Litvánia kész segíteni Ukrajnának a hadköteles korú férfiak hazaküldésében, de előbb meg kell várnunk, és meg kell néznünk, hogyan hajtják végre ezt az eljárást Lengyelországban – jelentette ki csütörtökön Laurynas Kasčiūnas litván védelmi miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Delfi című litván kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerintKasčiūnas jelezte, hogy Vilniusnak el kell gondolkodnia azon, hogyan segítse Ukrajnát azoknak a hadköteles férfiaknak a visszaküldésében, akik elhagyták a hazájukat. Ugyanakkor hozzátette: Litvánia még nem fontolgat konkrét intézkedéseket, és figyelemmel kíséri, hogy Lengyelország milyen döntéseket hoz ebben a kérdésben.
„Az irány helyes. Valószínűleg nehéz megmondani, hogy milyen intézkedések lesznek. Valószínűleg erről konkrétan kell majd beszélni” – mondta a litván védelmi miniszter. Mint hangsúlyozta: senki nem fogja begyűjteni és Ukrajnába szállítani az ukrán férfiakat. „De (ezeknek a személyeknek) korlátozhatók a szociális kifizetései, munkavállalási engedélyei, okmányai – ezek a lehetőségek, ahogy hallom lengyel részről is. Szóval várjuk meg, ők milyen lehetőséget kínálnak, talán megfelelő lesz Litvániának is” – mutatott rá Laurynas Kasčiūnas.
Litvánia radar vásárlását és Ukrajnának való átadását tervezi a légvédelem megerősítése érdekében.
Ezt Laurynas Kasčiūnas, Litvánia védelmi minisztere nyilatkozta – írja az Army Inform.
„Litvánia újabb űrt akar betölteni Ukrajna légvédelmében – radarokat fogunk vásárolni. Jelenleg felülvizsgáljuk prioritásainkat, hogy a lehető leghamarabb légtérradarrendszerekkel járuljunk hozzá Ukrajna biztonságához. A légvédelem megszerzésének minden alternatíváját fel kell használni, és sürgősen végre kell hajtani” – mondta Kasčiūnas.
A miniszter megjegyezte, hogy a közelmúltban Ukrajnában járt, és megerősítette, hogy a légvédelmi szükségletek Ukrajna legsürgetőbb prioritásai.
Hozzátette: az ukránoknak nemcsak légvédelmi rendszerei hiányosak, hanem lőszerei is.
Litvánia idén 1,2 milliárd eurót különít el az EU által Ukrajna számára létrehozott támogatási alapba lőszerek és katonai felszerelések vásárlására. Az ukrán iskolák biztonsági rendszerének javítását is segíti. A kormány erre 400 ezer eurót különített el.
„Mind a kormány, mind a litván lakosság megérti az Ukrajnának nyújtott segélyek fontosságát. Készek vagyunk támogatást nyújtani, mind katonai, mind civil szférában, mert tudjuk, hogy önök jelenleg értünk harcolnak. Hangsúlyozzuk, hogy kicsi ország vagyunk, hiszen lakosságunk hárommillió fő, de az általunk nyújtott segély összege eléri az 1 milliárd 200 millió eurót. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy továbbra is támogassuk önöket, és kitartunk önök mellett a győzelemig” – mondta a belügyminiszter.
Litvánia M-577-es páncélozott csapatszállító járművekből álló újabb katonai segélycsomagot adott át Ukrajnának – közölte a balti állam védelmi minisztériuma szombaton.
„Stratégiai célunk Ukrajna megsegítése” – idézte a közlemény Laurynas Kasciunas litván védelmi minisztert. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy országa és a többi szövetséges állam ellátja Ukrajnát a számára nélkülözhetetlen fegyverekkel és katonai felszerelésekkel.
A védelmi tárca nem fedte fel, hogy pontosan hány M-577-es járművet adtak át Ukrajnának. A miniszter emlékeztetett arra, hogy márciusban Litvánia 155 milliméter kaliberű tüzérségi lövedékeket adott Kijevnek, valamint 35 millió eurót különített el a cseh kezdeményezés részeként az ukrán hadsereg lőszerrel való ellátására.
Vilnius azt tervezi, hogy 2024-2026 között legalább 200 millió euró (78,8 milliárd forint) katonai támogatást nyújt Ukrajnának. Oroszország Ukrajna elleni háborújának bő két évvel ezelőtti kezdete óta a balti állam 605 millió euró katonai segítséget nyújtott Ukrajnának.
Ingrida Simonyte litván kormányfő pénteken jelentette be, hogy országa további katonai segély gyanánt háromezer drónt vásárol idén Ukrajna számára mintegy 2 millió euró értékben. Erről azután beszélt, hogy Vilniusban megbeszélést folytatott ukrán hivatali partnerével, Denisz Smihal miniszterelnökkel.
Litvánia további katonai segély gyanánt háromezer drónt vásárol Ukrajna számára – közölte pénteken Ingrida Simonyte litván kormányfő ukrán hivatali partnerével, Denisz Smihallal folytatott megbeszélését követően Vilniusban.
A mintegy 2 millió euró értékű, litván gyártmányú repülőeszközök az év végéig jutnak el az orosz-ukrán frontra a tervek szerint. Simonyte közölte azt is, hogy Litvánia rehabilitációs programot is indít a sebesült ukrán katonák számára, kormánya erre a célra 15 millió eurót különít el. A rehabilitációs központokat Lemberg, Dnyipro és Zsitomir városokban hozzák létre.
Simonyte sürgette az Európai Uniót, hogy mielőbb kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Kijevvel, egyben pedig hangsúlyozta a NATO-csatlakozás szükségességét is.
„Ukrajna és a NATO teljes biztonsága csakis Ukrajna teljes NATO-csatlakozásával érhető el” – hangoztatta.
A litván miniszterelnök annak lehetőségét sem zárta ki, hogy hazája katonákat küldjön kiképzési feladatok ellátására Ukrajnába. Simonyte felidézte, hogy katonai kiképzők már most ukrán csapatokat képeznek ki Litvánia és más országok területén. Ezzel összefüggésben felvetette, hogy „ki lehetne őket képezni esetleg Ukrajna területén. Megfelelő légvédelem mellett biztos van mód a kockázatok kezelésére” – tette hozzá.
Smihal szerint Litvánia az ukrajnai háború kitörése óta egymilliárd euróval, GDP-je mintegy 1,5 százalékának megfelelő összeggel támogatta a kijevi kormányzatot.
„Nagyra értékeljük mindezt” – tette hozzá.
Litvánia nemrég 35 millió euróval járult hozzá a cseh vezetésű lőszerberszerzési programhoz. A vilniusi védelmi tárca az év elején közölte, hogy Litvánia további 200 millió euró katonai segélyt tervez küldeni Ukrajnába 2026-ig. Litvánia Smihal balti körútjának utolsó állomása.
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Ingrida Simonyte litván miniszterelnök pénteken azt mondta, nem zárja ki, hogy hazája bizonyos feltételekkel katonákat küldjön Ukrajnába, kiképzési feladatokra.
A litván kormányfő ukrán partnerével, Denisz Smihallal folytatott megbeszélését követően Vilniusban.
Simonyte felidézte, hogy katonai kiképzők már most ukrán csapatokat képeznek ki Litvánia és más országok területén.
Ki lehetne őket képezni esetleg Ukrajna területén. Megfelelő légvédelem mellett biztos van mód a kockázatok kezelésére – mondta a litván miniszterelnök.
Simonyte emlékeztetett arra, hogy Emmanuel Macron egy alkalommal nem zárta ki, hogy NATO-országok katonákat küldjenek Ukrajnába. A litván kormányfő szerint
A francia elnök kijelentése valójában arról szólt, hogy nem szabad vörös vonalakat húzni saját magunk számára akkor, amikor a másik oldalon egy olyan ember van, akinek nincsenek vörös vonalai.
Simonyte bejelentette azt is, hogy Litvánia további katonai segély gyanánt 3000 drónt vásárol Ukrajna számára. A mintegy 2 millió euró értékű, litván gyártmányú repülőeszközök az év végéig juthatnak el a frontra.
Simonyte sürgette az Európai Uniót, hogy mielőbb kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Kijevvel, egyben pedig hangsúlyozta a NATO-csatlakozás szükségességét is.
Smihal szerint Litvánia az ukrajnai háború kitörése óta egymilliárd euróval, GDP-je mintegy 1,5 százalékának megfelelő összeggel támogatta a kijevi kormányzatot.
Litvánia nemrég 35 millió euróval járult hozzá a cseh vezetésű lőszerberszerzési programhoz. A vilniusi védelmi tárca az év elején közölte, hogy Litvánia további 200 millió euró katonai segélyt tervez küldeni Ukrajnába 2026-ig.
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
A NATO-nak közölnie kell Oroszországgal, hogy a szövetség légterébe behatoló minden rakétát megsemmisíti – jelentette ki a litván külügyminiszter.
Gabrielius Landsbergis erről egy orosz rakétára utalva beszélt, amely vasárnap reggel mintegy 39 másodpercre megsértette a lengyel határt az Ukrajna elleni légitámadás során.
„Egyszeri alkalom lehet hiba. De ha hagyjuk, hogy megismétlődjön, azt bátorításnak fogják tekinteni” – hangoztatta a politikus az amerikai Fox News hírtelevíziónak washingtoni látogatása során.
„Ezért változtatnunk kell (…) a hozzáállásunkon, és nagyon világos üzenetet kell küldenünk, hogy amennyiben ez még egyszer megtörténik, a rakétákat vagy a drónokat le fogjuk lőni” – hangoztatta Landsbergis.
Hozzátette, hogy Lengyelországban és Romániában már több hasonló incidens történt.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Gitanas Nauseda litván elnök támogatja azt az elképzelést, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába kiképzési küldetésekre, és felszólítja a Nyugatot, hogy hagyjanak fel a „vörös vonalak meghúzásával”. A hírt az LRT közölte.
„Üdvözlöm a missziók küldésének ötletét Ukrajna területére, és továbbra is úgy gondolom, hogy meg kell vitatni ezt. Természetesen az lenne a legjobb, ha mindannyian egyhangúlag egyetértenénk ennek szükségességében, és nagyon jól értékelnénk a rendelkezésünkre álló hírszerzési és egyéb információkat” – mondta Nauseda.
Hangsúlyozta, hogy az európai vezetőknek nem szabad figyelembe venniük a Kreml lehetséges reakcióját ilyen döntéseik meghozatalakor.
„Ha elkezdjük azt mondani, hogy nem, Volodimir Putyinnak nem fog tetszeni ez vagy az, akkor soha nem fogunk dönteni. Ezért mondtam tegnap Macron elnöknek és a médiának is, hogy ne húzzunk vörös vonalakat magunknak” – tette hozzá a litván elnök.
Szerinte az európai országok nem fogják tudni egyszerűen átvészelni az ukrajnai háborút.
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Egyes litván vállalatok még mindig együttműködnek az Oroszországi Föderáció struktúráival, és segítenek a szankciók megkerülésében. Ez áll az állambiztonsági kémelhárító főosztály és a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó Katonai Hírszerző és Biztonsági Katonai Szolgálat közös jelentésében. A hírt az Lrt közölte.
A jelentés közli, hogy az orosz struktúrák gyakran bevonják a Litvániában régóta jelen lévő orosz és fehérorosz vállalatokat a szankciók megkerülésére irányuló tervekbe. E cégek közül sok raktározási, szállítási és vámszolgáltatást nyújt. Főként a szállítási szektorhoz szükséges alkatrészek, fémmegmunkáló és laboratóriumi berendezések, elektronikai, mikroelektronikai és alkatrészek, valamint katonai termékek exportját segítik Oroszországba.
Emellett egyes cégek az orosz struktúrák érdekében jártak el, és igyekeztek a fegyveres erők korszerűsítéséhez szükséges felszerelést biztosítani számukra.
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Március 7-én a litván védelmi minisztérium bejelentette, hogy újabb katonai segélycsomagot küld Ukrajnának, amely 155 mm-es tüzérségi lőszert tartalmazott.
Arvydas Anusauskas litván nemzetvédelmi miniszter hangsúlyozta: Litvánia azt küldi, amire „Ukrajnának most a legnagyobb szüksége van”.
„Halljuk őket, és folytatjuk a támogatást” – tette hozzá.
A katonai felszerelések és fegyverek mellett Litvánia Ukrajna védelméhez a katonák kiképzésével, a sebesült katonák gyógykezelésével és rehabilitációjával, szakértői konzultációkkal, valamint az ukrajnai segélyalapokhoz való hozzájárulással járul hozzá.
A Kiel nevét viselő Német Világgazdasági Intézet becslései szerint Litvánia GDP-je 1,8%-a értékben nyújtott támogatást Ukrajnának, és ezen paraméter szerint jelenleg a világ első számú országa Ukrajna támogatásában.
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
