„Az EU történetének legnagyobb kihívásával néz szembe” – jelentette ki a koronavírus-járványra és annak társadalmi-gazdasági következményei utalva Angela Merkel német kancellár szerdán. A politikus az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét átvevő német kormány célkitűzéseit ismertette az Európai Parlament plenáris ülésen Brüsszelben.
A kancellár elmondta, hogy a járvány kitörése óta most látogatott először külföldre, és szándékosan döntött úgy, hogy az első útja Európa szívébe vezessen. Merkel kijelentette: Európának változásra van szüksége, hogy megőrizhesse és megvédhesse az értékeit ezekben a rendkívüli időkben.
Elsőnek az alapjogok fontosságát emlegette a politikus, utalva arra is, hogy élete első 35 évét az NDK-ban élte le, ahol komolyan korlátozták az emberi szabadságjogokat. Ezért különösen nehéz volt számára, hogy a koronavírus-járvány alatt a kormányoknak példátlan módon be kellett avatkozniuk az emberek életébe a közjó érdekében.
Azt is említette, hogy a járványt sokan arra használták ki, hogy hazugságot és gyűlöletet terjesszenek. „De nem engedhetjük, hogy a gyűlölet, a populizmus és hasonlók terjedjenek” – szögezte le.
Merkel meggyőződése, hogy az EU-nak összefogással sikerülhet felülkerekednie a járvány okozta gazdasági-társadalmi megrázkódtatáson, ám ehhez meg kell erősíteni a tagállamok közötti szolidaritást és kohéziót.
Ebbe az is beletartozik, hogy a tagállamok, majd Európai Parlament minél hamarabb megállapodjon az új hossztávú költségvetésről, és a hozzá kapcsolódó helyreállítási alapról. „Ez mindenki részéről kompromisszumokkal jár, az önök részéről is ” – figyelmeztette az EP-képviselőket, akik korábban már megszabták, hogy milyen féltételek mellett hajlandóak csak jóváhagyni a költségvetést. (A kancellár a három legfőbb uniós intézmény vezetőjével külön tárgyalni fog még az uniós költségvetésről szerda délután.)
A politikus öt pontban foglalta össze a német elnökség politikai célkitűzéseit:
alapjogok védelme
tagállamok közti kohézió elősegítése
klímavédelem
digitalizáció
Európa világpolitikai szerepvállalása.
A konkrét politikai ügyek között említette például a brexittárgyalásokat. Reményét fejezte ki, hogy sikerül a tárgyalópartnereknek még az ősszel megállapodniuk a jövőbeli kapcsolatokról, de arra is figyelmeztetett, hogy fel kell készülni egy B tervre, ha nem lesz alku.
A német elnökség alatt arról is tárgyalni akar a tagállamokkal, hogy a külügyminiszterek tanácsában az eddigi egyhangú döntések helyett áttérjenek-e a minősített többségre épülő szavazásra. Ugyanis az eddigi rendszerben egy tagállam vétója is megakaszthatta az uniós külpolitikai döntéshozatalt.
Merkel szerint arról is érdemes lesz beszélni a következő fél évben, hogy fel kell-e az EU-t egészségügyi kompetenciákkal ruházni. A kancellár Beethoven Örömódjára, az EU himnuszára utalva zárta beszédét: „Európa akkor tud cselekedni, ha mindannyian összefogunk.”
