A teljes körű invázió kezdete óta Ukrajna 16 rakomány energetikai berendezést kapott ír partnereitől, amelyek össztömege meghaladja a 235 tonnát.
Szvitlana Hrincsuk ukrán energiaminiszter-helyettes ezt a Teresa Healey ukrajnai rendkívüli és meghatalmazott írországi nagykövettel folytatott megbeszélésen jelentette be – írja az Energiaügyi Minisztérium.
„Köszönjük Írországnak az orosz agresszor elleni küzdelemben nyújtott segítségét és az ukrán energiaszektor támogatását. 2022 márciusa óta Ukrajna 16 energiafelszerelés-szállítmányt kapott ír partnereitől, amelyek össztömege meghaladja a 235 tonnát, beleértve az autotranszformátort, a generátorokat, a gázberendezéseket és az egyéb szükséges berendezéseket” – mondta Hrincsuk.
Hamarosan akár azért is megbüntethetnek valakit Írországban, ha egy bevándorlásellenesnek ítélt vicces képet találnak a telefonján, ráadásul nem a vádnak kell bizonyítani a bűnösséget, hanem a megvádoltnak az ártatlanságát. Az ír kormány azt követően nyújtotta be az erre vonatkozó törvényjavaslatot a parlamentnek, hogy a múlt héten egy algériai származású bevándorló az utcán megkéselt három gyermeket és két felnőttet egy iskola közelében.
Példátlan felháborodási hullám söpört végig Írországon a múlt heti késeléses merénylet után. A brutális merénylet miatti dublini tüntetésekkel összefüggésben már az első éjszaka három tucat embert vettek őrizetbe – egy részük egészen biztosan felhasználta az utcákon uralkodó káoszt arra, hogy boltokat fosztogasson. A mainstream sajtó a legtermészetesebb módon „szélsőjobboldalizta” a tiltakozókat, az őrizetbe vettek pedig kiváló lehetőséget biztosítottak Leo Varadkar miniszterelnök és kabinetje számára, hogy összemossa őket a valódi tüntetők tömegeivel, így kriminalizálva a tiltakozást – írja a Mandiner.
Úgy tűnik, hogy a dublini kormány nemcsak az indulatok félresiklatására használja fel a történteket, hanem támadásba is lendül.
Legalábbis erre utal, hogy – mint arról a Fox News beszámolt – a „gyűlölethullámra” reagálva Varadkar belengette a gyűlölet elleni törvények modernizálását. Mint fogalmazott: „Szerintem most már nyilvánvaló mindenki számára, hogy a törvények nem elég naprakészek a közösségi média korában.” Hangsúlyozta, új jogszabály kell, és „ezt néhány héten belül be kell vezetnünk, mert itt nemcsak a közösségimédia-platformoknak van felelősségük, hanem azoknak is, akik gyűlöletkeltő és erőszakra buzdító tartalmakat töltenek fel az internetre.”
A Fox News amerikai hírtelevízió szerint mindez a tömeges migrációtól idegenkedő írek bebörtönzéséhez vezethet, hiszen az új jogszabály ilyen kitételt is tartalmaz: „a rasszizmus és a xenofóbia közvetlen erőszak a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása ellen, azon elvek ellen, amelyekre az Európai Unió alapul, és amelyeket a tagállamok is osztanak”.
Az amerikai orgánum azt is hozzáteszi, hogy a xenofóbia könnyedén ráhúzható mindenkire, aki ellenzi a tömeges migrációt, és aggodalmasnak tartja, hogy az írásbeli vagy képi tartalmak terjesztése önmagában büntetendő cselekményként került be a törvénytervezet szövegébe.
Ismeretes: a múlt heti zavargások kapcsán a rendőrség csőcselékként hivatkozott a tüntetőkre, mondván, „egyértelmű, hogy az emberek a közösségi médián, az interneten keresztül radikalizálódtak”. A téma már hónapokkal korábban, júniusban az ír parlament előtt volt Pauline O’Reilly zöldpárti szenátor akkor úgy fogalmazott: „korlátozzuk a szabadságot, de a közjóért tesszük!”
A most felmelegített tervezet ennél még szaftosabb részleteket is tartalmaz, ami ellen még Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója is kikelt. A tervezet ugyanis szélsőséges esetben börtönnel fenyegeti azokat az ír polgárokat, akik „olyan anyagok birtokában vannak, amelyek bizonyos védett tulajdonságokat kritizálnak, a nemi identitástól kezdve az etnikumig”.
A börtönhöz eszerint elég olyan anyagot készíteni vagy birtokolni, amely valószínűleg erőszakot vagy gyűlöletet szít egy személy vagy személyek csoportja ellen azok védett tulajdonságai kapcsán, s amely a nyilvánosság egy részéhez való eljuttatás céljából készült. A nyári szövegtervezet a védett tulajdonságok felsorolása kapcsán a gender szót így értelmezi: „egy személy nemét jelenti, vagy azt a nemet, amelyet a személy preferált nemeként fejez ki, vagy amellyel a személy azonosítja a transzneműt, valamint a férfi és női nemtől eltérő nemet”. Csakhogy e passzus szélsőséges alkalmazásával akár a Bibliát vagy a katolikus hittételeket is büntetendő gyűlöletbeszédként lehetne értelmezni.
Ráadásul a bizonyítási eljárás fordított, vagyis az ártatlanság vélelme helyett a bűnösség vélelme lép színtérre. E szerint „ha bebizonyosodik, hogy a vádlott az említett anyag birtokában volt, és megalapozottan feltételezhető, hogy az anyagot nem személyes használatra szánták, a személyről az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az (1) bekezdésbe ütköző anyag birtokában volt.”
Dornfeld László, az Alapjogokért Központ elemzője szerint „az új ír törvénytervezetben a minél szélesebb gumifogalom megteremtése a cél. Sehol sem szerepel például a gyűlöletbeszéd definíciója”. Hozzátette: még csak az sem kell, hogy valaki sértőként értelmezze az adott anyagot, „már az is elég az elkövetéshez, ha az alkalmas lehet rá. Hogy ki dönti ezt el? A hatóságok. Igazi orwelli gondolatbűnnel állunk szemben”.
Már az is bűncselekmény lesz, ha valakinek a telefonján egy bevándorláskritikus mémet találnak, ráadásul a bűnösség vélelme mellett a jelenlegi jogszabályokkal ellentétben még az sem nyújt védelmet, hogy a vádlott nem ezt gondolta.
„A javaslat szembemegy az önvádra kötelezés tilalmával is, hiszen ha valaki nem hajlandó elektronikus eszköze vagy felhasználói fiókja jelszavát átadni az ilyen ügyek nyomozásánál, úgy az már ezért is büntethetővé válik” – teszi hozzá Dornfeld.
A vezető elemző úgy véli, történelmi okokból nem meglepő és nem is ritka a szólásszabadság korlátozása az emberi méltóság védelmében Európában, de ehhez erős indok kell – a magyar alaptörvényben ez a nyilvánvaló és közvetlen veszély kritériuma –, itt ez is hiányzik, vagyis rossz esetben egy Brian élete című filmből kivágott jelenettel is törvényt sérthetünk. Dornfeld szerint a valós cél nem a gyűlöletbeszéd visszaszorítása, hanem az ellenvélemény ellehetetlenítése, a rossz gondolatok büntetőjogi fenyegetése.
Az időzítés egyértelmű, ahogy az is beszédes, hogy Írország egyik legnépszerűbb sportolóját, az MMA harcművészetben jeleskedő Conor McGregort már vizsgálat alá is vonták.
Noha egy évtizede még éppen a közösségimédia-platformokat tekintették a szólásszabadság legújabb színterének, ahol megfértek a másutt kriminalizált vélemények, a 2010-es évek második felében szinte az összes ilyen platform jóval erősebb cenzúrát kezdett bevezetni, mint akár az adott ország törvényei.
Ezt nevezték például a Facebook közösségi alapelveinek, és itt került sor először a fent részletezett, mindenféle jogállamisági kritériumot mellőző gyakorlatokra. Úgy, mint egyes védett csoportok privilegizálására, mások, például a konzervatívok véleményének erős korlátozására, vagy a bűnösség vélelmének alkalmazására.
Most pedig úgy fest, hogy a törvényalkotók kezdenek mintaként tekinteni az addig minden törvényi felügyelettől ódzkodó közösségimédia-platformok gyakorlatára. Külön pikáns, hogy a Facebook moderátori központja épp Dublinban működik.
Mindennek kapcsán Dornfeld elmondta: „Mark Zuckerberg nem sokra tartja a szólásszabadságot, a jogi bizonytalanságot sokkal jobban gyűlöli: a platformja nem veszít pénzt azzal, ha legitim véleményeket töröl, de azzal igen, ha azok nem törlése miatt megbüntetik.”
Az ír törvénytervezetnek ugyanaz a gyenge pontja, mint a közösségi alapelvek betartatásának: az irónia algoritmikusan elválaszthatatlan a komolynak szánt üzenettől.
Az elemző szerint ennek bizonyítása jogállami körülmények között nehézkes, „a javaslat ezért egy demonstrációs tesztet vezetne be, vagyis azt vizsgálná, ellenségesen viselkedett-e az elkövető valamely csoport tagjával”, ami szintén nem visz közelebb a valóság megismeréséhez.
Az ír törvény könnyen precedenssé válhat; „egyértelmű, hogy a progresszió ebbe az irányba akar elmozdulni: az eltörlés kultúrája, az egyre inkább nyíltan totalitariánus woke ideológia végső célja az, hogy rajta kívül más gondolat ne maradhasson. Az ilyen ideológiáknak mindig is természetes ellensége volt a humor, hiszen nevetségessé teszi világmegváltó eszméiket” – fogalmaz Dornfeld, hozzáfűzve: bízik abban, hogy „ami nem sikerült a kommunistáknak és a náciknak, ott a globalisták sem fognak sikerrel járni” – olvasható a Mandineren.
A kedden ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek relatív többsége valószínűnek tartja, hogy a több mint egy évszázada megosztott Ír Köztársaság és Észak-Írország a belátható jövőben újraegyesül. A legnagyobb brit közvéleménykutató csoport, a YouGov 2272 fős reprezentatív választói csoport bevonásával elvégzett országos vizsgálata kimutatta, hogy a britek 13 százaléka nagyon valószínűnek, 26 százalék meglehetősen valószínűnek tartja az ír sziget egyesülését a következő ötven évben, vagyis Nagy-Britannia lakosságának 39 százaléka valószínűsíti valamilyen mértékben Írország és Észak-Írország újbóli egyesülését.
Ugyanezt a megkérdezettek 20 százaléka meglehetősen, 10 százalék nagyon valószínűtlennek nevezte.
A felmérés előzményeként Leo Varadkar ír miniszterelnök a minap kijelentette, hogy ha őszig nem sikerül a felekezetközi hatalommegosztáson alapuló belfasti önkormányzati rendszer újjáélesztése, akkor „tárgyalni kell egy B tervről”. A RTÉ ír közszolgálati televíziónak adott múlt heti nyilatkozatában Varadkar hozzátette: meggyőződése szerint Írország „már úton van az újraegyesítés felé”. A 44 esztendős ír kormányfő valószínűnek nevezte, hogy ez még az ő életében megtörténik.
A kijelentés kisebb diplomáciai viszályt szított London és Dublin között.
Chris Heaton-Harris, a konzervatív párti brit kormány észak-írországi ügyekért felelős minisztere reagálásában úgy fogalmazott, hogy az ír miniszterelnöknek „nagyon sok belpolitikai kérdéssel kell egyszerre foglalkoznia, és eközben időről időre becsúsznak hasznosnak nem nevezhető megjegyzések is”.
A májusi észak-írországi helyhatósági választásokon a brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin nagyarányú győzelmet aratott, így az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta először az észak-írországi tanácsokban is a legnagyobb politikai erővé vált, a második helyre szorítva a Demokratikus Unionista Pártot (DUP).
A radikálisan EU-szkeptikus jobboldali DUP hagyományosan az észak-írországi koronahű protestáns közösség fő pártja, amelynek korábban helyhatósági szinten és a belfasti parlamentben, a Stormontban is megkérdőjelezhetetlen volt a többsége. A párt azonban a tavaly májusi észak-írországi parlamenti választásokon is a második helyre szorult, miután a Sinn Féin kapta a legtöbb képviselői mandátumot.
A belfasti kormánynak így a Sinn Féin alelnöke és észak-írországi tagozatának vezetője, Michelle O’Neill személyében először lenne katolikus miniszterelnöke, ám a DUP a tavaly májusi parlamenti választás óta bojkottálja az új felekezetközi észak-írországi kormány megalakulását.
A baloldali irányzatú, EU-párti Sinn Féin a legutóbbi választási eredmények nyomán már jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását. Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás ezt lehetővé teszi, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja, de erről az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani.
Észak-Írország nem része az Anglia, Skócia és Wales uniójából álló Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
Írország az európai integráció 50. évfordulóját ünnepli: Jack Lynch miniszterelnök 1973-ban írta alá az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozást. Az akkori gazdasági nehézségek miatt az írek jelentős része szegénynek számított, ma viszont a világ egyik leggazdagabb országa az egy főre jutó jövedelem alapján.
John Bruton szerint egyértelműen az EU-tagságnak köszönhető a jólét. A volt ír miniszterelnök és az EU amerikai nagykövete hangsúlyozza, hogy a gazdaság erősödése politikai függetlenséget is adott. Az EU-s normák modernizálták Írországot, az EU-támogatásokból létesült az ehhez szükséges infrastruktúra.
Az ír nemzeti össztermék 1973 óta megsokszorozódott, az egy főre jutó GDP a második legtöbb az EU-ban, a magyarországi 3,5-szerese. A jólétnek köszönhetően a népesség a kétharmadával nőtt.
Ma már 9-szer több ír szerez felsőfokú végzettséget, mint az európai integráció előtt. A középiskola elvégzése után az ír diákok 63 százaléka vehet részt a felsőoktatásban, ami 10 százalékkal magasabb, mint az OECD-átlag.
Írország fejlődését jelzi, hogy 40 éven át támogatásra szorult az európai közösségtől, de 2013 óta többet fizet be az EU-ba, mint amennyit visszakap.
A mezőgazdaság bizonyos ágazatai és a halászat visszaesett az EU-tagság idején, a fél évszázad elteltével más szektorok adják ki az ír GDP jelentős részét.
Thomas Pringle a legnagyobb ír halászati kikötőváros, Killybegs független parlamenti képviselője szerint Írország többet adott az EU-nak a halászati jogok és erőforrások tekintetében, mint amennyit mezőgazdasági támogatások vagy egyéb strukturális alapok révén kap.
Az Euronews tudósítója kiemeli, hogy Írország már uniós mintaállamnak számít, az elmúlt fél évszázadban társadalmilag és gazdaságilag is megerősödött. Az ír siker példa lehet minden ország számára, hogy az EU-s támogatások révén lehetséges a felemelkedés. A brüsszeli pénzek átgondolt felhasználásával megteremthető, hogy az erősödés évtizedeken átívelő folyamat legyen.
Millî Savunma Bakanı Hulusi Akar, ülkemize resmî bir ziyaret gerçekleştiren Finlandiya Savunma Bakanı Antti Kaikkonen ile heyetler arası görüşmelere başkanlık etti. Görüşme sonrası her iki Bakan ortak basın toplantısı düzenledi.https://t.co/C12kox8xB8#MSB#HulusiAkarpic.twitter.com/sFdWienDOB
Great news from the Ukrainian Congress of Judges. 8 new members of the High Council of Justice have just been appointed. Key judicial governing bodies can thus restart work. Looking forward to the reformed HCJ showcasing rule of law and integrity in practice.
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
Ismét Leo Varadkar lett Írország miniszterelnöke, miután a hárompárti kormánykoalíció a terveknek megfelelően leváltotta a Fianna Fáil párt vezetőjét, Micheál Martint, és helyette a Fine Gael élén álló Varadkart választotta kormányfőnek szombaton.
“Nekem nincs kifogásom az ellen, hogy ismét ő a kormányfő. Elég jól kormányozták a hajót a Covid-időszakban” – mondja egy dublini férfi.
“Megnyugtatónak tartom. Remélhetőleg folytatni tudják, amit korábban tettek, és mi is szeretnénk látni” – hangzik egy másik vélemény.
“Itt jön a régi-új főnök” – szól egy harmadik.
Leo Varadkar újbóli kinevezését 87-en támogatták 62 ellenében az ír parlament rendkívüli ülésén. Az új kormányfő reményt és lakhatást, gazdasági lehetőségeket és a tisztességes életkezdés biztosítását ígérte beszédében.
Írország támogatja Ukrajna mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz. Ezt Simon Coveney külügyminiszter nyilatkozta – írja a Bildre hivatkozva a Jevropejszka pravda.
„Sok ukránt a másfajta jövő álma motivál. Egy olyan jövő, amivel mi rendelkezünk ma az EU-ban: béke, stabilitás, aólét, demokrácia és minden, ami ezeket követi” – mondta Coveney.
Szerinte Ukrajna mellett más országoknak, például a balkáni államoknak vagy Moldovának és Grúziának is profitálnia kell a terjeszkedésből.
Coveney hangsúlyozta, hogy kötelező feltételeknek kell lenniük, amelyeknek a tagjelölt országoknak meg kell felelniük. „De értékelnünk kell az előrehaladást is, amikor ez megtörténik” – mondta.
Quel cynisme et manque de tact non représentatif du peuple ami??.Sans empathie, sans responsabilité. J'exige des excuses envers mon Président et mon peuple??qui souffre et se bat pour sa liberté mais aussi pour la vôtre et pour la possibilité de profiter de la légèreté de la vie. https://t.co/V8C1RUXfLk
— Vadym Omelchenko (@OmelchenkoVadym) May 16, 2023
Új választásokat kell tartani Észak-Írországban, mivel a májusi törvényhozási választások óta nem alakult meg a felekezetközi hatalommegosztáson alapuló új belfasti kormány.
A kormányalakítás határideje pénteken lejárt, és Chris Heaton-Harris, a brit kormány északír-ügyi minisztere bejelentette: a kialakult helyzetben törvényi kötelezettsége az új választások kiírása 12 héten belül.
A miniszter közölte: tudja, hogy az észak-írországi pártok közül egyik sem akar választásokat, de ezek a pártok is elfogadták az ilyen esetekre kidolgozott szabályokat. Chris Heaton-Harris ugyanakkor a várakozásokkal ellentétben nem jelentette be a választások időpontját, mondván: erre majd a jövő héten visszatér.
A május 5-én tartott észak-írországi parlamenti választáson – világszerte hatalmas feltűnést keltve – a britellenes katolikus mozgalom legnagyobb pártja, a Sinn Féin szerezte meg a legtöbb képviselői mandátumot a belfasti törvényhozásban, a Stormontban, ahol korábban mindig a brit fennhatóságot pártoló protestánsoké – az utóbbi évtizedekben a Demokratikus Unionista Párté (DUP) – volt a legnagyobb létszámú frakció.
A tavaszi választásokon bekövetkezett történelmi horderejű fordulat azt is jelenti, hogy a felekezetközi hatalommegosztásra alapuló belfasti kormánynak első ízben lehetett volna katolikus vezetője, ha ez a kormány megalakul. A tisztség betöltésére Michelle O’Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője, a párt alelnöke lett volna jogosult.
Az új észak-írországi kormány azonban nem alakulhatott meg, mivel a radikálisan EU-szkeptikus irányvonalú DUP ragaszkodik ahhoz, hogy London a belfasti kormányalakítás előtt érje el az Európai Uniónál a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokoll törlését.
E protokoll alapján Észak-Írország harmonizált viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacának áruforgalmi előírásaival, annak érdekében, hogy ne kelljen visszaállítani a fizikai ellenőrzést Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán. Ez a 499 kilométeres határszakasz az EU és az Egyesült Királyság egyetlen közös szárazföldi vámhatára.
A DUP hivatalos álláspontja szerint azonban a protokoll kikezdi Észak-Írország alkotmányos helyzetét az Egyesült Királyság integráns részeként.
A Sinn Féin mindazonáltal már a májusi választás eredményének ismertté válása után jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását. Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás ezt lehetővé teszi, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja, de az egyesítésről az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani. Nemrégiben kiderült, hogy Észak-Írország 101 éves történetében először többségbe kerültek a katolikusok a helyi lakosságon belül.
A tavaly elvégzett népszámlálás adatai szerint – amelyeket szeptember végén ismertetett az észak-írországi statisztikai kutatóintézet (NISRA) – az 1,9 milliós lakosságon belül a katolikusok aránya 45,7 százalék, a protestánsoké 43,5 százalék.
A katolikusok többségbe kerülésének rendkívüli jelentőségét az adja, hogy a katolikus lakosság zömmel az ír sziget újraegyesítéséért küzdő britellenes mozgalmakat, mindenekelőtt a Sinn Féint támogatja.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
Írországban felülvizsgálták a rövid távú vízummentességi programban szereplő országok listáját. Oroszország és Fehéroroszország eltűnt belőle – ezen országok állampolgárai már csak az ország nemzeti vízumának megszerzése esetén utazhatnak Írországba.
Az erről szóló dokumentumot az igazságügyi miniszter is aláírta.
Korábban az oroszok és a fehéroroszok brit vízummal léphettek be Írországba anélkül, hogy ír vízumot is kellett volna szerezniük. Most, hogy ezekben az államokban maradhassanak, mindegyikhez beutazási engedélyre van szükségük.
22 ország továbbra is részt vesz a rövid távú vízummentes beutazás programjában Írországba, köztük Ukrajna, Törökország, Kína, Peru, a Fülöp-szigetek, Koszovó, Kazahsztán, Omán és mások.
After committing the crime of aggression against Ukraine, numerous war crimes, undermining global food and energy security, should Russia still occupy the seat of a permanent member of the UN Security Council? Remember that Russia is there on dubious legal grounds. @United24mediapic.twitter.com/x7eQ3KmDSy
"Russia is not going to use nukes," the Kremlin's Ambassador to the UK Andrey Kelin tells me in an exclusive interview, on a day when Russia is conducting military nuclear training drills. Airs tonight at 7p CET on @cnni and later on @pbspic.twitter.com/RDeSTOI3fQ
Punishing war criminals. Reducing support for terrorists in the world. Restoring international law. Impossibility of forcible seizure of territories. Economic destruction of the aggressor. Terminating any blackmail. It’s possible if RF loses. Ukraine supports that. Who doesn’t?
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
Simon Coveney ír külügyminiszter bejelentette Írország kijevi nagykövetségének újraindítását.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte az RTE ír csatornára hivatkozva. A nagykövetség a háború kezdete óta távmunkát folytatott.
A miniszter kijelentette, hogy a Külügyminisztérium uniós és más nemzetközi szervezetek munkatársaival együtt „szorosan figyelemmel kíséri” az ukrajnai helyzetet.
„Mivel a nagykövetség újrakezdi működését Kijevben, a csapat számára kiemelt prioritás lesz az ukrán kormánytisztviselőkkel való kapcsolati hálózat helyreállítása és kiépítése, hogy jobb kommunikációt folytassanak a támogatásról és segítségről Ukrajna és az ukrán nép számára” – jelentették ki.
Due to the ongoing brutal Russian aggression against #Ukraine and in solidarity with #Estonia, #Latvia will lower level of diplomatic relations with #Russia effective February 24, demanding Russia to act accordingly
Sinn Féin, Írország legnagyobb ellenzéki pártja bejelentette, hogy jövő héten kedden egy bizalmatlansági indítványt fog benyújtani a kormány ellen, mert az a hét elején elvesztette többségét a parlamentben.
Az országban a Fine Gael és a kormányfőt adó Fianna Faillel pártok kormányoznak együtt a Zöld Párttal, azonban Fine Gael egyik politikusa egy törvényjavaslat miatt távozott a frakcióból. Így a 160 fős parlamentben jelenleg a kormánypártok 79 helyet birtokolnak.
