Ahmed Nasır Muhammed es-Sabah, Kuvait külügyminisztere bejelentette, hogy a Szaúd-Arábia által kezdeményezett Katari bojkottot feloldották.
A megállapodásnak megfelelően Szaúd-Arábia megnyitja szárazföldi, tengeri és légi határátkelőit a keleti szomszédjával. A tárgyalásokon az USA és Kuvait közvetítői szerepet töltött be. A megállapodás aláírására január 5-én került sor – számolt be számos arab és amerikai sajtókiadvány.
Az USA meg nem nevezett hivatalos képviselője, akivel a Reuters újságírói beszélgettek elmondta, 4 arab ország, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom megegyeztek abban, hogy feloldják a Katarral szemben bevezetett bojkottot, míg az utóbbi vállalta, hogy nem követeli az ezáltal okozott kár megtérítését.
A bojkott megszüntetéséről szóló bejelentést az Perzsa-öböl menti Arab Államok Együttműködési Tanácsa csúcstalálkozója előtt hangzott el.
Emlékeztetőül, Katar nemzetközi bojkottja 2017. június 5-én kezdődött, amikor is Bahrein, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Jemen, Líbia és a Maldív szigetek (később néhány muszlim állam is csatlakozott), bejelentették a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Katarral. Dohát azzal vádolták, hogy támogatja a terrorizmust és a szélsőséges ideológiát, beavatkozott az arab országok ügyeibe, valamint a síita Iránnal barátkozik.
Az arab országok egy 13 követelményt tartalmazó listát terjesztettek elő Katar számára. A legfontosabb követelmények az alábbiak voltak: állítsa le a Törökországgal és Japánnal való közeledést, az Al Jazeera tévécsatorna bezárása, szüntesse meg a Muszlim Testvériség és más terror-szervezet finanszírozását. Akkoriban arra számítottak, hogy Katar hamarosan kapitulál, de ez nem történt meg.
Mi több, Katar elutasította a követeléseket, és tovább fejlesztette kapcsolatait Iránnal, Törökországgal és az Egyesült Államokkal, újjáépítette gazdaságát. Amint arról számos iszlám sajtóorgánum beszámolt, ez a krízis előrelendítette a Katar gazdaságát – 2017-ben 47 ezer különböző vállalat alakult meg, Doha pedig bejelentette, hogy az embargó az ország szuverenitásának aláásására irányult, és erre válaszul demonstratívan új kereskedelmi útvonalakat nyitott meg Törökországgal és a szomszéd Iránnal.
Iszlám források szerint, a gazdasági bojkott inkább azokat érintette súlyosan, akik bevezették. Például a dubai DAMAC Properties építőipari társaság, pár nappal a bojkott előtt, egy katari 31 emeletes lakótorony építésének projektjét jelentette be, Szaúd-Arábia központi bankja letiltotta a folyósításokat a katari intézményekkel, bár a két ország bankrendszere szoros kapcsolatban volt, a szaúdi gazdáknak, akik élelmiszert exportáltak a dohai hipermarketekbe, sürgősen új ügyfeleket kellett keresniük.
Maga az ellenségeskedés ténye az arab országok között, a Perzsa-öbölbeli országok gazdaságai vonzerejét is csökkentette, mivel némely nemzetközi befektető közvetlenül attól tartott, hogy a politikai versengés felülkerekedik a jogállamiság és az üzleti érdekek felett.
