Az Egyesült Államok jelenleg öt európai NATO-ország területén állomásoztat nukleáris fegyvereket (Németország, Hollandia, Belgium, Olaszország és Törökország). Ha a helyzet megköveteli, Lengyelország lehet a hatodik. Az orosz vezetés azonnal tiltakozó és fenyegető reakciókat küldött.
Lengyelország készen áll nukleáris fegyverek befogadására, ha a NATO úgy dönt, hogy ilyen fegyverzetet telepít Oroszországgal szemben, miközben Moszkva megerősíti nukleáris jelenlétét Fehéroroszországban és Kalinyingrádban – közölte Andrzej Duda lengyel elnök. A vállalás nem sokkal az államfő amerikai és kanadai látogatása után hangzott el.
„Lengyelországnak kötelezettségei vannak a NATO-val szemben. Ha szövetségeseink úgy döntenek, hogy ily módon megerősítsék a NATO keleti szárnyát, mi készen állunk a befogadásra” – közölte Duda a Fakt napilapnak adott interjújában.
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
Függetlenül attól, hogy jelenleg ki van hatalmon Lengyelországban és hogy ki van hatalmon az Egyesült Államokban, a lengyel állam kötelessége, hogy a lehető legjobb kapcsolatokat biztosítsák országaink között. „Ez a lengyel létjogosultság egyik eleme” – mondta az elnök.
Azonnali orosz reakciók érkeztek Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő azt közölte, hogy „ha ezek a tervek megvalósulnak, lépéseket teszünk Oroszország biztonságának szavatolására”.
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a moszkvai atomsorompó-konferencián azt mondta, hogy „a Nyugat a nukleáris hatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás peremére jutott”, és a nukleáris proliferáció (elterjedés) kezelése mély válságba került.
Varsó nem így gondolja Lengyelországban politikai váltógazdaság működik, és bár az elnök nem leplezi saját nézeteit, de az államhatalom integritását fontosabbnak tartja. Nem tagadja, hogy eszmeileg közelebb állt hozzá az előző PiS-kormányzat, de a nép döntését tisztelni kell, és az ország érdeke előbbre való. Lengyelország stratégiai és katonai szempontjait tekintve nincs jelentős nézeteltérése Donald Tusk új miniszterelnökkel.
Duda amerikai látogatására Joe Biden elnök meghívása nyomán került sor, amikor megemlékeztek Lengyelország NATO-tagságának 25. évfordulójáról. Az utazás során az államfő Donald Trump volt elnökkel is találékozott, aki kifejezte csodálatát azért a szilárdságért, amivel Varsó kiáll Ukrajna védelmi háborúja mellett.
A Trumppal való találkozó is azt hangsúlyozta ki, hogy a vezetők személyétől függetlenül az amerikai-lengyel kapcsolat folyamatossága sorsdöntő.
„Az én szemszögemből nézve [Trump] olyan politikus, akivel négy éven keresztül közvetlenül tárgyaltam a lengyel-amerikai együttműködésről. Ezért van sok közös témánk” – mondja Duda. Felidézte, hogy Lengyelország számára nagyon fontos időszak volt az előző amerikai elnökség, amikor szerződést kötöttek F-35-ös vadászgépek vásárlására, vagy az amerikai katonai jelenlét növelésére lengyel földön.
Ebbe a körbe tartoznak a nagy amerikai vállalatok lengyelországi befektetései, így a közösen építendő atomerőmű, amely döntő hatással lesz a lengyel energiarendszer átalakítására. Ez a projekt három amerikai elnök segítségének köszönhető.
Megjegyezte, hogy amúgy nagyon szeret Trumppal beszélgetni, mert tapasztalt és dinamikus vezetőnek és egyben szórakoztató személyiségnek is tartja.
Ugyanakkor legalább ennyire fontos a jelenlegi amerikai kormányzattal való kapcsolatépítés is, folytatta az elnök. Ennek egyik példája az amerikai Patriot légvédelmi ütegek telepítése Varsó védelmére.
„Boldog és büszke vagyok, mert abban a megtiszteltetésben és örömben volt részem, hogy az Egyesült Államok három elnökével dolgozhattam együtt. Barack Obama elnökkel, majd Donald Trumppal és Joe Bidennel. Merem állítani, hogy ezek mindegyike erősítette a lengyel-amerikai kapcsolatokat, amelyek ma már hatalmasnak mondhatók, és nem csak a védelmi politikára, de a gazdaságra és a kultúrára is erőteljes hatást gyakorolnak” – mondta Duda.
Rendkívül fenyegetők az orosz hadsereg expanziós törekvései a térségben Andrzej Duda kifejtette, hogy Oroszország és Fehéroroszország nukleáris egüttműködése nagyon veszélyes a balti államokra és Lengyelországra nézve. A térképre pillantva azt látjuk, hogy Oroszország kalinyingrádi bázisa (exklávéja) egyszerre jelent kockázati tényezőt a lengyel és a litván katonai pozíciókra nézve.
A fegyverkezést tekintve Duda kifejtette, hogy Amerika nem folytat jótékonysági politikát Lengyelországgal szemben, hanem komoly partnernek tekinti, nem pedig ‘segítségre szoruló’ országnak. Varsó nem kap semmit ajándékba az Egyesült Államoktól, aminek ékes bizonyítéka a lengyel katonai költségvetés 4%-os GDP-arányra növelése. Ez a fajta együttműködési az minta, aminek léteznie kell a szövetségesek között.
Az elnök egyben leszögezte, hogy az ország érdeke az, hogy a PiS-kormányzat alatt megkezdett katonai és infrastrukturális fejlesztések ne álljanak le.
„Senkinek sem titok, hogy Lengyelország számára potenciális veszélyhelyzet állna elő, ha a területünk védelméhez esetleg további szövetséges erők áthelyezése lenne szükséges. Jelenleg nincs olyan repülőterünk, amely támogatást tudna nyújtani, hogy a baráti csapatok gyorsan eljuthassanak hozzánk” – mondta Duda. Ezért egy új nagy regionális repülőtér létrehozása halaszthatatlan közös érdek, amit a PiS megkezdett, és remélhetőleg a Tusk-kormány be is fejezi.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok jelenleg öt európai NATO-ország területén állomásoztat nukleáris fegyvereket (Németország, Hollandia, Belgium, Olaszország és Törökország). Ha a helyzet megköveteli, Lengyelország lehet a hatodik. Az orosz vezetés azonnal tilta...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1713967260
[modified] => 1713913563
)
[title] => Duda elnök kész atomfegyvereket befogadni lengyel területre - Oroszország máris tiltakozik
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110840&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110840
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 102679
[image] => Array
(
[id] => 102679
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda.jpg
[original_lng] => 27200
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/duda.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713903558:4
[_oembed_fc59b2e3dd6b5e85c48258fc3b7b433e] =>
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
A NATO hatalmas támogatást nyújt Ukrajnának az Oroszországgal vívott háborúban, azonban a Szövetség nem lesz részese a konfliktusnak.
Ezt Stoltenberg NATO-főtitkár nyilatkozta a Welt am Sonntagnak adott interjújában.
„Mindent meg kell tennünk azért, hogy megakadályozzuk az ukrajnai háború átterjedését más országokra. Ezért nem küldünk NATO-katonákat Ukrajnába. Tömegesen támogatjuk az országot, de a NATO tudatosan nem részese ennek a háborúnak. Ezzel egyidejűleg növeljük a csapatokat és a katonák számát a NATO keleti szárnyán, hogy megvédjük tagországainkat” – mondta el.
„Jogunk van támogatni Ukrajnát. Ukrajna szuverén állam, és az ENSZ Alapokmánya szerint minden szuverén államnak joga van az önvédelemhez. Segítünk Ukrajnának biztosítani ezt a jogot” – tette hozzá.
Végezetül kijelentette, hogy „Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút, hiszen a saját országát védi”.
A NATO-tagországok légihidat létesítettek fegyverek és lőszerek szállítására Ukrajnába, hogy így rettentsék el Oroszországot az Ukrajna elleni támadástól – írta a The Wall Street Journal című amerikai lap hétfőn, adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint az újságot tájékoztató források elmondták, az Egyesült Államok tájékoztatta a Kongresszust, hogy az afgán hadsereg által használt öt orosz gyártmányú Mi-17 szállítóhelikopter átadását tervezi Ukrajnának. Amerikai illetékesek szerint Ukrajnában súlyos lőszerhiány van. Az országban több lőszerraktár megsemmisült olyan incidensek következtében, amelyekhez Oroszországnak köze lehet.
Ukrajna egyetlen lőszergyára Luhanszkban található, amelyet a szakadár Luhanszki Népköztársaság orosz fegyveresei irányítanak. A lap megjegyezte, hogy a légi folyosó létrehozása előtt csak az Egyesült Államok és Törökország szállított fegyvereket Ukrajnának a NATO-országokból, amelyek „készek voltak megkockáztatni Moszkva haragját”.
A kiadvány szerint Nagy-Britannia és a balti államok az Egyesült Államokkal együtt segítik Kijevet. Lengyelország és a Cseh Köztársaság hamarosan szintén elkezdi a fegyverszállításokat.
Az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Kanadából és Lengyelországból már kiképzők érkeztek Ukrajnába, akik a fegyverek használatra oktatják a katonákat.
Russian occupation forces are trying to seize the #Chornobyl_NPP. Our defenders are giving their lives so that the tragedy of 1986 will not be repeated. Reported this to @SwedishPM. This is a declaration of war against the whole of Europe.
We are preparing a NEW support shipment to ??. 20 M113 armored vehicles, 10 military trucks and 10 SUVs (for demining operations) will be delivered to ?? soon! ?? Stands together with ??! #РазомДоПеремоги
A nemzetközi biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok között szerepel a NATO-erők Romániából és Bulgáriából történő kivonása – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium tömegtájékoztatási eszközök kérdéseire válaszoló közleményében.
A moszkvai diplomáciai tárca szerint így lehetne visszatérni az 1997, vagyis az Oroszország és a NATO közötti alapmegállapodás előtti felálláshoz.
„Kezdeményezéseink egyik alapeleme tudatosan nagyon egyértelmű, és nem engedi meg a kettős értelmezést. A külföldi erők, műszaki felszerelés és fegyverek kivonásáról, valamint egyéb lépésekről van szó, azzal a céllal, hogy visszatérjünk az 1997-es konfigurációhoz azon országok területén, amelyek akkor még nem voltak NATO-tagok. Ez Bulgáriára és Romániára is vonatkozik” – állt az orosz minisztérium közleményében.
Az Oroszország és a NATO és által 1997 májusában aláírt alapokmányban a felek megerősítették, hogy nem tekintik ellenfélnek egymást, és megállapodtak, hogy létrehozták a konzultáció, a koordináció és a közös fellépés mechanizmusát. 1999-ben Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság csatlakozott a szövetséghez, 2004-ben Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia, 2009-ben Albánia és Horvátország, 2017-ben Montenegró, 2020-ban pedig Észak-Macedónia. A NATO-nak jelenleg 30 tagállama van és a szövetség kitart a „nyitott ajtók” politikája mellett.
Az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz szerződéstervezet formájában eljuttatott orosz garanciaigények Moszkvának azt az elvárását tartalmazzák, hogy a NATO ne vegyen fel újabb tagokat a posztszovjet térségben, az Oroszországgal határos területekre ne telepítsenek csapásmérő eszközöket, és a NATO katonai infrastruktúráját fejlesszék vissza az 1997-es állapotokra.
Az orosz igények szerepeltek Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteki találkozójának napirendjén.
A The New York Times mértékadó amerikai lap szerint a Fehér Ház azt fontolgatja, hogy a NATO keleti szárnyához tartozó szomszédos országokban, mindenekelőtt Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában képezi ki az ukrán hadsereg katonáit – adta hírül pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az újság azt írta: „Joe Biden kormányának tisztségviselői szerint az Ukrajnának nyújtott katonai támogatási tervek magukban foglalhatják az ukrán hadsereg katonáinak a NATO keleti szárnyához tartozó szomszédos országokban, így Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában történő kiképzését.” A kiadvány emlékeztetett rá, hogy ez lehetővé tenné a katonai egységek számára hadsereg számára az ki- és beutazást Ukrajnába.
Ugyanakkor a lap megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és a NATO szövetségesei a logisztikai támogatáson és a fegyvereken kívül egészségügyi felszerelést, szolgáltatásokat, sőt menedéket is biztosíthatnak az ukrán katonáknak az orosz csapatok Ukrajna elleni inváziója idején. Kormánytisztviselők az újságnak azt is elmondták, szinte biztos, hogy az Egyesült Államok fegyverekkel fogja ellátni az ukrán fegyveres erőket.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A The New York Times mértékadó amerikai lap szerint a Fehér Ház azt fontolgatja, hogy a NATO keleti szárnyához tartozó szomszédos országokban, mindenekelőtt Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában képezi ki az ukrán hadsereg katonáit.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1642195160
[modified] => 1642195162
)
[title] => Az USA azt tervezi, hogy a szomszédos NATO-országokban képezi ki az ukrán hadsereg katonáit
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=37850&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37850
[uk] => 37867
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 37851
[image] => Array
(
[id] => 37851
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/ukran-katonak.jpg
[original_lng] => 48689
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/ukran-katonak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/ukran-katonak-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/ukran-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/ukran-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/ukran-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/ukran-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/ukran-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1642194978:2
[views_count] => 1968
[_thumbnail_id] => 37851
[_edit_last] => 12
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_288021c0d97a22331965dac87b378b19] =>
I am convening a virtual meeting of EU Foreign Ministers tomorrow at 18.00 to adopt further measures in support of #Ukraine, against aggression by #Russia.
I will propose a package of emergency assistance for the Ukrainian armed forces, to support them in their heroic fight.
Great news from my ?? colleague @AnitaAnandMP. Canada restarts Operation Unifier - up to 225 Canadian service members are being deployed to the UK to train ??troops. With your help our soldiers will become an unstoppable force. I’m grateful to ??for their staunch support! ????? pic.twitter.com/xNbyQ9c6LN
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den ?? Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & ??- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
⚡️Sunak meets Zelensky, says UK will be 'key part' of 'fighter jet coalition.'
U.K. Prime Minister Rishi Sunak met President Volodymyr Zelensky at his country house near London on May 15 as part of Zelensky's tour of Western partners. https://t.co/hNf0FmWsqS
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 15, 2023
Hivatalosan is NATO-dokumentumba foglaltatná a litván–lengyel–ukrán dandárt Ukrajna és Lengyelország, és meghívnák az egység hadgyakorlataira az észak-atlanti szövetség más országainak katonáit is – közölte szerdán az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBOU) sajtószolgálata Olekszij Danilov, az RNBOU titkára vilniusi látogatásával kapcsolatban.
Az RNBOU szerint erről állapodott meg Danilov a litván fővárosban a lengyel nemzetbiztonsági hivatal (BBN) vezetőjével, Pawel Solochhal tartott tárgyalásain.
Megvitatták a közös litván–lengyel–ukrán dandár hivatalos NATO-dokumentumokba foglalásának, valamint annak lehetőségét, hogy később az egység hadgyakorlataiba más NATO-tagállamok katonáit is bevonnák – áll a közleményben.
Danilov találkozott Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszterrel is, aki az ukrán hadsereg további támogatásáról biztosította őt.
Litvánia a miniszter közlése szerint az ukrán hadsereg számára szükséges további segítségnyújtást tervez – áll a közleményben.
A sajtószolgálat szerint Danilov kifejezésre juttatta: Kijev abban érdekelt, hogy az ukrán hadsereget a lehető legnagyobb mértékben bevonják a NATO hadgyakorlataiba, egyúttal hangsúlyozta az együttműködés megerősítésének fontosságát a kiberbiztonság területén.
Ezzel kapcsolatban elmondta: Ukrajna támogatja egy úgynevezett kiber-NATO létrehozásának ötletét, amely az egyik legerősebb katonai szövetséggé válhatna.
A lengyel–litván–ukrán együttműködési formátum, az úgynevezett „lublini háromszög” közös dandárjának célja – egyebek között az ENSZ, az EU és a NATO égisze alatt zajló – nemzetközi és humanitárius műveletekben való részvétel. A közös katonai egység ötlete 2007-ben merült fel, két évvel később megszületett az első szándéknyilatkozat is. A dandár létrehozásáról szóló megállapodást 2014-ben írták alá. A három ország 2017 októberében együttműködési megállapodást írt alá a dandár működéséről.
