyalást.
Az ország bírósági képviseletét ellátó bukaresti külügyminisztérium nemrég arra kérte a kormányt, hogy november 28-ig dolgozza ki az üggyel kapcsolatos álláspontját, mert Romániának március 25-ig be kell mutatnia a Miniszteri Bizottságnak a döntést követően elfogadott intézkedéseket vagy megalapozott javaslatokat az azonos nemű párok jogállásával kapcsolatban.
A strasbourgi székhelyű bíróság májusban szavazattöbbséggel megállapította, hogy Románia megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének nyolcadik, a magán- és családi élet tiszteletben tartásáról rendelkező cikkét azáltal, hogy a román jog a „családi közösségeknek csak egyetlen formáját”, az ellenkező neműek házasságát ismeri el, és nem biztosít az azonos nemű élettársak számára a családtagokat megillető szociális és állampolgári jogokat.
A bíróság leszögezte, hogy a tagállamoknak olyan jogi keretet kell biztosítaniuk, amely lehetővé teszi az azonos nemű párok kapcsolatának megfelelő elismerését és védelmét.
A testület elismerte, hogy az államok rendelkeznek „bizonyos mérlegelési jogkörrel” az elismerés formáját és a biztosított védelem típusát illetően, ugyanakkor leszögezte: a heteroszexuális többség negatív hozzáállása nem írhatja felül a kérelmezőknek a kapcsolataik elismeréséhez fűződő jogát, és úgy értékeli, hogy az azonos neműek házasságának elismerése nem sértené a házasság intézményét, mivel nem akadályozná meg az ellenkező neműek házasodását.
A hatályos román alkotmány elvileg nem zárja ki a melegházasság hivatalos elismerését, ugyanis a „házaspárok önkéntes elhatározásával alapított család” fogalmát használja, de a 2011-ben hatályba lépett új román polgári törvénykönyv egyértelműen leszögezi: házasságot csak egy férfi és egy nő köthet. A bukaresti parlament többszöri nekifutásra sem fogadott el olyan törvényt, amely legalizálná az azonos neműek élettársi kapcsolatát.
Egy polgári kezdeményezés nyomán 2018-ban népszavazást is tartottak Romániában a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról – megakadályozandó a melegházasság későbbi legalizálását –, a referendumon azonban a részvétel nem érte el a 30 százalékos érvényességi küszöböt.
Az Avangarde közvélemény-kutató intézet egy 2021-ben végzett felmérése kimutatta, hogy a románok többsége nem bővítené az LMBT-közösség jogait, és helyeselné, hogy törvényalkotással erősítsék a hagyományos családmodell társadalmi szerepét. A felmérés résztvevőinek 12 százaléka válaszolt igennel, 57 százaléka pedig nemmel arra a kérdésre, hogy bővíteni kellene-e az LMBT-közösséghez tartozók jogait, 31 százalék nem válaszolt.
Arra a felvetésre, hogy törvényalkotással kellene-e erősíteni a hagyományos család szerepét, 62 százalék válaszolt igennel, 14 százalék nemmel, 24 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.
Az Egyesült Államok 2,53 milliárd dollár értékben páncélozott harckocsik eladását hagyta jóvá Romániának csütörtökön – közölte a Pentagon hivatalos ügynöksége.
Az ügylet „támogatja az Egyesült Államok külpolitikai és nemzetbiztonsági célkitűzéseit azáltal, hogy javítja egy NATO-szövetségesünk biztonságát” – olvasható a Pentagon alá tartozó Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (DSCA) közleményében.
A dokumentum szerint a harckocsik eladása „javítani fogja Románia képességét, hogy megfeleljen a jelenlegi és jövőbeli fenyegetéseknek azáltal, hogy olyan hiteles haderőt biztosít, amely képes elrettenteni az ellenfeleket, és képes részt venni a NATO műveleteiben”.
Románia Ukrajnával határos, amely 2022 februárja óta háborúban áll Oroszországgal. Azóta az Egyesült Államok fokozta a Kijevnek és NATO-szövetségeseinek szánt segélyprogramjait és fegyverszállításait.
Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta az ügyletet, és a törvényi előírásoknak megfelelően a DSCA csütörtökön hivatalosan is értesítette erről a kongresszust, amelynek ezután ratifikálnia kell az adásvételi megállapodást.
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
Megérkezett a holland légierő öt F–16-os harci repülőgépe kedden Romániába, a holland, dán és román légierő, valamint az amerikai Lockheed Martin vállalat együttműködése révén megalapított Európai F–16-os Kiképzőközpontba (EFTC) – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A holland F–18-asok a Bukarestet a Fekete-tengerrel összekötő közlekedési folyosó Duna-hídja mellett található fetesti-i 86-os légitámaszponton szálltak le, ahol a NATO, valamint az ukrán hadsereg F–16-osokon szolgáló pilótái számára alakítanak ki nemzetközi kiképzőközpontot.
A tárca közleménye szerint az EFTC elősegíti a szövetséges erők együttműködését, hozzájárul a közös műveleti normák kialakításához és az Észak-atlanti Szövetség védelmi képességeinek erősítéséhez a fekete-tengeri és kelet-európai térség összetett kihívásaival szemben.
A megállapodás szerint a román védelmi minisztérium az EFTC rendelkezésére bocsátja a 86-os légitámaszpontot, és a kiképző létesítményeket, míg a Holland Királyi Légierő F–16-os repülőgépeket, a Lockheed Martin pedig az oktatókat és a karbantartást biztosítja.
Az EFTC hozzájárul a román pilóták képzési folyamatának felgyorsításához, a román hadsereg ugyanis 32 Norvégiából nemrég vásárolt F–16-os repülőgép fogadására készül.
„Az Európai F–16 Kiképzőközpont létrehozásával Románia elkötelezett amellett, hogy magas színvonalú képzési környezetet biztosítson, hozzáférést biztosítva a legkorszerűbb technikai erőforrásokhoz és szaktudáshoz, nemcsak a román pilóták, hanem a szövetséges és partner államok, köztük Ukrajna pilótái számára is” – zárul a MAPN közleménye.
Október elején a dán védelmi minisztérium közölte: Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok vezetésével egy új nemzetközi koalíció alakul, amely segít Ukrajnának létrehozni az F–16-os vadászgépeken alapuló jövőbeli légierejét.
[type] => post
[excerpt] => Megérkezett a holland légierő öt F–16-os harci repülőgépe kedden Romániába, a holland, dán és román légierő, valamint az amerikai Lockheed Martin vállalat együttműködése révén megalapított Európai F–16-os Kiképzőközpontba (EFTC) – közölte a román ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1699441620
[modified] => 1699422998
)
[title] => Megérkeztek az első holland F–16-os harci repülők a romániai kiképzőközpontba
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=94618&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 94618
[uk] => 94585
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 94586
[image] => Array
(
[id] => 94586
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/ee61f88c-912077a0a354750c5375de2ecccdc859.jpeg
[original_lng] => 40686
[original_w] => 740
[original_h] => 375
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/ee61f88c-912077a0a354750c5375de2ecccdc859-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/ee61f88c-912077a0a354750c5375de2ecccdc859-300x152.jpeg
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/ee61f88c-912077a0a354750c5375de2ecccdc859.jpeg
[width] => 740
[height] => 375
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/ee61f88c-912077a0a354750c5375de2ecccdc859.jpeg
[width] => 740
[height] => 375
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/ee61f88c-912077a0a354750c5375de2ecccdc859.jpeg
[width] => 740
[height] => 375
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/ee61f88c-912077a0a354750c5375de2ecccdc859.jpeg
[width] => 740
[height] => 375
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/ee61f88c-912077a0a354750c5375de2ecccdc859.jpeg
[width] => 740
[height] => 375
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1699415799:12
[_thumbnail_id] => 94586
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1166
[_oembed_fcad8c6c95686be0437465c52c2cda00] =>
Відкриття в Румунії центру підготовки пілотів F-16, на базі якого проходитимуть навчання наші льотчики, – це важливий практичний внесок у авіаційну коаліцію. Наші домовленості з Президентом ?? Клаусом Йоханнісом та Премʼєр-міністром ?? Марком Рютте втілюються в життя. Дякую…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 13, 2023
