Április 2-án orosz jogvédő aktivisták közzétették a „Tíz szörnyű év. Az emberi jogok és a humanitárius törvények megsértése a szíriai háborúban” című jelentésüket.
A tanulmány szíriai menekültekkel készült interjúkon alapul, akik kínzásokról, gyilkosságokról, vegyi fegyverekről beszélnek, valamint a Kreml szerepéről Bassár el-Aszad, szíriai elnök támogatásában.
„Oroszországban sokak számára a szíriai háború a terrorizmus és radikális iszlamista mozgalom elleni harcnak tűnik – magyarázták a jogvédők. – A jelentés célja, hogy mindenki megértse, ez nem így van. Az Aszad ellen harcoló erők messze nem mindegyike van kapcsolatban radikális és terrorista csoportokkal, Szíriában millió szenvedő civil van, akik soha sem vettek kezükbe fegyvert.”
A jogvédők több mint 150 interjút készítettek szíriai menekültekkel Törökországban, Libanonban, Jordániában, Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Oroszországban. Személyesen beszéltek a bűncselekmények és a jogsértések áldozataival, valamint újságírókkal, fotósokkal, orvosokkal, a társadalom képviselőivel, akik elhagyni kényszerültek Szíriát, megkérdezték Szíria és a szíriai konfliktus nemzetközi szakértőit.
Maga a jelentés három részből áll:
Az emberi jogok megsértése
„A jogsértések már a 2011-es tiltakozások során megtörténtek, amikor a szíriai biztonsági erők fegyvert vetettek be a békés tüntetők ellen” – áll a jelentésben.
Egyetlen emberi jogi szervezetnek sem sikerült megállapítania, pontosan hányan vesztették életüket a szíriai börtönökben. A jogvédők becslései szerint azonban mintegy 88 000 civil halt bele a kínzásokba, kivégezve az állam felügyelete alatt álló börtönökben, több tízezren egész egyszerűen eltűntek.
A jelentés számos tanúvallomást tartalmaz részletes leírással a börtönbeli zaklatásokról, kínzásokról, nemi erőszakokról, az ellenzék és az őket támogató civilek meggyilkolásáról.
Meghatározni a börtönökben elkövetett kínzások és gyilkosságok mértékét 2014-ben sikerült, amikor egy főállású katonai kriminológus-fotós elmenekült az országból és több mint 50 ezer fotót vitt magával.
A jogvédők a konfliktus mindkét résztvevőjét felelősnek nevezték az emberi jogok megsértéséért, de a megkérdezett menekültek Aszad elnök rezsimjét teszik felelőssé, akit állandó jelleggel támogat Oroszország. A legtöbb válaszadó Oroszországban „nem megmentőt, hanem pusztító külső erőt lát, akinek katonai és politikai beavatkozása segített egy bűnözőnek az ország élén maradni” – hangsúlyozza az emberi jogi aktivisták jelentése.
Tiltott háborús módszerek alkalmazása
„Szemtanúk és nemzetközi megfigyelők szerint Oroszország 2015-ös katonai beavatkozása drámai módon megváltoztatta a konfliktus menetét, a mérleg nyelve Aszad elnök felé dőlt” – olvasható a nyilatkozatban.
Az emberi jogi aktivisták által megkérdezett szemtanúk szerint a támadások rendszertelenek voltak. A legtöbb esetben a katonai létesítménytől távol eső lakóövezetekre mértek csapásokat. Az Amnesty International információi szerint 2011 és 2014 között több mint 200 000 civil halt meg a lövöldözések során.
A jelentés kitér a tiltott fegyvertípusok használatára is: zarin és klór – a szíriai kormány csapatai, iprit – fegyveres harcosok, gyújtófegyverek – az Egyesült Államok koalíciós erőinek műveletei során, hordóbombák és robbanófejek – a szíriai fegyveres erők és a szíriai-orosz koalíciós erők által. A jogvédők megjegyezték, hogy nem tudták leellenőrizni az említett tényeket, de „számos szemtanú vallomását gyűjtöttek be”.
Menekültek
A szíriai háború során emberek milliói vesztették el otthonukat, lakóhelyüket elhagyni kényszerülőkké és menekültekké váltak. A jogvédők adatai szerint a legtöbb menekültet Törökország fogadta be – több mint 3,6 millió személyt, több mint egy millióan menekültek Libanonba, 790 ezer ember Németország fogadott be, közel 700 ezret – Jordánia.
Oroszország, mint a háború egyik kulcsfontosságú résztvevője, a konfliktus ideje során nem volt hajlandó megadni a menekült státuszt a szíriaiaknak. „Kilenc év alatt 4,5 ezer ember kapott ideiglenes menedékjogot, és 2020. október 1-jei adatok szerint csupán két szíriai menekült maradt Oroszországban, 370-en kaptak ideiglenes menedékjogot.”
„Ezt nem lehet másként nevezni, mint annak, hogy az orosz állami intézmények céltudatosan elviselhetetlen feltételeket teremtenek a szíriai polgárok számára a menedékjogot illetően” – vélik az orosz jogvédő aktivisták.
„A jelentés nem tartalmaz semmi olyasmit, amit a világközösség számára ismeretlen lenne. A jelentés célja, hogy megismertesse az orosz társadalmat Oroszország szerepéről a szíriai háborúban mint egyik harcoló féllel” , közölte a bemutatón Oleg Orlov, a Memorial jogvédő központ „Forró pontok” projektjének vezetője. „Az igazság helyreállítása nélkül a hosszú távú béke Szíriában csak szuronyokra épülhet. Reméljük, ez a jelentés segít olvasóinknak levonni a következtetéseket: szeretnék-e, hogy hazájuk legyen a szurony szerepében… Tekintettel Oroszország kulcsfontosságú szerepére az Aszad-rezsim hatalmon maradásában felszólítjuk az orosz kormányt, hogy használja ki befolyását a szíriai vezetésre, hogy vessen véget az önkényes letartóztatásoknak, börtönbeli kínzásoknak, leszámoló gyilkosságoknak és minden olyan cselekedetnek, amelyek megalázóak és sértik az emberi méltóságot” – áll az orosz jogvédők jelentésében, akik nem féltek a nyilvánosság előtt felszólalni a jelenlegi orosz hatalom ellen.
