Más országok nem erőltethetik rá értékeiket Afganisztánra – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Angela Merkel német kancellárral folyatott csütörtöki moszkvai tárgyalások után.
Putyin elmondta, hogy Afganisztán a fő témák egyike volt a csaknem háromórás eszmecsere során. Az orosz elnök először foglalt állást nyilvánosan az ügyben a tálib hatalomátvétel óta.
Álláspontja szerint mivel a tálibok vonták ellenőrzésük alá csaknem egész Afganisztánt, abból a realitásból kell kiindulni, hogy ők kerültek hatalomra az ország széthullásának megakadályozása érdekében. A legfontosabb feladatnak nevezte annak megakadályozását, hogy terroristák hatoljanak be a szomszédos közép-ázsiai köztársaságokba.
Rámutatott arra, hogy a tálibok bejelentették a harci cselekmények befejezését, hozzákezdtek a közrend helyreállításához és közölték, hogy szavatolják az afgán és a külföldi állampolgárok biztonságát. Kifejezte reményét, hogy teljesíteni fogják ígéreteiket, amit a nemzetközi közösségnek és az ENSZ Biztonsági Tanácsának kell ellenőrizni.
Putyin anélkül, hogy az Egyesült Államokat megnevezte volna, sürgette, hogy vessenek véget az „idegen értékek erőltetése felelőtlen politikájának”, valamint annak, hogy „más országokban külföldi modellek szerint próbálják felépíteni a demokráciát” anélkül, hogy figyelembe vennék a helyi történelmi, vallási és nemzeti sajátosságokat.
Kontraproduktívnak nevezte, hogy idegen értékeket erőltettek Afganisztánra. Úgy vélekedett, hogy az ilyen kísérletek csak az állam pusztulásához vezetnek.
Merkel „kiábrándító pillanatnak” nevezte a tálibok afganisztáni hatalomátvételét. Elismerte, hogy az emberéletek megmentése érdekében tárgyalásba kell bocsátkozni a radikális iszlamistákkal. Arra kérte Moszkvát, hogy a tálibokkal folytatott egyeztetések során fordítson figyelmet a humanitárius segítségnyújtás kérdéseire.
„Azoknak az embereknek, akik segítettek nekünk, a Bundeswehrnek, a szövetségi rendőrségnek, meg kell kapniuk a lehetőséget arra, hogy elhagyhassák Afganisztánt” – mondta a kancellár.
Putyin megkérte a Moszkva után még péntek este Kijevbe induló Merkelt, használja fel befolyását annak érdekében, hogy az ukrán vezetés tegyen eleget a minszki megállapodásokban foglalt kötelezettségeinek. Felhívta a figyelmet arra, Délkelet-Ukrajnában augusztusban egyre gyakrabban sértik meg a fegyvernyugvást, és hogy a kijevi parlamentben egy sor olyan törvény van előkészületben, amelyek elfogadása a gyakorlatban ezeknek a megállapodásoknak a felmondását jelentené.
Leszögezte, hogy a Fehéroroszágban kialakult helyzetet az ország polgárainak külső beavatkozás nélkül kell megoldani.
Merkel megfogalmazása szerint az ukrajnai rendezési folyamatban „stagnálás figyelhető meg”. A kancellár ugyanakkor síkraszállt a minszki megállapodások által létrehozott tárgyalási formátum „életben tartása” mellett. Úgy vélekedett, hogy az Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország részvételével létrehozott „normandiai négyek” felállás az egyetlen terepe a problémák megvitatásának. Megismételte, hogy Berlin a Krím elcsatolását Ukrajna területi épsége megsértésének tekinti.
A kancellár elfogadhatatlanak nevezte az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus szabadságvesztéséről meghozott, az Emberi Jogok Európai Bírósága által aránytalannak minősített ítéletet.
„Még egyszer követeltem az orosz elnöktől, hogy engedje szabadon Alekszej Navalnijt, és hangsúlyoztam, hogy a jövőben is figyelemmel fogjuk kísérni ezt az ügyet” – mondta.
Putyin azt hangoztatta, hogy Navanijt nem a politikai tevékenysége, hanem külföldi partnerek (a francia Yves Rocher cég) ellen elkövetett bűncselekmény miatt ítélték el.
Merkel hangsúlyozta azt is, hogy a 2024-ben lejáró orosz-ukrán gáztranzitszerződést meg kell hosszabbítani. Putyin reagálásban azt mondta, hogy a döntés az európai fogyasztóké lesz, akik mérlegelni fogják majd az ukrán csővezeték műszaki állapotát és ökológiai jellemzőit, valamint azt, hogy az a Északi Áramlat-2 – amelyből már csak 15 kilométernyit kell megépíteni – kétezer kilométerrel rövidebb, korszerűbb és környezetkímélőbb. Hozzátette ugyanakkor: az ukrán tranzit kilátásai az európai gázfogyasztás alakulásától is függ, amelyben növekedés várható.
Közölte: biztosította a kancellárt, hogy Moszkva a távozása után is tartani fogja magát a tranzitmegállapodásban foglalt kötelezettségvállalásaihoz.
A megkülönböztetett tisztelet jeleként rendhagyó módon a Kreml Sándor-termében megtartott sajtótájékoztatón Putyin nagyon produktívnak nevezte a tárgyalásokat, és kijelentette, hogy Merkelt a leköszönése után is visszavárják Moszkvába. A német kancellár ezúttal huszadik alkalommal kereste fel az orosz fővárost.
Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatása szerint a kormányfő augusztus 20-án Moszkvába látogat, ahol találkozik Vlagyimir Putyin orosz államfővel. A program további részleteit a hét elején ismertetik.
Két nappal később, augusztus 22-én Angela Merkel Kijevbe utazik, ahol a tervek szerint tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Programjának részleteit ugyancsak a hét elején közlik.
A német és az orosz kormány viszonya évek óta feszült, a többi között a hazájában elkövetett mérgezéses támadás után Berlinben ápolt orosz ellenzéki aktivista, Alekszej Navalnij, a szövetségi parlament (Bundestag) ellen a német szervek megállapításai szerint Oroszországból indított informatikai támadások, valamint egy csecsen származású, georgiai állampolgárságú férfi ellen Berlinben elkövetett, a német főváros ügyészsége szerint orosz vonatkozású politikai gyilkosság ügye miatt.
Ugyanakkor a német kancellár rendre azt az álláspontot képviseli, hogy fenn kell tartani a párbeszédet a moszkvai vezetéssel, mert Oroszország közreműködése elengedhetetlen egy sor nemzetközi válság rendezésében, például a szíriai polgárháború lezárásában és Afganisztán stabilizálásában. Angela Merkel egyebek mellett ezért javasolta Emmanuel Macron francia államfővel közösen az EU-s társországok vezetőinek júniusban, hogy rendezzenek EU–Oroszország csúcstalálkozót. A javaslatot elvetették az uniós kormány-, illetve államfők brüsszeli tanácskozásán.
A német-orosz kormányközi kapcsolatok legfőbb témái közé tartozik az oroszbarát szakadárok kelet-ukrajnai tevékenysége nyomán kialakult válság politikai rendezése is, az úgynevezett normandiai országcsoport – Németország, Franciaország, Ukrajna, Oroszország – együttműködése révén.
A szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után a politikából visszavonuló kancellár legutóbb 2020 januárjában tett hivatalos látogatást Moszkvában.
This morning, the President and Vice President met with their national security team and senior officials to hear updates on the draw down of our civilian personnel in Afghanistan, evacuations of SIV applicants and other Afghan allies, and the ongoing security situation in Kabul. pic.twitter.com/U7IpK3Hyj8
I'm in #Afghanistan, with @WHOEMRO Director Ahmed Al Mandhari. Protecting the health of the Afghan people is of the utmost priority for @WHO. We will visit health facilities meet with @WHOAfghanistan staff, health workers, and Taliban leadership on these vital issues. pic.twitter.com/O62S9vfqrs
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Had a fruitful conversation with ?? PM Viktor #Orban. Thanked for the support of ?? sovereignty & the shelter for Ukrainians during the war. Agreed to develop cooperation in the energy sector. Grateful for supporting the candidate status for ??. Invited him to visit Ukraine.
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
I had a phone call with Prime Minister of Greece @kmitsotakis. I outlined the situation on the battlefield and the current defense challenges facing Ukraine. We agreed to continue security cooperation.
Russia will come back to full compliance with the New START treaty if Washington abandons its"hostile stance" toward Moscow – Deputy FM Sergei Ryabkov pic.twitter.com/fjkxNfRP6S
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
I met with President @LuisLacallePou to thank Uruguay and its people for supporting Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Ukraine is fighting a tough battle against Russian invaders while also working to implement the Peace Formula, one of the key political… pic.twitter.com/XCodE8QXcp
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 10, 2023
