Munkaebéden tárgyalt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Tusnádfürdőn a határon túli magyar politikai szervezetek vezetőivel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A megbeszélésen az aktuális nemzetstratégai ügyeket tekintették át Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke, Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Gál Kinga európai parlamenti képviselő, a Fidesz alelnöke, valamint a kárpátaljai származású Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő részvételével – ismertette Havasi Bertalan.
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
⚡️President Volodymyr #Zelensky briefly spoke with the Prime Minister of Hungary, Viktor #Orban, during the inauguration ceremony of the newly elected President of #Argentina, as reported by European Pravda.
A határon túli magyarok helyzetéről, az EU és a magyarság jövőjéről szóltak előadások pénteken Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos).
A határon túli magyar vezetők hagyományos fórumán Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai európai parlamenti képviselője elmondta: Oroszország arra hivatkozva támadta meg Ukrajnát, hogy az ott élő oroszokat akarja megmenteni, ez pedig az egész kisebbségi jogvédelmet hitelteleníti. Alapvető érdeknek nevezte, hogy a háború mielőbb befejeződjön. Úgy vélte, hogy az elmenekült kárpátaljai magyarok nagy arányban fognak visszatérni szülőföldjükre.
Balról jobbra: Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (NYEOMSZSZ) elnöke, Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai európai parlamenti képviselője, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, Forró Krisztián, a felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) az elnöke, Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa, romániai környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter és Zsigmond Barna Pál, a Külgazdasági és Külügyminisztérium határon túli magyar közösségek hatékony támogatásáért felelős miniszteri biztosa. Fotó: MTI/Veres Nándor
Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség elnöke pozitív fejleményként említette meg, hogy tavaly ősszel a három szlovákiai magyar párt egyesülésével létrejött a Szövetség. Reményét fejezte ki, hogy az egyesült politikai alakulat révén 2024 után ismét ott lesz a felvidéki magyarság képviselete a szlovák parlamentben, ahol majd a Benes-dekrétumok ügyét is felvetheti.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke arról számolt be, hogy az elmúlt három évben mind Szerbián belül, mind államközi szinten kiválóan alakultak a magyar-szerb kapcsolatok. Szerbiában felnéznek és partnerként tekintenek a magyar közösségre, és szeptemberben a két ország közötti stratégiai partnerségről is kétoldalú megállapodást írtak alá.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviselő Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter az erdélyi magyarság sikereként említette, hogy a 2020-as választások során sikerült megszerezni a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, és a szövetség fontos tisztségeket kapott a bukaresti kormányban.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára úgy vélte: nem volt még egy ilyen sikeres 12 éves időszak Magyarország utóbbi százéves történetében, mint ami most zárult. A külső körülmények miatt azonban a következő évben az is siker lesz, ha meg tudják őrizni az elért eredményeket.
A magyar kormány diaszpórát célzó programjairól külön beszélgetés szólt a Tusványoson. Ezen Szilágyi Péter helyettes államtitkár elmondta: Magyarország az éves költségvetése egy-másfél százalékát fordítja nemzetpolitikára. Ennek az összegnek csupán egy százaléka jut a diaszpórának, de mégis jól látható eredményeket lehetett elérni.
David Lloyd Dusenbury filozófus, író, a Danube Institute kutatói ösztöndíjasa (b1), Kerekes László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye segédpüspöke (b2), Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke (b3), Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke (j3), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes (j2) és Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértõ (j1) Fotó: MTI/Veres Nándor
Egy Európa jövőjét taglaló beszélgetésen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy a kereszténység megkerülhetetlen építőköve az európai civilizációnak, csakúgy, mint a görög kultúra, a római jog, a zsidó etika és teológia vagy a germán államszervezés, de ezekből az építőkövekből éppen a kereszténység építette fel az európai civilizáció „katedrálisát”.
Úgy vélte: nem lesz sikeres az a nyugati törekvés, hogy a vallást „szabadidős magántevékenységgé” formálja, mert amíg ember lesz, addig a vallásra való nyitottság mindig meglesz.
Egy másik beszélgetésen Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy az ukrajnai háború és az energiaválság által kialakuló recessziós hangulat lehetővé teszi, hogy az Európai Unió jövőjéről szóló vita a valós problémák felé kanyarodjon.
„Amikor háborúról és békéről vagy arról beszélünk, hogy van-e fűtés vagy nincs, akkor meglehet: lesz lehetőség leülni a tárgyalóasztalhoz” – fogalmazott a miniszter. Megjegyezte: amikor Magyarország sarkos véleményt fogalmaz meg az EU jövőjéről, akkor ebben az aggodalom tükröződik, és az „érted haragszom, nem ellened” elv érvényesül. Kijelentette: ha szétesne az egész EU-s intézményrendszer, az utolsó gerendát a magyarok fogják tartani.
Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapítványi elnöke (b), Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke (b2), Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter (b3), Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke (j3), Káel Csaba filmügyi kormánybiztos (j2) és Dobos Gábor, a Fidesz Külügyi Kabinetjének a külügyi tanácsadója a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott pódiumbeszélgetésen. Fotó: MTI/Veres Nándor
A pódiumbeszélgetés másik meghívottja, Kelemen Hunor úgy vélte: az EU politikai elitje hatalomtechnikai döntéseket tol előtérbe, amikor a konszenzusos döntéshozatal elvetését próbálja elfogadtatni. Úgy vélte: az EU megújulása azonban nem korlátozódhat csakis hatalomtechnikai kérdésekre. Ha lesz változás, ennek tartalmi változásnak kell lennie, és az őshonos nemzeti kisebbségek számára is perspektívát kell nyitnia – vélte az erdélyi magyar politikus.
A Magyar jövő 2030 címmel megrendezett pódiumbeszélgetésen Csák János kulturális és innovációs miniszter úgy értékelte: a Kárpát-medence annyi tehetséget termel, amennyit nem bír felhasználni. A „jövőügyi tárca” feladata ennek a potenciálnak az energiává alakítása, a tehetséggondozás. „A magyar állam feladata az, hogy lásson meg ideákat, lásson meg bajnokokat, és álljon mögéjük” – közölte a miniszter.
Tizenhét évvel ezelőtt „a baloldal aljas módon elárulta a határon túli magyarokat”, amikor a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson a külhoni magyarság ellen kampányolt; 2004. december 5-e a „nemzetáruló” baloldal szégyenfoltja – közölte a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton az MTI-vel.
Potápi Árpád János közleményében úgy fogalmazott: az akkori események gyógyíthatatlan lelki sebeket ejtettek, és hosszú időre rányomták a bélyeget a magyar-magyar kapcsolatokra. „Hosszú évekbe telt, míg rendbe tettük, amit a baloldal lerombolt” – emelte ki, emlékeztetve: 2004. december 5-re válaszul a 2010-ben megalakult új Országgyűlés legelső intézkedései között, elsöprő többséggel szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amely lehetővé tette, hogy a külhoni magyarság végre közjogi értelemben is a nemzet részéve váljon. Azt írta: a nemzetegyesítést a nemzetépítés évei követték. A kormány a nemzeti összetartozást megerősítő törvények elfogadásával, a nemzetpolitikai intézményrendszer kiépítésével, programok és támogatások sorával dolgozik immár tizenkét éve azért, hogy a külhoni magyarságot segítse a szülőföldjén megmaradásban és boldogulásban. Hosszú évek kemény munkájával elérték, hogy a külhoni magyarság mára a valóságban is a nemzet elválaszthatatlan része – tette hozzá. Potápi Árpád János hangsúlyozta: „2022-ben ugyanaz a baloldal akar visszatérni, amely egyszer már tönkretette az országot és gyógyíthatatlan sebeket ejtett a nemzet testén, az a baloldal, amely a mai napig minden lehetőséget megragad, hogy magyart magyar ellen uszítson és gyűlöletet keltsen anyaországi és külhoni magyarok között.” „Nincs két baloldal, aki pedig a baloldal kottájából játszik, az maga is baloldali” – írta az államtitkár, aki szerint „közös felelősségünk, hogy 2022-ben ne engedjük, hogy visszatérjen a múlt.
Az ellenzék Gyurcsány Ferenc vezetésével megint leválasztaná a magyarság egyharmadát a nemzet testéről – nyilatkozta portálunknak Potápi Árpád János. A Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette: újra pályázhatnak az iskolák határon túli kirándulásokra, a Határtalanul program 2011 óta már csaknem félmillió diák utazását tette lehetővé.
Hétfőtől ismét elérhetőek a hetedikesek és középiskolások Kárpát-medencei tanulmányi kirándulását lehetővé tevő Határtalanul program pályázatai – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kiemelte: a pályázatokat hétfőtől október 29-én 14 óráig lehet benyújtani elektronikusan a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszeren (NIR) keresztül. Felidézte: a program célja, hogy minden magyarországi fiatal iskolás évei alatt legalább egyszer eljusson egy határon túli, magyarok lakta településre szervezett formában, állami támogatással, és a kirándulások során kapcsolatok alakuljanak ki, illetve erősödjenek meg hazai és határon túli magyar iskolák között.
A SIKERES JÁRVÁNYKEZELÉS TETTE LEHETŐVÉ A PROGRAM ÚJRAINDULÁSÁT
Azért mertük újraindítani a Határtalanul programot, mert Magyarország rendkívül sikeresen kezelte a járványhelyzetet, magas az átoltottság és hazánkban már a 12 éves korosztály is igénybe veheti az oltást
– jelentette ki portálunknak adott interjújában Potápi Árpád János. A nemzetpolitikai államtitkár kiemelte: a határon túli kirándulás lehetősége ösztönzőleg hathat, hogy minél több tizenkét éves vagy annál idősebb tanuló éljen az oltás lehetőségével. Potápi Árpád János kijelentette: az utazások során természetesen alapvető feltétel a szomszédos országok érvényes járványügyi előírásainak betartása. Megjegyezte: „az lenne jó, ha arányosan minél több területre el tudnának jutni a kirándulók”. Az államtitkár ugyanakkor kitért arra: ha esetlegesen mégis úgy alakul a járványhelyzet a határon túli régiókban, hogy meghiúsul az osztálykirándulás, azt ki lehet váltani egy olyan itthoni úticéllal, amelynek történelmi, kulturális és néprajzi emlékei kapcsolódnak a történelmi Magyarországhoz.
JÖVŐRE JÖHET AZ EGÉSZ KÁRPÁT-MEDENCÉT ÖSSZEFOGÓ GAZDASÁGI FÓRUM
Portálunk a nemrégiben Marosvásárhelyen megrendezett I. Erdélyi Gazdasági Fórum tapasztalatairól is kérdezte az államtitkárt. Potápi Árpád János úgy reagált: a kettős állampolgársági törvény elfogadásával radikálisan megváltozott a magyar nemzetpolitika, amelyben az egyik mérföldkőnek tekinthető a 2015-ös év, amikor a gazdaságélénkítő és vállalkozásokat támogató programokat elindította a kormány. Hozzátette: „ennek eredményeként érkeztünk el 2021-ben oda, hogy megrendezésre kerülhetett az első gazdasági fórum Erdélyben, szeptember 17–18. között”. Mint kiemelte, a marosvásárhelyi rendezvényről szóló visszajelzések nagyon pozitívak, de a fórum sikerét már az is megmutatta, hogy mintegy 140-en vettek részt a szakmai képzésen. Az államtitkár elmondta: az államtitkárság által indított mentorprogramra – amelynek keretében sikeres magyar nagyvállalkozók mentorként segítik tudásukkal és tapasztalatukkal az induló vállalkozásokat – továbbra is komoly igény mutatkozik, így indulhat útjára a program Vajdaság és Erdély után szerdán Horvátországban is. Hozzátette: „reményeink szerint jövőre Kárpát-medencei szinten is megrendezhetjük a közös gazdasági fórumot”.
GYURCSÁNY SZÉTVERNÉ A NEMZETPOLITIKAI INTÉZMÉNYRENDSZERT
Az államtitkár reagált az ellenzéki előválasztásra is, amellyel kapcsolatban elmondta: egyértelmű, hogy az ellenzéki összefogás vezetője, bárhogy is alakuljanak a felszínen az erőviszonyok, Gyurcsány Ferenc.
Teljesen mindegy, milyen eredménnyel zárul az előválasztás, borítékolhatóan a DK jön ki belőle a legjobban
– emelte ki. Ugyanakkor úgy fogalmazott:
számunkra az a veszélyes, hogyha esetleg kormányra kerül az ellenzék 2022 után, akkor le fogják rombolni azt a nemzetpolitikai intézményrendszert, amely az elmúlt 10–11 évben kiépült, ahogyan tette ezt Gyurcsány Ferenc 2010 előtt.
Hozzátette:
lélegeztető készüléken tartották a külhoni intézményeket, és a mostani nyilatkozataikból is azt látjuk, hogy mindazokat a jogosultságokat, amelyeket az állam nyújt a határon túli magyarságnak, mind elvennék. Gyakorlatilag ismét leválasztanák a magyarság egyharmadát a nemzet testéről.
Jönnek! Felvenni a nyugdíjat, vásárolni, és a hírek szerint oltakozni is – háborodott fel Vadai Ágnes a Demokatikus Koalíció (DK) szerdai online sajtótájékoztatóján.
Elmondása szerint elsősorban a magyar–ukrán határon érkeznek a határon túliak a koronavírus elleni oltásért. Szerinte Magyarország nem hívta le az uniós vakcinákat, arra viszont nem tért ki, hogy már egymillió fölött van a beoltottak száma. Vadai Ágnes azt sem tudja, mennyi oltóanyagot kötött le a kormány, illetve, hogy számoltak-e a határon túli magyarok számára elérhető vakcinákkal. Magyarország egyébként eddig 31 millió adag vakcinát kötött le, ez nyilvánosan elérhető bárki számára a koronavirus.gov.hu weboldalon.
„Mi nem tartjuk igazságosnak emberek kezébe adni a döntést a haza sorsáról, akik soha nem éltek itt, nem itt nevelnek gyereket, nem itt fizetnek adót, és semmilyen formában nem viselik a döntésük következményét” – kelt ki a határon túli magyarok ellen kedden közösségi oldalán Arató Gergely.
A DK másik országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy pártja továbbra is elvenné a külhoni magyarok szavazati jogát.
– Gyurcsány Ferenc vezette miniszterelnökként 2004-ben azt a kampányt, amely zsigeri ösztönökre építve igyekezett őket kirekeszteni a magyar nemzetből – mondta el a Magyar Nemzetnek korábban a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a jelenségről. Németh Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy Gyurcsány pártja még 2018 márciusában is olyan kampányvideót készített, amelyben a kolozsvári magyarokat arctalan bűnözőkként ábrázolta.
– Fekete-Győr András nem egy alkalommal arra biztatta szimpatizánsait, hogy a választásokon a magyar pártokkal szemben román vagy szlovák pártokra adják le voksaikat – folytatta a felsorolást Németh Zsolt. – A magyarországi baloldalnak ma Gyurcsány Ferenc az igazi vezére, a Momentum lényegében a DK ifjúsági tagozata. Ez nem több, mint színjáték, és meggyőződésem, hogy a határon túli magyarok is jól tudják ezt – tette világossá az országgyűlési képviselő.
Orbán a legnagyobb bajban árulta el a magyarokat!Miközben itthon százezrek válnak munkanélkülivé, és cégek tízezrei mennek tönkre, a kormány 36 milliárdot költ a határon túli gazdaság támogatására. Kövesd élőben, és oszd meg Barkóczi Balázs online sajtótájékoztatóját!????
A Gyurcsány-párt egyik politikusa, Vadai Ágnes is elkezdett uszítani a határon túli magyarok ellen. A magyarországi Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke, országgyűlési képviselője a közösségi oldalán azt kifogásolta, hogy magyar kormányzati támogatással épült a székelyföldi Marosszentgyörgyön egy műjégpálya.
Vadai a témát összekötve a Tisza magyarországi szakaszának a szennyezettségével, kétértelműen arra utalt, hogy „ami Romániából jön, az minden mocsok”. Egy másik bejegyzésében pedig – szokásához híven – a kárpátaljai nyugdíjasokat támadta, visszahozva a Gyurcsány-párt unalomig ismert kommunikációs paneljét „az ukrán nyugdíjüzletről”, leukránozva ezáltal a kárpátaljai magyarokat. Ahogy közelednek a 2022-es magyar parlamenti választások, a Gyurcsány listájára felkéredzkedő baloldali politikusok részéről láthatóan egyre inkább fog erősödni a magyarellenes hangulatkeltés a határon túliak ellen.
Első Facebook-posztjában, kedden az erdélyi magyarokat támadta. Vadai arról értekezett, hogy múlt héten az erdélyi, székelyföldi Marosszentgyörgyön egy fedett műjégpályát adtak át, amelynek megépítését a magyar kormány 264 millió forinttal támogatta.
A Gyurcsány-párti politikus felhívta rá a figyelmet, hogy 2016 óta ez a negyedik, magyar kormányzati támogatással létesült székelyföldi műjégpálya, a mostanit építtető alapítvány elnöke pedig Tánczos Barna (RMDSZ), Románia környezetvédelmi minisztere. Arról azonban nem írt Vadai, hogy Tánczos Barnát csak 2020. december 23-án nevezték ki környezetvédelmi miniszterré, az általa vezetett alapítvány pedig már 5 évvel ezelőtt eltervezte a marosszentgyörgyi műjégpálya megépítését, ennek tehát köze sincs az RMDSZ-es politikus miniszteri tisztségéhez.
Továbbá közzétett egy fényképet a Tiszának egy meg nem nevezett magyarországi szakaszáról, ami láthatóan szennyezett.
Vadai ezt a következőképpen kommentálta: „Őszintén remélem, hogy a kedélyeskedő avató közben azért megvitatták az alábbi kép tragédiáját, meg azt, hogy a magyar adófizetők által adott pénz egy részét talán arra kellene költeni, hogy ne jöjjön a Tisza magyarországi szakaszára például Romániából se minden mocsok!”
Gyurcsány politikusa kétértelműen és áthallásosan fogalmazott, ami közvetett utalásként úgy értelmezhető, hogy „ami Romániából jön, az minden mocsok”, tehát ez akár az emberekre is vonatkozhat.
Érdekes módon Vadai Ágnes a Tisza szennyezettségét akkor nem kifogásolta, amikor a bukaresti Környezetvédelemi Minisztériumot román politikusok vezették, ez csak azt követően jutott eszébe, hogy 6 év után először ismét magyar politikus került a miniszteri székbe.
A DK-s képviselő bejegyzésében az sincs megemlítve, hogy a Tiszának csak egy nagyon kis szakasza érinti Romániát, az is a román–ukrán határon, a folyó pedig a mai Ukrajna területéről ered, és a belekerült szennyeződés többsége is onnan származik.
Vadainak a retorikai fogása gyűlöletkeltésként értelmezhető az erdélyi magyarok irányába, ahogy közelednek a 2022-es magyarországi választások pedig egyre több ilyen jellegű megnyilvánulásra lehet számítani a Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök vezette baloldal részéről.
Ezt a vélekedést támasztja alá a Jobbik egyik országgyűlési képviselőjének, Stummer Jánosnak a gyűlöletkeltése is. Stummer is a közösségi oldalán uszított az erdélyi magyarok ellen, Vadaihoz hasonlóan kifogásolva azt, hogy magyar kormányzati támogatással épült meg a már sokat említett marosszentgyörgyi műjégpálya.
Vadai Ágnesnek a keddi napja sem telhetett el úgy, hogy nem uszít a határon túliak ellen, ezúttal a kárpátaljai magyarokat pécézte ki magának. A közösségi oldalára írt bejegyzésében nincs semmiféle újdonság, csupán visszahozta a Gyurcsány-párt unalomig ismert kommunikációs paneljét „az ukrán nyugdíjüzletről”, leukránozva ezáltal a kárpátaljai magyarokat.
Mindezen magyarellenes hangulatkeltés része a Gyurcsány Ferenc parlamenti listájára felkéredzkedő politikusok magyarellenes gyűlöletkampányának, amely várhatóan csak fokozódni fog a választások közeledtével. A baloldali politikusok részéről arra lehet számítani, hogy soha nem látott intenzitással fogják támadni az erdélyi, kárpátaljai, délvidéki, illetve felvidéki magyarokat, ennek érdekében pedig az ál- és rémhírterjesztéstől sem riadnak majd vissza.
Orbán a legnagyobb bajban árulta el a magyarokat!Miközben itthon százezrek válnak munkanélkülivé, és cégek tízezrei mennek tönkre, a kormány 36 milliárdot költ a határon túli gazdaság támogatására. Kövesd élőben, és oszd meg Barkóczi Balázs online sajtótájékoztatóját!????
