Franciaország azzal vádolta meg kedden Oroszországot, hogy hadgyakorlatokkal, kibertámadásokkal és hibrid kísérletekkel destabilizálni akarja az európai országokat.
Ezt megelőzően az orosz külügyminisztériumba kérették Franciaország moszkvai nagykövetét, Pierre Lévyt, és Párizs ismertetése szerint közölték vele, hogy nem Moszkva felelős az ellentét kiéleződéséért, a nyugati országok fenyegetik Oroszországot.
Moszkva Emmanuel Macron köztársasági elnök azon minapi kijelentése miatt kérette be a francia nagykövetet, hogy nem tartja kizártnak francia csapatok ukrajnai bevetését. Moszkva destruktívnak és felelőtlennek minősítette ezt a kijelentést.
A fenyegetések nem rettentik el Oroszországot háborús céljainak elérésétől, el fogja érni őket – áll az orosz külügyminisztérium közleményében.
Az ilyen kijelentések arról tanúskodnak, hogy van szándék fegyveres kontingensek Ukrajnába küldésére – jelentette ki Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője.
Az orosz hadgyakorlatokkal kapcsolatos francia bírálat azzal a hétfői bejelentéssel kapcsolatos, amely szerint Moszkva hadgyakorlatokat tervez a harcászati nukleáris erők részvételével.
Franciaország, Németország és más európai országok is kibertámadások és más destabilizációs kísérletek elkövetésével vádolják Oroszországot. A német kormány a minap azt vetette Oroszország szemére, hogy a kormány által támogatott hackerei 2023 elején behatoltak a német Szociáldemokrata Párt (SPD) tagjainak internetes levelezési rendszerébe.
Virágzó védelmi iparra van szükség Európában, a kontinensnek többet kell költenie a biztonságra az Európai Bizottság elnöke szerint. Ursula von der Leyen elmondta, hogy amennyiben a következő ciklusban újraválasztják, több nagyszabású védelmi projektet fog javasolni.
A következő öt évben fel kell turbózni a védelmi iparunkat, Európának többet kell költenie erre – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke kedden Katowicében, a 16. Európai Gazdasági Kongresszus megnyitóján. Von der Leyen és Donald Tusk lengyel kormányfő nyitóbeszédet mondtak a kedden megkezdődött háromnapos rendezvényen.
Virágzó európai védelmi ágazatra van szükségünk – emelte ki, hozzátéve: amennyiben a következő ciklusban újraválasztják EB-elnöknek, több nagyszabású védelmi projektet fog javasolni. Megerősítette többek között azt is, hogy létrehozná a védelmi biztos posztját, akinek feladatköréhez a legkorszerűbb európai védelmi ipar támogatása tartozna. Egyik első feladata az európai védelmi készültség állapotáról szóló fehér könyv bemutatása lenne – közölte.
A lengyel kormányfőhöz fordulva Ursula von der Leyen gratulált az erős vezetéshez és a folyamatban lévő (lengyelországi) változásokhoz. Kijelentette: ebből a sikerből sok tanulságot lehet levonni, egyebek mellett azt, hogy európai szinten is széles koalíciókat kell építeni. Nagyon fontos, hogy a centrum erősen összetartson, küzdjön a szélsőségekkel, és ne tegye lehetővé a polarizációt – fogalmazott az EB elnöke.
Tusk beszédében úgy ítélte meg: nem szükségszerű, hogy Ukrajna, tekintettel az erőviszonyok aránytalanságára, elveszítse a háborút Oroszország ellen. Ha Európa jobban felkészült volna az ilyen nehéz időkre, Oroszország talán nem merte volna megtámadni Ukrajnát – tette hozzá.
Aláhúzta: Európának a legközelebbi hónapokban, valamint az egész következő ötéves ciklusban fel kell készülnie egy olyan helyzetre, amelyben a világon semmilyen erő nem mer kezet emelni rá.
Az Európai Uniónak legalább 100 milliárd eurót kell szánnia védelemre.
A jól és bölcsen befektetett pénz hosszú időre, talán állandó jelleggel eltolja a háborút Európa határaitól – fogalmazott Tusk.
Az egyik biztonsági prioritásként Donald Tusk a szigorúan őrzött európai határt jelölte meg. Az európai biztonság másik előfeltételének a politikus a közös beruházásként létesítendő légvédelmi kupolát említette.
A lengyel kormányfő áprilisban jelentette be, hogy Lengyelország csatlakozni szeretne az európai közös légvédelmi kezdeményezéshez (European Sky Shield Initiative, ESSI).
Donald Trump amerikai exelnök a Time magazinnak adott interjújában felszólította az európai országokat, hogy növeljék az Ukrajnának nyújtott gazdasági és katonai segélyeket.Elmondása szerint Amerika jelenleg több forrást különít el Ukrajna támogatására, mint Európa.
„Nem adok pénzt, ha Európa nem kezdi egyensúlyba hozni a számlát. Ha Európa nem fog fizetni, mi miért tennénk?” – mondta az amerikai elnökjelölt.
Trump állítása szerint az orosz invázió sokkal jobban érintette Európát, mint az Egyesült Államokat.
„Egy óceán van közöttünk. Európa és Ukrajna között viszont nincs” – tette hozzá.
A Time ugyanakkor rámutatott, hogy az uniós országok az orosz-ukrán háború kezdete óta már több mint 100 milliárd dollár összegű támogatást nyújtottak Ukrajnának.
Európánk halandó, meg is halhat, és ez kizárólag a mi választásainkon múlik – mondta Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön a párizsi Sorbonne egyetemen a júniusi európai parlamenti választások előtti kampányát megnyitó beszédében.
Hozzátette: „óriási a veszélye annak, hogy meggyengülünk”.
„Ma a béke és a háború kérdése dől el a kontinensünkön, és az, hogy képesek vagyunk-e biztosítani a biztonságunkat, vagy sem” – mutatott rá az államfő. Véleménye szerint „a nagy átalakulások – a digitális átmeneté, a mesterséges intelligenciáé, a környezetvédelemé és a dekarbonizációé – most játszódnak le”.
„A liberális demokráciák és az értékeink elleni támadás – és ezt a tudásnak ezen a helyén mondom, amely az európai civilizáció alapköve –, a szabadsággal, az igazságossággal és a tudással való sajátos viszonyunk dől el most” – fogalmazott Emmanuel Macron mintegy ötszáz meghívott, köztük a többi 26 uniós tagállam nagykövetei, diákok, kutatók és a teljes francia kormány előtt.
Csaknem kétórás beszédében úgy vélte, hogy Európa „bekerített helyzetben” van a regionális nagyhatalmakkal szemben, és az európai „liberális demokrácia” értékeit „egyre inkább bírálják és vitatják”.
„Fennáll a veszélye annak, hogy Európa lemarad, és ezt már most kezdjük látni, minden erőfeszítésünk ellenére” – figyelmeztetett az államfő, aki egy „erős Európa” mellett érvelt, amely „tiszteletet parancsol”, „szavatolja biztonságát” és visszaszerzi „stratégiai autonómiáját”.
„Az erős Európa egyszerű: olyan Európa, amely tiszteletet parancsol és gondoskodik saját biztonságáról” – mutatott rá az államfő.
„Ez egy olyan Európa, amely elfogadja, hogy vannak határai, és megvédi azokat. Olyan Európa, amely látja a kockázatokat, amelyeknek ki van téve, és felkészül rájuk. Bizonyos értelemben ki kell lépnünk a stratégiai kisebbségi állapotból” – mondta Emmanuel Macron, aki „a védelem területén új paradigmát, egy hiteles európai védelem stratégiai koncepciójának” a kidolgozását javasolta a külső, mindenekelőtt Oroszország jelentette fenyegetéssel szemben.
„Az európai biztonságra ma nyilvánvalóan az ukrajnai háború jelenti a legnagyobb veszélyt” – jelentette ki a francia elnök, aki szerint az Európai Uniónak a NATO-n belül tovább kell erősítenie a védelmét. „Európának tudnia kell, hogyan védje meg szövetségeseivel együtt azt, ami számára fontos, amikor azok készek erre velünk együtt, vagy szükség esetén egyedül is” – fogalmazott.
„Amikor van egy olyan szomszédunk, amely agresszívvá vált, (…) amely ballisztikus képességekkel rendelkezik, amely az elmúlt években sokat újított (…), amely nukleáris fegyverekkel rendelkezik, és bizonyította képességeit, egyértelmű, hogy ki kell alakítanunk a magunk számára a hiteles európai védelem stratégiai koncepcióját”.
„Ezért az elkövetkező hónapokban fel fogom kérni partnereinket, hogy építsék ki ezt az európai védelmi kezdeményezést, amelynek mindenekelőtt stratégiai koncepciónak kell lennie” – mondta.
Emmanuel Macron szerint „az európai hadseregek közötti valódi stratégiai közelség megteremtéséről van szó”. „Az európai intervenciós kezdeményezés második szakaszának elindítását” is szorgalmazta, és javasolta „egy európai katonai akadémia létrehozását, amely a jövő európai katonai és polgári vezetőit képezné biztonsági és védelmi kérdésekben”.
A francia elnök egy gyorsreagálású erő létrehozását is szorgalmazta, amely már 2025-re „akár ötezer katonát is képes lenne gyorsan bevetni ellenséges környezetben, elsősorban a saját állampolgáraink segítségére sietve”.
Emmanuel Macron az „európai kiberbiztonsági és kibervédelmi képesség” kifejlesztését is szorgalmazta, támogatta „az európai preferenciát a katonai felszerelések beszerzésében” és egy „európai kölcsön” gondolatát a védelmi erőfeszítések finanszírozására.
A francia államfő arra is felszólította az Európai Uniót, hogy „szerezze vissza az ellenőrzést a határai felett”, és „vállalja is” ezt a politikát. Emellett olyan európai szintű „politikai struktúrát” javasolt, amely lehetővé tenné a közös döntéseket a bevándorlási kérdésekben, valamint a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben.
A közelmúltban elfogadott új európai migrációs és menekültügyi paktumot Emmanuel Macron „példátlan előrelépésnek” nevezte.
„Ez több együttműködést jelent majd a származási és tranzitországokkal, egyértelműbb feltételrendszert és könyörtelen küzdelmet az embercsempészek és emberkereskedők gazdasági modellje ellen” – mondta, elutasítva a „cinizmus geopolitikáját”, amelyet a menedékkérők unión kívüli országokba való visszaküldésének modellje jelent, ahogyan azt az Egyesült Királyság teszi Ruandával, amit a francia elnök „hatástalannak” tart.
Franciaországban a felméréseket a 2019-es EP-választásokhoz hasonlóan jelenleg is a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) vezeti az elnöki párt, a Reneszánsz előtt, de jóval nagyobb mértékben, mint öt évvel ezelőtt, amikor is Marine Le Pen pártja a szavazatok 23,3, míg Emmanuel Macron pártja a 22,4 százalékát szerezte meg.
Az Opinionway közvélemény-kutató intézet pénteken közzétett tanulmánya szerint ha most tartanák a választást, az RN 30 százalékos, a Reneszánsz listája pedig 19 százalékos támogatottságot kapna, a harmadik helyen álló, 12 százalékos támogatottságú szocialisták előtt.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
Oroszország Ukrajna elleni háborúja közeledik ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszatérés az Európát érintő következmények szempontjából, az Európai Uniónak egységesnek kell maradnia – figyelmeztetett hétfőn Denisz Smihal miniszterelnök az Euractiv című brüsszeli kiadványnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő a kérdésre, hogy hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet, kifejtette: „Túllépünk azon a ponton, ahonnan nincs visszatérés.” Szerinte „egyetlen ország sem marad érintetlen”, ha a háborúnak nem lesz igazságos kimenetele.
„Putyin számít az egységünk eróziójára – ezt meg kell hiúsítanunk, és egységesnek kell lennünk mindaddig, amíg meg nem nyerjük ezt a háborút” – mutatott rá Denisz Smihal, hangsúlyozva, hogy „meg kell menteni az EU egységét Ukrajnán belül és az EU tagállamaiban”.
A francia erők nagy intenzitású európai konfliktusra készülnek egy olyan ellenséggel szemben, amely tűzerő tekintetében felülmúlhatja őket. A hírt a Politico közölte.
Axel Denis ezredes elmondta, hogy az ukrajnai harcok teljes körű háborút hoztak vissza Európába és ezért Franciaország a lehető leghamarabb az éberség kultúrájára készül.
A sajtó azt írja, hogy a harci kiképzőközpontban a katonai kiképzés feltételei a lehető legközelebb állnak a valódi harcterekhez. A 120 négyzetkilométeres tábor egyedülálló Franciaországban. Területe nagyobb, mint Párizs, és ez az egyetlen hely, ahol a francia hadsereg különböző egységei, nevezetesen a gyalogság, páncélozott járművek, tüzérség és mérnökök, amelyek általában szétszórtan vannak az országban, közös gyakorlatokat folytathatnak.
Európa vagy megszabadul a félelmétől, hogy segítsen az ukrán hadseregnek, vagy a jövőben az európai katonákon lesz a sor, hogy az életüket áldozzák – figyelmeztetett csütörtökön Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Le Monde című francia lapnak írt cikkében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta: „Minden európai fővárosnak meg kell értenie ezt az egyszerű, de nehéz igazságot, amelyre úgy tűnik, már Párizsban is rájöttek: a szövetségeseink vagy levetkőzik a félelmet, a határozatlanságot és az úgynevezett akadályokat, és teljes támogatást nyújtanak az ukrán katonáknak a városokért és falvakért vívott csatáikhoz Ukrajnában, vagy egy napon az önök katonáira kerül a sor, hogy életüket adják a városokért és falvakért, először Közép-Európa országaiban, majd Európa többi részében.”
Mint Dmitro Kuleba rámutatott: „A győztes stratégia három ponton alapul: egység, egység és még több egység. Általános egység a társadalom, a katonai vezetők, a katonák, a katonai és politikai vezetők, valamint a szövetségesek között.”
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Európa vagy megszabadul a félelmétől, hogy segítsen az ukrán hadseregnek, vagy a jövőben az európai katonákon lesz a sor, hogy az életüket áldozzák – figyelmeztetett csütörtökön Dmitro Kuleba.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1709833200
[modified] => 1709830782
)
[title] => Kuleba: ha Európa nem szabadul meg a félelmétől, akkor a jövőben a katonái kerülnek sorra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=106011&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 106011
[uk] => 106018
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 106012
[image] => Array
(
[id] => 106012
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kuleba.jpg
[original_lng] => 34223
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kuleba-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kuleba-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kuleba.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kuleba.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kuleba.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kuleba.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kuleba.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1709828981:8
[_thumbnail_id] => 106012
[_edit_last] => 12
[views_count] => 648
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_32f67374feb7e705634884d59fa2cbc5] =>
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
A háború talán nincs a küszöbön az Európai Unióban, de fel kell készülni a kockázatokra, képesnek kell lenni megvédeni az európai érdekeket és értékeket a védelmi kapacitás megerősítése által – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Ursula von der Leyen az Európai Parlament plenáris ülésének az „Európai biztonság és védelem megerősítéséről” tartott vitáján kijelentette: sürgősen újjá kell építeni, meg kell erősíteni és modernizálni kell az eu-tagállamok fegyveres erőit.
Hangsúlyozta, hogy Európának törekednie kell a műveleti képességek következő generációjának fejlesztésére és gyártására. Biztosítania kell azt a kellő mennyiségű eszközt és technológiai fölényt, amelyre a jövőben szüksége lehet, és következő öt évben meg kell erősíteni az európai védelmi ipari kapacitást – jelentette ki.
Az amerikai pénzügyminiszter ezen felül az eddigi legerősebb nyilvános támogatását fogalmazta meg azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy mintegy 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz központi banki eszközt szabadítsanak fel, és azt Ukrajna hosszú távú újjáépítésére fordítsák.
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Volodimir Zelenszkij elnök úgy véli, jelenleg egyetlen európai állam sem áll készen az Oroszország elleni háborúra, mivel lakossága az elmúlt években nem lett felkészítve egy ilyen lehetőségre – közölte szombaton az Ukrajinszka Pravda hírportál az államfő müncheni biztonságpolitikai konferencián mondott beszédére hivatkozva.
A tudósítás szerint Zelenszkij a Franciaország és Németország vezetőivel folytatott megbeszéléseiről szólva elmondta: „Nagyon világosan és nagyon őszintén elmondtam nekik: ha emlékeznek arra, ami 2014-ben Ukrajnában történt, népünk nem állt készen a háborúra, a Krím és Donbász egy részének gyors elfoglalására. Aztán közel nyolc éven keresztül az emberek elkezdtek felkészülni az ilyen agresszióra.”
„És hiszem – ha Isten is úgy akarja, nem lesznek újabb támadások a Nyugat ellen Oroszországból –, hogy ma egyetlen ország sincs Európában, amely készen állna az invázióra. Nem azért, mert erősebbek vagy jobbak vagyunk – mindannyian egyformák vagyunk. És mert nekünk ennyi évünk volt” – magyarázta az elnök.
Az államfő kitért arra, hogy az európai országok lakossága sem pszichológiailag, sem a tömegtájékoztatásban nem volt felkészülve a konfliktus lehetőségére. „Megértem, miért: senki sem akarja” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij, megjegyezve, hogy az elmúlt hetekben számos európai NATO-ország már figyelmeztetett a közeljövőben bekövetkező orosz agresszió veszélyére.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Volodimir Zelenszkij elnök úgy véli, jelenleg egyetlen európai állam sem áll készen az Oroszország elleni háborúra, mivel lakossága az elmúlt években nem lett felkészítve egy ilyen lehetőségre.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1708202820
[modified] => 1708196030
)
[title] => Zelenszkij: Európa nem áll készen a háborúra Oroszországgal
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=104031&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 104031
[uk] => 104044
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 104032
[image] => Array
(
[id] => 104032
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biztonsagpolitikai-konferencia.png
[original_lng] => 380800
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biztonsagpolitikai-konferencia-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biztonsagpolitikai-konferencia-300x168.png
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biztonsagpolitikai-konferencia.png
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biztonsagpolitikai-konferencia.png
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biztonsagpolitikai-konferencia.png
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biztonsagpolitikai-konferencia.png
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biztonsagpolitikai-konferencia.png
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1708198164:2
[_thumbnail_id] => 104032
[_edit_last] => 12
[views_count] => 573
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_492ea9a31b2e7461158d09d2b80bee1b] =>
[_oembed_time_492ea9a31b2e7461158d09d2b80bee1b] => 1708260430
[_oembed_8bd3a90e121e0d35f4c206f339538dc5] =>
Zelenskyy will arrive today on an official visit to Turkey
The presidential office said that Zelenskyy is scheduled to meet Erdogan to discuss the peace formula, the organization of the Peace Summit, the safety of navigation in the Black Sea, global food stability and the… pic.twitter.com/rcmP31YCw6
Az Európai Unió országainak továbbra is minden segítséget meg kell adniuk az orosz invázió ellen védekező Ukrajnának – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerdán Prágában sajtótájékoztatón.
„Ukrajna biztonsága egyben Európa biztonságát is jelenti. Ezt nem szabad elfelejtenünk” – hangsúlyozta az európai uniós politikus újságírók előtt.
Roberta Metsola nagyra értékelte, hogy Csehország a kezdetektől fogva kiállt Ukrajna mellett, és több százezer ukrán menekültnek adott menedéket.
„Ukrajna támogatása továbbra is a cseh külpolitika egyik legfontosabb feladata” – szögezte le Petr Fiala cseh miniszterelnök a sajtótájékoztatón.
Roberta Metsola azt követően találkozott a sajtóval, hogy a nap folyamán tárgyalásokat folytatott a cseh parlament két házának elnökeivel, valamint a cseh kormányfővel. Hivatalos programjában este a prágai egyetemek hallgatóival folytatandó beszélgetés szerepelt.
Az utóbbin hetekben Európában lezajló gazdatüntetésekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva Roberta Metsola hangsúlyozta, hogy párbeszédet kell folytatni az emberekkel és reagálni kell a problémákra, a frusztrációra. „Meg kell hallgatni az embereket, azután pedig tárgyalni kell a felmerülő problémákról” – szögezte le.
Roberta Metsola prágai látogatása alkalmával felhívta a cseh politikusok figyelmét a júniusi európai parlamenti választások fontosságára. Európa jövőjéről van szó – mutatott rá a sajtóértekezleten.
A vezető cseh politikusok egyaránt azt hangoztatták, hogy fontosnak tartják az európai parlamenti választásokat és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a választási részvétel magasabb legyen, mint öt éve. Akkor a csehországi EP-választásokon az arra jogosultak 28,75 százaléka vett részt. Csehországban a hagyományokhoz híven az EP-választás is kétnapos lesz, június 7-én és 8-án tartják. A csehek 21 európai parlamenti képviselőt választanak meg.
