A japán parlament december 6-án legalizálta a kannabisz alapú gyógyszert, de megszigorította a marihuána rekreációs célú használatának tilalmát. A hírt a Kyodo közölte.
A kender- és kábítószer-ellenőrzési törvény módosításai lehetővé teszik a kenderből készült gyógyszerek tilalmának feloldását.
Ezzel párhuzamosan a kannabisz fogyasztása hét évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény lett. A törvény eddig engedélyezte a kannabisz használatát, de birtoklása öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Japán korábban nem büntette a kannabisz használatát, részben azért, hogy megvédje azokat a gazdákat, akik véletlenül belélegezhetik a növény anyagait a termesztés során.
Augusztus 18-án a Legfelső Tanács törvényjavaslatot iktatott be a pornográfia részleges dekriminalizálásáról Ukrajnában. A törvényjavaslat a Büntetői Törvénykönyv módosítását és a pornográfia birtoklása, előállítása és értékesítése miatti büntetőjogi felelősség eltörlését javasolja. Kizárólag a beleegyezés nélküli pornófelvételekért és a kiskorúakkal készült pornóért büntetnének.
A törvényjavaslat készítői hangsúlyozzák, hogy ez a törvény elsősorban az emberi jogokról szól, arról, hogy az emberek mit tehetnek saját beleegyezésükkel, és így szinkronizálnák az ukrán jogszabályokat az európai jogszabályokkal.
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő, a törvénytervezet szerzője szerint egy ilyen törvény elfogadásának szükségességét a rendfenntartók e területen elkövetett hatalmas visszaélései diktálják. A képviselő szerint jelenleg törvénytelennek számít minden olyan intim jellegű fotó, videó, amelyet akár magánlevelezésben is terjesztenek. Hét év börtönt is járhat egy ilyen bűncselekményért – hangsúlyozza Zseleznyak.
A pornográfia tönkreteszi a tizenévesek szexualitásának normális kialakulását
Maria Dmitrijeva, a nemek közötti egyenlőség szakértője a Radio Szvobodának kommentálta, hogy küzdeni kell a rendfenntartók visszaélései ellen, de nem a pornógyártás és -terjesztés egyszerűsítésének rovására. A szakértő azt mondja, hogy nem ártalmas pornográfia egyszerűen nem létezik. A pornó hatása alatt álló gyermekek és serdülők szexuális fejlődése pedig nem nevezhető normálisnak, mert a férfiak egyszerűen képtelenek lesznek a nőkkel való teljes értékű kapcsolatokra.
Ukrajnában drámaian megnőtt a családon belüli erőszak
Dmitrijeva úgy véli, hogy a pornó előállításának és terjesztésének egyszerűsítése csak hozzájárul a nők szexuális kizsákmányolásához, hiszen az ukrajnai háború miatt a családon belüli és szexuális erőszak száma meredeken megnövekedett.
A folyó év első öt hónapjában 51%-kal több családon belüli erőszakot regisztráltak Ukrajnában, mint az előző év azonos időszakában. Erről a Nemzeti Rendőrség adataira hivatkozva ír a Reuters.
A pornóipar dolgozói jogot kapnak a védelemhez
Josephine Jackson, Ukrajna egyik híres pornószínésznője úgy véli, hogy a pornó dekriminalizálása lesz az első lépés e szféra legalizálása felé, és hozzájárul az ezzel foglalkozók védelméhez. Hiszen ma a pornóipar dolgozói nem fordulhatnak a rendőrséghez védelemért, mert valójában ők maguk is bűnözők – írja a Radio Szvoboda.
Az ukránok az élen állnak a „pornófogyasztást” tekintve
Ukrajna 2022-ben a 15. helyen állt a világon a Pornhub portálon nézett videók mennyisége alapján. A háború és a megszállás ellenére 2023-ban Ukrajna mindössze két helyet rontott ezen a rangsorban.
Egy évvel ezelőtt az ukrán elnök honlapján petíciót regisztráltak az erotika és a pornográfia legalizálásával kapcsolatban. Megszerezte a szükséges 25 000 szavazatot, de az elnök még nem válaszolt rá.
Gazdasági haszon a pornó legalizálásából
A törvényjavaslat célja, hogy az ukrajnai pornóipart kimozdítsa az árnyékból, és ez a költségvetés feltöltésének további forrása lesz. Ennek ellenére a törvényjavaslat készítői hangsúlyozzák, hogy nem az állami költségvetés feltöltése a törvényjavaslat fő célja.
Megszavazta a kijevi parlament a marihuána orvosi célú legalizációjáról szóló törvényt, amit a második parlamenti olvasatot követően végül Volodimir Zelenszkij elnöknek kell aláírnia. Bár már évek óta lobbiznak érte, a háború borzalmaira hivatkozva ezúttal valóban legalizálhatják a marihuánát Ukrajnában.
A kijevi parlament 344 képviselője közül 268 megszavazta a marihuána orvosi célú legalizációjáról szóló törvényt, amit a második parlamenti olvasatot követően végül Volodimir Zelenszkij elnöknek kell aláírnia.
Az ukrán képviselők a cannabis legalizációját a jelenleg zajló orosz–ukrán háborúra hivatkozva próbálják elérni. Véleményük szerint a marihuána segít a háború civil lakosságának és veteránjainak megküzdeni a mentális és fizikai traumákkal, enyhíti a poszttraumás szindrómákat, a stresszbetegségeket és a fájdalmakat, valamint csökkenti az esetlegesen kialakult depressziót is.
Az ukrán elnök szerint a legkiválóbb nemzeti gyakorlatokat és megoldásokat kell alkalmazni, legyen az bármilyen bonyolult vagy szokatlan, hogy az ország polgárainak könnyebb legyen elviselnie a háború okozta fájdalmat, szenvedést és traumát. Zelenszkij szerint különösen a cannabis alapú gyógyszereket kell legalizálni mindazok számára, akiknek szükségük van rá, mégpedig ukrajnai termeléssel.
Érdemes megjegyezni, hogy Volodimir Zelenszkij már a 2019-es elnökválasztási kampánya során is a cannabis rekreációs célú használatának legalizálását szorgalmazta. Bár 2021-ben a cannabis legalizációjára tett javaslat elbukott, 2022-ben a háborúra hivatkozva az ukrán kormány újabb lépéseket tett a törvényi szabályozás módosításával kapcsolatban.
Emlékezetes, hogy Viktor Liasko egészségügyi miniszter tavaly június elején – több mint száz nappal a háború kitörése után – jelentette be, hogy az ukrán kabinet jóváhagyta az orvosi, ipari, tudományos és kutatás-fejlesztési célú cannabisnövények forgalmazásának szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, hogy megteremtse a feltételeit a cannabis alapú készítmények hozzáférésének, amely által a rák és a háború okozta poszttraumás stresszbetegség kezelését szeretnék biztosítani. Úgy tűnik, a marihuána legalizálására tett lépések most célba érnek.
Az albán kormány jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely potenciálisan legalizálná a kannabisz orvosi és ipari célú felhasználását, számolt be a Balkan Insight.
Albánia egészségügyi minisztere, Ogerta Manastirliu elmondta, hogy hamarosan létrehoznak egy ügynökséget, amely felügyeli a kannabisz legalizálásának folyamatát az országban.
„A törvényjavaslat célja a kannabisz, mellék- és végtermékei feldolgozásának és exportjának ellenőrzési és felügyeleti folyamatának szabályozása és garantálása” – jelentette ki Manastirliou.
A kannabisz legalizálására vonatkozó döntést Albániában az Edi Rama miniszterelnök által kezdeményezett „nemzeti felmérés” után hozták meg, amelyet azért bíráltak, hogy nem független. Az eredmények szerint az albánok 61%-a támogatja ezt a lépést.
Albániában a kommunista rezsim bukása óta nagy múltra tekint vissza az illegális kannabisztermesztés és -kereskedelem. Az ország déli részén fekvő Lazarat falut sokáig a „kendertermesztés informális európai fővárosának” tekintették.
A kannabisz termesztése továbbra is komoly probléma Albániában, és Edi Rama jelenlegi kormányát pedig azzal vádolják, hogy együttműködik a kábítószer-kereskedőkkel.
A Miniszteri Kabinet korábban támogatta a kannabisz gyógyászati célú forgalmát szabályozó törvényjavaslatot. Az Egészségügyi Minisztérium szerint a kannabisz alapú gyógyszerek több mint 50 betegséget enyhítenek.
A törvényjavaslatot pénteken, június 10-én regisztrálták a Radánál. A dokumentum engedélyezné a kannabisz alapú készítmények teljes gyártási ciklusát: a termesztéstől egészen a gyártásig.
Az Egészségügyi Minisztérium arra számít, hogy a parlament támogatja majd a törvénytervezetet.
Mostantól nagykorú személyek jogosultak lesznek arra, hogy legfeljebb 7 gramm marihuánát maguknál tartsanak, illetve megengedett lesz maximum 4 tő növény otthoni termesztése is.
Közterületen, illetve kiskorúak előtt azonban továbbra is tilos lesz a fogyasztás, előbbi megsértése esetén 235 eurós, utóbbi vonatkozásában 500 eurós bírság szabható ki.
A máltai törvényhozás kedden szavazta meg a kannabisz legalizálását, a törvényjavaslat 36 igen és 27 nem szavazatot kapott.
Owen Bonnici esélyegyenlőségi miniszter szerint ez egy „történelmi lépés”, amely lehetővé teszi, hogy a kisfogyasztóknak ne kelljen büntetőeljárással szembenézniük és visszaszorítja az illegális kereskedelmet.
A máltai ellenzék azonban nem szavazta meg a javaslatot, mondván, hogy csak erősítené a szervezett bűnözést.
Málta példáját követheti számos más uniós ország, jelenleg Németország, Luxemburg és Svájc is hasonló lépéseket tervez. Hollandiában ugyan tolerálják a marihuána használatát, de lényegében továbbra is illegális tevékenységnek számít.
Valóban pénzt kellene keresnie az államnak azzal, hogy a függőség, a tartós pszichózis és a testi-lelki szenvedés veszélyébe sodorja polgárait? – tette fel a kérdést a CDU egyik politikusa azután, hogy az új német kormány koalíciós megállapodásából kiderül: az SPD, a Zöldek és az FDP legalizálja a marihuána fogyasztását. Ez a liberalizáció a szerdán bemutatott koalíciós szerződés egyik legfontosabb intézkedése.
Nyolc héttel a választások után aláírta koalíciós megállapodását Németországban a szociáldemokrata SPD, a Zöldek és a liberális FDP. Az SPD-s Olaf Scholz kancellársága „látványosnak szánt” intézkedésekkel indul – írja a Le Monde című baloldali francia lap, kiemelve, hogy az első lépések közül a marihuána értékesítésének legalizálását.
Ifjúságvédelem?
A három párt azt reméli, az intézkedéssel „ellenőrizhetővé válik a minőség és az ifjúságvédelem is megvalósul” – áll a ZDF által szemlézett koalíciós megállapodásban.
Hamarosan törvénybe is foglalják a javaslatot. A három párt azt ígéri, négy év után megvizsgálják döntésük társadalmi hatásait. A marihuána vásárlását élvezeti szerként felnőtteknek teszik lehetővé az erre engedélyt kapó üzletekben.
Az illegális szerek esetében pedig elképzelhető, hogy úgynevezett Drug-Checkinget vezetnek be. Ezzel például bulizó fiatalok vizsgáltathatnák meg, hogy illegálisan beszerzett kábítószerük milyen anyagokat tartalmaz.
A Zöldek társelnöke, Robert Habeck a marihuána értékesítésének legalizálásától azt reméli, „mélyütést visznek be a feketepiacnak”. Emellett abban bízik, hogy az államkasszába így befolyó összeg elég lesz ahhoz, hogy felvilágosító és megelőző kampányokat tudjanak belőle finanszírozni.
Ez a liberalizáció, amelynek révén Németország Hollandia után a második olyan ország lenne az Európai Unióban, amely az ellenőrzött értékesítés útját választja, az Angela Merkel utódjának számító három párt szerdán bemutatott koalíciós szerződésének egyik legfontosabb intézkedése.
Jöhetnek a „kávézók”
A szociáldemokrata Olaf Scholz vezette jövőbeli csapat engedélyezni kívánja „a kannabisz ellenőrzött forgalmazását felnőttek számára, engedélyezett üzletekben történő fogyasztás céljából ” – áll az SPD (szociáldemokraták), a Zöldek és az FDP (liberálisok) által aláírt szerződésben.
Németországban már most is kevésbé korlátozó jogszabályok vannak érvényben, mint sok európai szomszédjánál, és néhány városban, például Berlinben, lehetőség van arra, hogy néhány grammot személyes fogyasztásra tartsanak. A kannabisz gyógyászati célú használatát 2017-ben szintén engedélyezték.
A fű legalizálását a Zöldek és a Liberálisok követelik, az SPD hagyományosan vonakodik ettől és a kísérletezést támogatja.
Még ha a jövőbeni értékesítési helyek – dohányboltok, „kávézók” vagy gyógyszertárak, ahogyan azt a Gyógyszerészek Szövetsége javasolta – még nincsenek is meghatározva, a projekt most jó úton halad, különösen közegészségügyi okokból, állítja a három párt.
Bagatellizált kábítószerezés
A legalizálásnak azonban még mindig sok ellenzője van Németországban. Stephan Pilsinger, a CDU drogellenes szóvivője azzal vádolja a koalíciót, hogy „kísérletet folytat társadalmunk és fiataljaink egészségével”.
„Valóban pénzt kellene keresnie az államnak azzal, hogy a függőség, a tartós pszichózis és a testi-lelki szenvedés veszélyébe sodorja polgárait? Szerintem ez erkölcstelen” – jelentette ki Pilsinger az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva.
A rendőrszakszervezetek szerint a kannabiszfogyasztás „bagatellizálásától” tartanak. Az addiktológusok a fiatalok mentális egészségére gyakorolt lehetséges hatásokra és a rák kockázatára is figyelmeztetnek.
Argentína lett a legnagyobb latin-amerikai ország, ahol legalizálták az abortuszt, miután szerda reggel a szenátus 38 szavazattal (29 ellenében) jóváhagyta a jogszabály-módosítást – írja a The Guardian.
Buenos Airesben december 11-én született meg a döntés a parlamentben a terhességmegszakítás legalizálásáról, ahol 131 igen szavazattal 117 nem ellenében döntöttek úgy, hogy az országban engedélyezik az abortuszt a terhesség 14. hete előtt.
Szerda reggel tömeg várta a kongresszus épülete előtt a szavazás eredményét. A Guardian tudósítása szerint az eredményt kitörő örömmel fogadták az ünneplők.
„A nők jogaiért folytatott küzdelem mindig nehézkes, most pedig még egy járvánnyal is meg kellett küzdeni, ezért is örülök nagyon az eredménynek” – nyilatkozta a lapnak Ingrid Beck abortuszpárti aktivista és újságíró.
Argentínában 2018-ban egyszer már átment a javaslat a képviselőházon, de végül a szenátus elutasította azt. A téma tavaly februárban került újra terítékre, amikor egy 11 éves kislányt a nagymamája partnere megerőszakolt, a gyermek teherbe esett, és végül császármetszéssel szült. A terhesség ideje alatt hiába kérvényezték többször is az abortuszt, az engedélyt folyamatosan késleltették, mert nem tudtak megegyezni abban, ki lehet a kislány hivatalos gyámja.
Változást eddig Argentínán kívül Kubában és Uruguayban sikerült elérni, a legtöbb, mélyen katolikus latin-amerikai országban továbbra is tilos a terhesség megszakítása.
I met with President @LuisLacallePou to thank Uruguay and its people for supporting Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Ukraine is fighting a tough battle against Russian invaders while also working to implement the Peace Formula, one of the key political… pic.twitter.com/XCodE8QXcp
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 10, 2023
⚡️President Volodymyr #Zelensky briefly spoke with the Prime Minister of Hungary, Viktor #Orban, during the inauguration ceremony of the newly elected President of #Argentina, as reported by European Pravda.
Volodimir Zelenszkij aláírta a szerencsejátékokról szóló törvényt. Erről a Parlament honlapján számoltak be.
Augusztus 11-én „A szerencsejátékok szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos tevékenység állami szabályozásáról szóló №2285-D számú törvényjavaslat átment az utolsó szakaszon és hamarosan hatályba lép. Július 27-én a dokumentumot a Parlament elnöke, Dmitro Razumkov jóváhagyta, július 28-án aláírás céljából továbbították Zelenszkijnek.
A parlament törvényt fogadott el a szerencsejátékok legalizálásáról, amelyek 11 évig tiltottak voltak Ukrajnában.
Július 14-én a parlament 248 szavazattal hagyta jóvá a szerencsejátékok szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek állami szabályozásáról szóló 2285-д törvénytervezetet. A második olvasat megvitatására több ülésre volt szükség, mivel a parlamenti képviselők csaknem 3,5 ezer módosító javaslatot nyújtottak be. A törvény hatálybalépése után Ukrajnában engedélyezve lesz kaszinók és bukmékerek (beleértve az internetet is), játékgépek működtetése valamint az online póker. A kaszinók szerencsejátékai között szerepelt a rulett, a kártyajátékok (beleértve a pókert) és a kocka, valamint a játékgépek. A bukméker tevékenység – versenyek indulóira leadott fogadásokat összegyűjtő személy. A törvény kimondja, hogy a lottó, a sportpóker, billiárd és bowling nem számít szerencsejátéknak. A szakbizottság becslései szerint a szerencsejátékok legalizálásának eredményeként a költségvetésbe az első évben 2,5-4 milliárd UAH fog befolyni. A 2020-as állami költségvetésről szóló törvény 4,4 milliárd UAH összegben ír elő licenzekből származó bevételt, amelyet egy speciális alapba utalnak. Azt, ami meghaladja ezt az összeget, különféle oktatási és egészségügyi programok valamint a helyi költségvetések támogatására fordítják.
A kaszinó működtethető:
ötcsillagos, minimum 100 szobával rendelkező szállodák (Kijev esetében – minimum 150 szoba);
kettő vagy több épületből álló, ötcsillagos szállodával rendelkező külvárosi szabadidő-komplexum, amelynek teljes területe legalább 10 ezer négyzetméter;
kormányhatározat alapján létrehozott speciális szerencsejáték-zónák.
A kaszinó működési engedélyét öt évre adják meg (az összeget évente egyenlő részletekben kell kifizetni). Kijev esetében a folyó év január 1-i minimálbér 60 ezerszeresének felel meg (2020-ban 283,4 millió UAH), egyéb településeken – 30 ezer minimálbér (141,7 millió UAH). A játékasztalokonkénti engedélyek éves díja 175 minimálbér (826,5 ezer UAH) rulett gyűrűs játékasztal esetében és 90 minimálbér (425 ezer UAH) rulettgyűrű nélküli játékasztalnál. A játékgép engedélyének éves díja hat minimálbér (28,3 ezer UAH).
Az online kaszinó engedélyét szintén öt évre adják ki. Az éves befizetés 6500 minimálbér (30,7 millió UAH). Ez nem ad engedélyt a pókerezésre, ezt külön kell engedélyeztetni.
Lehetőség van befektetési engedély beszerzésére egy kaszinó üzemeltetésére is, feltéve, hogy a kérelmező „ötcsillagos” kategóriájú szállodakomplexumot épít minimum 150 szobával (Kijevben- 200). Tíz évre adják ki ingyenesen, de az összes játékasztalra és játékgépre külön engedélyt kell befizetni az általános szabályoknak megfelelően.
Bukmékerek tevékenysége
A bukméker irodák 3-5 csillagos, minimum 25 szobával rendelkező szállodákban lesznek elhelyezve, (Kijev esetében – 50 szoba), valamint versenypályákon. A bukméker iroda területének legalább 50 négyzetméternek kell lennie.
A bukméker tevékenység szervezőinek tilos: olyan eseményekre és játékokra fogadásokat kötni, amelyeknek lottószerű jellemzői vannak; virtuális eseményekre és játékokra; eseményekre, amelyek eredményét sorsolással határozzák meg; eseményekre, amelyekben Ukrajna állami szuverenitására és területi egységére, a társadalom erkölcsi és etikai normáira, valamint a polgárok alkotmányos jogainak megsértésére való utalások vannak. A nyeremény kifizetési ideje nem haladhatja meg a tíz munkanapot. A bukmékeri tevékenységgel kapcsolatos engedélyt (bukmékeri irodában és az interneten) öt évre adják ki 30 000 minimálbérért (141,7 millió UAH). A bukmékeri iroda működtetésének engedélye egy évre 30 minimálbér (141,7 ezer UAH).
Játékgép-termek
3–5 csillagos, minimum 25 szobával rendelkező szállodákban lehet elhelyezni, (Kijev esetében – 50 szoba). A játékgép-teremnek minimum 300 négyzetméter nagyságúnak kell lennie. Nem nyithatók meg 10 000 főnél kevesebb lakosú településeken. A nyeremény kifizetési ideje nem haladhatja meg a 30 napot.
A játékgép-termekben szerencsejátékok levezetéséhez engedély kell, amit öt évre adnak ki 7500 minimálbér (35,4 millió UAH) befizetése ellenében. Egy játékgép éves licencdíja hat minimálbér (28,3 ezer UAH). A játékgép-termekben legalább 50 játékgépnek kell lennie. Egy licenc 250 játékgép elhelyezését teszi lehetővé. Online póker szerencsejáték-engedélyt öt évre adnak ki 5000 minimálbér (23,6 millió UAH) befizetése ellenében.
Új szabályozó
A törvény szerint a kormány létrehoz egy felügyelő testületet – a szerencse- és lottójátékokat szabályozó Bizottságot, amely Elnökből és hat tagból áll, akiket pályázati kiírás során a választanak meg. A kormány nevezi ki és menti fel őket. A Bizottság elnöke és tagjai azok az ukrán állampolgárok lehetnek, akik felsőfokú végzettséggel (közigazgatás és közigazgatás, gazdasági vagy jogi), kifogástalan üzleti hírnévvel, legalább hét éves munkaviszonnyal rendelkeznek (ebből legalább három éves vezetői pozícióban) valamint kifogástalanul beszélik az államnyelvet. A hivatali idő négy év. Egy személy legfeljebb két egymást követő ciklusban lehet a Bizottság tagja. Legalább öt tagnak jelen kell lennie a testület ülésein. A döntéseket többségi szavazással hozzák meg. Az új testület dolgozza ki az engedélyezési feltételeket és adja ki az engedélyeket (11 típus). Az engedély feltételeit a kormány hagyja jóvá. Egy licenc a szerencsejáték-szervezőt csak egy márka használatára jogosítja fel. A Bizottság ezenkívül számos új nyilvántartást hoz létre, beleértve a kaszinók szervezőinek, az online kaszinók, a bukmékerek, az automata szerencsejátékok, az online-póker játékok névjegyzékét, azon személyek listáját, akiknek korlátozott hozzáférésük van a szerencsejáték-létesítményekhez és a szerencsejátékokban résztvevő személyek nyilvántartását. Az összes nyilvántartás, az utolsó kivételével, nyitott lesz és a szabályozó honlapján lesz közzétéve. Ezenkívül a Bizottságnak kell elkészítenie a szerencsejáték-berendezések listáját, amelyeket kötelező tanúsításnak kell alávetni, és fel kell sorolnia azokat, kik lehetnek a tanúsítványok kiállítói. Tilos a 2019-ig kibocsájtott, tanúsítvánnyal nem rendelkező játékgépek és automaták használata.
Létrejön egy Állami online megfigyelő rendszer, amely lehetővé teszi a szabályozó számára a szerencsejátékok ellenőrzését. A szerencsejáték-üzemeltetőknek csatlakoztatniuk kell a játékeszközöket, beleértve az online rendszereket is a megfigyelő rendszerhez. A rendszer információkat kap az összes elfogadott és visszaadott fogadásról, kifizetett nyereményről, a szerencsejáték-szervező bruttó jövedelméről. A rendszernek az összes műveletet valós időben kell feljegyeznie, feltüntetve a végrehajtás pillanatát (másodperc pontossággal). Az Állami online megfigyelő rendszer legkorábban a törvény hatálybalépésétől számított két év után kezdi meg működését. A rendszer üzembe helyezése után a szerencsejáték-szervezőknek hat hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy a játékeszközöket hozzákapcsolják. Az Állami online megfigyelő rendszer beindításáig a bukmékerek, az online kaszinó tevékenységek végzéséhez járó engedély éves díjának és a pénznyerő automaták éves díjának háromszorosát kell befizetni.
Ki lehet szerencsejáték-szervező Ukrajnában
A törvény szerint a szerencsejáték szervezője csak jogi személy lehet – ukrán állampolgár, 30 millió UAH (készpénz) alaptőkével. Az ilyen jogi személy kedvezményezettjei nem lehetnek Oroszország rezidensei. Sem közvetlenül vagy közvetve nem lehet ellenőrizni őket. Bankok és más pénzügyi intézmények sem lehetnek szerencsejáték-szervezők; továbbá non-profit szervezetek és olyan jogi személyek, akiket a bíróság eltiltott a szerencsejátékoktól. A szerencsejáték-szervezőnek köteles bankbetétet létrehozni vagy bankgaranciával rendelkezni 7200 minimálbér összegű nyeremény kifizetésére (2020-ban – 34 millió UAH). Csak 21 éven felüliek dolgozhatnak kaszinókban, bukméker irodákban és játékgép-termekben.
A törvény azt is kimondja, hogy a szerencsejáték-szervezők nem kínálhatnak vagy adhatnak a játékosoknak díjmentesen vagy jutalomként alkoholos italokat, sört, üdítőket vagy dohánytermékeket. Ezenkívül tilos a hitelfogadások jegyzése (kivéve a fogadások hitel- vagy betéti kártyákkal történő kifizetését), kölcsön nyújtása a játékosoknak a játékban való részvételhez, a szerencsejáték-intézményekben banki és hitelintézetek, zálogházak, bankautomaták és pénzváltóhelyek elhelyezése és működtetése.
Ki nem vehet részt a szerencse-játékokban
A törvény szerint nem lehet a játékos:
korlátozott és részben korlátozott személy;
21 év alatti személyek;
személyek, akikre a törvénynek megfelelően korlátozások vonatkoznak;
személyek, akik kábítószer- vagy alkohol befolyása alatt vannak;
az intézmény vezetése által nemkívánatosnak ítélt személyek;
azon személyek, akik a korlátozott hozzáférésű személyek nyilvántartásban szerepelnek.
Mindenki önállóan korlátozhatja önmagát a szerencsejátéktól hat hónaptól három évig. Ehhez személyesen be kell nyújtania az önkorlátozásról szóló nyilatkozatot a szerencsejáték-szervezőknek vagy a Bizottságnak, be kell mutatnia személyazonosító okmányát. Az a személy, aki ilyen kérelmet nyújtott be, bekerül a szerencsejáték-intézményekhez korlátozott hozzáféréssel és a szerencsejátékban részt vevő személyek nyilvántartásába. Visszahívni az önmegtartóztatási nyilatkozatot nem lehet. A bíróság hat hónaptól három évig megtilthatja egy személynek a szerencsejáték-intézmények látogatását, ha „nehéz anyagi helyzetbe sodorja magát és/vagy családját”.
A Bizottság ideiglenesen (amíg a bíróság nem dönt, de legfeljebb hat hónapra) felvehet egy személyt a nyilvántartásba családtagok (első fokú rokoni kapcsolat) vagy törvényes képviselők kérésére. A szabályozó akkor elégítheti ki a családtagok kérelmét, ha:
egy személy többet költ szerencsejátékra, mint amennyi a személyes jövedelme;
adóssága meghaladja a 100 minimálbért (211,8 ezer UAH a törvény elfogadásakor);
három hónapnál hosszabb ideje nem fizet tartásdíjat;
a személy vagy családtagjai lakhatási vagy közüzemi díj támogatást kap.
A szerencsejáték-szervezőknek a látogatókat az eredeti személyazonosító okmány alapján kell azonosítaniuk (információgyűjtés a személy nevéről, életkoráról, jelenlétéről vagy hiányáról a szerencsejáték-létesítményekhez korlátozottan hozzáférhető személyek nyilvántartásában és/vagy a szerencsejátékban való részvételről). A másodlagos azonosítás a játékos azonosító kártyája alapján hajtható végre.
A jogsértésekért járó felelősség
A törvény megsértése pénzügyi szankciókkal jár. A maximális bírság 1000 minimálbér (4,7 millió UAH). Pénzügyi szankciókat a szerencsejátékok és lottók rendezésére vonatkozó bizottsági határozat alkalmaz, amelyek a bíróságon fellebbezhetők. A Parlament a törvény megsértéséért közigazgatási és büntetőjogi felelősséget helyezett kilátásba. Például a szerencsejáték engedély nélküli szervezése vagy lottósorsolás szervezése olyan személy által, aki nem rendelkezik lottóüzemeltető státusszal, bűncselekménynek számít, és 10–40 ezer nem adóköteles minimálbér (10,5 millió – 42,04 millió UAH) összegű bírsággal büntetendő. A rendvédelmi szervek tisztviselői, akik „szándékosan nyereségvágyból vagy más személyes vagy harmadik fél érdekében” nem hozták meg a megfelelő intézkedéseket a szerencsejátékok és a sorsolásos szerencsejátékok illegális lebonyolításának megakadályozására, hat-nyolc év börtönre számíthatnak.
Україна – це Європа. І ми – європейці. Ми – центр і серце Європи. За географією, духом, цінностями й прагненнями. Ми довели це на Майдані й доводимо щодня, змінюючи нашу державу, будуючи незалежність і наше майбутнє, захищаючи східний кордон Європи. ?? обов’язково буде в #EU ?? pic.twitter.com/U2xxWKj9bx
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2021
Russian occupation forces are trying to seize the #Chornobyl_NPP. Our defenders are giving their lives so that the tragedy of 1986 will not be repeated. Reported this to @SwedishPM. This is a declaration of war against the whole of Europe.
We are preparing a NEW support shipment to ??. 20 M113 armored vehicles, 10 military trucks and 10 SUVs (for demining operations) will be delivered to ?? soon! ?? Stands together with ??! #РазомДоПеремоги
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den ?? Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & ??- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
This will be the first meeting between Ukraine, the European Union, and NATO in this trilateral format. I look forward to meeting @JensStoltenberg and @JosepBorrellF to strengthen our partnership and cooperation in defending Ukraine and Europe. https://t.co/QA0g0I0B3W
