Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy a kormány e héten történt átalakítása nem minden változtatás, amelyet előkészített.
„Folytatjuk az állami intézmények újraindítását. A héten több változás is történt. És ezek nem mind előkészített változtatások. Ezen a héten több cserére is sor került. És ez még nem minden a dötések közül.
„Ma új rendeletek vonatkoznak a tanácsadókra. Hálás vagyok mindenkinek a munkájáért. Funkcionálisabbá tesszük az Irodát.”
Előzmények:
Volodimir Zelenszkij elnök március 26-án menesztette Olekszij Danilovot az Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkári posztjáról, és erre a posztra kinevezte Olekszandr Litvinenkot, a Külügyi Hírszerző Szolgálat korábbi vezetőjét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 29-én menesztette Andrij Szmirnovot és Olekszij Dnyiprovot, Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének két helyettesét, és ezekre a tisztségekre Irina Mudrát és Olena Kovalskát nevezte ki.
Volodimir Zelenszkij március 30-án elbocsátotta első segítőjét, Szerhij Sefirt, Mikhajlo Raduckijt, Szerhij Trofimovot, Oleh Ustenko tanácsadókat, valamint az önkéntes tevékenységekért és a védők jogainak biztosításáért felelős költségvetésen kívüli biztosokat – Nataliia Pushkarova és Aliona Verbytska.
Az Ukrajinszka Pravda jelentése szerint hamarosan tisztújítás várható az ukrán miniszteri kabinetben.
Je me suis longuement entretenu, ce matin, avec le nouveau PMT, Dr. Succès Masra. Je lui souhaite pleine réussite dans sa nouvelle et grande mission à la tête du gouvernement et l’assure de mon soutien. #Tchadpic.twitter.com/CbjCoLLM6U
A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának módszertanát azokon a településeken, amelyeken hagyományosan élnek, ami Ukrajna európai uniós csatlakozásához szükséges – közölte az rbc.ua hírportál a kormány sajtószolgálatára hivatkozva.
A kormány tájékoztatása szerint a dokumentumot az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló reform részeként dolgozták ki, az EU-tagságról szóló tárgyalások megkezdése felé vezető úton. „Az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az ukrán nemzeti közösségek szervezeteinek képviselőivel folytatott konzultációs forduló után kidolgozott módszertan pénteki jóváhagyása újabb lépés a nemzeti kisebbségek jogainak megfelelő biztosítása felé” – jelentette ki Olha Sztefanisina miniszterelnök-helyettes, Ukrajna európai ügyekért és euroatlanti integrációért felelős minisztere.
Az elfogadott módszertan egységes feltételeket és eljárásokat állapít meg a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatára azokon a településeken, ahol hagyományosan élnek, vagy ahol a teljes lakosság több mint 15%-át teszik ki. „E határozat elfogadására azért van szükség, hogy biztosítsuk a törvény végrehajtását és az Európai Bizottság ajánlásainak végrehajtását azzal a céllal, hogy megkezdődjön az Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalási folyamat” – hangsúlyozta Oleh Nyemcsinov kabinetminiszter.
A dokumentum mindenekelőtt meghatározza a közélet azon területeit, ahol a községi, települési vagy városi tanács döntése alapján az ukrajnai nemzeti kisebbségek nyelvei is használhatók az államnyelv mellett. Ez vonatkozik a topográfiai információk nyújtására, az orvosi segítségnyújtásra, az üzletekben nyújtott szolgáltatásokra és egyebekre.
A Legfelső Tanács felülvizsgálatra visszaküldi a mozgósítás, a katonai nyilvántartásba vétel és a katonai szolgálat szabályainak módosításárról szóló törvénytervezetet, amelyet a kormány nyújtott be a parlamentnek – közölte csütörtökön David Arahamija, a Nép Szolgája párt parlamenti frakcióvezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Arahamija jelezte, hogy ma zárt ülésre került sor a hadvezetéssel és az Érdekegyeztető Tanács is zárt ülést tartott. Jelen volt Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Szerhij Saptala vezérkari főnök, Rusztem Umerov védelmi miniszter, a Legfelső Tanács vezetése, a frakció- és bizottsági vezetők – tette hozzá.
„A fő kérdés a mozgósítás, a katonai nyilvántartásba vétel és a katonai szolgálat javításáról szóló 10378. számú törvénytervezet” – írta a frakcióvezető. Emlékeztetett arra, hogy a dokumentum megvitatása a nemzetbiztonsági, honvédelmi és hírszerzési bizottságban zárt módban, a minősített adatok kezeléséről szóló törvény előírásainak betartásával zajlott.
„Nagy vita volt. Megértjük a katonai parancsnokság kérését, és készek vagyunk eleget tenni. De nem minden normát lehet támogatni. Egyes rendelkezések közvetlenül sértik az emberi jogokat, vannak, amelyek nem optimálisan vannak megfogalmazva. Ezt nyíltan elmondták a hadvezetésnek” – közölte Arahamija.
A frakcióvezető hozzátette: minden politikai erő megértette és támogatja a mozgósítás szükségességét. „Az ülés eredménye szerint a törvénytervezet visszakerül a kezdeményezőhöz. Ezzel együtt a bizottságban és a munkacsoportokban kidolgozott javaslatokat is továbbítjuk” – foglalta össze David Arahamija.
A héten megkezdődik a mozgósításról szóló törvénytervezet módosítása, különös tekintettel a Legfelső Tanács emberjogi biztosának észrevételeire, a dokumentum a jelenlegi formájában nem kerül a parlament elé szavazásra – jelentette ki kedden Jevhenyija Kravcsuk, a parlament humanitárius és információpolitikai bizottságának helyettes vezetője a Rada parlamenti tévécsatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kravcsuk elmondta: „Már tudjuk, hogy a törvényjavaslatot nem szavazzák meg és nem fogadják el eredeti formájában.” A frissített változat a mozgósítási törvénytervezet „kompromisszumosabb változata” lesz, azt a biztonsági és védelmi bizottság dolgozza ki – tette hozzá.
A képviselő, aki egyben a Nép Szolgája párt frakcióvezető-helyettese közölte, hogy egy nagy tárcaközi munkacsoport már ezen a héten megkezdi a munkát, megjegyezve, hogy az ombudsmantól a dokumentumhoz fűzött megjegyzéseken túl „bizonyos aggályok merültek fel, hogy ne legyenek benne korrupcióra lehetőséget adó normák”. „Mindennek átláthatóan és korrekt módon kell történnie” – hangsúlyozta Jevhenyija Marcsuk.
A Legfelső Tanács a közeljövőben módosítja a mozgósítás rendjét Ukrajnában, a vonatkozó törvénytervezetet a parlament azonnal megvizsgálja, amint arról egyeztet a katonákkal – közölte hétfőn Jehor Csernyev parlamenti képviselő, a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság elnökhelyettese az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a a honatya emlékeztetett arra, hogy a mozgósítási, leszerelési és egyéb katonai kérdéseket az ukrán fegyveres erők vezérkara kezeli. Ugyanakkor, mint megjegyezte, a képviselők csak a hadsereg kéréseit teljesítik, és ezek szerint alakítják a törvényi és jogi kereteket.
„Amint a végleges dokumentumról megállapodunk a katonákkal, az ülésterembe visszük, és szavazunk róla. Ennek a közeljövőben meg kell történnie” – tette hozzá Jehor Csernyev.
Korábban David Arahamija, a Legfelső Tanács Nép Szolgája párt frakciójának vezetője bejelentette, hogy a parlament a leszerelés eljárásának a javításáról tárgyal. A képviselők így számos problémát szeretnének rendezni, így a katonák kétéves rotáció nélküli frontszolgálatát is. Mint közölte, 2023 végén megjelenhet az új jogszabály a leszerelésről.
Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij elnök a közelmúltban utasította a Védelmi Minisztériumot és a fegyveres erők vezérkarát, hogy készítsenek új átfogó tervet az ukrajnai mozgósításról.
Soron kívüli ülést tartott az Ungvári Városi Tanács június 20-án, kedden, az ülésteremben 33 képviselő regisztrált. A tanácskozás kezdete előtt a szakbizottságok közös ülésére került sor. Egy perc néma csenddel emlékeztek meg az elesett ukrán katonákra.
A napirenden csupán néhány kérdés szerepelt. Az ülést az Ungvári kistérség 2023-as költségvetésének módosításával kezdték.
A képviselők megszavazták, hogy költségvetési forrásokat csoportosítanak át az infrastrukturális osztályról az önkormányzati rendfenntartóknak.
Majd megszavazták a szakbizottságok összetételének módosítását. Ezek a társadalmi és gazdasági fejlesztési, költségvetési, pénzügyi, adózási, beruházási és szabályozási politikával foglalkozó bizottság; a földviszonyok szabályozásának kérdéseivel foglalkozó bizottság, a várostervezés és építészet; lakás- és kommunális szolgáltatások, tereprendezés, ökológia, kommunális tulajdonért felelős bizottság.
A következő napirendi pont Bohdan Andrijiv polgármester vétója volt.
– Éltem a vétójoggal az egyik határozattervezetnél, így arról nem született döntés. A városunkban zajló privatizációs projektről volt szó a Mukácsi utcában. Mivel az aukcióval kapcsolatban technikai kérdések merültek fel, ezért megvétóztam. Így az objektum kistérségünk tulajdonában marad – jegyezte meg a polgármester.
Az ülés végén az újságírók megkérdezték a polgármestert Anatolij Kovalszkij ügyéről.
Emlékeztetőül, június 19-én, hétfőn a Biztonsági Szolgálat és a rendőrség átkutatta a „Bozdosi Park” adminisztratív épületét és Anatolij Kovalszkij, a Batykivscsina képviselőjét, aki ennek a kommunális vállalatnak a vezetője. A képviselőt körülbelül 15 millió hrivnya „tisztára mosásával” gyanúsítják.
„Igen, büntetőeljárás indult. Mi jogállamban élünk. Amíg nem születik bírósági határozat az ítélet hatálybalépéséről, a személy ártatlannak minősül. Jelenleg a bűnüldöző szervek folytatják a nyomozást a „Bozdosi Park” menedzserével kapcsolatban. Nem ismerem a részleteket” – mondta Bohdan Andrijiv.
The US Congress has approved a bill to extend the funding of the country's government for 45 days (until November 17) without providing aid to Ukraine, according to the vote broadcast on the website of the upper house of the Congress:https://t.co/KxqKAGmlCdpic.twitter.com/7q38pU3TMi
Lengyelország reményei szerint még 2023 végéig új alapszerződést ír alá Ukrajnával a jószomszédi viszonyról, baráti kapcsolatokról és együttműködésről – közölte Lukasz Jasina, a lengyel külügyminisztérium szóvivője egy lapinterjúban, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a lengyel külügyi sajtószóvivő az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: Lengyelország olyan megállapodás megkötésére törekszik, amely „kapcsolatainkat valóban stratégiai jelentőségűvé alakítja, nem csak az államok, hanem a társadalmak szintjén is elmélyíti partnerségünket, és megnyitja a kaput mindkét gazdaság fejlődése előtt.”
„A megújított alapszerződést szándékunkban áll aláírni, amint mindkét fél befejezte a tartalmával kapcsolatos munkát. Azt akarjuk, hogy ez még ebben az évben megtörténjen” – hangsúlyozta Lukasz Jasina.
ABW zatrzymała kolejnego członka siatki szpiegowskiej pracującej dla rosyjskiego wywiadu. Podejrzany prowadził obserwację obiektów militarnych i portów morskich. Był systematycznie wynagradzany przez Rosjan. To już 15. osoba zatrzymana w tym śledztwie.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Az ukrán parlament július 16-án elfogadta az „Egyes törvények módosításáról a választási jogszabályok tökéletesítése érdekében” a 3485. számú törvénytervezetet. A dokumentum módosítja a Választási Kódex négy könyvét. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot 308 parlamenti képviselő támogatta – közölte a Parlament sajtószolgálata.
A törvényjavaslat „kiküszöböli a hiányosságokat és az ellentmondásokat, korrigálja a határidőket, egyszerűsíti és egységesíti a választási eljárásokat a választási folyamat egyszerűsítése érdekében, egységesíti a Választási törvénykönyv rendelkezéseit. A törvény jelentős számú módosítást vezetett be a Választási törvénykönyvbe, amelyek minden típusú választásra és a választási folyamat minden szakaszára vonatkoznak, és a törvénykönyv 289 cikke közül több mint 200 kiigazítását írja elő.
„A törvény újításainak egy része a Központi Választási Bizottság tevékenységével, a Szavazók Állami Nyilvántartásának működésével kapcsolatos, módosítja a közigazgatási és büntetőjogi felelősségvonást a választási folyamat során elkövetett jogsértésekért” – közölte a parlament sajtószolgálata. A törvény által bevezetett választási törvénymódosítások átfogó változásokat írnak elő a választási dokumentumok kitöltésekor, a szavazatok számlálásának folyamatában, a jelöltek által benyújtott dokumentumokban, valamint egyszerűsít egyes választási eljárásokat. A törvény korlátozza az egyidejű jelölést a helyi választásokon, tökéletesíti a választások területi szervezésére valamint az önkormányzati választásokon a választási bizottságok rendszerére vonatkozó jogszabályokat, pontosítja a jelöltek vagyonával, jövedelmével, költségeivel és pénzügyi kötelezettségeivel kapcsolatos nyilatkozat benyújtásának határidejét, és csökkenti az önkormányzati választásokon az óvadék mértékét. Fontos szempont, hogy ez a dokumentum tiltja a választók megvesztegetését.
Milyen tiltásokat vezet be a törvény:
a kampány idején pénz, ajándékutalvány, élelmiszercsomag ajándékozása választópolgárok, intézmények, szervezetek számára;
juttatások, egyéb szolgáltatások, építési beruházások, értékpapírok, kölcsönök, sorsjegyek, egyéb tárgyi javak nyújtása jótékonysági szervezetek nevében, amelyek alapítója vagy tagja a képviselőjelölt (jelöltek), a párt (helyi pártszervezet).
A törvény az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
az érintett pártszervezet területi választási listáján az a jelölt kerül az első helyre, akit elsőként vettek fel a névsorba;
azokat a képviselőjelölteket, akik a választási kvóta 25%-át vagy annál több szavazatot kaptak, a listán elsőként szereplőt követően, a jelöltet támogató választók szavazati százalékának csökkenő sorrendjében kell sorolni;
azonos százalékú szavazatokkal rendelkező jelöltek esetében a magasabb helyet a listán az a képviselőjelölt kapja, aki a pártszervezet területi választási listáján is az előkelőbb helyet foglalja el. A listán a többi helyet abban a sorrendben kapják a képviselőjelöltek, amelyben a pártszervezet határozta meg a jelöltek kinevezését;
soron kívüli és átmeneti helyi választásokra, első valamint pótválasztásokra kétszer egy évben kerül sor – március utolsó vasárnapján és október utolsó vasárnapján.
Vagyis az összes településen a nem soron következő helyi választást egy napon – tavasszal vagy ősszel – tartják. Ezenkívül a törvény választási folyamat digitalizálását javasolja: a választási központok a dokumentumok benyújtását, a jelöltek és meghatalmazottak valamint a megfigyelők regisztrálását online végezhetnék. Meglesz a lehetősége az elektronikus szavazatszámlálásnak. A törvény meghatározza az úgynevezett „klóntechnológia” elleni küzdelem mechanizmusát az elnökválasztás során. A dokumentum szerint emellett fokozódnak a választási jogszabályok megsértéséért és a közigazgatási jogsértésekkel szembeni szankciók, meghatározza az okirat hamisításért és egyéb szabálysértésekért való felelősséget. A törvénytervezet ezen felül módosítja az ukrán Közigazgatási bűncselekmények kódexét, a Büntető törvénykönyvet, a Közigazgatási eljárás kódexét, „A központi választási bizottságról”, „A szavazók állami nyilvántartásáról”, „A korrupció megelőzéséről” és a „A közszolgálatról” szóló törvényeket.
Az ukrán Parlament második olvasatban, 322 képviselői szavazattal, elfogadta az Erdészeti kódex módosításáról szóló, az erdők leltározásával kapcsolatos törvénytervezetet – közölte a Depo.ua.
Ukrajnában az állami erdők
nyilvántartásba vételét 1996-ban és 2011-ben végezték. Jelenleg nincs releváns
információ az ukrán erdőkről. A 2379-es számú tervezet célja, hogy törvényi
feltételeket teremtsen az ukrán nemzeti erdészeti leltár bevezetésére mint az
erdőkre vonatkozó adatok nemzeti szintű gyűjtés és általánosítás új rendszerére.
Ez a jogszabály kibővíti az ukrán erdészeti törvénykönyvet a nemzeti erdészeti
leltár fogalmával, meghatározva annak végrehajtásának céljait és a
finanszírozási forrásokat. A nemzeti erdészeti leltárhoz szükséges
költségvetési források összegét évente körülbelül 9 millió UAH-ban határozták
meg, beleértve 2 millió UAH-ot az erre szakosodott állami szervezet állandó
alkalmazottainak fenntartására, 3 millió UAH az erdészeti felméréseket végző
ideiglenes munkavállalók javadalmazására. A becslések szerint a költségek 7,7
és 12,6 millió UAH között változnak évenként, amit eszközök, berendezéseket és gépkocsik
beszerzésével indokolnak.
Dmitro Razumkov, a Legfelső Tanács elnöke hétfőn megerősítette korábban tett kijelentését arról, hogy módosítani kell a nyelvtörvényt, megjegyezve: ezt oly módon kell tenni, hogy az mindenkit kielégítsen, beleértve Ukrajna külföldi partnereit – adta hírül az unn.com.ua hírportál.
A házelnök az egyeztető
tanács ülését követő sajtókonferencián elmondta, kérdésre válaszolva a
tanácskozáson kifejtette: „szükség van a változtatásokra, mert vannak olyan
kérdések, amelyeknek mindenkit ki kell elégíteniük.” Hozzátette: itt nem a
gazdaságról van szó, amikor a nagy- és a kisvállalkozások érdekeinek kell
megfelelni, hanem nyelvi kérdésről, ami humán szféra, érinti a területek
visszaszerzését, és mindenkinek az álláspontját figyelembe kell venni.
Emlékeztetett arra, hogy a Nép Szolgája párt az egyetlen politikai erő, amely
nem vetette fel ezt a kérdést, hogy ne osszon meg másokat. Rámutatott: most
ismét választások közelegnek, amikor egyes politikai erőknek ez lehetőséget
jelent arra, hogy megőrizzék vagy javítsák az eredményeiket. „De azokat a
kérdéseket, amelyek megosztják a társadalmat, a politikusoknak nem kell
hangoztatniuk” – emelte ki.
Razumkov azt is elmondta,
azzal kapcsolatban senkinek nincs ellenvetése, hogy Ukrajnában az egyetlen
államnyelv az ukrán. „Senki nem beszél második, harmadik vagy tizedik
államnyelvről, de amikor a külföldi partnereinkről van szó, tiszteletben
tartjuk őket, de a kollégáim szelektív módon tisztelik a partnerek
álláspontját” – fogalmazott. Aláhúzta, hogy a képviselőknek a parlamentben
ukránul kell felszólalniuk, mert – a szavaival – állami szervről, ukrán
törvények elfogadásáról van szó, és az álláspontokat ezekről ugyancsak ukrán
nyelven kell kifejteni.
