Azonnali tűzszünetet követelt a Gázai övezetben hathetes időtartamra Kamala Harris, amerikai alelnök vasárnap Alabama államban egy történelmi megemlékezésen.
Az alelnök úgy fogalmazott, hogy a szenvedés beláthatatlan nagyságrendje miatt Gázában, azonnali tűzszünetnek kell lennie. Hozzátette, hogy a hathetes fegyvernyugvás időt adna minden túsz szabadon engedésére és jelentős mennyiségű segélyszállítmány eljuttatására a palesztin területen élőkhöz.
Kamala Harris kijelentette, hogy az izraeli kormánynak többet kell tennie, hogy a Gázába irányuló segélyek mennyisége jelentősen növekedjen. Ebben nincs kifogás – tette hozzá.
Kamala Harris vasárnap Alabama déli szövetségi állam Selma városában részt vett azon a hagyományos meneten, amelyet az 1965-ös úgynevezett véres vasárnap (Bloody Sunday) emlékére tartanak évről-évre. Az Alabama állambeli város egy hídján 59 évvel ezelőtt polgárjogi aktivisták szavazati reformokat követelő felvonulását a rendőrök erőszakkal számolták fel.
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Kijev az Egyesült Államok Kongresszusának pozitív döntésére számít a finanszírozást illetően, a pénzügyi támogatás létfontosságú Ukrajna számára – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök Münchenben a Kamala Harris amerikai alelnökkel közösen tartott közös sajtótájékoztatóján.
A tudósítás szerint az államfő elmondta. „Nagyon számítunk a kongresszus pozitív döntésére. Számunkra ez a csomag létfontosságú. Ma nem mérlegelünk alternatívákat, mert arra számítunk, hogy az USA továbbra is stratégiai partnerünk marad.” Hozzátette, ha a segélyezés alternatívájáról beszélünk, az azt jelenti, hogy az Egyesült Államok nem stratégiai partnere Ukrajnának. Emiatt Kijev nem mérlegel semmilyen alternatívát – mutatott rá.
„Ez a csomag a győzelem útja? Nem. Nem elég. A győzelemhez vezető út az emberek, a katonák morálja, a támogatási csomagok, a szankciók. Ez egy nagy szövetségesi munka. És nem negyedévente egyszer, hanem napi munka. De ez a csomag határozottan a továbblépés” – hangsúlyozta Volodmir Zelenszkij.
Harris a maga részéről hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak egyetlen terve van – az A-terv, amely az, hogy támogassa Ukrajnát mindenben, amire szüksége van. „Biztos vagyok benne, hogy ha a képviselőház szavazásra bocsátja a segélycsomagot, akkor megszavazzák” – fejezte ki reményét az amerikai alelnök.
Az Egyesült Államok „semmilyen körülmények között nem fogja engedni, hogy palesztinokat kényszerrel telepítsenek ki a Gázai övezetből vagy Ciszjordániából, illetve ostrom alá vegyék a Gázai övezetet vagy megváltoztassák a határait” – jelentette ki az amerikai alelnök szombaton Dubajban a Fehér Ház közleménye szerint.
Az Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel folytatott megbeszélésén Kamala Harris arról is beszélt, hogy miután véget ér a háború Izrael és a palesztin Hamász között, „olyan egyértelmű politikai célkitűzéssel kell nekiállni az újjáépítésnek, amely abba az irányba mutat, hogy a palesztin népnek legyen saját, széles körű nemzetközi és regionális támogatást élvező állama, amelyet egy megerősödött Palesztin Hatóság irányít”.
A Fehér Ház közleményében kiemelték: Kamala Harris világossá tette, hogy a Hamász nem maradhat uralmon a Gázai övezetben, mert az tarthatatlan Izrael és a régió biztonságára, illetve a palesztinok jólétére nézve.
Az izraeli-palesztin tűzszünet meghosszabbításának esélye nullára csökkent mostanra azután, hogy az izraeli tárgyalól hazautaztak.
A Nyugat támogatását élvező Palesztin Hatóság Ciszjordánia bizonyos részeit tartja ellenőrzése alatt. A Hamász iszlamista szervezet 2007-ben vette át az uralmat a Gázai övezetben Mahmúd Abbász palesztin elnök Fatah pártjától.
Kamala Harris az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28) vesz részt Dubajban. A konferencián túl megbeszélést folytatott még Mohamed bin Zájid Ál Nahajannal, az Egyesült Arab Emírségek államelnökével, és telefonon egyeztetett Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírrel is, aki fontos szerepet játszott a gázai túszok elengedéséről folytatott tárgyalásokban.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok „semmilyen körülmények között nem fogja engedni, hogy palesztinokat kényszerrel telepítsenek ki a Gázai övezetből vagy Ciszjordániából, illetve ostrom alá vegyék a Gázai övezetet vagy megváltoztassák a határait” – jelentette ki...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1701594600
[modified] => 1701555262
)
[title] => Szó sem lehet a palesztinok kitelepítéséről – Erőseket mondott az amerikai alelnök
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=96956&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 96956
[uk] => 97058
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 96957
[image] => Array
(
[id] => 96957
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/kamala-harris-palesztin-kitelepites-642519.jpg
[original_lng] => 84848
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/kamala-harris-palesztin-kitelepites-642519-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/kamala-harris-palesztin-kitelepites-642519-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/kamala-harris-palesztin-kitelepites-642519-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/kamala-harris-palesztin-kitelepites-642519-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/kamala-harris-palesztin-kitelepites-642519.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/kamala-harris-palesztin-kitelepites-642519.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/kamala-harris-palesztin-kitelepites-642519.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1701682766:2
[_thumbnail_id] => 96957
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1397
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4f5f1c7a037db44884baafc2dbb1b102] =>
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő háromnapos látogatásra érkezett az Egyesült Államokba kedden, ahol többek közt Kamala Harris amerikai alelnökkel tárgyalt. A két politikus közös sajtótájékoztatón is beszámolt a megbeszélésről, melyen szóba került a két ország partnersége, Kína, illetve az orosz-ukrán háború.
Morawiecki lengyel újságíróknak azt mondta, hogy „Varsó és Washington hasonlóan értékeli a fő globális fenyegetéseket, melyek nemcsak az ukrajnai orosz agresszióval, hanem Kína fejlődésével is összefüggenek.” Az MTI beszámolója szerint a kormányfő arról is beszélt, hogy az USA elismeréssel fogadta a sokrétű stratégiai partnerségre tett lengyel javaslatot, és hozzátette, hogy Varsó híve a minél szélesebb transzatlanti szövetségnek, és hogy ez szerinte egész Európa számára fontos.
Morawiecki elmondta, hogy
szeretné, ha az Európai Tanács értekezletén megvitatnák az Oroszországnak szánt kínai fegyverszállítmányokra adandó közös transzatlanti válasz tervét,
illetve közölte, hogy a tárgyalások során Harris az amerikai fegyveres erők állandó lengyelországi jelenlétének megerősítését is említette.
Harris és Morawiecki közös sajtótájékoztatóján utóbbi kijelentette, hogy a Nyugatnak egységesnek kell maradnia és meg kell védenie Ukrajnát, ellenkező esetben egy globális konfliktus kockázatával kell számolnia. Közölte, hogy szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem áll meg Ukrajnában.”
Hozzátette: szerinte a „régi” Európa vereséget szenvedett, amikor bízott abban, hogy Oroszországgal meg lehet egyezni, de van egy „új Európa, mely emlékszik arra, hogy mit jelent az orosz kommunizmus”, és leszögezte, hogy szerinte Lengyelország ennek az „új Európának a vezetője”, és szeretne mielőbb az európai biztonság alappillérévé válni.
Kamala Harris a sajtókonferencián „értékes szövetségesnek, partnernek és barátnak” titulálta Lengyelországot, és leszögezte, hogy az Egyesült Államokkal tartós, demokratikus értékeken alapuló kapcsolat fűzi össze őket.
A Fehér Ház közleménye szerint Harris és Morawiecki egyebek között „szoros transzatlanti együttműködésről tárgyalt a Kína által képviselt kihívások fényében”, illetve az Oroszországgal és Belarusszal szembeni további szankciókról is egyeztetett. A lengyel kormányfői hivatal szerdai közlése szerint napirenden szerepeltek a fegyverszállítási szerződések és a kétoldalú energetikai együttműködés is.
Armia Ukrainy kupi od nas 100 sztuk Rosomaków, które są produkowane w Siemianowicach Śląskich. Rosomaki to transportery bojowe z najwyższej półki. Zapłata za ten zakup będzie z pieniędzy UE i USA. ?????? pic.twitter.com/FZs7DcWffn
Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Kína fegyveres segítséget készül nyújtani Oroszországnak az ukrajnai háborúban, ezért Kamala Harris Amerika alelnöke arra figyelmeztette Kína vezető diplomatáját, hogy óvakodjon ettől.
Az amerikai alelnök a világ legrangosabb nemzetközi biztonságpolitikai fórumán arról is szólt, hogy Washington aggodalommal szemléli Oroszország és Kína viszonyának alakulását. Az ukrajnai háború kezdete óta Moszkva elmélyítette kapcsolatát Pekinggel, pedig nem lehet támogatni egy olyan országot, amely ráront a szomszédjára.
Kína minden ilyen lépése csak tovább ösztönözné az erőszakot, meghosszabbítaná az öldöklést és még inkább aláásná a kölcsönösen tisztelt szabályokon nyugvó nemzetközi rendet – mondta az amerikai alelnök.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Kína fegyveres segítséget készül nyújtani Oroszországnak az ukrajnai háborúban, ezért Kamala Harris Amerika alelnöke arra figyelmeztette Kína vezető diplomatáját, hogy óvakodjon ettől.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1676812860
[modified] => 1676810639
)
[title] => Óva inti az Egyesült Államok Kínát, hogy megsegítse Oroszországot
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=71147&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 71147
[uk] => 71084
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 71085
[image] => Array
(
[id] => 71085
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/original-25.jpg
[original_lng] => 165089
[original_w] => 1200
[original_h] => 803
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/original-25-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/original-25-300x201.jpg
[width] => 300
[height] => 201
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/original-25-768x514.jpg
[width] => 768
[height] => 514
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/original-25-1024x685.jpg
[width] => 1024
[height] => 685
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/original-25.jpg
[width] => 1200
[height] => 803
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/original-25.jpg
[width] => 1200
[height] => 803
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/original-25.jpg
[width] => 1200
[height] => 803
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1676803439:12
[_thumbnail_id] => 71085
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1090
[_oembed_ad63836a31a948d41590aeab734ef9ab] =>
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Oroszország barbár és embertelen háborút folytat Ukrajna ellen, nevében emberiesség elleni bűncselekményeket követnek el a megtámadott országban – jelentette ki Kamala Harris szombaton az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC).
Az amerikai alelnök a világ legrangosabb nemzetközi biztonságpolitikai fórumán orosz fegyveresek által Ukrajnában elkövetett gyilkosságokról, kínzásokról, szexuális bűncselekményekről és ukrán állampolgárok Oroszországba áttelepítéséről gyűjtött adatokat ismertetve kiemelte, hogy Oroszország széles körű és rendszerszerű támadásokat intéz Ukrajna lakossága ellen.
„Áttekintettük a bizonyítékokat, ismerjük a jogi előírásokat és nem kételkedünk abban, hogy emberiesség elleni bűncselekményekről van szó” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok kormányának nevében „azt mondom a bűncselekmények elkövetőinek és feletteseiknek vagy bűntársaiknak is, hogy felelősségre vonjuk önöket”– húzta alá az alelnök, hozzátéve, hogy valamennyi ismert és ismeretlen áldozat ügyében igazságot kell szolgáltatni. A demokrata politikus kijelentette, hogy hazájában pártpolitikai oldalakat átívelően egységes és szilárd Ukrajna támogatása, az Egyesült Államok így kitart Ukrajna mellett, ameddig csak szükséges.
Az Egyesült Államok a történelméből adódóan pontosan ismeri a függetlenség értékét, Vlagyimir Putyin orosz elnök így „nagyon téved”, ha kivárásra játszik. „Az idő nem Putyinnak dolgozik” – mondta Kamala Harris.
Felidézte, hogy egy éve, az előző MSC idején, amikor Washington már figyelmeztetett a készülő támadásra, sokan bizonytalanok voltak, nem tudták, hogyan reagálna a Nyugat, ha Oroszország valóban ráront szomszédjára.
Egy év elteltével azt látni, hogy „Kijev nem esett el, Oroszország viszont meggyengült, a transzatlanti szövetség pedig erősebb, mint bármikor korábban” – mutatott rá az amerikai alelnök.
Kiemelte, hogy hazájának nemcsak a közös értékek miatt fontos, hanem elsőrangú stratégiai érdeke is az Ukrajna elleni orosz támadás elhárítása, mert világszerte súlyos következményekhez vezetne, ha Moszkva járna sikerrel.
Egyetlen ország sem lenne biztonságban, ha az orosz példa azt mutatná, hogy meg lehet sérteni bármelyik ország területi épségét és erőszakkal el lehet mozdítani a határokat – fejtette ki Kamala Harris.
Arról is szólt, hogy Washington aggodalommal szemléli Oroszország és Kína viszonyának alakulását. Az ukrajnai háború kezdete óta Moszkva elmélyítette kapcsolatát Pekinggel, pedig nem lehet támogatni egy olyan országot, amely ráront a szomszédjára.
Kína minden ilyen lépése csak tovább ösztönözné az erőszakot, meghosszabbítaná az öldöklést és még inkább aláásná a kölcsönösen tisztelt szabályokon nyugvó nemzetközi rendet – mondta az amerikai alelnök.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
Ötvenhat republikánus képviselő levélben szólította fel Joe Biden amerikai elnököt, hogy tétlensége miatt mentse fel alelnökét, Kamala Harrist az illegális bevándorlás megfékezésének feladata alól.
„Annak ellenére, hogy olyan határválság közepén vagyunk, amelyet ez az ország két évtizede nem látott, Harris alelnök még nem mutatott kellő érdeklődést, hogy ezzel közvetlenül foglalkozzék” – fogalmazott levelében az 56 republikánus törvényhozó. „A 85 nap alatt, amióta az alelnök feladata ennek a válságnak a megoldása, még nem látogatott el a határra, és nem találkozott a határőrség munkatársaival, az amerikai bevándorlási hivatal (ICE) tisztségviselőivel és a helyi rendvédelmi tisztviselőkkel sem” – tették hozzá. Mint írják: „Ez az ország egy perccel tovább sem engedheti meg magának Harris alelnök tétlenségét”.
Joe Biden demokrata párti elnök március végén bízta meg alelnökét, Kamala Harrist a bevándorlás megfékezésének feladatával. Szakértők és politikus egyaránt azt hangsúlyozzák, hogy nem enyhül a migrációs válság az amerikai-mexikói határ mentén. Kamala Harris a múlt héten Mexikóba és Guatemalába utazott, ahol arra kérte a bevándorlókat, hogy „ne menjenek az Egyesült Államokba”. E kijelentései miatt az alelnök bírálatokat kapott a demokrata párt balszárnyától.
Az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Ügynökségének (CBP) jelentése szerint májusban több mint 180 ezer illegális határátlépőt vettek őrizetbe az Egyesült Államok és Mexikó határán. Ezt Greg Abbott texasi republikánus kormányzó „történelmi rekordnak” minősítette. Abbott egyébként bejelentette, hogy folytatja az előző elnök, Donald Trump által megkezdett fal építését a határon. A Fox televíziónak nyilatkozva a texasi kormányzó hangsúlyozta: Kamala Harris még egyszer sem beszélt vele a határon kialakult válság ügyében. A 180 034 letartóztatás egyszázalékos növekedést jelent áprilishoz képest, amikor is 178 622 embert vettek őrizetbe, ami három százalékkal volt nagyobb a márciusi 173 348-hoz képest.
Szakértők szerint Joe Biden hivatalba lépése óta több olyan kormányzati intézkedés is született, amely arra ösztönözte a közép-amerikai migránsokat, hogy elinduljanak az Egyesült Államok felé. Februárban az elnök hatályon kívül helyezte Donald Trump „Maradj Mexikóban!” nevű programját, amely arra kötelezte a közép-amerikai migránsokat, hogy Mexikóban várják meg, amíg az amerikai hatóságok elbírálják a menedékkérelmüket.
Biden ezenkívül leállította – a szintén Trump által prioritásnak tartott – mexikói határfal építését is. A demokrata elnök újraindította azt a 2012-es bevándorlási programot, melynek értelmében megvédik azokat a fiatalokat a kitoloncolástól, akiket illegálisan bevándorló szüleik még gyermekkorukban vittek az Egyesült Államokba.
A levelet megfogalmazó törvényalkotók hibásnak tartják azt a megközelítést, hogy a Biden-adminisztráció „kizárólag a közép-amerikai országokra fordítja figyelmét”, ugyanis – mint írják – „sok migráns próbál meg átkelni a déli határunkon a világ minden országából, beleértve Oroszországot, Brazíliát, Kubát és Haitit is”. A republikánus képviselők szerint a közép-amerikai országokban „nem történt olyan drámai változás az elmúlt hónapokban, amely a déli határnál, a bevándorlók számát tekintve ekkora különbségeket eredményezne a tavalyi évhez képest”.
Donald Trump volt amerikai elnök múlt heti közleményében jelentette be, hogy a hónap végén a mexikói határához látogat. „A Biden-adminisztráció az Egyesült Államok történelmének legerősebb, legbiztonságosabb és leginkább biztosított határát örökölte tőlem, és csupán hetek alatt az Egyesült Államok történelmének legsúlyosabb határválságává változtatta azt. Ez egy valóságos katasztrófaövezet” – fogalmazott Trump, aki hozzátette: „amit Biden és Harris tett és folytat jelenleg is a határunkon, az súlyos és szándékos kötelességszegés”.
Washington Izrael biztonsága iránti elkötelezettségéről, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Izraellel kapcsolatos vizsgálatáról és Iránról is szó esett Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Kamala Harris amerikai alelnök első, telefonos egyeztetése során – derült ki a Fehér Ház csütörtöki közleményéből.
Harris és Netanjahu leszögezték, hogy kormányaik elítélik a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által indított vizsgálatot a palesztin területeken elkövetett háborús bűncselekmények ügyében.
A szervezet szerdán jelentette be, hogy vizsgálatot indít, a döntést Izraelben bírálták és antiszemita indíttatásúnak bélyegezték, a palesztinok viszont üdvözölték.
A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok, Oroszország, Izrael és Kína azonban nem fogadja el a testület joghatóságát.
A beszélgetés során Harris és Netanjahu megállapodtak abban is, hogy országaik folytatják az együttműködést a térség biztonsági kérdéseiben, különösen ami az iráni nukleáris programot és Teherán „veszélyes magatartását” illeti.
A Reuters hírügynökség mindazonáltal arra emlékeztet, hogy a Joe Biden elnök vezette új amerikai kormányzat februárban már jelezte, kész tárgyalásokba bocsátkozni Iránnal, hogy megvitassák az Egyesült Államok visszatérését a 2015-ös atomalkuhoz, amelyből Donald Trump volt amerikai elnök léptette ki az Egyesült Államokat. Az atomalku ellenzőjének számító Izrael üdvözölte a Trump-adminisztráció lépését.
A Fehér Ház közleménye szerint Harris emellett méltatta Izrael koronavírus elleni oltási kampányát is.
A napokban került sor az Egyesült Államok alelnökjelöltjei közötti televíziós vitára, amelyen a Republikánus pártot Mike Pence hivatalban lévő amerikai alelnök, a Demokrata pártot pedig Kamala Harris, kaliforniai szenátor – az első afro-amerikai nő az Egyesült Államok történelmében, aki ilyen magas posztra jelöltette magát – képviselte.
Donald Trump és Joseph Biden amerikai elnökjelöltek első televíziós vitájával ellentétben, akik nem szégyellték a kemény kifejezéseket és sértegették egymást, a Pence és Harris közötti szóbeli párbaj sokkal civilizáltabb volt. Az alelnök többször megpróbálta megszakítani ellenfelét, de az minden alkalommal komolyan visszavágott. „Alelnök úr, most én beszélek. Nem ellenzi, hogy befejezzem? – csattant fel Kamala Harris minden alkalommal.
A két ellenfél közötti verbális csaták fő témája az amerikai bel- és külpolitika volt.
Amerikai szakértők szerint a republikánus Donald Trump és a demokrata Joe Biden előző „tévés-párbajában” ez utóbbi volt az, aki feltételes győzelmet aratott és tovább szilárdította vezető helyét az elnökválasztási kampányban.
Nos, ezúttal Mike Pence legfontosabb feladata ennek a helyzetnek a javítása volt, nem volt szabad tévednie téziseiben, és sikeresen visszaverni Harris szenátor összes „támadásait”, amiből nem kevés volt. Kamala asszony azonnal elkezdte keményen vádolni a jelenlegi amerikai kormányt a Covid-19 járvánnyal kapcsolatban, ezt „az amerikai elnöki adminisztráció legnagyobb kudarcának nevezte az ország történetében”, és azzal vádolta a Fehér Házat, hogy információkat rejteget a koronavírus az állampolgárokra való valódi veszélyeiről.
Mike Pence aktívan védekezett, próbálta bizonyítani a tv-nézők számára, hogy a Donald Trump-adminisztráció „intézkedései eredményeként több millió amerikai életét mentette meg”. Kritizálta Joe Biden reakcióját Trump elnök azon döntésére is, hogy lezárja az államhatárokat Kína előtt. Azt viszont, hogy az Egyesült Államok jelenleg az első ország a világon a Covid-19 betegek (csaknem 7,5 millió ember) és halálesetek (több mint 210 000 állampolgár) számát tekintve, a jelenlegi alelnök nem hallgatta el.
Általánosságban elmondható, hogy az alelnök-jelöltek nem adtak választ arra a aktuális kérdésre, hogy mit kell tenni valójában abban az esetben, ha a 74 éves Donald Trump vagy 77 éves riválisa – Joseph Biden – nem lesz képes eleget tenni közvetlen elnöki feladatainak a Fehér Házban.
De sok ideig kritizálták egymás adó, az egészségügyi és az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága reformjának programjait.
A várakozásoknak megfelelően Kína lett a legtöbbet emlegetett ország a külpolitika területén. „Elvesztették a Kínával folytatott kereskedelmi háborút” – bírálta Kamala Harris Mike Pence-t. „Joe Biden soha nem is harcolt, évtizedekig a Kínai Kommunista Párt mellett állt ki” – mondta a republikánus jelölt.
Végül Pence és Harris másfél órás szópárbaja „szokásos politikai beszélgetéssé” vált, így nevezte az amerikai sajtó. Egyik alelnökjelölt sem tudott jelentős előnyt szerezni ebben a vitában, vagy lesújtó vereséget okozni ellenfelének.
Az USA Demokrata Pártja elégedett lehet, mert az NBC és a The Wall Street Journal legfrissebb közvélemény-kutatása szerint az első elnöki vita után Joseph Biden demokrata jelölt „áll az élen, jelenleg 53%-a van Trump 39%-ával szemben”.
#Peru Pedro Castillo speaks to a large crowd as his lead widens by more than 95 thousand votes "We have to be respectful of the will of the people. Only the people will save the people," he said to a cheering crowd. pic.twitter.com/OehVmfUW72
