Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár dönthet arról, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő maradhat az elnöki székben vagy jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben. Valamennyi felmérés Macron győzelmét vetíti előre.
Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó 1,3 millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött az elnökválasztás második fordulója. Az anyaországban vasárnap reggel 8 órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6-kor vagy 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.
A pénteken éjfélkor életbe lépett kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott utolsó felmérések a saját politikai mozgalmat vezető, 44 éves Emmanuel Macron győzelmét jelzik 55,5 – 57,5 százalék közötti támogatottsággal. Az 53 éves Marine Le Pen, aki harmadik alkalommal indul az elnöki székért, a szavazatok 42,5 – 44,5 százalékát szerezheti meg.
A felmérések szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak 68-72 százaléka kíván az urnákhoz vonulni, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók 73,7 százaléka szavazott. Öt évvel ezelőtt a második fordulóban 74,6 százalékos volt a részvétel.
A két forduló között a két továbbjutott jelölt mindenekelőtt az első fordulóban 22 százalékos támogatottságot szerzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon szavazóit szólította meg. Marine Le Pen a megélhetési problémákra építve a kampányát azt ígérte, hogy a legelesettebbeket kívánja elnökként képviselni, míg Emmanuel Macron jelezte, hogy nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem a következő ötéves ciklusban.
Az Ipsos-Sopra Steria pénteken megjelent felmérése szerint a 11 millió baloldali szavazó 41 százaléka Macront kívánja támogatni, 21 százalékuk Le Penre voksol, 38 százalékuk pedig nem mondta meg, hogy kire szavaz.
A franciák 1958 óta tizenegyedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették.
Második alkalommal fordult elő, hogy nem került be egyik hagyományos bal- vagy jobboldali párt jelöltje sem a második fordulóba, s az öt évvel ezelőtti második forduló szereplői mérkőzhetnek meg ismét egymással. 2017-ben Macron kétharmados győzelmet aratott Marine le Pen felett.
Mindkét jelölt az ország északi részén voksol: Emmanuel Macron a Calais-hoz közeli Le Touquet nevű tengerparti kisvárosban, ahol feleségével nyaralója van, Marine Le Pen pedig pártja, a Nemzeti Tömörülés egyik legfőbb bázisának számító Hénin-Beaumont-ban.
Emmanuel Macron az Eiffel-torony előtti Mars-mezőre, Marine Le Pen pedig a Párizshoz közeli Boulogne-i parkerdőbe várja híveit az eredményhirdetés után.
Az új köztársasági elnököt legkésőbb május 13-én beiktatják hivatalába, aznap jár le ugyanis Emmanuel Macron jelenlegi mandátuma. A megválasztott államfő által kinevezett új kormányfő fogja vezetni a kampányt a június 12-én és 19-én esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választások előtt, amelynek eredménye alapján nevezi majd ki az elnöki program végrehajtásáért felelős kormányt.
A nemzetgyűlési választások két hónap múlva az elnökválasztás harmadik fordulójának ígérkeznek, miután a felmérések alapján jelenleg sem Macron pártja, a Köztársaság lendületben, sem a Nemzeti Tömörülés nem rendelkezne abszolút többséggel a nemzetgyűlésben.
Jean-Luc Mélenchon egy múlt heti tévéinterjúban bejelentette, hogy júniustól ő kíván a miniszterelnök lenni, s a baloldali pártok között már megkezdődtek a tárgyalások az összefogásról annak érdekében, hogy az új államfő a baloldali tömbbel együttműködve úgynevezett politikai „társbérletben” legyen kénytelen kormányozni.
Emmanuel Macron francia államfő meg kívánja várni a Moszkva és Kijev közötti „válság csúcspontjának a végét”, mielőtt bejelenti, hogy indul az április elnökválasztáson.
„Nem tudnám észszerűen megmagyarázni a franciáknak, hogy átadom magam ennek a jelentős demokratikus folyamatnak, amikor megígértem, hogy a végsőkig ellátom az elnöki feladatokat, és most itt van a válság az ukrán határon, amely a közös biztonságunkat fenyegeti” – mondta a köztársasági elnök a La Voix du Nord című regionális lapban szerdán megjelent interjúban.
Emmanuel Macron az elmúlt napokban többször is beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint a következő napokban Moszkvába látogathat. Az Elabe közvélemény-kutatóintézetnek a BFM hírtévében szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint Emmanuel Macron mindhárom esélyes jobboldali jelöltet, Marine Le Pent, Valérie Pécresse-t és Eric Zemmourt is legyőzné az elnökválasztás második fordulójában, ha most tartanák a választást.
A felmérés szerint az államfő az első fordulóban a szavazatok 25 százalékra számíthat. Második helyen a Nemzeti Tömörülés államfő-jelöltje, Le Pen áll 16,5 százalékos támogatottsággal, a 16 százalékon álló jobbközép jelölt, Valérie Pécresse és a 12,5 százalékos támogatottsággal rendelkező Eric Zemmour publicista előtt.
Amennyiben a második fordulóban Valérie Pécresse lenne az elnök kihívója, Emmanuel Macron 55,5 százalékkal győzne a friss felmérés szerint, a Köztársaságiak jelölte pedig 44,5 százalékot érne el. Ha Marine Le Pen jutna be a második fordulóba, 56 százalékot kapna Emmanuel Macron. Az öt évvel ezelőtti eredményhez képest sokat javult Le Pen támogatottsága (44 százalék), de a közvélemény-kutatás szerint nem elegendőt a győzelemhez.
2017-ben a második fordulóban Macron 66 százalékos támogatottsággal győzte le Le Pent, aki a szavazatok 34 százalékát szerezte meg. Eric Zemmourral szemben Macron 64,5 százalékos támogatottságra számíthatna, ha most tartanák a választást, a publicista pedig a szavazatok 35,5 százalékát szerezné meg.
A felmérés arra is felhívta a figyelmet, hogy a választóknak egyelőre csak 62 százaléka biztos abban, hogy kire szavaz, és csak 55 százalékuk mondta azt, hogy biztosan elmegy szavazni. Legstabilabb egyébként Le Pen tábora (75 százalék), Macron szavazói előtt (72 százalék). Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Не пропонуйте нам припинення вогню — це неможливо без тотального виведення військ РФ. Українське суспільство не цікавить новий «Мінськ» і повернення війни через кілька років. Поки ?? не готова повністю звільнити наші землі, наша переговорна платформа — зброя, санкції та гроші.
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Je salue le retour de Kherson à l’Ukraine, un pas important vers le plein rétablissement de ses droits souverains. La France restera aux côtés des Ukrainiennes et Ukrainiens.
As I confirmed this morning to President Zelensky, we are fully mobilised to increase our military support for Ukraine, particularly with regard to its anti-air defences.
Conformément à notre ambition de décarboner et réindustrialiser la France et l'Europe, j’ai échangé aujourd’hui avec @elonmusk sur les futurs projets industriels verts, notamment sur la fabrication de véhicules électriques et de batteries. pic.twitter.com/oMwcejKGx6
Massive "49.3" protests in France after Macron forces through pension reforms by using article 49.3, which effectively enables the government to dissolve any opposition. The French aren't having it. This could spell the end for the Macron dictatorship. pic.twitter.com/cjRRJMbeQD
In an hour-long conversation with @EmmanuelMacron, the ??-?? defense interaction was effectively discussed. I briefed in detail on the situation at the front. We dwelled on further steps to implement #PeaceFormula, coordinated actions for the upcoming international events.
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
Valérie Pécresse, a Párizs körüli Ile-de-France régió elnöke nyerte meg szombaton a francia jobbközép Köztársaságiak (LR) államfőjelölt-választó szavazásának második fordulóját – jelentette be a legnagyobb parlamenti ellenzéki párt.
A párt liberálisabb szárnyához tartozó Pécresse a szavazatok 60,95 százalékát szerezte meg Eric Ciotti dél-franciaországi képviselővel szemben, akit a párttagok 39,05 százaléka támogatott. Az LR öt jelöltjére a 140 ezer párttag elektronikus úton szavazhatott szerda reggel óta, a második fordulót pénteken és szombaton tartották. Pécresse számított az esélyesnek, miután az első fordulóban kiesett három jelölt – Michel Barnier, az Európai Unió korábbi Brexit-ügyi főtárgyalója, Xavier Bertrand, az északi Hauts-de-France régió elnöke és Philippe Juvin orvos is – az ő támogatására kérte a párttagságot. Az 54 éves politikus személyében – aki Nicolas Sarkozy volt államfő (2007-2012) kormányában felsőoktatási, majd költségvetési miniszter és szóvivő volt – először indít női jelöltet a legnagyobb jobboldali párt az elnökválasztáson. Az előző elnökválasztáson, 2017-ben történt meg először az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy a párt jelöltje, Francois Fillon nem jutott be a második fordulóba, az azt megelőző választáson, 2012-ben pedig az addigi jobboldali elnök, Nicolas Sarkozy kikapott a második fordulóban. A Köztársaságiaknak az elmúlt tíz évben a parlamentben sikerült megmaradniuk a legnagyobb ellenzéki pártnak, de a pártvezetést a belső megosztottság jellemezte. Pécresse az előző választások óta távolságot tartott a párttól, populistának nevezve az akkori pártvezetést, 2019-ben ki is lépett a Köztársaságiaktól, és 2020-ben a sajtó már arról cikkezett, hogy Emmanuel Macron államfő őt kívánja megbízni a kormánya vezetésével. Pécresse azonban az önkormányzati választásokon megőrizte a legnagyobb európai régió, a Párizs körüli Ile-de-France irányítását, és innen indította meg offenzíváját a jobboldali elnökjelöltség elnyerésére. Négy és fél hónappal a megméretés előtt a felmérések azt mutatják, hogy ha most tartanák az elnökválasztást, a Köztársaságiak jelöltje nem jutna tovább az április 24-én esedékes második fordulóba, ahol a jelenlegi elnökkel, Emmanuel Macronnal a Köztársaságiaktól jobbra álló Marine Le Pennek, a Nemzeti Tömörülés jelöltjének vagy a függetlenként induló publicistának, Eric Zemmournak van esélye megmérkőzni. Az előválasztással, az azt megelőző hat hetes kampánnyal és a jelöltek közötti négy televíziós vitával a Köztársaságiak nem titkolt célja az volt, hogy ne csak a párttagságnak, hanem minden választónak megmutassák, alkalmasak az ország irányítására. „A republikánus jobboldal visszatért, a meggyőződések jobboldala, a megoldások jobboldala” – fogalmazott húsz perces beszédében a győztes, aki mellett a tribünön megjelent a teljes pártvezetés és a többi jelölt. „Történetében először a politikai családunk egy női jelöltet küld az elnökválasztásra. Köszönet ezért a merészségért. Be fogom bizonyítani, hogy méltó vagyok rá” – mondta Pécresse. Anélkül, hogy kiejtette volna politikai ellenfelei nevét, Emmanuel Macron államfőre utalva Valérie Pécresse elmondta, hogy ő „nem lesz a cikcakkozás elnöke”, míg Marine Le Pennek és Eric Zemmournak azt üzente, hogy „lehet határozottnak lenni anélkül, hogy szélsőségesek lennénk, lehet meggyőzőnek lenni anélkül, hogy sértőek lennénk”. „Megígérem, hogy helyreállítjuk a francia büszkeséget és megvédjük a franciákat” – zárta beszédét a Köztársaságiak elnökjelöltje. A párt legjobboldalibb szárnyához tartozó vesztes jelölt, Eric Ciotti azonnal gratulált a győztesnek, akinek szavai szerint „mostantól az a hatalmas felelőssége, hogy a politikai családunkat győzelemre vigye”. A párt első kampánynagygyűlését december 11-re tervezi. Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.
Valérie Pécresse, a Párizs körüli Ile-de-France régió elnöke és Eric Ciotti dél-franciaországi képviselő jutott tovább csütörtökön a francia jobbközép Köztársaságiak (LR) államfőjelölt-választó szavazásának második fordulójába, az első a párt liberálisabb szárnyához, míg az utóbbi a legjobboldalibb, bevándorlásellenes szárnyához tartozik.
A parlamentben a legnagyobb ellenzéki pártnak számító LR öt jelöltjére a 140 ezer párttag elektronikus úton szavazhatott szerda reggel óta. Az első fordulóban nagy meglepetésre Eric Ciotti végzett az élen a szavaztok 25,59 százalékával, a 25 százalékos támogatottságot élvező Valérie Pécresse előtt. A pénteken és szombaton megrendezendő második fordulóban azonban ez utóbbinak van nagyobb esélye megnyernie az előválasztást, miután a három kiesett jelölt, a 23,93 százalékot elérő Michel Barnier, az Európai Unió korábbi Brexit-ügyi főtárgyalója, a 22,36 százalékon végző Xavier Bertrand, az északi Hauts-de-France régió elnöke és az alig 3,13 százalékot kapó Philippe Juvin orvos is az ő támogatására kérte a párttagságot. Christian Jacob, az LR vezetője az eredményhirdetéskor üdvözölte, hogy a 140 ezer párttag nyolcvan százaléka részt vett a jelöltállító szavazás első fordulójában. Néhány perccel később Xavier Bertrand – akinek a felmérések szerint a legnagyobb esélye lett volna az öt jelölt közül sikeresen szerepelni Emmanuel Macron államfővel szemben – az összefogásra szólított fel Valérie Pécresse mellett. Michel Barnier – akit a közvélemény-kutatók az élre vártak a párton belüli népszerűsége miatt – pedig úgy vélte, hogy Pécresse-nek nagyobb esélye van nyerni az elnökválasztáson, mint Ciotttinak. Négy és fél hónappal az megméretés előtt a felmérések azt mutatják, hogy ha most tartanák az elnökválasztást, a Köztársaságiak egyik jelöltje sem jutna tovább az április 24-én esedékes második fordulóba, ahol a jelenlegi elnökkel, Emmanuel Macronnal a Köztársaságiaktól jobbra álló Marine Le Pennek, a Nemzeti Tömörülés jelöltjének vagy a függetlenként induló publicistának, Eric Zemmournak van esélye megmérkőzni. „Én vagyok az egyetlen, aki meg tudja verni Emmanuel Macront” – jelentette ki első nyilatkozatában Pécresse, akinek sajtótájékoztatóján megjelent Xavier Bertrand és Philippe Juvin is. A szigorú bevándorlásellenes javaslatairól ismert Ciotti is ugyanezt állította nem sokkal később magáról, szerinte ugyanis csak „a nézeteit nyíltan felvállaló erős jobboldalnak lehet esélye a jelenlegi államfővel szemben”. A képviselő egy korábbi vitában már jelezte, hogy ha Eric Zemmour bejut a második fordulóba, ő rá fog szavazni Macronnal szemben, miután Zemmour nézeteit számos francia osztja. Ciotti és Zemmour köztudottan jó barátok, miközben Pécresse „a provokációk emberének” tartja a publicistát. A hat hétig tartó kampányban – amelynek legfőbb témája a bevándorlás feltételeinek szigorítása és a közbiztonság javítása volt – négy televíziós vitát rendeztek a jobboldali jelöltek azzal a nem titkolt céllal, hogy ne csak a párttagságnak, hanem minden választónak megmutassák, alkalmas jelöltek az ország irányítására. Zemmour a Twitteren gratulált Ciottinak a győzelemhez, és ahhoz, hogy a Köztársaságiak tagjai közül ilyen sokan támogatják azokat a nézeteket, amelyeket mindketten képviselnek. Marine Le Pen viszont iróniával reagált az eredményre. „Nem vagyok abban biztos, hogy jó hír az LR számára, hogy a tagság ennyire megosztott” – mondta a jelöltek közötti szoros eredményre utalva. A második forduló péntek reggel 8 órakor kezdődik. A párttagok szombat délután 2 óráig szavazhatnak az interneten, az eredmények ismertetése szombaton a délutáni órákban várható.
Forrás: mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Valérie Pécresse, a Párizs körüli Ile-de-France régió elnöke és Eric Ciotti dél-franciaországi képviselő jutott tovább csütörtökön a francia jobbközép Köztársaságiak (LR) államfőjelölt-választó szavazásának második fordulójába, az első a párt libe...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1638535620
[modified] => 1638534877
)
[title] => Francia elnökválasztás - A legjobboldalibb és a legliberálisabb jelölt jutott a jobbközép előválasztás második fordulójába
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=34878&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 34878
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 34880
[image] => Array
(
[id] => 34880
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg.jpeg
[original_lng] => 91699
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg-300x158.jpeg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg-768x403.jpeg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg-1024x538.jpeg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/file7inxa84092w11ruhi202jpg.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1638528321:4
[_thumbnail_id] => 34880
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1521
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 38672
[1] => 14245
[2] => 47302
)
[tags_name] => Array
(
[0] => francia elnökválasztás
[1] => második forduló
[2] => továbbjutottak
)
)
[4] => Array
(
[id] => 29136
[content] =>
Michel Barnier, az Európai Unió korábbi brexitügyi főtárgyalója bejelentette, hogy elindul a francia jobboldal előválasztásán a jövő évi köztársasági-elnökválasztás jobboldali jelöltségéért. Ezzel négyre emelkedett azon francia jobboldali politikusok száma, aki részt kívánnak venni a jobbközép Köztársaságiak (LR) előválasztásán.
A párt november végén tervezi megrendezni az előválasztást abban az esetben, ha a következő hetekben egyetlen jelölt sem emelkedik ki közülük. Az előválasztás esetleges megrendezésének feltételeiről szeptember 25-i kongresszusán dönt a jobbközép párt. A hetvenéves Barnier a TF1 francia kereskedelmi televízió csütörtök esti híradójában elmondta, hogy a Franciaország megbékélését célzó programjának fő pontjai: a bevándorlás korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, az állam tekintélyének visszaszerzése, a munkának és az érdemnek a visszahelyezése a társadalom középpontjába, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem.
– Olyan elnök szeretnék lenni, aki tiszteli a franciákat, és aki kivívja Franciaország tiszteletét. A minket körülvevő világ veszélyes, nem stabil, törékeny. Hazánk nincs jól. Alternatíva kell a megbékélésre, arra, hogy együtt cselekedjünk – fogalmazott a politikus a Le Figaro című napilapnak adott interjúban. A tálibok afganisztáni hatalomátvétele kapcsán Michel Barnier leszögezte: „Franciaországnak természetesen erkölcsi kötelessége menedéket biztosítani azoknak, akik neki dolgoztak”. „De azt is ki kell mondani, hogy nem fogunk mindenkit befogadni” – tette hozzá.
Megerősítette a bevándorlási moratóriumra vonatkozó szándékát arra az időre, amíg az eljárásokat új alapokra helyezi Franciaország, és megegyezéseket köt a kibocsátó országokkal annak érdekében, hogy azok is „hozzájáruljanak a migrációs hullámok féken tartásához a fejlődésükhöz nyújtott segítségért cserében”.
Véleménye szerint „mindenhol növelni kell a dzsihadizmus elleni küzdelmet”, és a GDP 3 százalékára kell emelni a védelmi és a kutatási kiadásokat. Michel Barnier két ciklusban is dolgozott EU-biztosként, az 1990-es években pedig több francia kormányban is volt tárcavezető. Az előválasztásra eddig bejelentkezett politikusok (Michel Barnier mellett Valérie Pécresse, Philippe Juvin és Eric Ciotti) közül a volt brexitügyi főtárgyaló az egyik legnépszerűbb a saját pártján belül. Sokan azonban Xavier Bertrand-t, az észak-franciaországi Hauts-de-France régió elnökét tartják a legkomolyabb jobboldali elnökjelöltnek, ő viszont nem kíván részt venni az előválasztáson. Így elképzelhető, hogy a jobboldalnak két jelöltje is indul a francia elnökválasztáson, amelynek első fordulóját 2022. április 10-én, a másodikat pedig április 24-én tartják.
