A közelmúltban Angela Merkel, német kancellár a további fejlődés érdekében az ENSZ-reformjának szükségességét szorgalmazta. Ezt a szervezet megalakulásának 75. évfordulója alkalmából megrendezett ENSZ Közgyűlésen nyilatkozta. A Közgyűlésen az előadások videó formátumban zajlottak a koronavírus-járvány okán bevezetett korlátozások miatt.
Mint ismeretes, ma minden, az ENSZ-reformjára vonatkozó projekt különféle lehetőségeket ajánl fel a testület összetételének bővítésére, amit néha az ENSZ „igazgatótanácsának” neveznek, tekintettel a tagság kiváltságaira és a döntések végrehajtó hatalmára.
Például az afrikai országok már régóta javasolják a Biztonsági Tanács 26 mandátumra történő kibővítését: hat új teljes jogú állandó tag, köztük két afrikai állam felvételét ajánlják. Dél-Afrika, Nigéria és Egyiptom is ezekért a pozíciókért verseng. Szakértők szerint azonban ez a lehetőség irreális. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az afrikai államoknak 53 szavazatuk van, és ha nem akarnak támogatni bizonyos projekteket, akkor azok kudarcra vannak ítélve.
Egy másik csoport – számos gazdaságilag nagy hatalmú állam, őket „négyes csoportnak” nevezik – Németország, Brazília, India és Japán. Ők a saját, a Biztonsági Tanács reformjával kapcsolatos projektjük érdekében lobbiznak. Ez a projekt is tartalmazza az ENSZ Biztonsági Tanácsának 25-re, 6 új taggal történő kibővítését, ám vétójog nélkül. Ezek az országok az ajánlják, hogy a kérdések megvitatása után a Közgyűlés azonnal szavazzon.
Ebben a helyzetben a szkeptikusok úgy vélik, hogy a „négyes csoport” nem valószínű, hogy a saját oldalára állítja az ENSZ Alapokmánya által előírt többséget a Közgyűlésben. Szükségük van a szavazatok kétharmadára, vagyis a több mint 190-ből csaknem 130 országnak kell a Biztonsági Tanács reformja mellett szavaznia.
Amint azt Németország ENSZ-képviselője, Günter Pleuger megjegyezte, „minden államnak megvannak a maga elképzelései a reformról és a végrehajtásához szükséges intézkedésekről”. Egyben hozzátette, hogy az öt vétójoggal rendelkező ország közül három támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai számának növelését. Pleuger szerint Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország pozitívan viszonyul egy ilyen reformhoz. A kulisszák mögött a diplomaták már tárgyalnak a támogatás megszerzése érdekében. Washington pedig Japánt szeretné látni a megújított ENSZ Biztonsági Tanácsban, de Kína határozottan ellenzi.
Németország törekvéseit arra, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjává váljon, az Egyesült Államok hűvösen fogadja, mivel nem felejtheti el az iraki háborúval szembeni határozott ellenzéki álláspontját. Még George W. Bush elnök jelentette ki: „Nem ellenezzük egyetlen ország vágyát sem, hogy csatlakozzon a Biztonsági Tanácshoz. Egyetértünk abban, hogy meg kell reformálni az ENSZ Biztonsági Tanácsát. De az ENSZ-nek szélesebb körű reformokra is szüksége van, az irányítás reformjára, Emberi Jogok Bizottságának reformjaira… És ennek a (tágabb) reformnak része az ENSZ Biztonsági Tanácsa.”
Egy másik csoport, köztük Olaszország, Pakisztán és Mexikó, szintén a Biztonsági Tanács 25 tagúvá bővítésének projektjét szorgalmazza, viszont az állandó tagság teljes megszüntetésével. Ebben a helyzetben Pakisztán–India, Mexikó–Brazília, Olaszország pedig Németország nemzetközi pozíciójának megerősödését nem akarja.
