Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelölik köztársasági elnöknek a kormánypártok – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonalmádiban, a Fidesz–KDNP kétnapos, kihelyezett frakcióüléséről beszámoló sajtótájékoztatón. Kocsis Máté közölte azt is, hogy a Fidesz elnöksége Deutsch Tamást javasolja a Fidesz–KDNP EP-listavezetőjének.
„A kormánypártok elfogadták az alapszabály szerint a Fidesz elnöke által tett javaslatot, és Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét javasoljuk köztársasági elnöknek. Azt gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróság elnöke a legmegfelelőbb jelölt erre a tisztségre, és ezért belé vetettük a bizalmunkat” – mondta Kocsis Máté.
A Fidesz frakcióvezetője közölte: jövő hétfőn dönt az államfő lemondásának elfogadásáról az Országgyűlés, és a kormánypárti frakciók ezt támogatni fogják szavazatukkal.
Hozzátette: azt tartják helyesnek, ha minél előbb meg tudja választani az Országgyűlés az új köztársasági elnököt, ugyanakkor ennek időpontjáról egyelőre nem tud nyilatkozni, mert ez függ attól is, hogy az ellenzéki pártok állítanak-e államfőjelöltet.
Kocsis Máté azt is bejelentette, hogy a Fidesz elnöksége Deutsch Tamást javasolja a Fidesz–KDNP EP-listavezetőjének.
Sulyok Tamás 1956. március 24-én született.
Az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 2015. április 1-től kezdődően a testület elnökhelyettese. 2016. április 22-től elnökhelyettesként látta el az elnöki jogköröket, 2016. november 22-én az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé választotta – olvasható Sulyok Tamás életrajza az Alkotmánybíróság honlapján.
A szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1980-ban. 1982-től 1991-ig jogtanácsos, 1991-től alkotmánybíróvá választásáig ügyvéd volt. 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul volt. 2005 szeptembere óta meghívott előadóként alkotmányjogot oktat a Szegedi tudományegyetem jogi karán. 2013-ban PhD-fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete.
2015. március 30-án, április 1-i hatállyal, az Alkotmánybíróság teljes ülése a testület elnökhelyettesévé választotta. 2016. november 22-én az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé választotta.
Mint ismert, Novák Katalin február 10-én jelentette be lemondását. A volt köztársasági elnök azután került a támadások kereszttüzébe és indult ellene baloldali lejáratókampány, miután nyilvánosságra került, hogy tavaly tavasszal kegyelemet adott a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének.
Novák Katalin leköszönő beszédében bocsánatot kért és vállalta a felelősséget.
Hozzátette, hogy abban a hiszemben döntött a kegyelem mellett, hogy az elítélt soha nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával. Hangsúlyozta, hogy soha nem adna kegyelmet olyannak, akiről azt gondolja, hogy testileg vagy lelkileg bántalmaz egy gyermeket.
Novák Katalin bejelentése után lemondott Varga Judit is, aki igazságügyi miniszterként ellenjegyezte azt a kegyelmi döntést, ami az államfő lemondásához vezetett.
A politikus parlamenti mandátumáról is lemondott, nem vezeti a Fidesz EP-listáját és visszavonul a közélettől.
Novák Katalin és Varga Judit lemondása kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégi évértékelőn és a balatonalmádi frakcióülésen is fogalmazott: „A lemondásuk helyes volt, és megerősít bennünket.”
A kormányfő szerint ezzel a döntéssel mindenki számára világossá vált, hogy gyermekvédelmi kérdésekben a nemzeti oldalon nincs kegyelem.
A miniszterelnök a frakcióülésen részt vevő képviselők előtt is megköszönte Varga Judit és Novák Katalin eddigi munkáját.
A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációja gyalázatosnak tartja és mélységesen elítéli, hogy az ukrán hatóságok fegyveres erővel rárontottak a kárpátaljai magyar közösség vezetőire és szervezeteire.
A hétfői durva események annak az elfogadhatatlan folyamatnak a részét jelentik, melynek során az ukrán kormányzat már évek óta lábbal tiporja a nemzeti kisebbségi jogokat. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a magyar kormány már az oktatási törvénnyel és a nyelvtörvénnyel kapcsolatban is tiltakozott, és előre jelezte, hogy azok a jogsértések, melyeket a nemzeti kisebbségek különböző hatóságoktól elszenvednek, durva következményekkel járhatnak. A fegyveres lerohanás mindezek folytatása.
November 30-án az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) fegyveres kommandósai rontottak rá a kárpátaljai magyar szervezetekre: a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházára, illetve Brenzovics László, a KMKSZ elnöke ungvári lakására. A felfegyverzett belügyisek érvényes házkutatási paranccsal rendelkeztek, amelyet Ukrajna egy távoli megyéjében, Zaporizsjában állítottak ki november 23-án és szeparatizmus vádja alapján végezték a fegyveres akciót.
A súlyos attrocitás azon elfogadhatatlan folyamatnak a része, melynek során az ukrán kormányzat lábbal tiporja már évek óta a nemzeti kisebbségi jogokat. A KMKSZ és a magyar kormány már az oktatási törvénnyel és a nyelvtörvénnyel kapcsolatban is tiltakozott és előre jelezte, hogy azok a jogsértések, melyeket a nemzeti kisebbségek különböző hatóságoktól elszenvednek, durva következményekkel járhatnak. A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációjának álláspontja szerint a támadás politikai indíttatású, célja a megfélemlítés és nyomásgyakorlás volt. Az összehangolt, rajtaütésszerű akció a magyar kisebbség legitim szervezetei ellen a sztálini totalitárius rendszer módszereit idézik, ami megengedhetetlen egy jogállamban. Az Európai Unió társult országában, mely számtalanszor deklarálta az európai uniós és NATO-integrációs szándékát, elfogadhatatlan, hogy ilyen esetek megtörténjenek, ezért kezdeményezzük az Európai Parlamentben, hogy tűzzék a decemberi plenáris ülés napirendjére ennek a példátlan jogsértésnek az ügyét.
