Friedrich Merz német kancellár gyanút fogott, hogy nem véletlen egybeesésről van szó: azután, hogy az Egyesült Államok elnöke telefonbeszélgetést folytatott az orosz vezetővel, újabb súlyos támadás érte Kijevet.
Ahogy Tagesschau írja, a német kormány szóvivője, Stefan Cornelius elmondta: Merz kancellár észrevett „egy bizonyos mintázatot Putyin elnök esetében, nevezetesen hogy a telefonhívásokat gyakran még brutálisabb rakétatámadások követik”.
Ami az elmúlt éjszaka történt, csak megerősíti ezt a benyomást
– tette hozzá.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy Ukrajna legutóbbi bombázása „önmagáért beszél”, és reményét fejezte ki, hogy ez előmozdítja a döntéshozatali folyamatokat Oroszországgal kapcsolatban, különös tekintettel a szankciókra.
Cornelius azt is megerősítette, hogy Németország intenzív tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal a Patriot légvédelmi rendszerek Ukrajnába történő szállításáról.
Németország tárgyal Taurus rakéták szállításáról az ukrán védelmi erők igényeinek kielégítésére, de ezen fegyverek átadásának folyamata még nem kezdődött meg – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár a Tagesschau német médiumnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a német kormányfő „nagyon összetettnek” nevezte az ilyen típusú rakéták használatára vonatkozó kiképzési rendszert, és kijelentette, hogy a hadseregnek hat hónapra van szüksége ehhez. Elmondása szerint tárgyalt Volodimir Zelenszkij elnökkel az ukrán katonák Taurus rakéták használatára való kiképzéséről. Hozzátette azonban, hogy „ezt a folyamatot még nem kezdtük el”, és hogy „ez továbbra is egy lehetőség”.
A kancellár hangsúlyozta, hogy Németország nem fog nyilvánosan beszélni arról, hogy milyen típusú fegyvereket szállít, és mit tesz Ukrajna katonai támogatása érdekében. „Azt szeretném, ha Putyin némileg bizonytalan maradna katonai akcióinkkal kapcsolatban. Egy dolog biztos, és ezt itt, ebben a műsorban is megismétlem: Németország nem lesz a háború részese” – hangsúlyozta Friedrich Merz.
Friedrich Merz német kancellár bejelentette vasárnap, hogy megerősítik a németországi izraeli, illetve zsidó intézmények védelmét arra az esetre, ha az izraeli-iráni konfliktus miatt Irán célba venné őket.
„Iránnak nem szabad atomfegyver birtokába jutnia, sem fejlesztenie azt” – hangsúlyozta ismételten Merz Berlinben, mielőtt elindult a hét legfejlettebb ország (G7) kanadai csúcstalálkozójára. A kancellár szerint Izraelnek joga van az önvédelemhez az „egzisztenciális veszéllyel” szemben, amelyet „az iráni katonai atomprogram” jelent.
A kancellár hangsúlyozta viszont, hogy ez még egy regionális konfliktus, és nem szabad kiszélesednie, valamint hogy Iránnak azonnal le kell állítania az izraeli polgári célpontok elleni légitámadásait.
Merz elmondta, hogy Izrael tűzoltó berendezések szállítását kérte Németországtól, és haladéktalanul megkezdik a kérés teljesítését.
Iránban legkevesebb 128 ember, közöttük nők és gyermekek haltak meg, és mintegy kilencszázan sebesültek meg izraeli légicsapásokban pénteken és szombaton – jelentette az Etemad című napilap az iráni egészségügy-minisztérium adataira hivatkozva. Izraelben a szombat este és vasárnap hajnal előtt kilőtt rakétasortűzben tízen haltak meg, és több mint kétszázan megsebesültek a mentők és a rendőrség közlése szerint.
Merz telefonon beszélt Hajszam bin Tárik Ál Szaíd ománi szultánnal, és ekkor is leszögezte, hogy
Iránnak „sohasem lehet nukleáris fegyvere”. A felek egyetértettek abban, hogy diplomáciai erőfeszítésekkel meg kell „akadályozni a konfliktus kiterjedését” – áll a kancellár szóvivője, Stefan Kornelius közleményében.
Merz indulása előtt hangsúlyozta, hogy az izraeli-iráni konfliktusnak nagy figyelmet szentelnek a G7-csúcstalálkozón. Mint mondta, számít a nagy demokratikus gazdaságok egységére. „Véleményem szerint ez a csúcstalálkozó lehetőséget ad fontos tárgyalások lefolytatására a nagy kihívások idején. A legfontosabb cél az lesz, hogy a hét legnagyobb ipari ország egységes és cselekvőképes legyen”.
A Kananaskis kanadai üdülővárosban hivatalosan hétfőn elkezdődő csúcstalálkozón a tervek szerint részt vesz Donald Trump amerikai és Emmanuel Macron francia elnök is. A tanácskozáson szó lesz az Ukrajna elleni orosz agresszióról és a világkereskedelem kérdéseiről is.
Friedrich Merz német kancellár élesen bírálta Oroszországot az Ukrajnát ért csapások miatt, ezeket a civilek elleni terrornak nevezte − írta a Tagesschau.
A Die Welt szerint a német kancellár Dick Schoof holland miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatón tette ezt a kijelentést, majd megjegyezték, hogy Merz „súlyos háborús bűnökkel” vádolta Oroszországot az ukrán városok ellen a közelmúltban végrehajtott tömeges támadások miatt.
Hangsúlyozta, hogy az orosz erők az elmúlt napokban „szándékosan és kíméletlenül” támadták az ukrán civileket, számos drónt és cirkáló rakétát használva.
Friedrich Merz hozzátette, hogy ez „terror a polgári lakosság ellen” és „minden, csak nem arányos válasz” az orosz katonai repülőterekre mért „nagyon pontos” ukrán csapásokra.
Gitanas Nauseda litván elnök a német Spiegel vasárnapi beszámolója szerint bírálta, hogy Friedrich Merz német szövetségi kancellár kijevi látogatásán az Oroszország elleni szankciókkal való fenyegetés nem járt következményekkel.„Ez probléma” – nyilatkozta a litván államfő a Bild am Sonntagnak.
Ez nem csak szankcióink hitelességét érinti, hanem az Oroszország ellen hozott összes intézkedésünk és Ukrajna iránti támogatásunk hitelességét is – jelentette ki Litvánia elnöke.
Friedrich Merz alig egy hónappal ezelőtt Emmanuel Macron francia elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Tusk lengyel kormányfő társaságában tett látogatást Kijevben. Az állam- és kormányfők Moszkvát 30 napos fegyverszünetre szólították fel és további szankciókat helyeztek kilátásba Oroszország ellen.
Az orosz kormány nem tartotta be a határidőt, de az Európai Unióban továbbra is folynak a tárgyalások egy 18. szankciócsomagról Oroszország ellen. Gitanas Nauseda bírálta az alapvető tartózkodást az európai szankciók Moszkva elleni végrehajtásában. Az Európai Unió tervezett 18. szankciócsomagjához átfogóbb intézkedéseket követelt.
Ez azt jelenti, hogy elsősorban minden olyan energiavállalatot be kell vonnunk, amely pénzt juttat az orosz állami költségvetésbe. A Nord Stream, a Rosatom, a Gazprom, a Lukoil – fogalmazott a litván elnök, aki úgy látja, hogy az összes orosz bankot is ki kell zárni a SWIFT fizetési rendszerből, emellett szankciókat kell bevezetni az árnyékflotta többi hajójára is. „Ellenkező esetben gyengének fognak tartani minket, és azt fogják hinni, hogy Európa nem hajlandó bátor döntéseket hozni” – tette hozzá.
A NATO biztonsági kockázatára tekintettel a litván államfő aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Oroszország nem fogja magát kizárólag Ukrajnára korlátozni. „Ez több mint nyilvánvaló” – mondta. „Ez mindannyiunkat fenyegető veszély” – tette hozzá Nauseda, akinek országa Oroszország szövetségesével, Fehéroroszországgal határos.
Friedrich Merz német kancellár a jövő héten Washingtonba utazik, hogy első hivatalos találkozóját tartsa Donald Trump amerikai elnökkel. A csütörtöki megbeszélésen várhatóan olyan kulcsfontosságú témákat vitatnak meg, mint az ukrajnai háború, a közel-keleti helyzet és a kereskedelempolitika.
Stefan Kornelius német kormányszóvivő emailben erősítette meg, hogy a vezetők csütörtökön találkoznak a Fehér Házban. A találkozót különös figyelem övezi, tekintettel a két ország közötti közelmúltbeli feszültségekre.
Merz kancellár komoly diplomáciai erőfeszítéseket tesz Ukrajna nyugati támogatásának fenntartása érdekében. Nemrégiben Berlinben fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, ami jelzi elkötelezettségét az ügy iránt.
A kereskedelmi kapcsolatok is fontos szerepet játszanak a tárgyalásokon. Merz korábban már sürgette Trumpot a kereskedelmi feszültségek enyhítésére, kijelentve: A legjobb megoldás az lenne, ha mindent nullára csökkentenénk mindenkinek.
A találkozó nem mentes a politikai feszültségektől sem, írta meg a Magyar Nemzet. Merz nemrégiben összetűzésbe került Trump adminisztrációjának tagjaival, akik bírálták a német belpolitikai döntéseket.
A washingtoni találkozó jelentősége vitathatatlan. Az n-tv műsorszolgáltató szerint a megbeszélést ebéd és sajtótájékoztató követi majd, ami lehetőséget ad a két vezető álláspontjának nyilvános ismertetésére is.
Ez a találkozó kulcsfontosságú lehet nem csak a német-amerikai kapcsolatok, de az európai és globális politika szempontjából is. A világ figyelme Washingtonra szegeződik, ahol Trump és Merz tárgyalásai akár új irányt is szabhatnak számos nemzetközi kérdésben.
Volodimir Zelenszkij elnök Friedrich Merz német kancellárral tárgyalt a Taurus rakéták szállításának kérdéséről, de abban egyeztek meg, hogy nem beszélnek róla nyilvánosan – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Zelenszkij RTL Direkt német tévécsatornának adott interjújában.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Vannak bizonyos témák, amelyekről megegyeztünk, hogy nem beszélünk nyilvánosan. De nem akarok hazudni. A Taurus-kérdést négyszemközt beszéltük meg a kancellárral. Ebben az irányban dolgozunk, de most nem árulhatok el részleteket. Ezt ígértem a kancellárnak, és tartom is a szavamat.”
Az elnök ugyanakkor úgy vélte, hogy a Taurus nem az egyetlen eszköz, amelyre szükség van Oroszország és Vlagyimir Putyin diktátor megállításához. „Ez nem elég. Szükségünk van a Taurusra, szükségünk van a Patriotra. Mindezt meg kell tennünk, hogy továbbfejlődjünk. Politikai nyomásra van szükségünk. Erős szankciócsomagokra van szükségünk. Egységre van szükségünk Európa és Amerika között. Enélkül Oroszország bárkit megtámadhat. Ha nem erősítjük meg Ukrajnát, ha ezt nem tesszük meg, Oroszország másokat is megtámadhat” – vélekedett.
Zelenszkij szerint, ha Ukrajna elesik, akkor Oroszország erőszakkal fogja megoldani az európai problémákat. Hozzátette, hogy a Taurus az egyik olyan eszköz, amelyet Ukrajna a védelemben használhat. „De a Taurus egymaga nem tud megvédeni egyetlen országot sem a világon Oroszországtól. Nem tudom megmondani, hogy hány fegyver van Európában vagy más államokban, de a következőket szeretném mondani: Oroszország egy hónap alatt több rakétával támadja Ukrajnát, mint amennyi más országoknak van raktáron. Civil infrastruktúránk minden hónapban rakétatámadásoknak van kitéve. És őszintén szólva, ha a Taurusról beszélünk – igen, nagyon hálásak lennénk. Higgyék el” – hangsúlyozta.
Az elnök megjegyezte, hogy nem minden országnak kell tudnia, hogy hány Taurus van Németországban, és mennyivel bővíthető a termelés. De fontos, hogy a Kremlben lévő oroszok tudnak a fegyverek létezéséről. „Nem szükséges fegyvereket használni, de fontos tudni, hogy léteznek. Ezek a lépések számítanak” – tette hozzá.
Az államfő elmondása szerint Ukrajna különféle nagy hatótávolságú fegyvereket fejleszt. A termelés bővítéséhez azonban finanszírozásra van szükség. Ukrajna azonban más országokkal ellentétben kész megosztani eredményeit azokkal az államokkal, amelyek segítik őt. „Tudjuk, hogy diverzifikálnunk kell a termelést. Nem lehet csak egy raktárunk Ukrajnában, mert Oroszország megtámadhatja azt. Diverzifikálnunk kell mind a raktárakat, mind a termelést, mind a finanszírozást. Különböző formátumú nagy hatótávolságú fegyverekre van szükségünk” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Friedrich Merz német kancellár nem zárja ki nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták szállítását Ukrajnának, kijelentve, hogy ez „lehetséges” – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Die Welt című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Merz egy televíziós műsorban, amikor a Taurusok szállításáról kérdezték, kifejtette: „Természetesen ez a lehetőségek birodalmán belül van.” Azt is elmondta, hogy a rakéták használata több hónapos kiképzést igényelne az ukrán katonák számára.
Németország egyik vezető szerepet tölti be Ukrajna támogatásában a totális háború közepette. Berlin tankokat, tüzérséget, lőszert és légvédelmi rendszereket biztosított, beleértve a legújabb légvédelmi rakétarendszereket és rakétákat is hozzájuk.
Berlin ugyanakkor még nem döntött a Taurus rakéták Kijevnek történő átadásáról. Olaf Scholz korábbi kancellár ellenezte a döntést, mivel az eszkalációhoz vezethet.
A szlovákiai kormánypárti Smer-SD párt pozsonyi szervezete „Führernek” nevezte Friedrich Merz német kancellárt, miután kijelentette, hogy felfüggeszthetik Szlovákia uniós támogatásait.
A szervezet május 27-én, kedden tett közzé egy erre vonatkozó bejegyzést a Facebookon, amelyben szintén Dag Danish, a Štandard médiakommentátorának bejegyzésére hivatkozott.
Danish a bejegyzésében azon tűnődött, hogy Szlovákia uniós forrásoktól való megfosztása jogellenes, és „Führernek” nevezte Merzt.
Danish továbbá azt írta, hogy a német kancellár „nem is Führer, hanem a globalisták szolgálatában álló báb”.
Robert Fico szlovák miniszterelnök is reagált Merz kijelentésére, azt „elfogadhatatlannak”, valamint „az európai együttműködést nem segítő lépésnek” nevezve.
Fico kijelentette, hogy Szlovákia „nem egy alárendelt ország, amelyet más politikusoknak kellene nevelniük”.
„Szlovákia nem egy kisdiák, akinek leckét kell adni” – idézte Ficót a TA3.
Május 26-án Friedrich Merz kijelentette, hogy Németország fontolóra veszi Szlovákia uniós finanszírozásának felfüggesztését, ha az ország továbbra is eltér a blokk közös irányvonalától. A pénzügyminiszter szerint az Európai Unió azon tagállamai, amelyek megsértik a jogállamiságot, „megfoszthatóak az európai forrásoktól”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán megérkezett Berlinbe, ahol találkozni fog Friedrich Merz német kancellárral és más eseményeken is részt vesz – számolt be az rbc.ua hírportál a Bild című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint „Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gépe leszállt a Berlin-Schönefeld repülőtér katonai övezetében”. Ahogy újságírók pontosították, Ukrajna elnöke ma Friedrich Merz kancellárral találkozik „sürgős megbeszélés” céljából. Később Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök vendége lesz.
Amint arról hírportálunk ma beszámolt, Volodimir Zelenszkij berlini látogatást tervez május 28-ára. A vizit során az államfő találkozik Friedrich Merz német kancellárral és Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnökkel.