A KCNA állam hírügynökség szerint a nagy befolyással rendelkező Kim Jo Dzsong mindenekelőtt az éppen folyamatban lévő amerikai-dél-koreai közös tavaszi hadgyakorlatokat kifogásolta.
Ha békét akar az új amerikai kormány, akkor „kerülnie kell a balhét” – jelentette ki kedden Kim Jo Dzsong, Kim Dzsong Un észak-koreai vezető húga, aki maga is magas tisztséget tölt be az országot irányító kommunista Koreai Munkapártban.
A nyilatkozatot egy nappal az amerikai külügyminiszter és a védelmi tárcavezető szöuli látogatása előtt tették közzé.
„Megragadjuk ezt az alkalmat, hogy figyelmeztessük a földünkön lőporszagot eregetni próbáló új amerikai vezetést. Ha nyugodt álmokat szeretne a következő négy évben, inkább tartózkodjon a balhékeltéstől, amint éppen első lépéseit teszi” – hangoztatta Kim Jo Dzsong, akit a KCNA idézett. „A hadgyakorlatok tartása és az ellenségeskedés nem fér össze a párbeszéddel és együttműködéssel” – tette hozzá Kim Jo Dzsong, aki nyilatkozataiban a szöuli vezetés éles bírálójaként vált ismertté. Nagyban becsmérelte Dél-Koreát, amiért a koronavírus-járvány, valamint a belpolitikai és gazdasági nehézségek miatt számítógépes szimulációkra korlátozta a hadgyakorlatot.
Kijelentette, hogy a 2018-ban fejlődésnek indult Korea-közi kapcsolatok nem térnek vissza egyhamar, és Észak-Korea résen lesz az esetleges további provokációk miatt. Közölte azt is, hogy Phenjan fontolóra veszi a kilépést a Korea-közi katonai megállapodásból, amely feszültségek enyhítését szolgálja a határon. Hozzátette, hogy a kommunista ország vezetése megvizsgálja egy sor olyan szervezet feloszlatását is, amely az együttműködés javítását szolgálja Dél-Koreával.
A Fehér Ház hétfői közlése szerint Észak-Korea eddig visszautasította az Egyesült Államok párbeszédre irányuló próbálkozásait. Az Egyesült Államok Donald Trump korábbi amerikai elnök hivatali ideje alatt látványos enyhítési politikába kezdett Észak-Koreával szemben. Trump háromszor találkozott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, egy alkalommal az Észak- és Dél-Korea közötti panmindzsoni demilitarizált övezetben. A tárgyalások azt követően rekedtek meg, hogy nem tudtak egyezségre jutni egyebek mellett a Phenjan elleni büntetőintézkedések feloldásáról.
International waters of #AzovSea & #BlackSea are blocked by ?? https://t.co/WG21RVMKs2. Our partners showed a strong response to ?? by supplying arms to ??.Now we expect unified reaction also:when RUS ships can’t enter world’s ports,they’ll understand the price of their impudence
A 32 éves Jodzsong kétségtelenül egyre nagyobb hírnevet szerez nemzetközi szinten, júniusban tett nyilatkozatával pedig, melyben tulajdonképpen megfenyegette Dél-Koreát, a nemzetközi sajtó is felfigyelt Kim Dzsongun húgára.
Kim Jodzsong retorikája sokkal harsányabb, mint bátyjáé, mondhatni kifejezetten szélsőséges ahhoz képest, melyet eddig megszoktunk az észak-koreai rezsimtől. A júniusi konfliktus kiváltó oka a Kim Dzsongun diktatúrája ellen tiltakozó aktivisták szórólapkampánya volt, mikor is észak-koreai disszidensek és aktivisták hőlégballonok segítségével olyan szórólapokat juttattak át a határon Észak-Koreába, melyeken komoly kritikákat fogalmaztak meg az emberi jogi helyzettel és a phenjani rezsimmel kapcsolatban.
Annak ellenére, hogy Jodzsong korábban tiszteletteljes és illedelmes viselkedést tanúsított, mára megmutatta valódi arcát, megszólalásai agresszívak, túlontúl magabiztos retorikája pedig kétségkívül szándékos. A szórólapos eset után ugyanis Jodzsong az észak-koreai menekülteket söpredéknek és csőcseléknek nevezte, akik megsértették az ország méltóságát, továbbá Kim Dzsongun presztízsét.
Bár a szórólapos akció a dél-koreai kormánytól abszolút független aktivisták műve volt, Jodzsong nagyon súlyos választ adott a történtekre. Miután a disszidensek átküldték Észak-Koreába az 500 ezer szórólapot, 500 apró könyvet és 1000 adathordozót, Jodzsong felrobbantatta a két ország határán fekvő 8 millió dollár értékű irodát, melyet Dél-Korea épített, mindezt azért, hogy Dél-Korea “drágán megfizessen elkövetett bűneiért” – írja a Daily Beast.
Habár az észak-koreai rezsimet komoly titkok övezik, a kiszivárgott információk szerint egy másik testvér Kim Dzsongcshol kerülhetett volna vezetői szerepbe az országban, azonban állítólagos túlzott nőiessége miatt a harmadik fiútestvér, Kim Dzsongun lett Kim Dzsongil utódja a diktátor halála után. A legidősebb testvér, Kim Dzsongnam azért nem kerülhetett az ország élére, mert még 2001-ben hamis útlevéllel próbált belépni Japánba, azonban a reptéren elfogták és Kínába toloncolták.
Az ismert japán kiadvány, az „Iomiuri”, amerikai, dél-koreai és japán forrásokra hivatkozva közölte, hogy „az USA és Észak-Korea közötti eredményes tárgyalások céljából” titokban készítette fel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetőjének, Kim Dzsongun-nak a lánytestvérét, Kim Yo Dzsong-ot az USA-beli látogatásra.
Meg kell jegyezni, hogy Észak-Korea vezetőjének lánytestvére különös bizalmat élvez, és testvére mellet a „második embernek” tartják az országban. Az „Iomiuri” közölte, hogy ennek az Egyesült Államokbeli látogatásnak hozzá kell járulnia a hivatalos Phenjan és Washington közötti tárgyalások „zsákutcából” való kivezetéséhez.
A források szerint, amelyekre a japán kiadvány hivatkozik, Dél-Korea felső vezetése úgy véli, hogy ennek az októberi látogatásnak a sikeres lebonyolítása jelentősen extra pontokat hozhat Donald Trumpnak a november 3-i elnökválasztáson.
Donald Trump június 17-én egy évre meghosszabbította a 2008 óta érvényben lévő Észak-Korea ellen bevezetett szankciókat, mivel, az amerikai adminisztráció szerint, az észak-koreai vezetés továbbra is komoly veszélyt jelent az USA nemzetbiztonságára, gazdaságára és külpolitikájára.
Emlékeztetőül, az Egyesült Államok és Észak-Korea 2018-ban kezdte meg a tárgyalásokat a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről. A Donald Trump és Kim Dzsongun közötti első csúcstalálkozóra Szingapúrban került sor.
Ennek eredményeként a felek megállapodtak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság atomfegyver-mentesítésében cserébe az Egyesült Államok garantálta a biztonságot és a szankciók feloldását. Ezek után az Egyesült Államok és Észak-Korea vezetői még kétszer találkoztak, de nem értek el komoly sikert a tárgyalásokon.
Ez év februárjában pedig ismertté vált, hogy Észak-Korea 2019-ben, az ENSZ Biztonsági Tanácsa erre vonatkozó szankciói ellenére, folytatta nukleáris- és rakétaprogramjainak fejlesztését.
A Reuters ügynökség szerint a jelentés információkat tartalmaz arról, hogy Észak-Korea tavaly közel 13 rakéta-tesztet hajtott végre és 25-t lőtt fel. Ezen kívül az észak-koreai hackerek világszerte kiber-támadásokat hajtottak végre pénzintézetek és a kriptovaluta-tőzsdék ellen.
Érdekes módon a tárgyalások ellenére Kim Dzsongun megjegyezte, hogy „országa addig fog rakéta-teszteket végrehajtani, amíg meg nem szűnik az USA ellenséges politikája Észak-Korea ellen”. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetőjének ezen kijelentése ellenére Donald Trump amerikai elnök megjegyezte, hogy még mindig számít arra, hogy Észak-Korea vezetője teljesíti a neki tett ígéreteit.
