Nagy-Britannia 500 millió font értékű katonai segélycsomagot küld Ukrajnának, ami körülbelül 626 millió dollárnak felel meg, jelentette be a brit védelmi minisztérium.
„Nagy-Britannia a történelem legnagyobb katonai segélycsomagját adja át Ukrajnának. Az 500 millió font katonai finanszírozás mellett Nagy-Britannia létfontosságú felszereléseket szállít” – közölte a minisztérium.
A védelmi erőknek nyújtandó támogatás az alábbiakat tartalmazza:
Május 14-én a brit külügyminisztérium beidézte Kína nagykövetét, Cseng Zeguangot az ország legújabb kémügye kapcsán.
Megjegyzendő, hogy a kínai nagykövetnek „egyértelműen azt mondták, hogy Kína viselkedésének legújabb példái, különösen a kibertámadások, a kémkapcsolatokról szóló jelentések és a jutalmak kifizetése elfogadhatatlanok”.
Ez azután történt, hogy három férfit letartóztatott a londoni rendőrség Hongkong javára történő kémkedés és külföldi beavatkozás vádjával. Két vádlottat már szabadlábra helyeztek.
Tiltakozott kedden a brit kormány Kínánál a Nagy-Britannia elleni kém- és kibertevékenység miatt. Kína londoni nagykövetsége nem sokkal később példátlanul erőteljes hangvételű nyilatkozatban utasította vissza a vádakat.
A brit külügyminisztérium keddi tájékoztatása szerint a tárca bekérette Kína londoni nagykövetét, akivel „határozott hangvételű” nyilatkozatban közölték, hogy elfogadhatatlan a Kína által Nagy-Britanniával szemben tanúsított magatartás, beleértve a kibertámadásokat és a kémhálózati tevékenységet.
A hivatalos keddi brit tiltakozás közvetlen előzményeként a Scotland Yard előző nap bejelentette, hogy a brit nemzetbiztonsági törvény alapján vádat emeltek három ember ellen külföldi hírszerző szolgálatnak nyújtott segítség címén.
A vádlottak a hatósági gyanú szerint a kínai irányítású hongkongi hírszerzésnek dolgoztak. A Scotland Yard ismertetése szerint a vizsgálatot a londoni rendőrség terrorizmusellenes parancsnoksága irányítja.
Az egyik vádlott a brit határrendészet tisztviselője, a másik a londoni belügyminisztérium bevándorlási részlegén dolgozott és korábban hat évig a brit királyi tengerészgyalogság katonája volt, harmadik társuk egykor hongkongi rendőr volt, majd hongkongi kereskedelmi képviseleti tevékenységet végzett Londonban.
Kedd este Kína londoni nagykövetsége hivatalos nyilatkozatban minősítette megalapozatlannak és rágalmazónak a kínai kiber- és kémtevékenységről megfogalmazott brit vádakat.
A diplomáciai képviselet szerint Cseng Cö-kuang nagykövet a londoni külügyminisztériumban tartott találkozón határozottan felszólította a brit kormányt arra, hogy hagyjon fel Kína-ellenes politikai manővereivel, térjen le a kínai-brit kapcsolatokat fenyegető „veszélyes ösvényről”, és ne terjesszen további hazugságokat „az úgynevezett kínai fenyegetésről”.
A brit fél önkényes módon kínai állampolgárokat zaklat és vesz őrizetbe nemzetbiztonsági okok ürügyén, ez azonban súlyos provokáció Kínával szemben, súlyos mértékben ellentmond a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáinak, és ezért teljesen elfogadhatatlan – áll Kína londoni nagykövetségének keddi állásfoglalásában.
A rendkívül éles hangú nagykövetségi nyilatkozat szerint „határozott válaszlépések” követnének bármiféle olyan brit kormányzati lépést, amelynek célja a beavatkozás Kína belügyeibe és a kínai érdekek sérelme.
Anne Keast-Butler, az elektronikus kommunikáció lehallgatására és hírszerzési elemzésére szakosodott brit figyelőszolgálat (GCHQ) vezérigazgatója ugyanakkor a Cyber UK címmel Birminghamben rendezett keddi kiberbiztonsági konferencián kijelentette:
Kína valódi és egyre nagyobb kiberkockázatot jelent Nagy-Britannia számára, és a GCHQ jelenleg több erőforrást fordít Kínával kapcsolatos tevékenységére, mint bármelyik másik feladatára.
A londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottságának legutóbbi átfogó helyzetértékelése szerint a kínai hírszerzés „kiterjedt és agresszív érdeklődést” tanúsít Nagy-Britannia és a külföldi brit érdekeltségek iránt, és válogatás nélkül gyűjti a titkosított és szabadon hozzáférhető információkat.
A 222 oldalas szakbizottsági jelentés egyik fő megállapítása szerint Nagy-Britannia nemzetbiztonságára ez a globális kiterjedésű kínai tevékenység jelenti a legnagyobb fenyegetést.
A közelgő parlamenti választáson azt kell eldönteni, hogy ki vezesse Nagy-Britanniát a következő veszélyes években – mondta hétfői programadó beszédében Rishi Sunak brit miniszterelnök.
A konzervatív párti kormányfő a Policy Exchange nevű londoni politikai elemzőműhelyben tartott előadásában – továbbra is időpont említése nélkül – megerősítette, hogy a választásokat az idei év második felében tartják.
Sunak kijelentette: a következő brit kormány mandátumának öt évében nagyobb változásokra kell számítani, mint a megelőző harminc évben.
A brit miniszterelnök szerint veszélyes öt év következik, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök felelőtlensége miatt a világ közelebb sodródott a nukleáris eszkalációhoz, mint az 1962-es kubai rakétaválság óta bármikor.
Kiutasította szerdán Oroszország londoni nagykövetségének védelmi attaséját a brit kormány.
A brit belügyminisztérium és a külügyi tárca közös tájékoztatása szerint mindemellett megvonják több orosz tulajdonú ingatlan diplomáciai státusát és korlátozásokat vezetnek be az orosz állampolgároknak adott diplomáciai vízumokra, felső határt szabva például az orosz diplomaták nagy-britanniai tartózkodási időtartamára.
Az orosz védelmi attasé kiutasítását a szerdai tájékoztatás szerint az indokolta, hogy a diplomata valójában az orosz katonai hírszerzés tagja volt.
A londoni külügyminisztérium megvonta az orosz diplomáciai képviselet kereskedelmi és védelmi szekciójának otthont nyújtó, Highgate kerületben működő épület, valamint a Sussex megyében lévő Seacox Heath nevű ingatlan diplomáciai státusát.
A Seacox Heath orosz tulajdonban van, és hivatalosan az orosz nagykövetség személyzetének üdülőjeként szolgál, de a londoni külügyi tárca szerdai tájékoztatása szerint Oroszország mindkét ingatlant hírszerzési célokra használta.
Szerdán a brit külügyminisztériumba kérették Oroszország londoni nagykövetét, akivel tudatták ezeket az intézkedéseket, és közölték vele, hogy a brit kormány nem tűri az Oroszország által Nagy-Britanniában folytatott rossz szándékú tevékenységet.
A külügyi tárca e tevékenység példái közé sorolta, hogy tavaly szeptemberben öt bolgár állampolgár ellen emeltek vádat a brit hatóságok Oroszország javára folytatott kémtevékenység gyanújával.
A tájékoztatásban szerepel az is, hogy áprilisban öt további ember ellen emeltek vádat Nagy-Britanniában Oroszország javára megkísérelt ellenséges cselekedetek – köztük egy ukrán tulajdonú angliai kereskedelmi ingatlan felgyújtása – címén.
A brit kormány és szövetségesei az utóbbi években számos rossz szándékú kibercselekedetet tulajdonítottak az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB). Ezek között szerepelt brit parlamenti képviselők személyes adatainak megszerzését célzó kiberkampány, közös brit-amerikai kereskedelmi dokumentumok hackermódszerekkel végrehajtott kiszivárogtatása, valamint beavatkozás egy olyan brit elemzőműhely működésébe, amelynek tevékenysége a demokrácia védelmét célozza a dezinformációkkal szemben – fogalmaz szerdai tájékoztatásában a brit külügyminisztérium.
A tájékoztatásban felidézik azt is, hogy London 2018-ban kiutasított 23 olyan orosz diplomatát, akikről megállapította, hogy hírszerzési tevékenységet folytattak Nagy-Britanniában.
Ennek előzményeként 2018 márciusában a délnyugat-angliai Salisbury városában Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyaggal megpróbálták megölni az orosz katonai hírszerzés egykori ezredesét, Szergej Szkripalt, aki kettős ügynökként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, és lányát, Julija Szkripalt, aki látogatóban volt apjánál.
Mindkettőjüket hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában, de felépültek, és azóta ismeretlen helyen tartózkodnak.
London gyanúja szerint a merényletkísérletet az orosz katonai hírszerzés két ügynöke követte el, Moszkva azonban soha nem ismerte el, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.
A brit külügyminisztérium szerint a szankcionált csoportok és személyek sokat tesznek az erőszak szításáért. A telepesek Ciszjordániában támadnak palesztinokra.
Szankciókat vezetett be két izraeli szélsőséges csoport és négy személy ellen Nagy-Britannia, mivel véleményük szerint ők a felelősek a Ciszjordániában elszabaduló erőszakért.
A brit külügyminisztérium szerint a Hilltop Youth és a Lehava csoport támogatta, szította és hirdette is az erőszakot a ciszjordániai palesztin közösségek ellen – jelenti a The Guardian.
A közlemény szerint a szankcionált négy személy emberi jogsértésekért felel a térségben. Köztük van az erőszakos telepescsoportok kiképzését segítő Noam Federman és Elisa Jered, aki vallási alapon igazolta a palesztinok megölését.
Ciszjordániában már a Hamász október 7-i támadása előtt is szaporodtak az erőszakos cselekmények, ám a gázai háború óta azok még gyakoribbak lettek.
David Cameron brit külügyminiszter szerint a szélsőséges telepesek aláássák a biztonságot és stabilitást a régióban és a béke lehetőségét is. Ezért felszólította az izraeli hatóságokat, hogy lépjenek fel a felelősökkel szemben. Nagy-Britannia már februárban is szankcionált négy szélsőséges izraelit a ciszjordániai erőszak miatt, de hasonló intézkedéseket az Egyesült Államok és az Európai Unió is vezetett be.
Május 3-án a brit külügyminisztérium frissítette az ukrajnai utazásokra vonatkozó ajánlásait, részben enyhítve a nyugati régiókra vonatkozó korlátozásokat – olvasható a brit külügyminisztérium honlapján, tájékoztatott a Jevropejszka Pravda.
A brit külügyminisztérium azt javasolja a polgároknak, hogy tartózkodjanak mindenfajta utazástól, kivéve a nélkülözhetetlen utazást Lemberg, Voliny, Rivne és Zsitomir régiókba, de ne közelebb mint 50 kilométerre a fehérorosz határhoz.
2024 januárjától a brit külügyminisztérium szükség esetén engedélyezte az utazásokat Kárpátalja, Ivano-Frankivszk, Ternopil és Csernyivci régiókba.
A narancssárgára festett régiók azokat a helyeket jelentik, ahová utazhatnak a britek, de csak szükség esetén
A brit külügyminisztérium ugyanakkor továbbra is azt javasolja, hogy tartózkodjanak minden utazástól Ukrajna többi régiójába.
A brit külügyi tárca ajánlásainak módosítása David Cameron ukrajnai látogatásának hátterében jelent meg.
A kormányzó Konzervatív Párt jelentős mandátumveszteségeit jelzik az angliai tanácsi választások pénteken ismertté vált első eredményei.
A csütörtöki helyhatósági választásokon 107 angliai tanács 2660 képviselői helyéről döntöttek választók.
Péntek délutánig a 107 tanács közül 38 deklarálta hivatalosan a helyi választási eredményt, és a részleges számok alapján a konzervatívok eddig 129 helyhatósági mandátumot veszítettek, emellett három tanács képviselő-testületében elvesztették eddigi többségüket is.
A helyhatósági választásokkal együtt az északnyugat-angliai Blackpoolban időközi parlamenti választást is tartottak a választókerület korábbi konzervatív alsóházi képviselőjének lemondása miatt. Ott a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt jelöltje, Chris Webb aratott elsöprő győzelmet a szavazatok 58,9 százalékával. Konzervatív párti ellenfele, David Jones a voksok mindössze 17,5 százalékát szerezte meg.
Az előző, 2019-es nagy-britanniai parlamenti választás itteni eredményéhez képest a Labour 20,6 százalékponttal növelte szavazatarányát, a Konzervatív Párt jelöltjére szavazók aránya ugyanakkor 32,1 százalékkal zuhant.
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnökjelöltje pénteki nyilatkozatában arra szólította fel Rishi Sunak konzervatív kormányfőt, hogy írja ki az új választásokat és álljon félre. A következő nagy-britanniai parlamenti választást legkésőbb 2025 januárjában meg kell tartani, de egyöntetű az a várakozás, hogy Sunak még az idei évre kijelöli az időpontot. A kormányfő nemrégiben úgy fogalmazott: munkáját „arra a feltételezésre” alapozza, hogy a választások 2024 második felében lesznek.
A felmérések hosszú ideje folyamatosan azt jelzik, hogy a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt 25 százalékpont körüli támogatottsági hátrányban jár a Munkáspárt mögött.
Az Ipsos közvélemény-kutató csoport legfrissebb vizsgálata szerint a Munkáspártra a választók 44 százaléka szavazna, ha most tartanák a parlamenti választásokat Nagy-Britanniában, a konzervatívokra ugyanakkor csak 19 százalék adná a voksát.
Csütörtökön Londonban polgármesterválasztást is tartottak, de ennek eredménye várhatóan csak szombaton derül ki.
A jelenlegi londoni polgármester, a munkáspárti Sadiq Khan harmadszor indult a tisztségért, konzervatív ellenfele Susan Hall. A YouGov közvélemény-kutató csoport e héten elvégzett vizsgálata szerint a megkérdezett londoniak 47 százaléka Khanra, 27 százalék Susan Hallra kívánt szavazni.
Nagy-Britannia és Ukrajna tárgyalásokat kezdett a 100 éves partnerségről – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a kijevi brit nagykövetség Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint David Cameron brit külügyminiszter tárgyalásokat kezdett Ukrajnával a 100 éves partnerségről. „Új megállapodás, amely erős kapcsolatokat épít ki az országaink között a kapcsolatok teljes spektrumában: a kereskedelemtől, a biztonságtól és a védelemtől a tudományig és a technológiáig, az oktatásig, a kultúráig és sok minden másig” – áll a közleményben.
Ezenkívül Cameron megerősítette, hogy 36 millió font segélyt nyújtanak Ukrajna energiainfrastruktúrájának fenntartására, beleértve 20 millió font sürgősségi finanszírozást az ukrajnai kritikus infrastruktúra elleni közelmúltbeli támadások utáni újjáépítéshez, valamint további 16 millió fontot Innovate Ukraine innovációs alapítvány pályázati nyerteseinek.
Mint arról már röviden beszámoltunk, precíziós fegyvereket és megrongált energiaipari létesítmények helyreállítására fordítható finanszírozást ígért az ukrán kormánynak kijevi látogatásán a brit külügyminiszter.
David Cameron a londoni külügyi tárca pénteki ismertetése szerint előző nap járt az ukrán fővárosban, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Cameron kijevi tárgyalásain bejelentette, hogy a legújabb brit fegyverszállítási csomagban precíziós irányított bombák, légvédelmi rakéták, valamint száz mobil légvédelmi egység kialakításához elegendő felszerelés szerepel majd.
Mindez lehetővé teszi Ukrajna számára az orosz drónok és rakéták lelövését – áll a brit külügyminisztérium pénteki ismertetésében.
David Cameron bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia megkétszerezi hazai lőszergyártását, és erre a következő tíz évben 10 milliárd fontot fordít.
A termelés ilyen mértékű növelése lehetővé teszi Nagy-Britannia számára saját nemzetbiztonságának megőrzését úgy, hogy közben Ukrajna fegyverellátását is fenn tudja tartani mindaddig, amíg ez szükséges – fogalmaz a londoni külügyminisztérium pénteki beszámolója.
David Cameron kijevi látogatásán bejelentette azt is, hogy a brit kormány 20 millió font sürgősségi finanszírozást nyújt a legutóbbi orosz támadássorozatban megsérült kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények, köztük erőművek és gáztározók helyreállítására.
A brit külügyi tárca hangsúlyozza, hogy London 2022 óta – a most bejelentett új finanszírozással együtt – 170 millió font pénzügyi támogatást nyújtott az ukrajnai energiaszektornak.
Rishi Sunak brit miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy Nagy-Britannia ezentúl évente legalább 3 milliárd font katonai segélyben részesíti Ukrajnát, saját védelmi kiadásait pedig a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékára emeli.
A brit kormány a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font értékű katonai, humanitárius és gazdasági segítséget nyújtott Ukrajnának.
Sunak a minap minden eddiginél nagyobb, 500 millió font értékű új katonai segélyprogramot jelentett be Ukrajna számára.
A Downing Street tájékoztatása szerint az újabb szállítmányban egyebek mellett hatvan különböző könnyű katonai vízijármű, több mint 1600 csapásmérő és légvédelmi rakéta, Storm Shadow típusú, nagy hatótávolságú irányított precíziós rakéták, négyszáznál több szárazföldi katonai jármű és csaknem négymillió, kézifegyverekben használatos lőszer szerepel.
