A csatatérállamokban is kezdi átvenni a vezetést a republikánusok jelöltje, az újraválasztásra készülő Donald Trump – állítja a Breitbart. Egy friss felmérés szerint Trump többséget szerezhet Michiganben a novemberi elnökválasztáson.
Vezeti a közvélemény-kutatásokat és megszerezné az elektori szavazatokat Michigan államban Donald Trump egy friss közvélemény-kutatás adatai szerint. A vezető jobboldali amerikai újság szerint a michigani válaszadók 47 százaléka szavazna a republikánusok újraválasztásra készülő elnökére, miközben csupán 44 százalék támogatná Joe Biden jelenlegi demokrata párti elnököt, 9 százalék pedig bizonytalan.
A kutatást végző cég elnök-vezérigazgatója, Steve Mitchell szerint a felmérés eredményét nagymértékben magyarázza a tény, hogy Biden nem képes mozgósítani sem a feketéket, sem a fiatalokat. Erre lehet következtetni az adatok nemek és korosztály szerint bontása alapján is, Trump ugyanis elsősorban a 18 és 44 év közötti férfiak körében népszerű.
„A nagy kérdés mind a demokraták, mind a republikánusok számára az, hogy a választások közeledtével a fekete és a fiatalabb szavazók, továbbra is a Republikánus Párttal szimpatizálnak-e” – mondta Mitchell.
„Még ha nem is teszik, a republikánusoknak kedvező, hatalmas, 10 százalékos különbség is elég lehet ahhoz, hogy Trump novemberben megnyerje a választást” – tette hozzá a szakértő.
Michigan állam kiemelt jelentőséggel bír a novemberi elnökválasztás vonatkozásában, mivel úgynevezett billegőállamnak vagy csatatérállamnak minősül, ahol megközelítőleg azonos a két jelölt támogatottsága, ezért a leadott szavazatok közötti kisebb különbség is eldöntheti a választást.
Washingtonban, egyre többen reménykednek abban, hogy talán mégsem Joe Bidennel kell nekivágni a novemberi amerikai elnökválasztásnak.
Az unió helyzetéről mondott beszéde ugyan fellelkesítette a demokratákat, mert igazán energikus, heves és támadó szellemű volt, a hívei szerint bizonyította, hogy nincsen semmi baj az elnök korával és szellemi állapotával.
Az amerikaiakat azonban nem győzte meg, semmit nem javított a megítélésén. A RealClear Polling (RCP) felméréseket átlagoló adata szerint a beszéd előtt, március 7-én 39,2 százalék volt elégedett Biden teljesítményével, nyolc nappal később 39,8 százalék, és hasonló eredményt mutat a többi közvélemény-kutatás is.
Nem javultak a választási esélyei sem, Donald Trump országos szinten 1,8 százalékponttal vezetett, az előnye március 15-re 2,4 százalékpontra nőtt.
Nem akarnak Biden–Trump-versenyt
Az amerikaiak többsége eleve nem akarta a 2020-as elnökválasztás megismétlését, és a demokrata választók 48 százaléka még februárban is úgy nyilatkozott a Rasmussen Reports felmérése szerint, hogy jobb lenne másik jelöltet találni Biden helyett. Ráadásul 47 százalékuk szerint „valószínűleg”, 22 százalékuk szerint „nagy valószínűséggel” le is cserélik őt a novemberi választás előtt.
Ha ez lenne a helyzet, akkor a válaszadók legalább 20 százaléka a volt first ladyt, Michelle Obamát látná a legszívesebben helyette, 15 százalék Kamala Harris alelnököt, 12 százalék Hillary Clintont és 11 százalék Gavin Newsom kaliforniai kormányzót. Obama nem óhajt versenybe szállni, ahogyan Clinton sem, Newsom pedig már a következő, 2028-as választásra készül.
Hogyan lehet lecserélni Bident?
Szakértők és a pártszabályok szerint nem egyszerű a választási ciklusnak ebben a szakaszában lecserélni a Bident, miután Trumppal együtt ő is megszerezte az elegendő számú delegáltat az elnökjelöltséghez.
Biden ugyan elméletileg bármikor visszaléphet vagy egészségi okokból alkalmatlannak minősülhet a választáson való részvételre, ám a helyzet attól függően változik, hogy a ciklus melyik szakaszában történik ez meg – emlékeztetett az ABC News. A párt szavazói már nem igazán határozhatnak a pótlásáról, mivel az előválasztások jelentős részét már megrendezték.
A döntés ezek után az augusztus 19–22. között Chicagóban megrendezendő demokrata konvenció résztvevőinek vagy a demokrata párt 46 millió tagját képviselő vezető testületnek, a Demokrata Nemzeti Bizottságnak (DNC) a kezében van.
„Minden attól függ, hogy mikor történik meg a tragédia” – nyilatkozta a portálnak Elaine Kamarck, a Brookings Institution főmunkatársa, a DNC tagja. Ha például Biden meghalna június közepén, amikor már lezárult az előválasztás, akkor csak a konvenció delegáltjai dönthetnek – magyarázta. „Ha holnap hal meg, akkor maradnak még előválasztások, ahol jelentkezhetnek új jelöltek, akikre lehet szavazni. Az időzítés a kérdés” – tette hozzá.
Kamala Harris nem automatikus csere
Bár Kamala Harris venné át az elnöki posztot, ha Bidennel bármi történne, nem örökölné meg automatikusan a helyét a 2024-es versenyben, sem pedig a konvenciós delegáltjait. Az alelnöknek a többi jelöltaspiránshoz hasonlóan saját kampányt kellene indítania.
Bidennek nincsen komoly kihívója, miután Robert F. Kennedy Jr., az egykori elnök, John F. Kennedy unokaöccse függetlenként indul inkább. A kiesése így azt jelentené, hogy valószínűleg akár több prominens demokrata politikus is beszállna a versenybe. Hatalmas akadállyal szembesülnének azonban: nem lennének képesek elegendő delegátust szerezni, mivel nem szerepeltek a szavazócédulákon az eddigi előválasztásokon.
Ha nem változtatnak a pártszabályokon, akkor ebben az esetben Biden delegáltjai el nem kötelezettként vennének részt a konvención. Ahhoz, hogy új jelölt versenybe szálljon értük, első körben meg kell szereznie a 3936 delegáltból legalább háromszáznak az aláírását, aztán a többség szavazatát.
Végső esetben a pártvezetők döntenek
Ha Biden a konvenció után száll vagy esik ki a versenyből, miután minden valószínűség szerint megszerezte a párt hivatalos elnökjelöltségét, akkor a DNC dönt arról, hogy ki lépjen a helyébe.
Jaime Harrison, a bizottság elnöke egyeztetne a párt kongresszusi vezetőivel és a demokrata kormányzókkal, majd a DNC 483 tagja elé terjesztené a közös javaslatot, akik szavaznának arról, hogy ki legyen az új jelölt. Semmi nem szabályozza, hogy kinek kell ennek a személynek lennie, vagyis nem előírás, hogy az alelnökjelölt vagy az legyen, aki a második legtöbb szavazatot kapta a konvención.
Kényszeríteni nem tudják Bident a visszalépésre
Pocsék támogatottsága ellenére nincsen semmi jel arra, hogy a demokrata párt egyáltalán játszadozna a gondolattal, hogy lecseréli Bident – emlékeztetett az NBC News. Hiába is tennék, mert hiányzik a mechanizmus arra, hogy a konvenció előtt eltávolítsák, arra pedig végképp nincs mód, hogy valaki mást válasszanak helyette.
Minél közelebb kerülünk a novemberhez, annál több alkotmányos, jogi és gyakorlati kérdést vetne fel egy esetleges csere. A szavazólapokat például jóval a választás előtt ki kell nyomtatni, és elképzelhető, hogy már nem lenne idő a pótlásukra. Így nagy valószínűséggel két rossz közül választhatnak novemberben az amerikai szavazók.
Donald Trump és Joe Biden között dől el, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Kedden négy államban, Georgiában, Washingtonban, Mississippiben és Hawaiin folytatódott a republikánus párt előválasztása.
Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnök és elődje, Donald Trump is elegendő delegálti szavazatra tett szert az előválasztások során, hogy megszerezzék pártjuk elnökjelöltségét – jelentette a helyi média.
Biden keddre 1968 pártdelegált támogatását szerezte meg, így biztosította helyét a Demokrata Párt elnökjelöltjeként – közölte összesítését a CNN és az NBC amerikai hírcsatorna. A 81 éves Bidennek nem volt kihívója a pártban, így biztos volt, hogy ő lesz a demokrata párti jelölt. Hivatalosan az Illinois állambeli Chicagóban választják majd meg elnökjelöltnek augusztusban.
Trump is keddre szerezte meg a Republikánus Párt elnökjelöltségéhez szükséges delegált támogatását, 1215 támogatóval. A 77 éves Trump maradt az egyetlen republikánus jelölt, miután minden kihívója visszalépett. A Republikánus Párt hivatalos jelöltállító konvenciója júliusban lesz a Wisconsin állambeli Milwaukeeban.
Kiszáll az elnökválasztási kampányból Nikki Haley republikánus jelölt – jelentette be a politikus magyar idő szerint szerda délután.
„Eljött az idő, hogy felfüggesszem a kampányomat. Azt mondtam, azt akarom, hogy az amerikaiak hallassák a hangjukat. Ezt meg is tettem. Nem bántam meg” – fogalmazott szerdán Dél-Karolinában Donald Trump egyetlen, mindeddig versenyben maradt pártbeli riválisa.
„Bár ettől kezdve nem leszek nem leszek többé jelölt, nem fogom abbahagyni, hogy hallassam a hangomat azokért a dolgokért, amelyekben hiszek” – tette hozzá.
Korábban írtuk: Donald Trump riválisa a Republikánus Párton belül, Nikki Haley dél-karolinai kormányzó az úgynevezett szuperkedden történt előválasztások után szerdán bejelenti, hogy kiszáll az elnökválasztási versenyből – írja a CNN.
Nem áll be Trump mellé
A BBC úgy tudja: Haley magyar idő szerint 16:00 óra körül jelenti be hivatalosan (valószínűleg Vermontban), hogy kiszáll az elnökválasztási kampányból. Nikki Haley közelgő bejelentésével
Donald Trump marad az egyetlen, aki még versenyben áll a republikánus jelöltségért.
Amerikai médiajelentések szerint Haley nem tervezi, hogy a visszalépését megerősítő reggeli beszédében (a beszéd helyi idő szerint délelőtt 10 órakor hangzik el) Trumpot támogatja. A CNN emlékeztet: az utóbbi időszakban Haley egyre élesebben támadta Donald Trumpot.
Mint ismert Donald Trump egy kivételével az összes államban megnyerte a republikánus előválasztást a szuperkedden tartott voksolásokon. Nikki Haley összességében is csak két államban tudott eddig győzni.
Szakértők már a szuperkeddi eredmények után egyöntetűen kijelentették, hogy eldőlt, Trump lesz Joe Biden elnök kihívója, és hogy Haley hamarosan bejelenti visszalépését.
Donald Trump és Joe Biden is győzött az előzetes eredmények szerint a szuperkeddnek nevezett előválasztási napon, amikor az Egyesült Államok mintegy 15 államában döntöttek az elnökjelöltekről a pártok regisztrált választói.
A republikánusoknál Donald Trump egyetlen kivétellel mindenütt győzelmet ért el az elnökjelöltségért Nikki Haleyvel folytatott versenyben. Joe Biden hivatalban lévő elnök szintén egyetlen helyen szenvedett vereséget a demokrata párti előválasztásokon.
A republikánus előválasztáson Trump a vártnál fölényesebben győzött a keleti parti Virginia államban, ahol az előrejelzések esélyt mutattak Nikki Haley volt dél-karolinai kormányzó győzelmére. A szavazatok csaknem teljes összegzése szerint Trump végül a szavazatok 63, Haley pedig a 34 százalékát kapta meg.
Colorado államban Trump több mint 60 százalékos támogatottságot ért el Haleyvel szemben, aki a szavazatok mintegy harmadát szerezte meg. Colorado államban hétfőig nem volt biztos, hogy a Trumpra leadott voksokat figyelembe lehet-e venni, ugyanis az állam legfelsőbb bírósága kizárta a volt elnököt az indulásból, és ezt a döntést a szövetségi legfelsőbb bíróság semmisítette meg.
Az ország nyugati részén fekvő Kalifornia, Alaszka és Utah államban tartott legtovább a szavazás, ezért az eredmények ezekről a helyekről később érkeznek.
A többi államban, ahol szuperkeddi előválasztást tartottak, Donald Trump fölényes győzelmet ért el, így Alabama, Texas, Minnesota, Tennessee, Oklahoma, Észak-Karolina, Massachusetts és Maine államban.
Az egyetlen győzelmet az északkeleti Vermont államban érte el Nikki Haley, aki itt a voksok 50 százalékát kapta meg, szemben a Donald Trumpra leadott 46 százaléknyi szavazattal.
Trump a floridai választási eredményváró eseményen köszönetet mondott a támogatásért, és nagyszerű napnak nevezte a választás napját. Beszédében az ország előtt álló legfontosabb megoldandó feladatnak nevezte a határőrizeti válság megoldását és a határok lezárását az illegális bevándorlók előtt. Emellett azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a világ biztonságának megteremtése érdekében fellépnie a Közel-Keleten, amit véleménye szerint Joe Biden elnöksége idején nem történik meg.
Haley a szuperkeddi választási nap után előzetesen nem jelezte, hogy nyilvános beszédben értékeli az eredményeket, de a várakozások szerint hamarosan bejelentheti, hogy kiszáll az elnökjelöltségért zajló versenyből.
A keddi előválasztások eredményeként az előzetes összesítések szerint Donald Trump elnökjelölti delegáltjainak száma meghaladja az ezret. A végleges összegzést szerdán adják ki.
Az elnökjelöltség elnyeréséhez 1215 delegálti szavazatra van szükség, ez jelent ugyanis abszolút többséget a Republikánus Párt országos elnökjelölő konvencióján, amit július közepén rendeznek.
A demokrata előválasztáson Joe Biden is minden államban győzött, előzetes közlések szerint ugyanakkor alulmaradt kihívójával szemben az Egyesült Államokhoz tartozó csendes-óceáni szigeten, Amerikai Szamoán tartott jelölőgyűlésen. Ez volt a hivatalban lévő elnök első veresége a 2024-es előválasztások során.
A szokásjog alapján, amikor a hivatalban lévő elnök elindul az újraválasztásért, akkor vele szemben nem száll versenybe pártján belül esélyes jelölt. Ez így történt idén is, hiszen Joe Biden kihívója egy országosan kevéssé ismert kongresszusi képviselő, Dean Phillips és egy kaliforniai írónő, Marianne Williamson.
Figyelmeztetés ugyanakkor a hivatalban lévő elnök számára, hogy a demokrata választók között megjelent egy úgynevezett „el nem kötelezett” (noncommitted/uncommitted/no preference) szavazói csoport, amely egyetlen indulót sem támogat. Ez a csoport több államban is a demokrata választók több mint 10 százalékát tesz ki, de Minnesota államban az előválasztáson megjelent demokraták ötödét jelentette.
Joe Biden az előválasztási eredményeket kedden este nem értékelte nyilvános beszédben, közleményt adott ki, amely szerint Donald Trump újbóli elnökké választása a „káoszhoz, megosztottsághoz és sötétséghez” való visszatérést jelentené.
Az amerikai előválasztási verseny március 12-én, kedden folytatódik Georgia államban, illetve március 8-án, pénteken az Egyesült Államokhoz tartozó Amerikai Szamoán élő republikánus szavazók jelölőgyűlésen választják ki, hogy kit akarnak elnökjelöltnek a novemberi választásokon.
A szuperkedd előtti közvéleménykutatások Donald Trump behozhatatlan előnyét mutatják a republikánus pártban.
Donald Trump hétfőn megnyerte az észak-dakotai republikánus elnökválasztási előválasztást, ezzel tovább gyarapította győzelmi sorozatát a szuperdkedd előtt.
A volt elnök végzett az élen a 12 választási helyszínen lebonyolított szavazáson, megelőzve Nikki Haley volt ENSZ-nagykövetet.
Az eredménnyel Trump ismét győzelmi pályára állt, amely vasárnap rövid időre megszakadt, amikor Haley a kampány első győzelmét aratta a Washington DC előválasztáson.
Az észak-dakotai szabályok szerint a jelöltek akkor nyerhetnek delegáltakat, ha a szavazatok legalább 20 százalékát megszerzik. Az a jelölt azonban, aki a szavazatok legalább 60%-át megszerzi, megkapja az állam mind a 29 küldöttjét.
Négy jelölt szerepelt a szavazólapon, köztük Trump és Nikki Haley.
A többi, kevés figyelmet kapott jelölt David Stuckenberg floridai üzletember és Ryan Binkley texasi üzletember és lelkész volt, aki nemrég fejezte be a kampányát.
Trump és a demokrata Joe Biden, jelenlegi elnök uralja a saját versenyét, és jó úton haladnak afelé, hogy még ebben a hónapban megnyerjék jelöltségüket.
A legfőbb igazságszolgáltatási szerv a szabadságjogok körébe sorolta a választási részvételt, a konzervatív és liberális bírók teljes egyetértésében.
Vasárnap a bírói testület közölte, hogy legalább egy előzetes véleményt nyilvánosságra hoz hétfőn, ami rendkívül szokatlan. A 2/3-os republikánus többségű testület az utolsó pillanatig húzta a perdöntő állásfoglalást Trump indulási jogáról, mégpedig azért, hogy a volt elnök zavartalanul arathassa le a holnapi Szuperkedd maradék babérjait, ahol a párt belső szavazatainak egyharmada eldől.
Annak ellenére, hogy Trump ellenfele, Nikki Haley volt ENSZ- nagykövet vasárnap megnyerte a Washington D.C.-i előválasztást, esélyei csak számtaniak maradnak, ha Trump diadalt arat a Szuperkedden. A bíróság ezt – vélhetően – nem akarta befolyásolni.
Miről van szó egyáltalán? A vita akörül forog, hogy betölthet-e állami hivatalt olyan személy, aki korábban esküt tett az Alkotmányra, de mégis alkotmányellenes lázadás, összeesküvés vagy más bűncselekmény részese lett. Elvileg nem tölthet be.
Ezt a korlátot az 1868-ban kihirdetett 14. alkotmánymódosítás tartalmazza, és a Trump-ellenenes nézetek szerint pontosan ráillik a volt elnökre. (Capitolium elleni támadás, a választási eredmények befolyásolási kísérlete, bizalmas iratok jogtalan birtoklása és egyebek.) Ez az okfejtést több mérsékelt republikánus is elfogadja.
Decemberben Colorado Legfelsőbb Bírósága volt az első, amely elfogadta az érvelést, hogy Trumpot törölni kell az állam 2024-es elnökválasztási előválasztásáról, de persze csak Coloradóban, nem az egész Egyesült Államokban. Ha ez megtörténne, akkor Joe Biden 10 elektori szavazatot söpörhetne be küzdelem, kampány és költségek nélkül.
Később más államokban is születtek ilyen beadványok (Vermont, Maine, Utah, Massachussetts, Illinois), de ezeken a helyeken jegelik a diszkvalifikációs javaslatokat, nyilván a Legfelsőbb Bíróság döntésére várva.
Eddig egyetlen esetben történt meg, hogy eltávolítottak hivatalából egy olyan személyt, aki részt vett a Capitolium elleni támadásban. Ez Új-Mexikóban történt, ahol egy Couy Griffin nevű helyi választási biztost menesztettek a 14. módosítás alapján.
A Nagy Kérdés: automatikusan működik a kizárás, vagy valakinek ki kell mondania? Még konzervatív jogtudósok is állítják, hogy a kizárási szakasz „önvégrehajtó” és azonnali eltiltásként működik, anélkül, hogy a Kongresszustól további intézkedésre lenne szükség. Még a Legfelsőbb Bíróság konzervatív többsége is fogékony lehet erre az érvelésre, mondta Jeffrey Sonnenfeld, a Yale School dékánja, annak ellenére, hogy a 9 főbíróból hárman Donald Trumptól vehették át életre szóló megbízatásukat.
Más komoly érvelések szerint ellenben nem lehet valakire csak úgy rámondani, hogy lázadó vagy összeesküvő volt, amíg egy bíróság jogerősen ki nem mondja. Az ártatlanság vélelmének elve szerint jelenleg Donald Trump nem bűnös az ellene felhozott vádpontokban, ezért kizárása a versenyből alkotmányellenes lenne.
„Sporthasonlattal élve, a doppingvizsgálat a verseny után történik, nem pedig előtte”–érvel Scott Gessler, Trump egyik ügyvédje. Majd ha lesz olyan törvény, ami nem engedi indulni a vád alatt álló személyeket, akkor igen, de egyelőre nincs ilyen korlát.
Chris Ager, a New Hampshire-i republikánusok elnöke nem tartja magát Trump-hívőnek, de azt mondja, hogy a volt elnök kizárása a választásból egy szovjet stílusú banánköztársasági döntés lenne, ami megakadályozná a polgárokat abban, hogy arra szavazhassanak, akire szavazni akarnak. (Ez annyiban sántít, hogy eddig sem szavazhattak feltétlenül arra, akire szívesen adták volna a voksukat.)
Még Brad Raffensperger, a Trump szerint „áruló” georgiai republikánus államtitkár is elutasítana egy ilyen döntést, mert az nagyon rossz üzenet lenne a jövőre nézve, ha valakit ki akarnak pöckölni a versenyből. (Raffensperger volt az, akit 2022 januárjában Trump arra utasított, hogy ‘keressen neki’ plusz szavazatokat Georgiában, de az államtitkár ezt elutasította, és a rögzített felvételt átadta a vádhatóságnak.)
Megtörténhet, hogy Trump elnök lehet akkor is, ha a választás után elítélik Egyáltalán nem zárható ki a lehetőségek közül, sőt nagyon is valószínű, hogy a perek elhúzódása miatt a súlyosabb vádpontok egyikében a bíróság november 5. után hoz elmarasztaló határozatot, akár 1-2 évvel később is.
Ekkor az a hajmeresztő helyzet állna elő, hogy az ősszel szintén újraválasztott Kongresszusnak kellene vádeljárást (impeachment) lefolytatnia az új elnök ellen, és ha az sikeres, akkor az alelnök lép a helyére. Mindehhez 2/3-os többség szükséges.
Ha az eljárás eredménytelen, akkor az elnök hivatalban marad, vagyis kvázi kegyelemben részesül a törvényhozástól. Egy ilyen végzetesen kiélezett helyzetben minden azon múlna, hogy milyen az új törvényhozás összetétele, amit jelenleg megjósolni sem lehet.
A tisztánlátást nagyban nehezíti az is, hogy a fentebb említett esetekre soha nem került sor az Egyesült Államok történetében.
Az amerikai elnökválasztási kampány szempontjából az egyik legfontosabb időpont az úgynevezett szuper kedd, az idén március 5-e, amikor egyszerre 16 államban és egy területen – Amerikai Szamoán – tartják a demokraták és/vagy a republikánusok az előválasztást. Az idén azonban gyakorlatilag nincsen tétje a szuper keddnek, mert nyilvánvaló, hogy ismét Donald Trump és Joe Biden lesz majd a két párt elnökjelöltje – hacsak valami egészen váratlan dolog nem jön közbe.
A 16 államból hatban nyitott előválasztást tartanak; ez azt jelenti, hogy Alabamában, Arkansasban, Minnesotában, Texasban, Vermontban és Virginiában a párthovatartozástól minden regisztrált szavazó voksolhat vagy a demokrata vagy a republikánus jelölt-aspiránsokra. A többi helyen nincs meg ez a lehetőség, ott zárt vagy részben zárt szavazást tartanak.
Nikki Haley is tudja, hogy nincs esélye
Úgy tűnik, hogy Trump egyetlen még versenyben maradt ellenfele, Nikki Haley volt dél-karolinai kormányzó, egykori ENSZ-nagykövet is tudja, hogy nem maradt esélye. Legalábbis erre utal, hogy a michigani előválasztás után a CNN-nek adott interjúban elismerte: „nagyon lehetséges”, hogy a republikánus párt eltolódott a nézeteitől, és már csak Donald Trumpról szól.
Ennek ellenére nem adja fel a szuper kedd előtt. „Azt mondom a republikánus pártcsaládomnak, hogy meglékelt hajó vagyunk, és vagy elsüllyedünk a hajóval együtt, és végignézzük, ahogy az ország baloldali szocialistává válik, vagy rájövünk, hogy be kell szállnunk a mentőcsónakba, és új irányba indulni” – jelentette ki.
Haley abba kapaszkodik, hogy a felmérések szerint az amerikaiak többsége nem akarja a 2020-as választás megismétlését, sem Bident, sem Trumpot.
Azt csinálom, amit a hitem szerint az amerikaiak 70 százaléka akarja, hogy csináljam – mondta, és emlékeztetett rá, hogy mindkét esélyes jelölt-aspiránsnak megvannak a gyengeségei.
Michigan figyelmeztető jeleket küldött
Ezek a gyengeségek világosan megmutatkoztak Michigan államban, ahol február 27-én rendezték az előválasztást, és amelyet Biden és Trump is fölényesen a szavazatok 80, illetve 68 százalékának a megszerzésével nyert meg.
Ami Trumpot illeti, számára intő jel, hogy Haley ott is, akárcsak New Hampshire-ben és Dél-Karolinában, sikeresen megszerezte a voksok jelentős hányadát, igaz, csak 26,6 százalékot a korábbi negyven körüli helyett. Az viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a párt szavazóinak egy jelentős része nem Trumpot támogatja, még egy olyan államban sem, amelyet éppen csak megnyert 2016-ban és 150 ezer szavazattal elveszített négy évvel később.
A támogatottsága pedig tovább csökkenhet, ha elítélik a 91 vádpont közül bármelyikben, amire van némi esély a novemberi elnökválasztás előtt – bár a szuper kedd előtt nyilvánvalóan semmiképp. Európa és a világ mindenesetre már készül az újraválasztására és pánikba esett.
Biden is aggódhat
Joe Biden számára azt okozhat fejfájást, hogy a jelentős muszlim-arab kisebbséggel rendelkező Michiganben az előválasztáson szavazók 13,2 százaléka, több mint százezer demokrata el nem kötelezettként voksolt, tiltakozásképpen az elnök közel-keleti politikája, Izrael támogatása miatt a Hamásszal szemben. Ez a szám a tízszerese annak, amivel amivel Trump 2016-ban vitte az államot.
Az eredmény egyértelmű üzenet a muszlim- és arab-amerikaiak, a fiatalok és progresszívek részéről: vagy változtat a politikáján, vagy elveszítheti a demokrata szavazóbázisnak egy olyan részét, amelyre elengedhetetlen szüksége van a győzelemhez novemberben.
Ez persze inkább csak elméleti figyelmeztetés, legalábbis abban a tekintetben, hogy az érintettek ugyan most kifejezhetik protest-szavazattal a frusztrációjukat, de nagy kérdés, hogyan döntenek majd akkor, ha eljön a választás napja és a két rossz között kell dönteniük.
Az arab-amerikaiak aligha voksolnak majd arra a Trumpra, aki beutazási tilalmat vezetett be hét muszlim állam ellen, és akinek ígérete szerint az egyik prioritása a migránsok kitoloncolása lesz. Ha pedig otthon maradnak, akkor is annak az embernek a megválasztásához járulnak hozzá, akitől nem sok jót remélhetnek.
Mások is bevethetik ugyanezt a fegyvert
A CNN szerint talán a legnagyobb kérdés az, hogy a michigani „ el nem kötelezett” mozgalomnak lesznek-e követői, és ha igen, akkor a szavazatok mekkora részét fogják elvinni a saját államuk előválasztásain.
A szintén jelentős muszlim lakossággal rendelkező középnyugati Minnesotában a progresszívek szintén kampányoltak a nem elkötelezett szavazatokért a szuper kedd előtt, azzal érvelve, hogy ez a legjobb alkalom arra, hogy megpróbáljanak üzenetet küldeni az elnöknek, aki egyébként garantáltan elnyeri a jelölést.
Szerdán már minden sokkal világos lesz
A szuper kedd után az eddiginél is egyértelműbb lesz a kép. A republikánusoknál az elnökjelölt-választó konvenció 2429 tagjából 874-nek a sorsa dől el, és legalább 1215 kell ahhoz, hogy valaki megszerezze a jelöltséget a júliusi ülésen.
Kedden szavaz a két legnépesebb szövetségi állam, Kalifornia és Texas is; előbbi 169, utóbbi 161 delegáltat küld a konvencióra, és a felmérések szerint Trump mindkét helyen az abszolút favorit. A volt elnök kampánystábja arra számít, hogy legalább 773 delegáltat szereznek kedden, és legkésőbb egy vagy két héttel később meglesz annyi, amennyi a jelöléshez szükséges, vagyis a versenynek matematikailag is vége lesz.
Bidennek ilyen problémája nincs, mivel neki nincsen komolyan vehető vetélytársa.
A volt elnök ügyvédei pénteken tettek záróindítványt a vád képviselőjének kirekesztésére, mert az ügyésznő „összeférhetetlen romantikus kapcsolatot” tartott fenn a Trump-elleni vizsgálatot végző különleges ügyésszel. A bíró döntése jelentős befolyással lehet az idei választási küzdelemre.
Fejtörést okoztaK a bírónak, aki időt kért az átgondolásra Scott McAfee bíró háromórás vita után jelezte, hogy a döntést a jövő két hétre halasztja, ami jelentős időnyerés Trump számára.
„A maI érvelések világossá tették számomra, hogy több jogi feladványt kell megoldanom, amit jelenleg nem tudok megtenni. Ezért időt szánok arra, hogy mérlegeljem az eset minden részletét” – mondta a bíró. Lefordítva ezt azt jelenti, hogy McAfee még nem látja, hogy a két ügyész privát kapcsolata befolyásolja-e a vád hitelességét.
Ellentmondásos állítások A románc két szereplője elismerte a személyes kapcsolatot, de tagadták, hogy annak bármilyen köze lett volna a Trump elleni vádakhoz, és hogy befolyásolták egymást a volt elnökkel szembeni nyomozásokban.
A védelem azt állítja, hogy Fani Willis és Nathan Wade eskü alatt hazudtak kapcsolatuk idővonaláról. Az ügyészek azt vallották, hogy a 2020-s után választások elején kezdtek randevúzni, Trump ügyvédei viszont állítják, hogy kapcsolatuk évekkel korábban kezdődött, még mielőtt Wade-et megbízták a Trump elleni vádemelés előkészítésével.
A két hírbe keveredett ügyész szerint a „privát viszonynak” semmilyen szerepe nem volt sem a volt elnök elleni nyomozásban, sem a vádemelésben.
Óriási jelentőségű döntés következhet Ha a bíró úgy dönt, hogy a jogi tisztánlátást zavarja az ügyészek románca, akkor
elhatározhatja a vád elutasítását, azaz ejtését. Ebben az esetben Trump megnyeri ezt a pert, de kérdéses, hogy lehet-e ellene új eljárást indítani. Erről eltérőek a jogi vélemények, mivel ilyen precedens még sosem volt.
A másik lehetőség az egyik vagy a másik, vagy mindkét ügyész kizárása, és esetleg egy új vádképviselő kijelölése. Utóbbi esetben Trump legalább egy év haladékot szerezhet.
A harmadik esetben a bíró engedélyezi a per folytatását, de megrója az ügyészséget, ami viszont nem festene jól az esküdtek szemében, és szintén Trump javát szolgálná.
A negyedik kimenetel az lehet, hogy kommentár nélkül engedélyezi a per folytatását. Trump szempontjából ez a rossz forgatókönyv.
Bármelyik döntés joggal nevezhető történelminek abban az értelemben, hogy befolyással lehet a volt elnök ellen indított többi eljárásra, de főként az amerikai választókra, amikor novemberben leadják szavazatukat, és mérlegelésük során figyelembe szeretnék venni a Donald Trump személyét érintő vádakat.
Emlékeztetőül: a Georgiában folyó eljárásnak azt kell tisztáznia, hogy Donald Trump és vádlott-társai szőttek-e összeesküvést, hogy beavatkozzanak az állam választási eredményeibe 2020/21-ben.
Maga Georgia állam hivatalos véleménye az, hogy a kizárási indítványt el kell utasítani, és mind Willis asszonynak, mind Wade ügyésznek meg kell engedni, hogy folytassák a vádemelést az ügyben – közölte Adam Abbate, megyei főügyész-helyettes. Nézete szerint a védelemnek tényleges összeférhetetlenséget kell kimutatnia, ami (például) az lenne, ha Willis anyagi haszonban vagy hivatali előléptetésben részesülne a vád sikere nyomán.
Ezzel vitázva, a védőügyvédek szerint a bírónak elegendő megállapítani az összeférhetetlenség látszatát is (ami valóban fennáll). Trump vezető ügyvédje, Steve Sadow azt mondta, hogy az intim személyes kapcsolat jogos aggodalomra ad okot a per igazságosságát illetően, sértve a ’fair eljárás’ követelményét.
Eszerint elegendő gyanúok, hogy a páros először titkolta a kapcsolatot, majd később hazugsággal próbálták leplezni, hogy viszonyuk már a Trump-ügy előtt létezett.
Willis korábbi szerelmi partnere, Robin Yeartie, SMS-üzenetekkel támasztotta alá a meghallgatások során, hogy a vitatott kapcsolat valóban 2019-ben kezdődött, egy bírói konferencia alkalmával. A tanú szerint a páros már akkor elkezdett randevúzni.
A vádhatóság ezeket nem tartja hiteles bizonyítékoknak, és „bosszúálló spekulánsnak” minősítették a volt barátot, miként a védelem más felsorakoztatott tanúját is.
Még ha a bíró megállapítja is, hogy az ügyészek hazudtak, még nem világos, hogy elmenne-e odáig, hogy kizárja őket. „Hogy találunk jogorvoslatot egy valótlan kijelentés ellen?” – tette fel a költői kérdést McAfee bíró pénteken. „Általában leküldjük az utcára egy bárba”, azaz nem vesszük figyelembe, de mint mondta, ez még nem tekinthető a végleges véleményének.
A Legfelsőbb Bíróság dönt arról, hogy Donald Trump volt elnök mentesül-e a 2020-as választások megdöntésére tett kísérlet vádjával történő büntetőeljárás alól. A konzervatív többségű bíróság szerdán úgy döntött, hogy meghallgatja Donald Trump állításait, amelyek szerint védelmet élvez a büntetőjogi felelősségre vonás alól.
Donald Trumpot tavaly tanú befolyásolásával és az Egyesült Államok megtévesztésére irányuló összeesküvéssel vádolták meg a washingtoni szövetségi bíróságon, amiért megpróbálta befolyásolni a 2020-as elnökválasztás eredménye utáni helyzetet – közölte a BBC.
Mint ahogy arról korábban az Index is beszámolt, Donald Trump több okból is elutasította az ellene indított pereket, beleértve az elnöki mentelmi jogot is, amelyet a DC kerületi bíróság elutasított, mondván, hogy a volt elnök cselekedetei az amerikai Capitoliumban történt zavargások előtt mind arra irányuló erőfeszítések voltak, hogy hivatalban maradhasson.
Jack Smith – akit a nyomozás különleges ügyészévé neveztek ki – emelt vádat Trump ellen, és ő szorgalmazta azt is, hogy a tárgyalást idén tartsák meg.
A bíróság helybenhagyhatta volna a fellebbviteli bíróság ítéletét, ami lehetővé tette volna a peres eljárás folytatását. Ehelyett a kilenc bíróból legalább négyen megszavazták az ügy felvételét. Ez arra utal, hogy a bíróságon belül vita van arról, hogy Trumpnak van-e valamilyen mentessége a büntetőeljárás alól.
A tárgyalást eredetileg márciusra tervezték, azonban ez az időpont az április 22-i hétre módosult, így más ügy tárgyalását halasztani kell a döntés megszületéséig.
Bár a döntés akár gyorsan is megszülethet, a bírák dönthetnek úgy, hogy a volt elnök mentesül a büntetőeljárás alól, vagy olyan határozatot hozhatnak, amely tovább késlelteti a jogi eljárást.
Amennyiben Donald Trump nyeri meg az elnökválasztást novemberben, nagy a valószínűsége annak, hogy az ügy soha nem kerül bíróság elé. Az igazságügyi minisztérium tisztviselői ejthetnék vagy határozatlan időre felfüggeszthetnék a különleges ügyészi vizsgálatot, vagy megtehetné azt a példátlan lépést, hogy saját maga számára kegyelmet ad ki.
A republikánus elnökjelölt-aspiránsnak számos más szövetségi és állami büntetőjogi váddal is szembe kell néznie.
A volt elnöknek március végén egy másik tárgyalása is kilátásban van azzal a váddal kapcsolatban, hogy üzleti feljegyzéseket hamisított egy pornósztárnak fizetett titkos pénzzel kapcsolatban, továbbá a Legfelsőbb Bíróság egy olyan ügyben is meghallgatja a vitákat, amelyben azt mérlegelik, hogy Trumpot kizárhatják-e a második ciklusra való jelöltségből.
