Észak-Korea kedden elutasított minden további kapcsolatot vagy tárgyalást Japánnal, és kijelentette, hogy a Kim Dzsongun vezető és Kisida Fumio japán miniszterelnök között tervezett csúcstalálkozó nem érdekli − közölte az állami média.
Kim Jodzsong, az észak-koreai vezető húga a hivatalos Koreai Központi Hírügynökség által közölt nyilatkozatában tisztázta Phenjan álláspontját, egy nappal azután, hogy Tokió elutasította felhívását, hogy hagyjon fel az 1970-es és 1980-as években észak-koreai ügynökök által elrabolt japán állampolgárok hazatéréséhez való ragaszkodásával − írta meg a Kyodo News.
Kim Dzsongun testvére, aki a kormányzó Koreai Munkáspárt magas rangú tisztségviselője, bírálta Japánt, amiért „ragaszkodik az elérhetetlen kérdésekhez, amelyeket soha nem lehet rendezni”, utalva az emberrablások kérdésére.
Hajasi Josimasza kabinetfőtitkár, a japán kormány legfőbb szóvivője hétfőn „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte ezt az álláspontot.
Kim Jodzsong hétfői nyilatkozatában elárulta, hogy Kisida közölte kívánságát, hogy „a lehető leghamarabb” találkozzon Kim Dzsongunnal. Kim Jodzsong legutóbbi nyilatkozatával kapcsolatban Kisida kedd este újságíróknak azt mondta, hogy Japán „folytatja erőfeszítéseit” az Észak-Koreát érintő kérdések kezelésére, de hozzátette, hogy tartózkodni fog attól, hogy reagáljon a vezető testvérének minden megjegyzésére.
Tokió hivatalosan összesen 17 japán állampolgárt tart nyilván elraboltként. A rendszer általában azért rabolt embert, hogy tökéletesen kiképezhessék vele a célországba szánt ügynököket, de volt, akit azért raboltatott el a rezsim, hogy hazai Godzilla-filmet (Pulgasari) rendezzen, de akadt olyan is, aki magától szökött oda amerikai katonaként, abban bízva, hogy pár hét után hazaengedik. (Az észak-koreai filmipar aztán őt is felhasználta a következő évtizedekben. Charles Jenkinst 2004-ben engedték haza, szintén elrabolt japán feleségével együtt.)
Észak-Korea lépéseket tesz a Dél-Koreával való kapcsolatok javítása érdekében és akár a vezetők közötti csúcstalálkozó lehetőségéről is hajlandó egyeztetni, amennyiben Dél-Korea felhagy az ellenségeskedéssel és kettős mérce alkalmazásával – jelentette ki szombaton az Észak-Koreát irányító kommunista Koreai Munkapártban magas tisztséget betöltő Kim Jodzsong, Kim Dzsongun észak-koreai vezető húga.
Kim Jodzsong egy nappal korábban már tett hasonló nyilatkozatot arról, hogy Phenjan hajlandó folytatni a tárgyalásokat Szöullal bizonyos feltételek teljesülése esetén. A Korea-közi ügyek kezeléséért felelős Jodzsong legutóbbi nyilatkozatában élesen bírálta Dél-Koreát amiatt, hogy „provokációknak” nevezte a nem régi észak-koreai fegyverkísérleteket.
Phenjan gyakran vádolja Szöult képmutatással amiatt, hogy miközben korszerű fegyvereket vonultat fel, tárgyalásokat szorgalmaz a feszültség csökkentése érdekében a megosztott Koreai-félszigeten.
Jodzsong felszólította Dél-Koreát, hogy hagyjon fel az igazságtalan kettős mércéivel, ellenséges politikájával, különféle előítéleteivel és ellenséges megjegyzéseivel, amelyek a bizalmat rombolják, amennyiben azt akarja, hogy Észak-Korea reagáljon a kapcsolatok javítását szorgalmazó felszólításaira.
A magas rangú észak-koreai tisztségviselő szerint nincs szükség arra, hogy Észak- és Dél-Korea egymás hibáztatásával vesztegesse az időt, és szócsatába bonyolódjon egymással. Hozzátette: a kétoldalú kapcsolatok jövője azoktól a döntésektől függ, amelyeket Dél-Korea hoz.
A Koreai Munkapárt tisztviselője elmondta egyúttal, hogy érdeklődéssel nyugtázta a Dél-Koreában zajló élénk vitát azzal kapcsolatban, hogy ismét szóba került a koreai háború hivatalos lezárásának lehetősége.
Érzem, hogy ellenállhatatlanul erős a dél-koreai közegben uralkodó légkör aziránt, hogy elmozdítsák a Korea-közi kapcsolatokat a holtpontról, és békét, stabilitást teremtsenek a lehető leghamarabb. Mi is erre vágyunk – fejtette ki hozzá a tisztségviselő.
Mun Dzsein dél-koreai elnök a héten ismét szorgalmazta, hogy hivatalosan, közös nyilatkozatban zárják le az 1950 és 1953 közötti koreai háborút, amelynek csak fegyverszüneti egyezmény vetett véget, így a két ország hivatalosan a mai napig hadban áll egymással. Phenjan a napokban hosszú hónapok után ismét ballisztikusrakéta-kíséretet hajtott végre, Szöul pedig tengeralattjáróról indítható rakétát próbált ki.
Elemzők szerint Észak-Korea arra akarja felhasználni a dél-koreai elnöknek a Korea-közi kapcsolatok létesítésére vonatkozó kérését, hogy nyomást gyakoroljon Szöulra annak érdekében: győzze meg Joe Biden amerikai elnök kormányzatát az Észak-Koreával szembeni amerikai szankciók enyhítéséről, vagy hagyjon fel az amerikai–dél-koreai közös hadgyakorlatokkal.
Amennyiben a két Korea képes a kölcsönös bizalom kiépítésére, úgy Észak-Korea reagálhat a koreai háború lezárására vonatkozó dél-koreai felhívásra, helyreállíthatja a két Korea közötti összekötő irodát – amelyet Phenjan tavaly megsemmisített –, és hajlandó egy újabb csúcstalálkozóról tárgyalni.
Az újabb észak-koreai rakétateszteket követően ismét feszültebbé vált a viszony Szöul és a kommunista állam vezetése között. Az észak-koreai fegyverkísérletek a nemzetközi közösség éles bírálatát, illetve aggodalmát váltották ki. Washington hangsúlyozta, hogy mindez sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozatait, és fenyegetést jelent a kommunista ország szomszédjaira.
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
