December 10-én Oslóban, Norvégia fővárosában került sor a Nobel-békedíj átadási ünnepségére, amelyet idén Dmitrij Muratov, az oroszországi Novaja Gazeta főszerkesztője és Maria Ressa, fülöp-szigeteki Rappler kiadvány vezetője kapott. Mindkét díjazott személyesen jelen volt a ceremónián és beszédet is mondott. A rangos nemzetközi kitüntetést a két újságíró a szólásszabadságért folytatott harcával érdemelte ki.
Felszólalásában Dmitrij Muratov Szaharov akadémikus, a Nobel-békedíj odaítélésekor írt beszédéből idézett egy részletet, amit felesége, Olena Bonner olvasott fel 1975. december 11-én: „Úgy vélem, hogy a meggyőződés szabadsága, más polgári szabadságjogokkal együtt, az előrehaladás alapja”.
Dmitrij Muratov megjegyezte, „az az illúzió alakult ki, hogy a fejlődést technológiával és erőszakkal lehet elérni, nem pedig az emberi és szabadságjogok betartása révén”.
A Novaja Gazeta főszerkesztője élesen bírálta az állami propagandát, amely „a meghalni a házáért eszmét hirdeti, az élni a hazáért helyett: Országunkban (és nem csak nálunk) az a népszerű vélemény, hogy azok a politikusok, akik kerülik a vért, gyenge emberek. A világot háborúval fenyegetni pedig az igaz hazafiak kötelessége… A kormányok, és a hozzájuk közel álló propagandistáké a felelősség az állami tv-csatornákból szóló harci retorikáért”, emelte ki az orosz újságíró.
Dmitrij Muratov emlékeztetett a „hibrid harci hadműveletekre”, a „tragikus, undorító és bűnös ügyre a »Boeing MH-17«-el, amelyet ukrajnai Donbasz fölött lőttek le, amelyek tönkretették Oroszország és Ukrajna kapcsolatát. A beteg geopolitikus fejében az Oroszország és Ukrajna közötti háború már nem tűnik lehetetlennek – hangsúlyozta a Novaja Gazeta főszerkesztője.
Emlékeztetett Aljakszandr Lukasenka „szinte már véres játékára”, amikor „fegyverek kíséretében kergeti a Közel-Keletről érkező menekülteket azon fegyveresek karmaiba, akik az EU határát védik”, a politikai motivációk alapján indított bűnügyi eljárásokra, többek Navalnij bebörtönzésére.
Muratov érintette az orosz börtönökben a foglyok elleni kínzások témáját is: „Kezdeményezem a kínzások elleni Nemzetközi Törvényszék létrehozását, amelynek feladata, hogy adatokat gyűjtsön a kínzásokról világszerte. Azonosítsák a hóhérokat és gazdáikat, akiknek közük van effajta bűncselekményekhez”.
Kezdeményezésére az ünnepség vendégei egyperces néma csenddel adóztak azon riporterek emléke előtt, akik életüket adták a hivatásukért.
Maria Ressa, a filippínó-amerikai újságíró „Nobeli” beszédében felidézte kollégái sorsát, akiket világszerte megöltek és börtönbe zártak. Elmondása szerint Rodrigo Duterte elnök 2016-os hatalomra kerülését követően a Fülöp-szigeteken 22 újságírót és 63 ügyvédet öltek meg.
Élesen bírálta a modern internet-óriásokat is. A Ressa kihangsúlyozta, hogy a közösségi hálók, ahol „a hazugság és a gyűlölet gyorsabban terjed, mint a tények”, a megosztásra dolgoznak, hogy alapot teremtsenek a diktátori tendenciák növekedésének. „Ami a közösségi hálókon történik, az nem marad meg a közösségi hálókon. Az internetes erőszak – a való világban végbemenő erőszak” – hangsúlyozta az újságíró.
A tényeken alapuló újságírás támogatására szólított fel. A tények, amint hangsúlyozta, a demokrácia alapját képezik.
„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Bizalom nélkül nincs közös valóságunk, nem lesz demokráciánk. Lehetetlenné válik világunk olyan problémáinak kezelése, mint az éghajlatváltozás, a koronavírus, az igazságért való küzdelem” – mondta a Nobel-békedíjas újságírónő.
Maria Ressa egyébként az ismert angol Rappler oknyomozó kiadvány társalapítója, a CNN manilai és jakartai iroda egykori vezetője. Egy időben a nagy független Fülöp-szigeteki televízió- és műsorszóró társaság, az ABS-CBN hírszolgálatának vezetője volt, amelynek a kormány egy évvel ezelőtt megtagadta az engedély kiadását.
Ressa-t a Fülöp-szigeteken a nép szabadságharca szimbólumának is nevezik. Bírálta Rodrigo Duterte elnököt és vérszomjas „kábítószer elleni háborúját”, ami számára letartóztatásokat, büntető eljárásokat, és rengeteg fenyegetést jelentett az interneten.
„Összességében több mint száz év börtönbüntetéssel fenyeget a 7 eljárás eredményeként” – mondta Maria Ressa az oslói ceremónia előtt a sajtónak adott interjújában. Tavaly a bíróság bűnösnek találta „kiber-rágalom” terjesztésében, amiért, ha az ítéletet nem törlik el, hat év börtönbüntetésre számíthat.
Az újságíró jelenleg feltételesen szabadlábon van, várja fellebbezése elbírálását. Azt sem tudta, hogy elhagyhatja-e az országot, hogy átvegye a Nobel-díjat. A nyomás, az állandó fenyegetés és üldöztetések ellenére azonban a Maria Ressa a Fülöp-szigeteken maradt, továbbra is újságírással foglalkozik Duterte rezsimje alatt. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a Fülöp-szigeteken a kormány még „a Covid-19 világjárványt arra használta fel, hogy tovább csökkentse az újságírók jogait”.
