Március 19-én tartotta meg tisztújító közgyűlését a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) Jánosiban, a Helikon Hotel konferenciatermében.
Ukrajna Legfelső Tanácsa 2015-ben elfogadta az önkormányzatok önkéntes egyesüléséről szóló törvényt, amellyel kezdetét vette az ukrán közigazgatási, vagy más néven decentralizációs reform, melynek következtében a városi és helyi falusi önkormányzatoknak úgynevezett kistérségbe kellett szerveződniük. Kárpátalja vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a korábbi 337 helyi önkormányzat 64 kistérségbe szerveződött.
A Legfelső Tanács 2020. július 17-én megszavazta A járások létrehozásáról és megszüntetéséről szóló rendeletet, amellyel a decentralizációs folyamat jogi szabályozása lezárult. Kárpátalja 13 járása helyett 6 járás (Beregszászi, Huszti, Munkácsi, Rahói, Técsői és Ungvári) maradt. Az újonnan alakult közigazgatási egységekben, járásokban a magyar nemzetiségűek aránya jelentősen csökkent, s megszűnt az országban egyetlen magyar többségű járás is. Ugyanakkor fontos, hogy Beregszász központtal megmaradt egy közigazgatási egység, mivel az előzetes tervek szerint a Beregszászi járást a szomszédos járások javára darabolták volna fel. A Beregszász központú járás megmaradásában nagy szerepet töltött be a megyei tanács KMKSZ-frakciójának munkája is.
A 2020. október 25-én megtartott helyhatósági választások már az új közigazgatási felosztás szerint zajlottak. A kistérségek vonatkozásában 12 magyar érdekeltségű kistérség jött létre (Csapi, Homoki, Nagydobronyi, Szürtei, Bátyúi, Beregszászi, Nagybégányi, Nagyberegi, Mezőkaszonyi, Tiszapéterfalvai, Tiszaújlaki, Viski) és további 8 kistérségben van magyar politikai érdekképviselet.
Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, a megyei tanács képviselője a fórum napirenden szereplő pontjainak megvitatása előtti beszédében aláhúzta: maximálisan támogatták a decentralizációt, amennyiben annak folyamatát a szubszidiaritás elvét követve bonyolították volna le. Ez azonban nem így történt, ugyanis összekötve a közigazgatási reformmal az eredmény az önkormányzatok és járások redukálása lett. Számos kérdés felmerül az újonnan megalakult kistérségek működése kapcsán, s a cél az, hogy ezek működőképesek és sikeresek legyenek.
„Fontos, hogy legyen egy olyan platform, ahol a társulás tagjai teljesen legitim módon, törvényesen meg tudják a felmerült kérdéseket beszélni, tudnak egymásnak tanácsot adni, s lehetőséget kapnak arra, hogy szakmai segítségben részesüljenek, s olyan pénzügyi forrásokhoz jussanak, amelyek segítenek az anyagi problémák megoldásában. Erre hivatott leginkább ez a társulás” – fogalmazott Barta József, hozzátéve, hogy a KHÖT munkája előnyt jelenthet a határ menti önkormányzatok, valamint a kárpátaljai magyar közösség számára egyaránt. „Mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy ne csak túléljük ezt a nehéz időszakot, hanem abból megerősödve kerüljünk ki” – szögezte le a KMKSZ alelnöke.
Tóth Miklós, a Beregszászi Járási Tanács képviselője beszédében kiemelte, a legnagyobb probléma valóban a tapasztalat-, a szakember- és a pénzhiány, ebben azonban összefogással képesek lehetnek pozitív eredmények elérésére.
Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnökének elmondása szerint a KHÖT munkája pozitívumokat hozhat a decentralizáció következtében kialakult határ menti önkormányzatok életébe, s amelynek tagjai hatékonyan tudnak egymással dolgozni, s már „a közeljövőben kézzel fogható eredményt tudnak felmutatni”.
A felszólalások után Babják Zoltán, a KHÖT elnöke ismertette a napirenden szereplő pontokat, amelyek elfogadását követően megtartotta elnöki beszámolóját. „Alig fél évre volt szükségünk a közigazgatási reform és a helyhatósági választások óta ahhoz, hogy újra egységbe kovácsoljuk a határ menti önkormányzatokat. Előremutató, hogy immár más felállásban és összetételben, de továbbra is együtt gondolkodva törekszünk a társulat alapszabályában megfogalmazott célok és feladatok megvalósításán” – mondta Babják Zoltán, hangsúlyozva: a határ menti önkormányzatok hatékonyságának igazi kulcsa az összefogás, a tenni akarás és Magyarország Kormányának segítő szándéka.
„A decentralizációs reform következtében előállt adminisztratív önkormányzás és az újonnan előállt szervezeti jogkörök elég nehéz és komoly kihívások elé állították nemcsak a magyar vonatkozású kistérségi önkormányzatokat is. Ezen kihívások és újdonságok megfelelő szintű elsajátítása kell, hogy legyen az elsődleges szempontja az önkormányzatok képviselő-testületei, valamint végrehajtó bizottságai számára. A 150, különböző szintű mandátumhoz jutott képviselőink túlnyomó többsége első alkalommal lett képviselő, és a mandátummal járó kötelezettségeivel és jogaival nincs teljesen tisztában. Az előttünk álló 2021-es év nagy megpróbáltatások elé állítja az önkormányzati végrehajtó bizottságokat is.” – emelte ki.
Az újonnan előállt megyei adminisztratív felosztás kihívásait figyelembe véve vált szükségessé a KHÖT újjászervezése. Az eddigi 65 tag jogutódjaként 12 önkormányzat lett a KHÖT tagsága: az Ungvári járásban a Csapi, a Szürtei, a Nagydobronyi Kistérségi Önkormányzatok; a Beregszászi járásban a Tiszapéterfalvai, a Tiszaújlaki, a Beregszászi, a Nagybégányi, a Nagyberegi, a Kaszonyi, a Bátyúi Kistérségi Önkormányzatok; a Huszti járásban a Viski, s a Técsői járásban az Aknaszlatinai Kistérségi Önkormányzat.
„A KHÖT-projektek szavatolhatnák a határ menti magyarlakta települések biztonságát, a lakosság egészségügyi helyzetének és életszínvonalának javítását, a településen lévő magyar emlékművek, jelképek, falunévtáblák sértetlenségét, valamint a kisebbségek ellen elkövetett vandalizmus megelőzését és az elkövetők kilétének feltárását is” – foglalta össze Babják Zoltán pontokba szedve az újonnan megalakult kistérségek közös problémáit és az azok megoldására irányuló elképzeléseket.
„Egy biztos: fókuszban voltunk, vagyunk és leszünk. Mi meg fogunk felelni minden elvárásnak, a hatályos ukrán jogi kereteken belül mozgunk és fogunk is mozogni. A mi feladatunk az, hogy a mi munkánktól függők életszínvonala napról napra javuló tendenciát mutasson” – szögezte le, hozzátéve: „Nagyon sok elintézetlen ügy van még előttünk. Figyelembe kell vennünk a reformok nehézségeit és segítenünk kell egymást a hétköznapi problémák megoldásában.”
Az elnöki beszámolót követően a közgyűlés megerősítette a KHÖT 2021. évi tagságát, figyelembe véve a közigazgatási reform következtében átalakult önkormányzati felosztást, s ismertetve a 12 egyesületi tagot, egyhangú döntés született azok elfogadásáról.
A továbbiakban az elnök megválasztására került sor. A tagság egyhangúlag ismét Babják Zoltánnak szavazott bizalmat. Döntést hoztak az elnökségi tagok személyeiről, akik a következők: Jaroszlav Hajovics (Viski kistérség), Oroszi József (Tiszapéterfalvai kistérség) és Nagy Ferenc (Nagydobronyi kistérség). Az ellenőrző és etikai bizottság elnökének Nagy Annát (Nagybégányi kistérség), tagjainak Puskár Árpádot (Szürtei kistérség) és Urszta Jánost (Nagyberegi kistérség) választotta meg a közgyűlés. Végül döntöttek az ügyvezető igazgató személyéről, s a döntés értelmében a posztot Rezes József fogja betölteni.
„Nagyon érdekes kulcsszó a platform, hiszen ez a szervezet egy platformként kell, hogy szolgáljon a kistérségi képviselőktől kezdve a kistérségi vezetők, a járási és megyei tanácsi képviselők, a nemzetközi – határon túli, magyarországi és európai uniós – partnerek felkeresésében és együttműködésében. Ennek a munkának az első és legfontosabb célja az legyen, hogy minél több pozitívumot hozzunk a kistérségeknek. Erre vagyunk hivatva, ezért szerveztük most újra a KHÖT-öt, s remélem, hogy rövid időn belül már tudunk eredményt is felmutatni” – nyilatkozta a sajtónak Rezes József.
A közgyűlés végén a jelenlévők javaslatokat tettek a tagság esetleges bővítése kapcsán, illetve szó esett arról, hogy a nem tag települések hogyan vehetnének részt a KHÖT munkájában. Javaslatok születtek a tagsági díj értékének meghatározásában is. Az említett kérdéseket a későbbiekben megvizsgálják, s majd egy következő közgyűlésen kerülnek megvitatásra.
