Az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként szervezett magyar parlamentközi konferenciák az idei év második felében Európa legégetőbb problémáit tükrözik – jelentette ki Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke a spanyolországi Palmában, az európai uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának zárónapján, kedden.
„Különös félév előtt állunk, hiszen a magyar elnökségnek a június elején megválasztásra kerülő új uniós parlamenttel kell majd együttműködnie a magyar szervezésű parlamentközi események során” – fogalmazott Kövér László.
Mint mondta, a konferenciák témái tükrözni fogják Európa legégetőbb problémáit, így kiemelten szóba kerül a bővítés, az Európa biztonságát veszélyeztető kihívások, az európai demográfiai folyamatok, az unió gazdaságpolitikai kormányzása, és az illegális migráció elleni küzdelem, illetve a strukturális alapok jövője.
Az események közül ötnek a magyar Országház ad otthont, ezen kívül az Europol ellenőrzéséről szóló konferenciát az Európai Parlamenttel társszervezésben, Brüsszelben rendezik meg.
„A kötelező események mellett egy további, a kontinensünk népei szempontjából fontos parlamentközi eseményt szervezünk az Országházban december elején Kulturális örökség és nemzeti közösségek identitása címmel” – tette hozzá.
A második félévi elnökségéből adódóan Magyarország lesz a házigazdája jövő májusban az európai uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának, valamint az azt előkészítő főtitkári találkozónak is februárban.
Kövér László szerint Magyarország nemzeti érdeke egy szuverén, erős, demokratikus és a polgárainak, köztük az ott élő magyaroknak, életlehetőséget biztosító Ukrajna. A magyar Országgyűlés elnöke az InfoRádióban a háború mellett a szankciós politikáról, a visegrádi együttműködésről és az uniós vállalásokról is beszélt.
A házelnök az interjúban azt mondta: az orosz–ukrán háború megváltoztatta a világ geopolitikai térképét.
Hangsúlyozta, ahogy a szankciós politika elindult, egyre világosabbá vált: vannak törekvések arra, hogy Oroszországot gazdasági és politikai értelemben is leválasszák Európáról, az Európai Unióról, egy „új vasfüggöny” létrehozásával. Ezek nem feltétlenül európai kezdeményezésűek, de az európai politikai elit valamiért ennek lelkes támogatójává vált – tette hozzá.
Kövér László szerint mindez azt jelenti, hogy az egybefüggő, az érdekek kölcsönös, méltányos beszámításán alapuló gazdasági és politikai kooperáció, amely egységes Eurázsiát hozhatott volna létre Portugáliától Dél-Kelet-Ázsiáig, jelenleg elesni látszik.
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: sem a nemzetközi jog, sem pedig az emberi, erkölcsi szabályok alapján nem menthető fel Oroszország az agresszió vádja alól. „Aki az első puskalövést elsüti, az a felelős alapvetően” – mondta.
Azonban szerinte a nyugati világ is elkövetett egy stratégiai hibát, amikor Ukrajnát is megpróbálta nemcsak kivonni az orosz érdekszférából, hanem egy nagy lélekszámú és felfegyverzett bázissá tenni Oroszországgal szemben.
A szankciós politika sokkal többet ártott Európának, mint Oroszországnak – jelentette ki az Országgyűlés elnöke. Azt mondta: harcolni kellene Közép-Európában azért, hogy ne legyen a térség egy észak-atlanti birodalom keleti perifériája, és sokkal inkább közvetítő zónának kellene maradnia, mint eddig.
Kövér László szerint a fegyveres konfliktus mihamarabbi lezárására, és utána olyan új közép-európai vagy európai békerendszerre lenne szükség, amelyben egymás méltányos biztonsági igényeit számításba veszik.
Ukrajnáról megjegyezte: sok teendő van még addig, hogy nyugati segítséggel valóban az európai uniós csatlakozásra számításba vehető országgá váljon. A magyaroknak ez az érdeke, efelé kell törekedni, nemzetközi jogi értelemben pedig Ukrajnának a nemzetközileg megállapított határai közötti szuverenitás az, amelyet vissza kell követelnie, a Krím félszigetet is beleértve. Ebben csak akkor lehet változás, hogyha Ukrajna is beleegyezik – tette hozzá.
A NATO-ról azt mondta: ebben a pillanatban védekező pozícióba kell helyezkednie, és készülnie kell arra az egyébként szerinte nem valószínű forgatókönyvre, hogy Oroszország ezt a háborút kiterjeszti valamelyik NATO-tagállam területére is. Méltatta a NATO politikai és katonai vezetését a bölcs eljárásért, amellyel igyekszik megakadályozni azt a lehetőséget, hogy ez a háború eszkalálódjon.
Kitért arra is, hogy van egy látható törésvonal Közép-Európában, az Oroszországgal való egyszer és mindenkorra szakítást erőltető balti államok, Lengyelország és Románia, illetve az inkább békepárti Csehország, Szlovákia és Magyarország között. Le kellene ülnünk beszélgetni arról, hogy megértsük a másik álláspontját – jelentette ki.
Kövér László jónak látná, ha a visegrádi négyek vissza tudnának térni arra a nyomvonalra, amikor azokra a kérdésekre koncentráltak, amelyekben értelemszerű egyezés vagy érdekazonosság volt.
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
Russian aggression has gone bankrupt on the battlefield. Today is already the five hundred and twenty-second day of the so-called "special military operation," which the Russian leadership expected to last for a week or two. Ukraine is getting stronger. Gradually, the war is… pic.twitter.com/4JQczc3UfY
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
On Apr. 4, 2024, the U.S. government transferred over 5,000 AK-47s, machine guns, sniper rifles, RPG-7s and over 500,000 rounds of 7.62mm ammunition to the Ukrainian armed forces. This constitutes enough materiel to equip one UKR BDE… pic.twitter.com/Ydecq6OFAo
Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló (elöl, j) esküt tesz az Országgyűlés alakuló ülése után a magyar Parlament Gobelin termében 2022. május 2-án. Balról Kövér László házelnök (b), mellette Hiszékeny Dezsõ (MSZP, b2) és Szûcs Lajos (Fidesz, b3), az Országgyűlés jegyzői. Fotó: MTI/Illyés Tibor
Kövér László köszöntőjében kiemelte: a rendszerváltoztatás után az alkotmányos berendezkedés egyik legnagyobb jelentőségű változtatása az volt, amikor az Országgyűlés elhatározta, hogy létrehozza a nemzetiségi képviselők és szószólók intézményét, valamint azt a bizottságot, aminek a szószólók a tagjai lettek.
Az Országgyűlés elnöke gratulált a hétfőn esküt tevő nemzetiségi szószólóknak, valamint Ritter Imre bizottsági elnöknek és azt javasolta, hogy – a saját közösségük felé történő lojalitásuk megtartása mellett – dolgozzanak együtt ennek a politikai nemzetnek, ennek az országnak, minden magyar polgárnak a felemelkedéséért és jólétéért.
Kövér László rámutatott: az elmúlt ciklusok tapasztalatai alapján állítható, hogy számíthattak a szószólók támogatására, konstruktív részvételére a parlament munkájában. Azt ígérte, hogy a most induló ciklusban megújult megbízatását igyekszik erre is felhasználni. Bármikor – akár külön-külön, akár Ritter Imre bizottsági elnökön keresztül – ha hozzá fordulnak, nyitott ajtóra találnak – mondta.
Az Országgyűlés elnöke megköszönte az elmúlt ciklusban elvégzett munkájukat, és azt kívánta, hogy a mostani ciklusban a saját és közösségük mércéje szerint legyenek annyira sikeresek, hogy ismét elnyerjék ezt a megbízatást.
Az eskütételen jelen volt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, köszöntötték az alapvető jogok biztosát és helyettesét.
A törvény alapján a nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem szerző nemzetiséget nemzetiségi szószóló képviseli az újonnan megalakult Országgyűlésben. Az áprilisi országgyűlési választás eredménye alapján nemzetiségi képviselő lett Ritter Imre és 11 szószóló tett esküt nemzetisége nyelvén Kövér László előtt.
Csoportkép a nemzetiségi képviselő és szószólók eskütételén, középen Kövér László házelnök (b5) az Országgyűlés alakuló ülése után a Parlament Gobelin termében 2022. május 2-án. Balról jobbra: Akopjan Nikogosz örmény, Giricz Vera ruszin, Alexov Lyubomir szerb, Grexa Liliána ukrán, Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló, Ritter Imre (Magyarországi Németek Országos Önkormányzata) nemzetiségi képviselő, Koranisz Laokratisz görög, Kreszta Traján román, Rónayné Slaba Ewa Maria lengyel, Paulik Antal szlovák, Szolga József horvát és Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló. Fotó: MTI/Illyés Tibor
A 11 nemzetiségi szószóló: Akopjan Nikogosz (örmény), Alexov Lyubomir (szerb), Giricz Vera (ruszin), Grexa Liliána (ukrán), Kissné Köles Erika (szlovén), Koranisz Laokratisz (görög), Kreszta Traján (román), Paulik Antal (szlovák), Rónayné Slaba Ewa Maria (lengyel), Szolga József (horvát), Varga Szimeon (bolgár).
Az Európai Uniót azok teszik tönkre, akik Magyarországtól akarják most megvédeni – hangoztatta az Országgyűlés elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Kövér László az EU jelenlegi állapotáról szólva úgy fogalmazott: „néhány nagyarcú nyugati politikus szereti az orrunk alá dörgölni, hogyha most akarnánk belépni az unióba, akkor úgymond nem vennének fel bennünket az állítólagos jogállami problémáink, illetve a nézeteink és az értétekről vallott véleményünk miatt”.
A házelnök erre reagálva azt mondta: ha most lenne népszavazás, „én egészen biztosan nemmel szavaznék”. Megjegyezte, a 2003-as csatlakozási népszavazáson „sem jó szívvel szavazott igennel”, de mindent egybevetve az volt a meggyőződése, hogy az EU-tagság Magyarországnak olyan új dimenziót nyit ki, ahol a saját nemzeti érdekei érvényesítésére egy kedvező, demokratikus és civilizált keretrendszert kap, amelyben ráadásul anyagilag sem jár rosszul.
Kövér László kijelentette: „ez mind a mai napig igaz”, majd hangsúlyozta, távolról sem gondolja úgy, hogy jobb lenne Magyarországnak az unión kívül. Álláspontja szerint „a nácik és a kommunisták után” egy újfajta totalitárius törekvés veri szét Európát, amit „nevezhetünk hol liberalizmusnak, hol poszthumanizmusnak, hol mit tudom én micsodának, tehát zöld őrületnek”. Hozzátette: „olyan mértékű agressziónak vagyunk kitéve”, a normalitástól való olyan mértékű eltávolodást követelnek meg szinte normatív módon, ami nemcsak a magyarok ellenérzését váltja ki, hanem azt szerinte az európai emberek döntő többsége „ellenszenvvel viseli el”. Úgy összegzett: ha ez így megy tovább, akkor az Európai Uniót azok teszik tönkre, „akik tőlünk akarják ebben a pillanatban megvédeni”.
Kövér László szerint az EU-ban az erkölcsöt mint kategóriát „egész egyszerűen kiszorították”, nem létezőnek tekintik, és nem támogatják az erkölcsökről folytatott vitát. „De akkor könyörgöm, hogy az értékek azok miről szólnak?” – vetette fel. A házelnök szerint ezeket az erkölcsi kereteket nemcsak, hogy feszegetik, hanem szándékosan szétverik az európai baloldal képviselői, akik az Európai Néppártban ugyanúgy megtalálhatók, mint a szélsőbaloldalon, a kommunista pártokban.
A 2022-es országgyűlési választásokról szólva Kövér László arról beszélt, hogy „napról napra nő a tét”, ugyanis – mint hangoztatta – „ha visszajönnek azok, akik régen kommunistáknak vallották magukat, ma pedig európaistáknak vallják magukat, akkor itt kő kövön nem marad”. Szerinte nemcsak az „egyébként felemás” rendszerváltozás vívmányait kell megvédeni jövőre, hanem olyan eredményeket is, mint a rezsicsökkentés és a családtámogatás szerteágazó rendszere.
Úgy vélte: az ellenzék retorikája és politikája is „szintet lépett” azzal, hogy „gyakorlatilag nyílt zendülést hirdettek meg az alkotmányos renddel szemben”. Kövér László a 20. századi történelem és azon belül is a Tanácsköztársaság történetének tanulmányozását ajánlotta az ellenzéki képviselőknek, majd kijelentette: „a 133 nap után jött a 134.”. A házelnök úgy látja, téves következtetést vontak le az ellenzéki képviselők „a volt kommunista nómenklatúrából származó tagjaikkal együtt” abból, hogy 1989-90-ben és 1994 között „semmiféle számonkérés, retorzió nem történt azokkal szemben, akik a diktatúrát addig a nemzet ellen fenntartották”.
„Téves az a hiedelem, hogy ez mindig így lesz” – jelentette ki Kövér László, úgy folytatva: téves az a hiedelem, hogy a magyar többség megint eltűri „egy terrorista kisebbség randalírozását ebben az országban”.
Az ellenzéki parlamenti akciókra utalva a házelnök azt is leszögezte: nem hajlandó eltűrni, hogy „bolhacirkuszt” csináljanak az Országgyűlésből és szántszándékkal sértegessék a képviselőtársaikat.
A demokratikus nemzeti kormányok az utolsó védőbástyát jelentik Brüsszel központosító törekvései, valamint Soros György és a nemzetközi óriáscégek által épített globális utópia ellen – jelentette ki Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke a DoRzeczy lengyel konzervatív hetilapnak adott interjúban.
A lengyel és a magyar kormányt az Európai Unió részéről a jogállamiság miatt érő bírálatok kapcsán a házelnök úgy vélekedett: az uniós jog, az alapszerződésekben rögzített szubszidiaritás elvének megsértésével zajló támadások célja az, hogy „a brüsszeli bürokrácia felülkerekedjen a tagállamok szuverenitásán azzal a céllal, hogy alárendeljék őket úgy, amint az egy központosított birodalomban szokás”.
A Brüsszel és a nemzetállamok között zajló konfliktus egy szélesebb geopolitikai harc része – folytatta Kövér, kifejtve: a világgazdaságban olyan erők alakultak ki, „amelyek befolyása, pénze, a nekik alárendelt média és politikusok messze túlmutatnak a (központosított) európai állam lehetőségein”. Lényegében „amolyan, alakulóban lévő virtuális, nyugati, transzatlanti birodalomról” van szó. Az ezt építő „korrupt politikai elitnek” nemzetállamként áldozatul esett az Egyesült Államok is – értékelte a házelnök. Szerinte Nyugaton jelenleg a politika szintjén zajlik a harc, mert a médiából „a jobboldali újságírók már kiestek, cenzúrázzák őket”. Lapokból igen sok van, de mindegyik ugyanazt mondja, úgy, mint a kommunizmus idején Lengyelországban vagy Magyarországon volt – tette hozzá a politikus. Hasonlóképpen értékelte a konzervatív gondolkodású tanárok helyzetét is az egyetemeken.
Az igazságügyi rendszer a közép-európai országokban a posztkommunista örökséggel bírkózik – szögezte le Kövér, aki a nyugat-európai helyzetet a „sántikáló, vörös tógáknak nevezett olaszországi bíróságok” példájával jellemezte.
Az Országgyűlés elnöke szerint a politika területén folyó harcban „a demokratikus, nemzeti kormányok az utolsó védőbástyát jelentik”. E téren „magakadályozhatjuk annak a határnak az átlépését, amelyen túlról már nem lesz visszatérés” – fogalmazott. Amennyiben a következő választásokon, a következő évtizedekben Közép-Európában „nem védjük meg a nemzeti kormányokat, nem kizárt, hogy mire gyermekeink elérik a mi mai életkorunkat, Európa már negyedik birodalommá válik”, ahol a nemzetállamoknak, nemzeti kultúráknak nem lesz jelentőségük – figyelmeztetett. Kijelentette: „Identitásunk kiirtására fognak törekedni, akár a tömeges bevándorlás, akár a gender terjesztése révén”.
A Soros György szerepét firtató kérdésre válaszolva, Kövér a kommunista utópiához hasonlította a nyitott társadalom eszméjének a millárdos által képviselt változatát. Az elmélet megvalósításához szerinte Soros „lefizetett politikusokat”. A pénzember mindazonáltal „csak egy jelképes személy” – húzta alá a házelnök, utalva a nemzetközi óriáscégek szerepére. Leszögezte: a lengyel és magyar állampolgárok többsége egyelőre kormányaik mellett áll ki. Soros hívei viszont, „a lefizetett emberek révén nap mint nap próbálják kiterjeszteni befolyásukat a médiában, az igazságügyben, a korrupt politikusok körében” – fűzte hozzá.
A nemzetközi cégek olyan erővel rendelkeznek, mellyel az államoknak és a demokratikusan megválasztott kormányoknak nehéz szembeszállniuk, ezért védeni kell az uniós alapszerződésekben rögzített „minden betűt, minden bekezdést” – hangsúlyozta Kövér László.
Magyarország Trianon századik évfordulójára újra tekintélyt vívott ki magának az elmúlt tíz év teljesítményének köszönhetően, és ezzel azt üzeni a térség politikai vezetőinek, hogy „a jövőben biztosan nem lehetünk sikeresek egymás rovására” – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedd reggel.
A házelnök hangsúlyozta, azért kezdeményezték 2020 nemzeti összetartozás évévé nyilvánítását, hogy ne csupán arra emlékezzen az ország, milyen tragédia történt vele Trianonban, hanem azt is ünnepelje meg, hogy e tragédia ellenére is túlélte az elmúlt száz esztendőt.
„Noha Trianonban a szerződést megfogalmazóknak a – talán nem is nagyon titkolt – szándékuk az volt, hogy halálra ítéljenek bennünket, úgy is, mint országot, államot, úgy is, mint nemzetet eltöröljenek a föld színéről”
– fogalmazott a fideszes politikus.
Kövér László szólt arról is, a magyar szépirodalom, valamint film- és színházművészet az elmúlt harminc évben nem dolgozta fel széles körben hozzáférhetően a száz évvel ezelőtt történteket.
A parlament elnöke aláhúzta továbbá, a külső nyomás, az identitásukban kárt okozó fenyegetettség, különösen a „migránshullám” volt az, ami újra „összeterelte” a visegrádi országokat. A visegrádi négyek így ismét nemcsak védekező, hanem építő jellegű, kooperáló együttműködést alkotnak, amely a jövőben még tágabb közép-európai együttműködés alapjává válhat – tette hozzá.
Az Országgyűlés elnöke szerint olyan gazdasági, társadalmi és szellemi változásokat kell elérni Magyarországon, hogy „soha ne lehessen többé mást, mint nemzeti politikát folytatni”. Kövér László ezt pénteken mondta a Magyar Művészeti Akadémia budapesti emlékülésén.
Kövér László beszédet mond a Magyar Művészeti Akadémia budapesti emlékülésén
A házelnök Jankovics Marcell Trianon című tárlatának megnyitóján, a Pesti Vigadóban tartott eseményen kiemelte: 1990 után harminc évvel a felénél jár az ország annak a mentalitásváltásnak, amely a tanuljunk meg kicsik lenni helyett a „tanuljunk meg önmagunk lenni, és a merjünk nagyot álmodni gondolatát teszi a közösségi cselekvés vezérfonalává”.
„Hálásak vagyunk Jankovics Marcellnek, hogy megrajzolta nekünk a nehezen elmondhatót, és Az ember tragédiája után megjelenítette számunkra képekben a magyar ember tragédiáját is, amelybe a korábban megjelent könyv után e kiállításon is betekintést nyerhetünk” – mondta az Országgyűlés elnöke.
Kövér László beszédében hangsúlyozta: az elmúlt száz esztendőből 55 éven keresztül nemzetellenes vagy a nemzet iránt közömbös politika gyakorolta a főhatalmat Magyarországon, csak 45 esztendő adatott eddig a nemzeti politikának, hogy kormányzati eszközökkel éljen. Hozzátette: Trianon óta nemcsak a nemzet egyharmada van kisebbségben a külhonban, hanem Magyarországon még mindig kisebbségben van a nemzeti politika is.
„A nemzet történelmi emelkedése vagy zuhanása mindig a szellemiekben kezdődik, a politikában folytatódik, és legvégül mindig egyértelműen a honvédelemben teljesedik ki, mindig fehéren vagy feketén, mindig mellébeszélés nélkül” – szögezte le az Országgyűlés elnöke.
A politikus kitért arra, hogy a magyarság történelmében többször szenvedett elkerülhetőnek látszó, mégis tragikus következményekkel járó vereségeket – Muhi, Mohács, Majtény, Világos -, de ezen helyzetekben korábban soha nem volt olyan cselekvésképtelen állapotban, mint Trianon küszöbén, 1918 őszétől 1919 őszéig. Mint mondta, erre az időszakra teljesedett ki a magyar önvédelmi képesség szétzilálása.
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
A külhoni magyar közösségek és vállalkozók támogatása nem csupán magyar érdekeket szolgál, hanem az egységes Kárpát-medence fejlődését is elősegíti – mondta Kövér László a magyar Országgyűlés elnöke Az üzlet című internetes lapban szombaton megjelent interjúban, amelyben arról is beszélt, hogy a munkaerőhiány megoldására korlátozott mértékben és kontrollált módon a külföldről érkező vendégmunkások alkalmazása sem „ördögtől való”, de ez nem vezethet tömeges bevándorláshoz, végső soron csak is a demográfiai fordulat hozhat megoldást.
A magyar Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a külhoni magyar
közösségek megőrzéséhez a magyar intézményrendszer megtartásán túl abban is
segítséget kell nyújtani, hogy a magyarlakta térségek a fiatal generációk
számára is élhető hellyé váljanak, azaz legyen munkahely, óvoda, magyar
támogató szakmai környezet, közösségi lehetőségek.
„Ezzel nem csupán magyar érdekeket szolgálunk, hanem az
egységes Kárpát-medence fejlődése érdekében cselekszünk” – jelentette ki Kövér
László, hozzátéve, hogy jelenleg Kárpátalja esetében azért kell harcolni, hogy
az ott élő magyarság egyáltalán megtarthassa korábban megszerzett jogait.
Ezzel kapcsolatban megerősítette: amíg a nemzeti kisebbségek
jogainak helyreállítása nem történik meg Ukrajnában, Magyarország a nemzetközi
fórumok előtt minden ukrán kezdeményezést blokkolni fog, így például Ukrajna
NATO-tagságát.
A házelnök úgy értékelt: Magyarország az egységes
Kárpát-medencei gazdasági tér megteremtésében kifejezetten jó eredményeket ért
el az elmúlt években. Elmondta: a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési
Programnak köszönhetően már több mint 50 ezer vállalkozásfejlesztési projekt
valósult meg a határon túl, amelyek összesen több mint 200 milliárd forintnyi
fejlesztést generáltak. Emellett – folytatta – a Nemzetpolitikai Államtitkárság
gazdaságfejlesztési programjai révén a vállalkozók szakmai támogatása terén is
kiemelkedő sikereket értek el.
Kövér László hangsúlyozta: a külhoni vállalkozók
támogatásával a magyar vállalkozók is nyernek, hiszen nem csupán az a cél, hogy
megerősítsék a külhoni magyar vállalkozói réteget, hanem hogy összekapcsolják a
magyarországi és a szomszédos országok vállalkozói körét. A támogatások
hasznosulásáról szólva hozzátette: 1 forint külhonban elköltött
gazdaságfejlesztési támogatás legalább 2 forinttal növeli meg a Kárpát-medence
gazdasági teljesítményét.
A házelnök a diaszpóra támogatásával kapcsolatban
megerősítette: Magyarország a nagyvilágban élő magyarságra egyértelműen
erőforrásként tekint. Kitért arra is: számos támogatási program működik annak
érdekében, hogy a világ különböző pontjain működő magyar élettereket, a
diaszpórában fellelhető magyar értékeket megtartsák, és még erőteljesebben
bekapcsolják a „magyar nemzet érhálózatába”.
„Minden magyar siker – legyen akár sport, a kultúra vagy
éppen a gazdaság terén elért siker – minket erősít. A külhoni magyarság
teljesítménye a magyar nemzet összteljesítményének őrzött öröksége az egységes
magyar kultúra része. Bárhol éljen egy magyar a világban, az ő tevékenysége
nemzetünk hírnevét öregbíti” – fogalmazott.
Kövér László a magyarországi és a külhoni magyar szakemberek
kivándorlásáról szólva elmondta: az elmúlt évek támogatásainak köszönhetően
egyre többen térnek vissza szülőföldjükre, és nemzetközi tapasztalattal a hátuk
mögött vágnak bele saját vállalkozásuk építésébe.
A magyarországi munkaerőhiánnyal kapcsolatos kérdésre
válaszolva a házelnök kiemelte: az elmúlt évtizedben 54,9 százalékról 70,3
százalékra növelte Magyarország a foglalkoztatási rátát, és a több mint 4 és
fél millió munkában állóval a rendszerváltoztatás óta eltelt időt tekintve
rekordot ért el.
Ugyanakkor rámutatott: Csehországban például ez az adat
2018-ban csaknem 75 százalék volt, így nemzetközi összehasonlításban
Magyarországnak vannak még tartalékai.
Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: Magyarország
olyan adópolitikát folytat, amely nem bünteti, hanem ösztönzi a
nyugdíjkorhatáron túli munkavállalást, emellett az utóbbi évek példátlanul
tartós és jelentős dinamikájú jövedelem-emelkedésének eredményeképpen tavaly
már többen települtek haza a külföldön szerencsét próbálók közül, mint ahányan
kiköltöztek. Hozzátette: komoly eredményt értek el a közmunkások
munkaerő-piacra történő bevezetésében, a szakképzés reformja pedig abban
segíthet, hogy az európai összevetésben jónak mondható fiatalkori
munkanélküliségi ráta tovább javuljon.
Kövér László szerint korlátozott mértékben és kontrollált módon a külföldről érkező vendégmunkások alkalmazása sem „ördögtől való”, ugyanakkor kijelentette: „változatlanul ragaszkodunk ahhoz, hogy mindez nem vezethet tömeges bevándorláshoz”.
Úgy vélte: a vállalkozások technológiai felzárkózása,
versenyképességének javulása, a digitalizációban rejlő lehetőségek a
munkaerő-szükséglet oldaláról csökkenthetik a feszültséget, de mindent
egybevetve végső soron csakis a demográfiai fordulat hozhat megoldást.
„Csak életerős, egészséges korfával rendelkező társadalmak
képesek hosszú távon is válaszolni a kihívásokra” – mondta.
