Az Egyesült Királyság a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait 2030-ig – jelentette be Rishi Sunak brit miniszterelnök kedden Varsóban, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatójukon.
A brit miniszterelnök és a NATO főtitkára kedden Donald Tusk lengyel kormányfő kíséretében az 1. varsói páncélos dandár bázisán tettek látogatást, ahol találkoztak a Lengyelországban szolgáló brit katonákkal is.
„Megnöveljük védelmi kiadásainkat 2030-ig a GDP 2,5 százalékára, ezek az intézkedések már ma elkezdődnek, és a beruházott összeg fokozatosan növekedni fog” – jelentette ki Sunak. Hozzátette: a következő hat évben London 75 milliárd fonttal növeli a védelemre fordított összeget, mégpedig hitelfelvétel nélkül.
Sunak beszélt azokról a biztonsági fenyegetésekről, amelyeket szerinte Oroszország, Irán és Észak-Korea jelent. Ezzel összefüggésben az egyre gyakoribb hibrid támadásokra és a dezinformációra is kitért. „Az adott helyzetben feltétlenül fel kell készülnünk a védekezésre” – szögezte le.
Az ukrajnai háború kapcsán úgy ítélte meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll meg Ukrajnában, hanem – győzelme esetén – még inkább felbátorodik. „Ukrajna támogatásának elmaradása sokkal többe kerülne, mint amibe Putyin cselekvésének késleltetése kerül” – fogalmazott a brit kormányfő. Megerősítette, hogy London 500 millió font értékű új segélyprogramot indít Ukrajna számára.
Jens Stoltenberg úgy ítélte meg, hogy a kedden bejelentetett brit támogatási csomag az Egyesült Királyság hatalmas elkötelezettségét mutatja Ukrajna iránt. A brit védelmi kiadások tervezett növelésével kapcsolatosan a főtitkár London óriási szerepét méltatta a NATO-n belül. „A NATO egy védelmi szövetség, amely nem törekszik konfliktusra Oroszországgal” – húzta alá Stoltenberg.
Hangsúlyozta: a külföldi katonák lengyelországi jelenléte jelzi, hogy a NATO megvédi szövetségeseit.
Kedd délután Donald Tusk a varsói kormányfői hivatalban fogadta Rishi Sunakot. A kétoldalú találkozót követő közös sajtóértekezleten Tusk megerősítette: Lengyelország csatlakozni szeretne az európai közös légvédelmi kezdeményezéshez (European Sky Shield Initiative, ESSI). Örömét fejezte ki, hogy Varsó és London a projekt keretében még szorosabban fog együttműködni a légvédelmi beruházások terén. Egyúttal leszögezte: a lengyel-brit együttműködés az ESSI-vel párhuzamos, brit vezetésű DIAMOND (Delivering Integrated Air and Missile Operational Networked Defences) projektben is intenzív.
Ebben az összefüggésben Tusk szorgalmazta a többféle európai védelmi kezdeményezés közötti „versenyzés” befejezését, összehangolt európai biztonságpolitika létrehozását.
Ukrajna és szövetségesei bruttó hazai terméke (GDP) 21-szer nagyobb, mint Oroszországé és barátaié – jelentette ki csütörtökön Dmitro Kuleba külügyminiszter a Foreign Affairs című külpolitikai kiadványnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője jelezte: ha az Ukrajnát katonailag támogató országokat és az Oroszországot katonailag támogató országokat vesszük, akkor hazánk és szövetségesei együttes GDP-je 21-szerese az orosz „koalícióénak”. Ennek megfelelően a világnak elegendő erőforrása van Ukrajna győzelemhez segítésére egy felőrlésre irányuló háborúban is.
Az említett matematikával kapcsolatban Kuleba feltette a kérdést: hány szövetséges ország kell még az Ukrajna számára szükséges támogatáshoz? A partnerek egyik kategóriája – mint a miniszter kifejtette – azokból az országokból áll, amelyek katonailag támogatják Kijevet, egy másik kategória Ukrajnát az ENSZ közgyűlésben, más szervezetekben vagy a békekezdeményezésben támogatja.
A külügyminiszter szerint még ha elemezzük is a koalíciók létrehozásának képességét, Ukrajna e tekintetben meghaladja Oroszország képességeit. „És ez vicces, mert Ukrajna nem tagja a G7-nek, és a G7 mégis sokkal egységesebben segíti Ukrajnát érdekei védelmében. Oroszország a BRICS egyik alapítója, de a BRICS sokkal kevésbé támogatja Oroszországot, bár állítólag a családtagjukról van szó” – jegyezte meg.
A külügyi tárcavezető úgy vélte, Ukrajna győzelme az országok stratégiai érdeke. Mint hozzátette, a helyzet száraz, de racionális elemzése szerint Ukrajna győzelme azoknak az országoknak a stratégiai érdeke, amelyek hisznek a világrendben, és tudják, hogy a győzelem olcsóbb lesz, mint a vereség következményei. „Miért vannak ezek a defetista hangok és viták? Erre több válasz is lehet, de ezek egyike az is, hogy Oroszország ébren van, és Oroszország, annak ellenére, hogy komolyan aláaknázta a világszíntéren lévő potenciálját, még mindig igyekszik kihasználni a hibrid háborút, hogy kétségeket szítson, ellentéteket szítson a döntéshozatali folyamatban részt vevő elitek és érdekelt felek között szerte a világon” – magyarázta Dmitro Kuleba.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
A szövetségeseknek jelentős mértékben, GDP-jük legalább 1%-ára kell megnövelniük a katonai támogatást Ukrajna számára, hogy még idén befejezhesse a háborút Oroszország ellen – közölte szombaton Andrij Melnik külügyminiszter-helyettes, volt berlini ukrán nagykövet a Twitteren, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a helyettes külügyminiszter azt írta: „Hálásak vagyunk szövetségeseinknek a katonai segítségért. De ez nem elég – tette hozzá. Ukrajnának 10-szer többre van szüksége az orosz agresszió idei megállításához” – hangsúlyozta.
„Ukrajna partnereinek át kell lépniük minden mesterséges vörös vonalat, és a GDP-jük 1%-át Ukrajna védelmi támogatására kell fordítaniuk” – sürgette a szövetségeseket Andrij Melnik.
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
On Apr. 4, 2024, the U.S. government transferred over 5,000 AK-47s, machine guns, sniper rifles, RPG-7s and over 500,000 rounds of 7.62mm ammunition to the Ukrainian armed forces. This constitutes enough materiel to equip one UKR BDE… pic.twitter.com/Ydecq6OFAo
Boris Johnson, az Egyesült Államok miniszterelnöke a parlamenti képviselőknek és az ország lakosságának bejelentette, kormánya 2022-től számos adónem emelését tervezi. Elmondása szerint az elkövetkezendő 3 évben befolyt pénzt a szociális rendszer és az idősgondozás reformjára fordítják.
Boris Johnson, miután sok pénzt költött a Covid-19 elleni küzdelemre, visszatért a kampányban tett ígéreteihez, és azt tervezi, hogy megújítja és magasabb szintre emeli az ország elavult szociális rendszerét, melynek finanszírozását az elkövetkező 2 évtizedben megduplázza.
A szociális szolgáltatások mellett szándékában áll átalakítani a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot is, amely emberek millióit arra kényszeríti, hogy hónapokat várjanak kezelésre, és amely nagy terhelés alatt áll a koronavírus járvány miatt.
„Helytelen lenne, ha azt mondanám, hogy meg tudjuk valósítani a reformot anélkül, hogy nehéz és felelősségteljes döntéseket annak kapcsán, miként fogjuk finanszírozni – mondta Johnson miniszterelnök a parlamentben tartott beszédében. – Felelőtlenség lenne ez újabb hitelfelvétel és az államadósság növelése által megtenni. Tehát azért, hogy segítsünk családtagjainknak, növelnünk kell a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat finanszírozását. ”
Mint ismeretes, az Egyesült Királyság államadóssága már elérte az ország GDP-nek 10,3%-át. Az állami hitelfelvétel teljes összege – 234 milliárd font. Ilyen szintű államadósság utoljára a második világháború végén volt. Ezért nem meglepő, hogy a pénzügyminiszter 2023-tól 19%-ról 25%-ra emelte a társasági jövedelemadót.
De teljesítve egyik választási ígéretét, Boris Johnson megszegett egy másikat. 2019-ben a konzervatívok választási kiáltványukban (programjaikban) megígérték, hogy nem finanszíroznak szociális kiadásokat adóemelés révén. A brit politikusok egyébként hosszú évek óta próbálják megoldani ezt a nagyon nehéz feladatot. De a korábbi konzervatív és munkáspárti miniszterelnökök, akik egymást váltották, jobbnak látták semmit sem tenni, attól tartva, hogy nem csak a szavazóikat, de párttársaikat is feldühítik.
Boris Johnson miniszterelnök figyelmen kívül hagyta párttársai elégedetlenségét, és nyilvánosan bejelentette a tervezett adóemelést. 2022. április 1-jétől 1,25%-kal emelkedne a munkavállalók és a munkáltatók társadalombiztosítási hozzájárulása. Ugyanezen 1,25%-kal emelnék a befektetők osztalékadóját. A kormány közgazdászai becslései szerint az adóemelés 2022–25-ben 36 milliárd font (körülbelül 50 milliárd amerikai dollár) többletet képez a költségvetésben.
Az Fiskális Kutatóintézet (IFS) számításai szerint ezzel az adóteher az Egyesült Királyságban a GDP akár 35% is lehet, ami abszolút rekordnak számít békés időben. És az ilyen kijelentéseket követően a font, ahogyan az várható volt, esett a deviza „versenytársaihoz” – az euróhoz és a dollárhoz – képest.
Sőt, a miniszterelnök beszéde nyomán a brit kormány további 5,4 milliárd font elkülönítését jelentette be az ingyenes egészségügyi szolgáltatásokra. Összességében ebben az évben a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat körülbelül 34 milliárd font összegű finanszírozást kap.
Borys Johnson ilyen cselekedeteivel és felszólalásaival nemcsak az egyszerű adófizetőket, hanem pártja tagjait is felbosszantotta, mert a konzervatívok több éve az alacsony adók mellett állnak ki. Sok párttársa ezek után jogosan attól tart, hogy a népszerűtlen intézkedések, és az adóemelés nagyon ritkán talál támogatásra, több millió választóba fog kerülni, és a 2024-es választásokon vereséghez fog vezetni.
A miniszterelnök azonban kifejtette, hogy ma hosszú távú reformra van szükség az idősek és fogyatékkal élők gondozásának javítása érdekében.
„Hosszú távú reform nélkül lehetetlen biztosítani az egészségügyet és a szociális ellátást”, – magyarázta álláspontját Boris Johnson. – Megértem, hogy tervem sérti a „Kiáltvány”-ban foglalt ígéreteket, és nehéz szívvel indulok neki, de programok írása közben senki sem láthatta előre a koronavírus járvány kitörését”.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Boris Johnson, az Egyesült Államok miniszterelnöke a parlamenti képviselőknek és az ország lakosságának bejelentette, kormánya 2022-től számos adónem emelését tervezi.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1631460180
[modified] => 1631438942
)
[title] => Miért szegte meg ismét Boris Johnson brit miniszterelnök a kampányígéretét?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=29939&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29939
[uk] => 29751
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 29752
[image] => Array
(
[id] => 29752
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-65.jpg
[original_lng] => 47671
[original_w] => 976
[original_h] => 549
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-65-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-65-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-65-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-65.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-65.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-65.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-65.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1631428143:12
[_thumbnail_id] => 29752
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3396
[_oembed_e65569159749120a5d09084eb7aa94d3] =>
[_oembed_time_e65569159749120a5d09084eb7aa94d3] => 1631428144
[_oembed_f5e9c5a48030445f4e081523b0ffe485] =>
Hardcore Democrats or Republicans never vote for the other side, so independent voters are the ones who actually decide who’s in charge!
