Jonas Haar Støre norvég miniszterelnök bejelentette, hogy az ország pénzügyileg hozzájárul ahhoz a kezdeményezéshez, hogy Ukrajnát további légvédelmi rendszerekkel látják el.
Vasárnap Støre találkozott az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel és Olaf Scholz német kancellárral. Tájékoztatta őket, hogy Norvégia részt vesz az Ukrajnát célzó nemzetközi légvédelmi kezdeményezésben.
„Nagyon kevés időnk van, ezért Norvégia részt vesz a finanszírozásban. Több más ország is hozzájárul ehhez, mert vannak olyan légvédelmi rendszerek, amelyek elég gyorsan bejuthatnak Ukrajnába, és ezen intenzíven dolgoztak az elmúlt napokban, hetekben” – mondta a norvég kormányfő.
Macron said yesterday that the SAMP/T systems are used to secure nuclear strangleholds on 🇲🇫 soil. And so we can argue that this will be the case for the 4️⃣ remaining systems. pic.twitter.com/LeXDVqHlyl
— French Aid to Ukraine 🇨🇵🇺🇦 (@aidefranceukr) April 19, 2024
Litvánia radar vásárlását és Ukrajnának való átadását tervezi a légvédelem megerősítése érdekében.
Ezt Laurynas Kasčiūnas, Litvánia védelmi minisztere nyilatkozta – írja az Army Inform.
„Litvánia újabb űrt akar betölteni Ukrajna légvédelmében – radarokat fogunk vásárolni. Jelenleg felülvizsgáljuk prioritásainkat, hogy a lehető leghamarabb légtérradarrendszerekkel járuljunk hozzá Ukrajna biztonságához. A légvédelem megszerzésének minden alternatíváját fel kell használni, és sürgősen végre kell hajtani” – mondta Kasčiūnas.
A miniszter megjegyezte, hogy a közelmúltban Ukrajnában járt, és megerősítette, hogy a légvédelmi szükségletek Ukrajna legsürgetőbb prioritásai.
Hozzátette: az ukránoknak nemcsak légvédelmi rendszerei hiányosak, hanem lőszerei is.
Helmut Rauch, a Diehl Defense védelmi vállalat ügyvezető igazgatója kijevi látogatása során jelentette be további Iris-T SLM légvédelmi rendszerek Ukrajnának történő átadását. A hírt a Bild közölte.
„Három rendszerünk már Ukrajnában van, és még több lesz az idén. A következő néhány hét múlva érkezik” – ígérte Rauch.
Robert Habek német alkancellárral együtt érkezett Kijevbe. „Ha Putyinnak sikerül az ukrajnai háború, folytatni fogja. Ezért európai biztonságunk és békénk szempontjából fontos, hogy Ukrajna sikeresen megvédje magát, és mi segítsük őt” – mondta Habek.
Ukrajna további hat Patriot légvédelmi rendszert kaphat az észak-atlanti szövetségbeli partnereitől – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár egy tájékoztatón, olvasható az Európai Bizottság honlapján.
A német kancellár közölte, a Németország által átadott két légvédelmi rendszeren kívül a NATO-partnerek további hat Patriot rendszert szállíthatnak Ukrajnának.
„Két rendszert már átadtunk, most pedig a harmadikat szállítjuk, és mi vagyunk az az ország, amely a legjelentősebben járul hozzá ehhez az ügyhöz. A harmadik rendszer, amelyet bejelentettünk, és amelyet Ukrajnába helyezünk át, és ott használjuk, egyben felhívásként szolgál más országok számára, hogy hozzanak hasonló döntéseket”, – jelentette ki Scholz.
A kancellár hozzátette, a NATO már régóta egyértelművé tette, hogy a szövetség tagállamaiban maradt légvédelmi rendszereket át lehet adni Ukrajnának, hogy megvédjék a légteret az orosz támadásoktól.
„És szeretném megismételni ezt a felhívást. Hét további rendszerről hallottunk. Az egyik a miénk. Továbbra is reméljük, hogy találunk még hatot a NATO kontextusában, és számos tárgyaláson ismét kihasználtam ezt a lehetőséget, hogy elmondjam ezt a véleményemet” – hangsúlyozta Scholz
Csehország kész közvetítő országként részt venni az ukrán légvédelem megerősítésére irányuló német kezdeményezésben – tájékoztatott a Blesk. Jana Csernohova Csehország védelmi minisztere ezt holland kollégájával, Kaisa Ollongrennel tartott sajtótájékoztatóján jelentette ki.
„Ha ez ugyanolyan együttműködési forma lesz, mint a lőszer-kezdeményezés esetében, akkor ismét készek vagyunk közvetítő országként fellépni” – mondta Csernohova. Elmondása szerint Csehország bizonyítja a világ előtt, hogy vannak kapcsolatai, és tudja, hogyan kell felkutatni és megtalálni a katonai anyagokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Ukrajnát segítsék a lőszer-kezdeményezésben. Hozzátette: meglátja, milyen együttműködési formát várnak el tőle.
A miniszterek egyetértési nyilatkozatot írtak alá, így Hollandia hivatalosan is csatlakozott ahhoz a cseh kezdeményezéshez, hogy Ukrajna számára lőszert vásároljanak az Európai Unión kívüli országokban. Hollandia március elején már bejelentette, hogy összesen 250 millió eurót szán erre a kezdeményezésre.
Az EU vezetőinek csúcstalálkozója sürgősnek tartja további légvédelmi felszerelések biztosítását Ukrajna számára, és felszólította a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a szükséges katonai segélyek szállítását, beleértve a tüzérségi lőszereket és rakétákat is. A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
Az Európai Tanács határozottan elítélte az orosz légi és rakétatámadásokat Ukrajna polgári lakossága, valamint polgári és kritikus infrastruktúrája ellen, beleértve az energiaszektor elleni közelmúltban felerősödött támadásokat.
„Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy sürgősen biztosítani kell Ukrajna légvédelmét, fel kell gyorsítani és fokozni kell az összes szükséges katonai segély szállítását, beleértve a tüzérségi lőszereket és rakétákat is” – áll a következtetésekben.
A vezetők ígéretet tettek arra, hogy az EU és tagállamai fokozzák a humanitárius és polgári védelmi segítségnyújtást, beleértve az olyan berendezéseket, mint a generátorok és a transzformátorok.
Észtország külügyminisztériuma reagált a Csernyihiv elleni orosz támadásra. Úgy vélik, ha Ukrajnának meglennének az eszközei légtere védelmére, akkor képes lenne visszaverni az Oroszországi Föderáció támadását, áll az X-közösségi oldalon (Twitter) megjelent közleményben.
„És ismét ukrajnai rakétacsapásokról szóló hírekkel kezdjük a napot, pusztításokról és megölt civilekről. Ez nem történt volna meg, ha Ukrajna mindent megkapott volna, amit kér, hogy megvédje égboltját és visszaverje Oroszország szűnni nem akaró agresszióját” – közölte az észt külügyminisztérium.
[type] => post [excerpt] => Az észt külügyminisztérium szerint a Csernyihiv elleni támadás nem történt volna meg, ha Ukrajnának mindene meg lett volna légtere védelmére. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1713455160 [modified] => 1713440326 ) [title] => Észt külügyminisztérium: a Csernyihiv elleni támadás nem történt volna meg, ha Ukrajnának mindene meg lett volna légtere védelmére [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110198&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 110198 [uk] => 110100 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 110102 [image] => Array ( [id] => 110102 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/661fa74141f01.jpeg [original_lng] => 26955 [original_w] => 720 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/661fa74141f01-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/661fa74141f01-300x188.jpeg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/661fa74141f01.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/661fa74141f01.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/661fa74141f01.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/661fa74141f01.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/661fa74141f01.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1713429526:12 [_thumbnail_id] => 110102 [_edit_last] => 12 [views_count] => 336 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 267839 [1] => 187145 [2] => 128604 ) [tags_name] => Array ( [0] => csernyihivi támadás [1] => észtország [2] => légvédelem ) ) [7] => Array ( [id] => 110039 [content] =>
Az orosz–iráni stratégiai partnerség az Ukrajna elleni konfliktus óta jelentős mértékben erősödött, amit az iráni delegáció orosz fegyvergyárakba tett látogatása és a két ország közötti katonai technológiai együttműködés is alátámaszt, beleértve a légvédelmi rendszerek és harci drónok terén való kooperációt – számolt be a Washington Post.
2022 márciusában egy iráni delegáció látogatott az oroszországi Jekatyerinburgban található NPP Start gyárba. Az Egyesült Államok által szankcionált létesítmény légvédelmi fegyverek gyártására szakosodott, ezek közé tartoznak az Sz-400-as légvédelmi rendszerek is, amelyek Moszkva szerint képesek észlelni és megsemmisíteni a modern lopakodó vadászgépeket.
A látogatás annak az egyre elmélyülő partnerségnek képezi a részét, amely Moszkva és Teherán között az Ukrajna elleni teljes orosz inváziót követően kezdett el egyre jobban megszilárdulni. Irán beleegyezett több ezer harci drón és rakéta szállításába Oroszországnak, Moszkva cserébe modern vadászgépeket és légvédelmi rendszereket ígért Teheránnak.
A pontos számok nem ismertek, de az orosz technológia jelentős ugrást jelenthet Irán számára a légtér védelmében. A kétoldalú együttműködés további elemei között szerepelnek a katonai drónok koprodukciója Oroszországon belül, elektronikus hadviselésre szolgáló technológia megosztása és az Ukrajnában bevetett nyugati fegyverek teljesítményének közös kiértékelése.
Az együttműködés mindkét fél számára előnyös: Irán stratégiai partner státuszba emelkedik, míg Oroszország fontos katonai támogatást kap. Mindemellett a perzsa állam Szu-35-ös gépekhez és Sz-400-as légvédelmi rendszerekhez is hozzájut.
Az Sz-300-as már 2019-ben Irán rendelkezésére állt, a valóban modernebb 400-as széria pedig növelheti Irán légvédelmi képességeit, azt ugyanakkor nem lehet biztosra tudni hogy az eszközök leszállítása elkezdődött-e már, és ha igen, akkor milyen számban.
Bár pillanatnyilag úgy tűnik, hogy Izrael nem Irán területén fog válaszcsapást indítani a hétvégi drón- és rakétatámadás miatt, nem lehet teljesen kizárni azt, hogy Teherán a fontosabb külföldi létesítmények védelmére beveti az Sz-400-asokat, így akár az izraeli légierő F-35-ös gépeivel is szembe kerülhetnek.
Mielőtt Ukrajna helyreállításáról beszélnénk, meg kell előzni a pusztulását, ezért olcsóbb Patriot rendszereket vásárolni, mint az orosz erők által célba vett erőműveket helyreállítani – jelentette ki kedden Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Le Monde című francia lapnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Borrell arra a kérdésre válaszolva, hogy Franciaország többet tehet-e Ukrajnáért, mint Németország, azt mondta, mindenki többet tehet az európai kötelezettségek teljesítése érdekében. „Az én szerepem nem az, hogy ujjal mutogassak egyik vagy másik országra, hanem az, hogy közös álláspontot alakítsak ki. Számomra fontos az összesített szám, de teljesen megértem, hogy ez az összeg nagyon különböző tételekből áll.”
Az EU-fődiplomata hangsúlyozta, hogy a probléma nem az idő, hanem a mennyiség. „Egy év múlva már késő lehet. Mielőtt Ukrajna helyreállításáról beszélnénk, el kell kerülnünk a pusztulását. Olcsóbb Patriot rendszereket vásárolni, mint az oroszok által célba vett erőműveket helyreállítani” – mondta Josep Borrell.
A Patriot és az Iris-T lőszerei még nem fogytak el, de a készletek „hiányosak” – hangsúlyozta Mihajlo Podoljak.
Ukrajnában még nem fogytak ki az olyan légvédelmi rendszerek rakétái, mint az amerikai Patriot és a német Iris-T, de a fegyveres erőknél valóban hiányos a lőszerkészlet. Ezt Mihajlo Podoljak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója nyilatkozta a The Guardiannak április 13-án, szombaton megjelent kommentjében.
Oroszország új taktikát alkalmaz az erőművek megtámadására, „egyszerre akár 10 vagy 12 rakétával”, megkerülve a Patriot rakétapajzsokat és más rakétavédelmi rendszereket.
„A rendszer túlterhelt. Most meg kell vizsgálnunk, hogy meg tudjuk-e menteni a rendszert, szükségünk van-e további légvédelmi rendszerekre, különösen az ultrahangos ballisztikus rakéták ellen, és helyre tudjuk-e állítani a megsemmisült létesítményeket” – magyarázta az illetékes.
A Nyugatnak meg kell értenie, hogy Oroszország „háborút folytat a polgári lakosság ellen” – szögezte le Podoljak. Kifogásolta azt is, hogy a nemzetközi közösség ezt nem ítéli el.
„Az oroszok teljesen lerombolták Európa egyik legnagyobb hőerőművét. De nem látjuk az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait vagy más hasonló nyilatkozatokat” – hangsúlyozta.
