Litvánia és Észtország lettek az első NATO-tagállamok, amelyek ígéretet tettek arra, hogy GDP-jük több mint 5%-át költik védelemre. Ezt korábban Donald Trump amerikai elnök követelte. A Financial Times számolt be a hírről.
Kjastutis Budris, Litvánia külügyminisztere az újságnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy Európa „új korszak” előtt áll. A jövő évtől kezdődően, és legalább 2030-ig, Litvánia a GDP-je 5-6%-át fogja védelemre költeni.
Észtország miniszterelnöke, Krišjānis Kariņš bejelentette, hogy országuk szintén 5%-ot kíván költeni védelemre a jelenlegi 3,7% helyett.
Budris elmondta, hogy Litvánia az állami kölcsönökből fogja finanszírozni a védelmi kiadások növelését. Kariņš „állami szektorra vonatkozó” nem meghatározott megszorításokkal indokolta a költségvetési intézkedéseket.
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Helyes Donald Trump azon követelése, hogy a NATO-országok védelmi kiadásaikat a GDP 5%-ára emeljék. A tagországoknak azonban csak 10 év múlva lesz lehetőségük a GDP 5%-át védelemre költeni – nyilatkozta Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter a Financial Timesnak adott interjújában.
A kiadvány megjegyezte, Lengyelország van a legközelebb az új cél eléréséhez. Az ország idén a GDP 4,7%-át fordította védelemre, ami a legmagasabb érték a NATO-ban.
Emlékeztetőül, Donald Trump amerikai elnökké választása után fokozta a nyomást a NATO-szövetségesekre, hogy többet költsenek védelemre. Eddig a 32 tagállamból csak 23 érte el a GDP 2%-a célt.
„Trump céljának elérése még egy évtizedet vesz igénybe, de úgy gondolom, hogy nem szabad kritizálni egy igazán ambiciózus célt, mert különben lesznek olyan országok, amelyek továbbra is vitatják, hogy valóban szükség van-e többletköltségekre”, – mondta Lengyelország védelmi minisztere.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz hangsúlyozta, hogy az EU-nak van lehetősége a pénz újraelosztására. A miniszter szerint a prioritás a következő években a 100 milliárd euró védelmi célra való elkülönítésének biztosítása, beleértve a fel nem használt források átirányítását a jövőre lejáró, 800 milliárd eurós közös pandémiás helyreállítási alapból.
„Ha megengedhetjük magunknak, hogy eladósodjunk a Covid utáni újjáépítés érdekében, akkor mindenképpen meg kell találnunk a forrásokat arra, hogy megvédjük magunkat a háborútól”, jelentette ki.
Mint arról korábban beszámoltunk, Trump feltételezi az Egyesült Államok a NATO-ból való kilépésének lehetőségét. Ugyanakkor az USA NATO-részvételét a finanszírozáshoz köti, amit véleménye szerint az európai partnereknek kellene biztosítaniuk. Trump azt követeli, hogy a Szövetség tagjai növeljék védelmi kiadásaikat az éves GDP 5%-ra.
Oroszország nem növelheti a végtelenségig a katonai kiadásokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn, a védelmi minisztérium kollégiumának évzáró ülésén.
Oroszország a GDP 2,5 százalékával többet költ a nemzetvédelemre, mint korábban, és ezeket az eszközöket nagyon észszerűen kell felhasználni – jelentette ki az elnök. Putyin idézte Andrej Belouszov védelmi minisztert, aki szerint Oroszország a GDP 6,3 százalékát, a költségvetés egyharmadát (32,5 százalék) költi katonai kiadásokra, védelemre, a harcképesség növelésére és megerősítésére.
Az elnök szerint a szerződéses katonák nagyszámú növekedése hozzájárul ahhoz, hogy az ukrajnai háborút Oroszország előnyére fordítsák. Idén mintegy 430 ezren írtak alá szerződést a hadsereggel, a tavalyi 300 ezerrel szemben – mondta.
Az orosz elnök reményét fejezte ki, hogy sikerült tartani az ütemet az ukrajnai fronton, meggyőződését fejezte ki, hogy Oroszország teljességgel átvette a stratégiai kezdeményezést az ukrán fegyveres erőkkel folytatott harcban.
Putyin közölte, hogy az orosz haderők idén 189 ukrajnai települést foglaltak el.
A védelmi miniszter szerint összesen 4500 négyzetkilométernyi ukrán terület van orosz ellenőrzés alatt. Az elnök feladatul szabta az orosz titkosszolgálatoknak, hogy „találják meg, és szigorúan büntessék meg” azokat, akik a dél-oroszországi Kurszki területre támadva ott bűncselekményeket követtek el.
„A fegyveres erők szent kötelessége kihajítani az ellenséget a területünkről, a katonai igazságszolgáltatásé pedig mindezen bűncselekmények – különösen a polgári lakosság ellen elkövetettek – rögzítése, a titkosszolgálatoké pedig, hogy találják meg és büntessék meg az elkövetőket” – szögezte le Putyin.
A lengyel külügyminiszter szerint ezzel országa költi arányosan a legtöbbet védelemre a NATO szervezetén belül, beleértve az Egyesült Államokat is, mert mint fogalmazott: már nem élünk a hidegháború utáni örök békében.
Lengyelország rekordszintre növeli védelmi kiadásait jövőre – nyilatkozta a lengyel külügyminiszter a Bloomberg televíziónak péntek este.
Radoslaw Sikorski azt mondta, hogy Lengyelország hazai össztermékének (GDP) 5 százalékára emeli a védelmi kiadásokat a jelenlegi 4 százalékról, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára.
A külügyminiszter szerint ezzel Lengyelország költi arányosan a legtöbbet védelemre a NATO szervezetén belül, beleértve az Egyesült Államokat is, mert mint fogalmazott: már nem élünk a hidegháború utáni örök békében.
Cezary Tomczyk védelmi miniszterhelyettes csütörtökön a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak azt mondta, hogy Lengyelország az idei évhez képest jövőre mintegy 10 százalékkal, rekordszintre emeli védelmi költségvetését.
Wieslaw Kukula altábornagy, vezérkari főnök szerdán egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Lengyelországnak fel kell készítenie katonáit a totális konfliktusra.
[type] => post
[excerpt] => A lengyel külügyminiszter szerint ezzel országa költi arányosan a legtöbbet védelemre a NATO szervezetén belül, beleértve az Egyesült Államokat is, mert mint fogalmazott: már nem élünk a hidegháború utáni örök békében.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1720973520
[modified] => 1720911104
)
[title] => A lengyelek mindenkit überelnek, a GDP 5 százalékára növelik a védelmi kiadásokat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121641&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121641
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 121642
[image] => Array
(
[id] => 121642
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557.jpg
[original_lng] => 353892
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/lengyel-katonak-lengyel-hadsereg-lengyel-hadero-lengyelorszag-610557.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720900311:12
[_thumbnail_id] => 121642
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 694
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 40010
[1] => 1063
[2] => 6569
)
[tags_name] => Array
(
[0] => GDP
[1] => Lengyelország
[2] => védelmi kiadások
)
)
[4] => Array
(
[id] => 110831
[content] =>
Az Egyesült Királyság a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait 2030-ig – jelentette be Rishi Sunak brit miniszterelnök kedden Varsóban, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatójukon.
A brit miniszterelnök és a NATO főtitkára kedden Donald Tusk lengyel kormányfő kíséretében az 1. varsói páncélos dandár bázisán tettek látogatást, ahol találkoztak a Lengyelországban szolgáló brit katonákkal is.
„Megnöveljük védelmi kiadásainkat 2030-ig a GDP 2,5 százalékára, ezek az intézkedések már ma elkezdődnek, és a beruházott összeg fokozatosan növekedni fog” – jelentette ki Sunak. Hozzátette: a következő hat évben London 75 milliárd fonttal növeli a védelemre fordított összeget, mégpedig hitelfelvétel nélkül.
Sunak beszélt azokról a biztonsági fenyegetésekről, amelyeket szerinte Oroszország, Irán és Észak-Korea jelent. Ezzel összefüggésben az egyre gyakoribb hibrid támadásokra és a dezinformációra is kitért. „Az adott helyzetben feltétlenül fel kell készülnünk a védekezésre” – szögezte le.
Az ukrajnai háború kapcsán úgy ítélte meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll meg Ukrajnában, hanem – győzelme esetén – még inkább felbátorodik. „Ukrajna támogatásának elmaradása sokkal többe kerülne, mint amibe Putyin cselekvésének késleltetése kerül” – fogalmazott a brit kormányfő. Megerősítette, hogy London 500 millió font értékű új segélyprogramot indít Ukrajna számára.
Jens Stoltenberg úgy ítélte meg, hogy a kedden bejelentetett brit támogatási csomag az Egyesült Királyság hatalmas elkötelezettségét mutatja Ukrajna iránt. A brit védelmi kiadások tervezett növelésével kapcsolatosan a főtitkár London óriási szerepét méltatta a NATO-n belül. „A NATO egy védelmi szövetség, amely nem törekszik konfliktusra Oroszországgal” – húzta alá Stoltenberg.
Hangsúlyozta: a külföldi katonák lengyelországi jelenléte jelzi, hogy a NATO megvédi szövetségeseit.
Kedd délután Donald Tusk a varsói kormányfői hivatalban fogadta Rishi Sunakot. A kétoldalú találkozót követő közös sajtóértekezleten Tusk megerősítette: Lengyelország csatlakozni szeretne az európai közös légvédelmi kezdeményezéshez (European Sky Shield Initiative, ESSI). Örömét fejezte ki, hogy Varsó és London a projekt keretében még szorosabban fog együttműködni a légvédelmi beruházások terén. Egyúttal leszögezte: a lengyel-brit együttműködés az ESSI-vel párhuzamos, brit vezetésű DIAMOND (Delivering Integrated Air and Missile Operational Networked Defences) projektben is intenzív.
Ebben az összefüggésben Tusk szorgalmazta a többféle európai védelmi kezdeményezés közötti „versenyzés” befejezését, összehangolt európai biztonságpolitika létrehozását.
Ukrajna és szövetségesei bruttó hazai terméke (GDP) 21-szer nagyobb, mint Oroszországé és barátaié – jelentette ki csütörtökön Dmitro Kuleba külügyminiszter a Foreign Affairs című külpolitikai kiadványnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője jelezte: ha az Ukrajnát katonailag támogató országokat és az Oroszországot katonailag támogató országokat vesszük, akkor hazánk és szövetségesei együttes GDP-je 21-szerese az orosz „koalícióénak”. Ennek megfelelően a világnak elegendő erőforrása van Ukrajna győzelemhez segítésére egy felőrlésre irányuló háborúban is.
Az említett matematikával kapcsolatban Kuleba feltette a kérdést: hány szövetséges ország kell még az Ukrajna számára szükséges támogatáshoz? A partnerek egyik kategóriája – mint a miniszter kifejtette – azokból az országokból áll, amelyek katonailag támogatják Kijevet, egy másik kategória Ukrajnát az ENSZ közgyűlésben, más szervezetekben vagy a békekezdeményezésben támogatja.
A külügyminiszter szerint még ha elemezzük is a koalíciók létrehozásának képességét, Ukrajna e tekintetben meghaladja Oroszország képességeit. „És ez vicces, mert Ukrajna nem tagja a G7-nek, és a G7 mégis sokkal egységesebben segíti Ukrajnát érdekei védelmében. Oroszország a BRICS egyik alapítója, de a BRICS sokkal kevésbé támogatja Oroszországot, bár állítólag a családtagjukról van szó” – jegyezte meg.
A külügyi tárcavezető úgy vélte, Ukrajna győzelme az országok stratégiai érdeke. Mint hozzátette, a helyzet száraz, de racionális elemzése szerint Ukrajna győzelme azoknak az országoknak a stratégiai érdeke, amelyek hisznek a világrendben, és tudják, hogy a győzelem olcsóbb lesz, mint a vereség következményei. „Miért vannak ezek a defetista hangok és viták? Erre több válasz is lehet, de ezek egyike az is, hogy Oroszország ébren van, és Oroszország, annak ellenére, hogy komolyan aláaknázta a világszíntéren lévő potenciálját, még mindig igyekszik kihasználni a hibrid háborút, hogy kétségeket szítson, ellentéteket szítson a döntéshozatali folyamatban részt vevő elitek és érdekelt felek között szerte a világon” – magyarázta Dmitro Kuleba.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
A szövetségeseknek jelentős mértékben, GDP-jük legalább 1%-ára kell megnövelniük a katonai támogatást Ukrajna számára, hogy még idén befejezhesse a háborút Oroszország ellen – közölte szombaton Andrij Melnik külügyminiszter-helyettes, volt berlini ukrán nagykövet a Twitteren, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a helyettes külügyminiszter azt írta: „Hálásak vagyunk szövetségeseinknek a katonai segítségért. De ez nem elég – tette hozzá. Ukrajnának 10-szer többre van szüksége az orosz agresszió idei megállításához” – hangsúlyozta.
„Ukrajna partnereinek át kell lépniük minden mesterséges vörös vonalat, és a GDP-jük 1%-át Ukrajna védelmi támogatására kell fordítaniuk” – sürgette a szövetségeseket Andrij Melnik.
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
On Apr. 4, 2024, the U.S. government transferred over 5,000 AK-47s, machine guns, sniper rifles, RPG-7s and over 500,000 rounds of 7.62mm ammunition to the Ukrainian armed forces. This constitutes enough materiel to equip one UKR BDE… pic.twitter.com/Ydecq6OFAo
Boris Johnson, az Egyesült Államok miniszterelnöke a parlamenti képviselőknek és az ország lakosságának bejelentette, kormánya 2022-től számos adónem emelését tervezi. Elmondása szerint az elkövetkezendő 3 évben befolyt pénzt a szociális rendszer és az idősgondozás reformjára fordítják.
Boris Johnson, miután sok pénzt költött a Covid-19 elleni küzdelemre, visszatért a kampányban tett ígéreteihez, és azt tervezi, hogy megújítja és magasabb szintre emeli az ország elavult szociális rendszerét, melynek finanszírozását az elkövetkező 2 évtizedben megduplázza.
A szociális szolgáltatások mellett szándékában áll átalakítani a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot is, amely emberek millióit arra kényszeríti, hogy hónapokat várjanak kezelésre, és amely nagy terhelés alatt áll a koronavírus járvány miatt.
„Helytelen lenne, ha azt mondanám, hogy meg tudjuk valósítani a reformot anélkül, hogy nehéz és felelősségteljes döntéseket annak kapcsán, miként fogjuk finanszírozni – mondta Johnson miniszterelnök a parlamentben tartott beszédében. – Felelőtlenség lenne ez újabb hitelfelvétel és az államadósság növelése által megtenni. Tehát azért, hogy segítsünk családtagjainknak, növelnünk kell a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat finanszírozását. ”
Mint ismeretes, az Egyesült Királyság államadóssága már elérte az ország GDP-nek 10,3%-át. Az állami hitelfelvétel teljes összege – 234 milliárd font. Ilyen szintű államadósság utoljára a második világháború végén volt. Ezért nem meglepő, hogy a pénzügyminiszter 2023-tól 19%-ról 25%-ra emelte a társasági jövedelemadót.
De teljesítve egyik választási ígéretét, Boris Johnson megszegett egy másikat. 2019-ben a konzervatívok választási kiáltványukban (programjaikban) megígérték, hogy nem finanszíroznak szociális kiadásokat adóemelés révén. A brit politikusok egyébként hosszú évek óta próbálják megoldani ezt a nagyon nehéz feladatot. De a korábbi konzervatív és munkáspárti miniszterelnökök, akik egymást váltották, jobbnak látták semmit sem tenni, attól tartva, hogy nem csak a szavazóikat, de párttársaikat is feldühítik.
Boris Johnson miniszterelnök figyelmen kívül hagyta párttársai elégedetlenségét, és nyilvánosan bejelentette a tervezett adóemelést. 2022. április 1-jétől 1,25%-kal emelkedne a munkavállalók és a munkáltatók társadalombiztosítási hozzájárulása. Ugyanezen 1,25%-kal emelnék a befektetők osztalékadóját. A kormány közgazdászai becslései szerint az adóemelés 2022–25-ben 36 milliárd font (körülbelül 50 milliárd amerikai dollár) többletet képez a költségvetésben.
Az Fiskális Kutatóintézet (IFS) számításai szerint ezzel az adóteher az Egyesült Királyságban a GDP akár 35% is lehet, ami abszolút rekordnak számít békés időben. És az ilyen kijelentéseket követően a font, ahogyan az várható volt, esett a deviza „versenytársaihoz” – az euróhoz és a dollárhoz – képest.
Sőt, a miniszterelnök beszéde nyomán a brit kormány további 5,4 milliárd font elkülönítését jelentette be az ingyenes egészségügyi szolgáltatásokra. Összességében ebben az évben a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat körülbelül 34 milliárd font összegű finanszírozást kap.
Borys Johnson ilyen cselekedeteivel és felszólalásaival nemcsak az egyszerű adófizetőket, hanem pártja tagjait is felbosszantotta, mert a konzervatívok több éve az alacsony adók mellett állnak ki. Sok párttársa ezek után jogosan attól tart, hogy a népszerűtlen intézkedések, és az adóemelés nagyon ritkán talál támogatásra, több millió választóba fog kerülni, és a 2024-es választásokon vereséghez fog vezetni.
A miniszterelnök azonban kifejtette, hogy ma hosszú távú reformra van szükség az idősek és fogyatékkal élők gondozásának javítása érdekében.
„Hosszú távú reform nélkül lehetetlen biztosítani az egészségügyet és a szociális ellátást”, – magyarázta álláspontját Boris Johnson. – Megértem, hogy tervem sérti a „Kiáltvány”-ban foglalt ígéreteket, és nehéz szívvel indulok neki, de programok írása közben senki sem láthatta előre a koronavírus járvány kitörését”.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Boris Johnson, az Egyesült Államok miniszterelnöke a parlamenti képviselőknek és az ország lakosságának bejelentette, kormánya 2022-től számos adónem emelését tervezi.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1631460180
[modified] => 1631438942
)
[title] => Miért szegte meg ismét Boris Johnson brit miniszterelnök a kampányígéretét?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=29939&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29939
[uk] => 29751
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 29752
[image] => Array
(
[id] => 29752
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-65.jpg
[original_lng] => 47671
[original_w] => 976
[original_h] => 549
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-65-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-65-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-65-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-65.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-65.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-65.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-65.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1631428143:12
[_thumbnail_id] => 29752
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4065
[_oembed_e65569159749120a5d09084eb7aa94d3] =>
[_oembed_time_e65569159749120a5d09084eb7aa94d3] => 1631428144
[_oembed_f5e9c5a48030445f4e081523b0ffe485] =>
Hardcore Democrats or Republicans never vote for the other side, so independent voters are the ones who actually decide who’s in charge!
