Nemzetközi űrkoalíciót hozott létre az Egyesült Államok: a héten aláírt szerződés lehetővé teszi, hogy a résztvevő országok magánvállalatai szabadon folytassanak kitermelést a Holdon. Az aláírók között van többek között Ausztrália és az Egyesült Arab Emirátusok, de a legnagyobb űrhatalmak, mint Kína vagy Oroszország nem vesz benne részt. Moszkva azzal vádolja Washingtont, hogy kisajátítják az űrt, és az Egyesült Nemzetek Szervezete megkerülésével cselekednek.
Az Egyesült Államokban tartott Asztronauták nemzetközi kongresszusán írták alá azt a megállapodást, amely a Hold felfedezéséről és az ott található nyersanyagok kitermeléséről szól. Az Artemisz-egyezményeknek elnevezett dokumentumot nyolc ország írta alá – az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia, Japán, Ausztrália, Kanada, Olaszország, az Egyesült Arab Emirátusok és Luxemburg. Nincsenek köztük azonban olyan nagy űrhatalmak, mint Oroszország vagy Kína.
A megállapodás lényegében lehetővé teszi a magánvállalatok számára, hogy erőforrásokat termeljenek ki a Holdon, és saját bázisokat, illetve biztonsági zónákat hozzanak létre potenciális konfliktusok elkerülésének céljából.
Az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) szerint a földi óceánokhoz hasonlóan a Hold területe sem tartozhat egyetlen ország szuverenitása alá, de jogot formálhatnak az ott található erőforrásokra. Emellett a megállapodás kötelezettségekkel is jár, mint például a Holdon talált felfedezések megosztása, a Hold történelmi helyszíneinek a megőrzése vagy vészhelyzet esetén egymás űrhajósainak nyújtott segítségnyújtás.
Washington azzal érvel, hogy az Artemisz-egyezmények az 1967-ben megkötött világűrről szóló szerződést egészítik ki. Az Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ösztönzésére készült eredeti szerződés többek között megtiltotta a nukleáris fegyverek használatát az űrben és az égitestek feletti tulajdonjog kinyilvánítását. A NASA szerint azonban az ötven évvel ezelőtti szerződés mára elavult és a szövege túlságosan általánosan fogalmaz, ami megnehezíti a használatát – például nincs benne szó magánvállalatok működéséről és jogairól, ami abban a korszakban még elképzelhetetlen volt.
„Az Egyesült Államok a történelem legnagyobb és legsokszínűbb nemzetek koalícióját hozza létre a Hold és az űr felfedezésére” – mondta a kongresszuson a NASA vezetője, Jim Bridenstine.
A Hold felszíne olyan fémeket tartalmaz, mint a titánium vagy a magnézium, de ennél sokkal fontosabb lehet az ott bőségesen előforduló hélium–3, amely egyrészt a jövőbeli nukleáris fúziós erőművek alapját képezheti, másrészt segítségével a Hold köztes állomásként újabb űrmissziók kiindulópontja lehet.
A Hold használatáról szóló dokumentum amerikai előkészítése még májusban szivárgott ki. Oroszország hevesen bírálta a tervezetet, amely szerintük a Hold érdekszférákra való agresszív felosztását szolgálja.
„A behatolás elve ugyanaz, legyen szó a Holdról vagy Irakról: létrehoznak egy »egyetértők koalícióját«, majd megkerülve az ENSZ-t vagy akár a NATO-t, mennek előre a kitűzött cél felé. Az ilyen tervekből születik a következő Irak vagy Afganisztán” – írta még néhány hónapja a személyes Twitter-oldalán az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője, Dmitrij Rogozin.
Habár utoljára már majdnem ötven éve, 1972-ben járt ember a Holdon, a nemzetközi holdraszállási programok a reneszánszukat élik. Donald Trump elnöksége első évében bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2024-ben ismét embert küld a Földet kísérő égitestre. Moszkva is elindította a holdraszállási programját, amely 2028-ig juttatna űrhajósokat a Holdra.
