Gustavo Petro, Kolumbia elnöke bejelentette, hogy Kolumbia csütörtökön megszakítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel a gázai háború miatt. Az elnök erről a bogotai május 1-jei felvonuláson beszélt.
Petro népirtásnak nevezte Izrael gázai háborúját. „Holnap megszakadnak a diplomáciai kapcsolatok Izraellel a népirtó elnökük miatt” – szögezte le a dél-amerikai ország vezetője. „Palesztina halála az emberiesség halálát jelentené, amit nem fogunk megengedni” – hangoztatta. Az elnök korábban felfüggesztette Kolumbia izraeli fegyverbeszerzéseit, Izrael gázai műveleteit pedig a náci Németországéihoz hasonlította.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter visszautasította Petro kijelentéseit.
„A történelem emlékezni fog arra, hogy Gustavo Petro az emberiség legelvetemültebb szörnyetegeinek oldalára állt, akik csecsemőket égettek el, nőket erőszakoltak meg és ártatlan civileket hurcoltak el” – írta a politikus az X-en.
Kolumbia egykor Izrael egyik legközelibb dél-amerikai szövetségese volt, de a baloldali Petro 2022-es hatalomra kerülésével a két ország közti kapcsolatok megromlottak.
Kolumbia 2020-ban szabadkereskedelmi egyezményt kötött Izraellel, és izraeli gyártású harci repülőgépekkel és fegyverekkel küzd a drogkartellek és a lázadócsoportok ellen.
„Izrael és Kolumbia között mindig is szívélyes kapcsolat állt fent, amelyen egyetlen antiszemita és gyűlölettel teli elnök sem tud változtatni” – írta még kedden Kac, kiemelve, hogy Izrael továbbra is kiáll állampolgárai védelme mellett aggodalom vagy félelem nélkül.
Szerdán a kolumbiai külügyminisztérium argentin diplomatákat utasított ki, miután Javier Milei argentin elnök egy tévéinterjúban „gyilkos terroristának” nevezte Gustavo Petro kolumbiai elnököt.
„Az argentin elnök kijelentései megrendítették a demokratikusan megválasztott Petro elnök bizalmát, és megsértették méltóságát” – fogalmazott a külügyi tárca a közleményében Milei interjújára utalva, amelyet az a CNN spanyol nyelvű csatornájának adott.
A tárca felidézte, hogy Mieli nem először sértette meg a kolumbiai elnököt, és hangsúlyozta, hogy ez beárnyékolja a két ország közötti nagy múltra visszatekintő „testvéri kapcsolatokat”.
A külügyminisztérium a közleményében hozzáfűzte, hogy az argentin nagykövetséget diplomáciai úton tájékoztatják arról, személyesen kiknek kell elhagyniuk az országot. Az argentin elnök a televíziós interjúban Gustavo Petróval kapcsolatban kijelentette: „nem sokat várhatunk attól, aki gyilkos terrorista, kommunista volt”.
Petro 17 évesen csatlakozott az egykori M-19 marxista gerillamozgalomhoz, és az 1980-as évek közepén illegális fegyvertartásért másfél éves börtönbüntetést kapott.
Petro tagadta, hogy 1985-ben az M-19 mozgalom tagjaival részt vett volna az Igazságügyi Palota ostromában, amelynek mindkét oldalon több tucat halálos áldozata és tucatnyi eltűntje volt. A mozgalom 1990-re megszűnt, Petro pedig politikai pártot alapított, és szerepet vállalt az ország alkotmányának kidolgozásában.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
A Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) elnevezésű kolumbiai gerillaszervezet ígéretet tett az emberrablások beszüntetésére a kormánnyal folytatott béketárgyalások vasárnap Mexikóvárosban tartott fordulóján.
„A folyamat nehéz pillanatai után most már határozottan a béke felé haladunk” – jelentette ki Vera Grabe, a kolumbiai kormány főtárgyalója. A kolumbiai kormány tárgyalóküldöttsége a múlt hónap végén jelentette be, hogy ismét tárgyalóasztalhoz ülnek az ELN képviselőivel. A párbeszéd a felek között Luis Díaz, a Liverpool labdarúgója apjának elrablása miatt szakadt meg. Az idős férfi 12 napot töltött a gerillák fogságában. Grabe közölte, hogy az emberrablások beszüntetése mellett megállapodtak a békefolyamat megerősítéséről, a tűzszünet meghosszabbításához szükséges feltételek megteremtéséről, valamint a mexikói megállapodás megvalósulásának gazdasági és pénzügyi feltételeiről. Megállapodás született még a humanitárius műveletek nyolc fő övezetének kialakításáról is.
Pablo Beltrán, az ELN delegációjának vezetője kijelentette, hogy a gerillák a kormányhoz hasonlóan a békében érdekeltek.
„Partnerek vagyunk, felelősek ennek a küldetésnek a teljesítéséért” – hangoztatta. Kijelentette ugyanakkor, hogy nehéz előre lépni a béke építésében, amikor az országban „médiaháború” zajlik, ami miatt az eredmények feledésbe merülnek, és csakis a konfliktusokról és a feszültségekről esik szó.
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
Chile és Kolumbia kedden visszahívta nagyköveteit Izraelből, hogy így tiltakozzon Izrael Gázai övezetben zajló katonai offenzívája ellen, Santiago „a humanitárius jog megsértését”, Bogota pedig „a mészárlást” ítélte el.
A bejelentések akkor történtek, amikor az iszlamista Hamász szervezet október 7-ei véres támadása miatt kirobbantott háború már 26. napja tart, amelyben mind izraeli, mind palesztin oldalon több ezer ember halt meg.
A chilei külügyminisztérium sajtóközleményében azzal indokolta képviselője, Jorge Carvajal hazahívását, hogy „Izrael elfogadhatatlanul megsértette a humanitárius jogot a Gázai övezetben”.
Gustavo Petro kolumbiai elnök az X közösségi oldalon azt írta úgy döntött, visszahívja az ország izraeli nagykövetét (Margarita Manjarrezt). Hozzátette: „Ha Izrael nem hagyja abba a palesztin nép elleni mészárlást, nem maradhatunk”.
A két bejelentés alig néhány órával azután érkezett, hogy Bolívia megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel a Gázai övezetben zajló agresszív és aránytalan izraeli katonai offenzíva elutasításának és elítélésének jeleként.
Santiago határozottan elítéli és nagy aggodalommal figyeli az izraeli katonai műveleteket, és elítéli a gázai palesztin polgári lakosság kollektív büntetését. Chilében él a legnagyobb palesztin diaszpóra az arab világon kívül. Elítélte a Hamász támadását, védelmezi a kétállami megoldást, és egyike a tűzszünetre felszólító országoknak.
Bogotá és Izrael között jelenleg rossz a viszony: egyrészt, mert Gustavo Petro elnök élesen bírálta az izraeli offenzívát a közösségi oldalakon, másrészt Izrael kolumbiai nagykövete, Gali Dagan antiszemita megjegyzésekkel vádolta meg az államfőt.
Tűzszünetben állapodott meg pénteken Havannában a kolumbiai kormány és a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) nevű baloldali lázadószervezet. A teljes hatállyal augusztus 3-án életbe lépő, 180 napos tűzszünethez szükséges előkészületeket azonnal meg kell kezdeni – jelentette ki pénteken Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter, aki a tárgyaló felek nevében beszélt.
„Augusztus 3-án megkezdődik az országos és ideiglenes kétoldalú tűzszünet teljes körű megvalósítása a jegyzőkönyvek alapján, valamint a tűzszünet betartásának ellenőrzése” – tette hozzá a miniszter.
„Ez volt a béketárgyalások harmadik fordulója, a negyediket Venezuelában rendezik meg augusztus 14. és szeptember 4. között” – mondta Bruno Rodríguez. A tűzszüneti megállapodás ünnepélyes aláírásán jelen volt Gustavo Pedro, Kolumbia első baloldali elnöke, António García, a gerillaszervezet parancsnoka és több kubai vezető. A két fél között a tárgyalások novemberben, Gustavo Pedro megválasztása után kezdődtek újra. Előzőleg 2019-ben szakadtak meg, amikor a lázadók autóba rejtett pokolgépet robbantottak fel a bogotái rendőrakadémiánál. A merényletben 21 ember halt meg.
Az incidens után Iván Duque akkori elnök (2018–2022) elfogatóparancsot adott ki a Kubában béketárgyaláson tartózkodó ELN-vezetők ellen, Kuba azonban nem egyezett bele a kiadatásukba. Az ELN-t az 1960-as évek végén a kubai forradalom által megihletett szakszervezeti vezetők, diákok és papok alapították. Ez Kolumbia legnagyobb fennmaradt lázadószervezete, amellyel a korábbi kolumbiai kormányoknak sorra nehézségeik akadtak a tárgyalásokon.
A kolumbiai kormány 2016-ba írt alá békeszerződést a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői (FARC) lázadószervezettel, ezzel öt évtizedes harcnak véget vetve, amelyben becslések szerint 260 ezer ember halt meg. Az ENSZ üdvözölte a tűzszüneti megállapodás létrejöttét. António Guterres, a világszervezet főtitkára kifejezte reményét, hogy a felek jóhiszeműen és eltökélten teljesítik a tűzszüneti megállapodásban vállaltakat – mondta pénteken New Yorkban Stéphane Dujarric, a főtitkár szóvivője.
A kolumbiai kormány hathónapos tűzszünetet kötött az ország öt legjelentősebb fegyveres csoportjával, illetve drogbandájával – jelentette be szilveszterkor Gustavo Petro kolumbiai elnök.
„Kétoldalú tűzszünetet kötöttünk a Nemzeti Felszabadítási Hadsereggel (ELN), a Segunda Marquetaliával, a Központi Vezérkarral, a Kolumbiai Gaitanista Önvédelmi Erőkkel (AGC) és a Sierra Nevada Önvédelmi Erőkkel január 1-jétől június 30-ig terjedően, és ennek meghosszabbítása a további tárgyalások eredményétől függ” – jelentette be egy Twitter-üzenetben az államfő szombaton.
Az elnök hozzáfűzte, hogy a tűzszüneti megállapodás betartását nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi szinten is ellenőrizni fogják. Kolumbia augusztusban hivatalba lépett baloldali kormánya novemberben újrakezdte az előző kormány által 2019-ben felfüggesztett béketárgyalásokat a fegyveres csoportokkal.
Az 1964-ben Ernesto „Che” Guevara és a kubai forradalommal szimpatizáló szakszervezeti tagok és diákok által alapított ELN az utolsó, még aktív kolumbiai gerillacsoport.
A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) már 2016-ban békemegállapodást írt alá a kormánnyal. Az ELN-nek mintegy 2500 fegyverese van, ők főleg a venezuelai határvidéken és a csendes-óceáni partvidéken garázdálkodnak.
A Segunda Marquetalia és a Központi Vezérkar a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) szakadár csoportjai. Az AGC pedig Kolumbia fő drogbandájának, a Clan del Golfónak a fegyveres szárnya.
Avec @MfaEgypt et @AymanHsafadi, nous sommes résolument engagés à renforcer notre coopération sur l’aide humanitaire, la libération des otages et sur les sujets politiques que nous voulons porter à l’ONU.
Letette hivatali esküjét vasárnap Kolumbia első baloldali elnöke, aki azt ígérte, harcol az egyenlőtlenségek ellen és békét hoz az országba.
Gustavo Petro, az M-19 gerillacsoport korábbi tagja nyerte a júniusi elnökválasztást, legyőzve a piacbarát gazdaságban mérsékelt változásokat ígérő konzervatív pártokat, melyeknek nem sikerült kapcsolatot teremteniük a fokozódó szegénység, valamint vidéken az emberi jogi vezetők és a környezetvédők elleni erőszak miatt csalódott szavazókkal.
Petro vasárnap azt mondta, Kolumbia „második esélyt” kapott, hogy felszámolja az erőszakot és a szegénységet, valamint megígérte, hogy kormánya gazdaságpolitikája igyekszik felszámolni a régóta létező egyenlőtlenségeket és szolidaritást vállalni az ország legsebezhetőbb csoportjaival.
A hivatalába lépő elnök közölte, hogy hajlandó béketárgyalásokat kezdeni a fegyveres csoportokkal országszerte. Arra szólította fel az Egyesült Államokat és más fejlett országokat, hogy változtassanak a drogpolitikájukon, mely a kábító hatású anyagok – többek között a kokain – betiltására összpontosít, és erőszakos konfliktusokat szít Kolumbia-szerte, valamint más latin-amerikai országokban.
„Itt az ideje egy új nemzetközi szerződésnek, amely beismeri, hogy a drogok elleni háború kudarcot vallott. A béke természetesen lehetséges, de azon múlik, hogy a jelenlegi drogpolitika helyett olyan szigorú intézkedéseket vezetnek-e be, melyet megakadályozzák a drogfogyasztást a fejlett országokban” – mondta.
A 62 éves Petro az Egyesült Államok vezette drogellenes politikát kudarcként jellemezte, ám azt is mondta, szeretne „egyenrangú félként” együttműködni Washingtonnal, és programokat kidolgozni a klímaváltozás elleni küzdelemre, vagy a vidéki infrastruktúra kiépítésére, ahol a gazdák szerint a kokacserje az egyetlen termény, amely életképes.
Azt is mondta, hogy országa leállítja az új olajkutatási engedélyek kiadását, betiltja a hidraulikus rétegrepesztéses projekteket annak ellenére, hogy az olajipar Kolumbia legális exportjának majdnem felét teszi ki.
A szociális kiadásokat tízmilliárd dolláros adóreformmal tervezi fedezni, melyben növelné a gazdagok adóját és eltörölné a cégek adókedvezményeit. Beszélt arról is, hogy el fogja ismerni Maduro venezuelai elnök kormányát, és több ügyben megpróbál együttműködni vele.
Az egykori gerillából lett szociáldemokrata politikus, Gustavo Petro győzött a hét végén Kolumbiában rendezett elnökválasztáson a hétfőn közzétett nem hivatalos végeredmény szerint. Több évtizedes konzervatív vezetés után ő a latin-amerikai ország első baloldali elnöke.
Gustav Petro, aki korábban Bogotá polgármesteri tisztjét is betöltötte, a második fordulóban a szavazatok 50,5 százalékával nyert, míg ellenfele, az egyébként Iván Duque leköszönő elnök által is támogatott, függetlenként induló milliárdos, Rodolfo Hernández a voksok 47,3 százalékát kapta.
A hivatalos adatok szerint a szavazásra jogosult 39 millió állampolgárból körülbelül 22,6 millióan járultak az urnákhoz, mintegy 1,2 millióval többen, mint az első fordulóban.
Kampányában Petro egyebek között ingyenes egyetemi oktatást, nyugdíjreformot és a megműveletlen területek adóterheinek növelését ígérte, valamint megígérte, hogy gátat szab az olajipar terjeszkedésének, hozzátéve, hogy a már aláírt szerződéseket tiszteletben tartja.
Reformokat indítunk, érdemi, átfogó átalakításokat – jelentette ki győzelmét követően a politikus. Az új elnök mindössze 17 évesen csatlakozott az azóta párttá alakult, M–19 nevű baloldali gerillamozgalomhoz, és később börtönbe is került, ahonnan amnesztiával szabadult.
Ez volt a második elnökválasztás Latin-Amerika harmadik legnépesebb országában azóta, hogy a kormány aláírta a békeszerződést a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) baloldali gerillaszervezettel.
Az új alelnök várhatóan az afrokolumbiai rasszizmusellenes, feminista aktivista, Francia Márquez lesz. A gyermekeit egyedül nevelő nő többször kiállt az őslakosok földjét tönkretevő illegális bányászat ellen, aktivista tevékenységéért pedig egyszer meg is akarták gyilkolni. Márquez – aki 2018-ban megkapta a zöld Nobel-díjként emlegetett Goldman Környezetvédelmi Díjat is – 2014-ben mintegy 80 nőtársával több mint 560 kilométert gyalogolt szülőfalujából Bogotáig, tiltakozva a település környékén kezdődött aranybányászat környezetkárosítása ellen.
Az Egyesült Államok vezetése az elsők között gratulált Petro győzelméhez. Antony Blinken külügyminiszter jelezte: az új kormánytól az amerikai–kolumbiai kapcsolatok szorosabbá tételét várja – írja az MTI.
Forrás: index.hu
[type] => post
[excerpt] => Az egykori gerillából lett szociáldemokrata politikus, Gustavo Petro győzött a hét végén Kolumbiában rendezett elnökválasztáson a hétfőn közzétett nem hivatalos végeredmény szerint. Több évtizedes konzervatív vezetés után ő a latin-amerikai ország...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1655742600
[modified] => 1655736753
)
[title] => Egykori gerilla nyert a kolumbiai elnökválasztáson
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=51430&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 51430
[uk] => 51439
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 51431
[image] => Array
(
[id] => 51431
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/630-360-1655699010-103.jpg
[original_lng] => 55240
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/630-360-1655699010-103-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/630-360-1655699010-103-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/630-360-1655699010-103.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/630-360-1655699010-103.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/630-360-1655699010-103.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/630-360-1655699010-103.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/630-360-1655699010-103.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1655725954:5
[_thumbnail_id] => 51431
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2115
[_oembed_db3ee7001f5bea262c260878f9615416] =>
[_oembed_time_db3ee7001f5bea262c260878f9615416] => 1657557616
[_oembed_270d24b32513a2c90fee2c74245a0dfe] => {{unknown}}
[_oembed_077cbf1c6980a95f45dd3dcccb6546b8] =>
Would like to congratulate Vladimir Putin on his landslide victory in the elections starting today.
Kolumbia elnöke, Iván Duque bejelentette vasárnap, hogy visszavonja az adóreformot, miután napokon át időnként erőszakba torkolló tüntetések voltak ellene, és az ellenzék köreiben is nagy elégedetlenséggel fogadták a kormány javaslatát.
Az államfő videóüzenetében arra kérte a kongresszust, hogy vegye le a napirendről a pénzügyminisztérium által beterjesztett törvénytervezetet, és a pénzügyi bizonytalanság elkerülése végett sürgősen fogadjon el egy új, konszenzuson alapuló törvényt. Duque leszögezte, hogy továbbra is szükségesnek tartja a kormány által szorgalmazott adóreformot, amely alapvető fontosságú a kolumbiai pénzügyi rendszer stabilizálása, az adósbesorolás fenntartása és a szociális programok finanszírozása szempontjából.
Az elnök pénteken még azt mondta – látván a tiltakozásokat –, hogy az adóreform legvitatottabb pontjait felülvizsgálják, a kormány pedig azt hajtogatta, hogy a csomagot visszavonni nem lehet.
A kormány a koronavírus-járvány miatt keletkezett költségvetési hiány csökkentése érdekében kényszerül átalakítani az adórendszert. A többi között mérsékelni akarta az adókedvezményeket, növelni egyes csoportok személyi jövedelemadóját, és el akarta törölni egyes árucikkek és szolgáltatások általános forgalmi adó alóli mentességét.
Kolumbiában több ezren vonultak utcára szombaton, a munka ünnepén immár negyedik napja, hogy az adóreform ellen tiltakozzanak. Az erőszakba torkolló megmozdulásokon legkevesebb 6 ember meghalt, 176 civil és 216 rendőr megsérült. A nyugat-kolumbiai Caliban voltak a legerőszakosabbak a megmozdulások. Rendbontók fosztogattak és buszokat is felgyújtottak. A városban legalább hárman meghaltak.
