Stockholm jelenleg nem tervezi katonák kiküldését Ukrajnába, de fontolóra veheti ennek megtételét.
Svédország kiküldheti csapatait Ukrajnába, ha a NATO szövetségesei felajánlják azt. Ezt Paul Jonson svéd védelmi miniszter nyilatkozta, akit a Breaking Defense idézett május 14-én, kedden.
Jonson szerint az év eleji párizsi csúcson részt vevő országok között „nem volt egységes álláspont” ebben a kérdésben.
„Erre itt és most nincs konkrét javaslat. Ha megjelenik egy konkrét javaslat, fontolóra vehetjük” – tette hozzá Jonson.
A G7-csoport következő csúcstalálkozójának napirendjén nem szerepel a szárazföldi beavatkozás lehetősége. Ezt a római kormánypalota állította Emmanuel Macron nyilatkozatai válaszaként, melyekben a francia elnök nem zárta ki az európai katonák esetleges küldését az ukrajnai harctérre.
A G7-csoport következő értekezletét június 13. és 15. között tartják a dél-olaszországi Puglia tartományban. Antonio Tajani olasz külügyminiszter kijelentette, hogy a római kormány soha nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, mivel Olaszország „álláspontja továbbra is az egyensúlyt követi”.
Tajani hangoztatta, hogy Olaszország nem áll háborúban Oroszországgal. „Katonák küldése helyett mi az igazságos békén dolgozunk” – mondta az olasz diplomácia vezetője.
„Soha egyetlen olasz katona se haljon meg Macron nevében” – írta közösségi oldalán Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a jobboldali Liga párt vezetője.
Emmanuel Macron a The Economist című brit hetilapnak adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy nem lehet kizárni szárazföldi csapatok küldését Ukrajnába, mivel – tette hozzá a francia elnök – „a mi célunk az, hogy Oroszország ne győzhessen”.
Róma korábbi bejelentése szerint még a G7-csúcs előtt kormánydöntés születik az Ukrajnának szánt újabb fegyverszállítási csomagról, amely a kilencedik lesz a háború kezdete óta.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => A G7-csoport következő csúcstalálkozójának napirendjén nem szerepel a szárazföldi beavatkozás lehetősége. Ezt a római kormánypalota állította Emmanuel Macron nyilatkozatai válaszaként, melyekben a francia elnök nem zárta ki az európai katonák eset... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1714814880 [modified] => 1714780444 ) [title] => „Soha egyetlen olasz katona se haljon meg Macron nevében” – reagált Matteo Salvini a csapatok Ukrajnába küldéséről [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=111919&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 111919 [uk] => 112089 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 26597 [image] => Array ( [id] => 26597 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/salvini2.jpg [original_lng] => 17562 [original_w] => 890 [original_h] => 534 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/salvini2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/salvini2-300x180.jpg [width] => 300 [height] => 180 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/salvini2-768x461.jpg [width] => 768 [height] => 461 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/salvini2.jpg [width] => 890 [height] => 534 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/salvini2.jpg [width] => 890 [height] => 534 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/salvini2.jpg [width] => 890 [height] => 534 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/salvini2.jpg [width] => 890 [height] => 534 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1714980366:8 [_thumbnail_id] => 26597 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 831 [translation_required_done] => 1 [_oembed_13b059faba88239e22bd7aa6ca1b451e] =>
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
A finn Yle műsorszolgáltató által megkérdezett finn parlamenti képviselők többsége ellenezte, hogy az uniós országokból csapatokat küldjenek Ukrajnába. A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
Összesen 200 képviselőből 103-an vettek részt az Yle felmérésében. Mindössze 11 képviselő támogatta, hogy katonákat küldjenek az uniós országokból Ukrajna segítségére, ha az a katonai vereség szélén találja magát.
Több mint 50 parlamenti képviselő emelt szót ez ellen, és több mint 40-en nem határozták meg álláspontjukat.
Sok parlamenti képviselő attól tart, hogy az uniós országok katonai jelenléte eszkalálhatja a helyzetet, és a háború terjedéséhez vezethet.
On Apr. 4, 2024, the U.S. government transferred over 5,000 AK-47s, machine guns, sniper rifles, RPG-7s and over 500,000 rounds of 7.62mm ammunition to the Ukrainian armed forces. This constitutes enough materiel to equip one UKR BDE… pic.twitter.com/Ydecq6OFAo
Espen Bart Eide norvég külügyminiszter kijelentette, hogy hosszú távon nem zárja ki csapatok telepítését Ukrajnába, bár jelenleg nincsenek ilyen tervek.
A miniszter megjegyezte, hogy a nyugati csapatok Ukrajnába való esetleges bevetése témájában folytatott beszélgetések valójában nem az orosz erőkkel való közvetlen konfrontációra szolgáló harci egységekről, hanem támogatásról, kiképzésről, tanácsadókról szólnak.
„Jelenleg nem tervezzük csapatok küldését. Nem hiszem, hogy sok országnak van ilyen terve.
Másrészt viszont nagyon hosszú távon nem hiszem, hogy elvileg mindent ki kellene kizárnunk” – mondta Eide.
Szerinte a NATO olyan szinten akarja támogatni Ukrajnát, hogy Ukrajna sikerrel járjon, Oroszország pedig vereséget szenvedjen.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nem támogatja nyugati csapatok küldését Ukrajnába.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte az ANSA-ra hivatkozva.
„Nem támogatja országunk ezt a hipotézist, amely egy veszélyes eszkaláció előhírnöke, s amelyet minden áron el kell kerülni” – mondta Meloni.
A Bloomberg beszámolója szerint bírálta Emmanuel Macron francia elnököt, aki nyomást gyakorol Olaf Scholz német kancellárra, figyelmeztetve arra, hogy Oroszország „egzisztenciális” fenyegetést jelent az EU-ra.
Olaszország miniszterelnöke ugyanakkor hozzátette azt is, hogy haszontalanok a tárgyalások Vlagyimir Putyin orosz vezetővel.
„Hogyan ülhetsz tárgyalóasztalhoz olyannal, aki soha nem tartott be semmilyen megállapodást?” – kérdezte Maloney retorikusan.
Emmanuel Macron francia elnök a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről beszélve a kiképzés lehetőségét jelezte, Ukrajna ugyanis soha nem kérte Franciaországot, hogy csapatokat küldjön – jelentette ki szerdán Dmitro Kuleba külügyminiszter a La Stampa című olasz lapnak, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: „Amikor Macron a csapatok Ukrajnába történő küldéséről beszélt, az európai vezetők pánikba estek. Macron csak azt akarta mondani, hogy van lehetőség az ukrán hadsereg kiképzésére közvetlenül Ukrajnában, és nem annak határain kívül, ahogy ez most történik.”
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Ukrajnának fegyverekre és lőszerre van szüksége, de „soha nem kért embereket és harcoló legénységet, mert büszkék vagyunk a katonáinkra”. Mint megjegyezte, Putyin ukrajnai céljai változatlanok – Ukrajna egész területének elfoglalása.
„Ha sikerül, megtámadják Európa és Közép-Ázsia országait, mert expanziós célok vezérlik őket. Azt hiszem, most már világos, hogy Putyin vissza akarja állítani a Szovjetuniót és az Orosz Birodalmat” – mutatott rá Dmitro Kuleba.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Külügyek Tanácsának ülésén vett részt, amelybe az amerikai külügyminiszter videón keresztül csatlakozott. Az ülésen elhangzottakról a tárcavezető sajtótájékoztatón számolt be.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben a Külügyek Tanácsát követően elmondta, hogy a lengyel–ukrán határon kialakult blokád miatt az Ukrajnából Európa felé irányuló áruszállítás a rendkívül rövid ukrán–magyar határra tevődött át.
Mint mondta, ennek következtében olyannyira megnőtt a terhelés ezen a határszakaszon, hogy az Ukrajnába tartó kamionoknak 2–3 napot, míg az Európa felé tartó fuvarozóknak 9-12 napot kell várniuk a határátlépésre.
Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével folytatott csütörtöki megbeszélése értelmében Nagyhódos és Nagypalád között egy új határátkelőhely nyílik. Majd hozzátette, hogy a beregsurányi határátkelőt alkalmassá teszik a teherforgalom lebonyolítására is, hogy csökkentsék a várakozási időt.
Kiemelte a fényeslitkei átrakodóterminál jelentőségét, amely Ukrajna nyugati határán a legnagyobb átrakodási kapacitással rendelkezik, és hozzátette, hogy bár a lengyel–ukrán határ sokkal hosszabb, mint a magyar–ukrán határszakasz, Lengyelországban egyetlen olyan rakodóterminál sincs, amely kapacitásában felvenné a versenyt a fényeslitkeivel.
A külgazdasági és külügyminiszter arra is kitért, hogy arra kéri a nyugati vezetőket, hogy ne tegyenek olyan nyilatkozatokat, amelyek az Ukrajnába történő szárazföldi csapatok küldéséről szólnak, mert ezek a kijelentések rendkívül veszélyesek, és riadalmat kelthetnek.
Szerinte a mostani feszült helyzetben nemcsak a cselekedeteknek, de a szavaknak is nagy súlyuk van. Elmondása szerint az ülésen emlékeztette a résztvevőket, hogy a NATO tagállamai két évvel ezelőtt megállapodtak, hogy nem hadviselő felek, és mindent meg kell tenni, hogy a közvetlen összeütközés a NATO és Oroszország között ne jöhessen létre. Úgy véli, hogy ezek a kijelentések ennek a NATO-döntésnek a színtiszta megsértései.
Egyúttal reményét fejezte ki az Egyesült Államok külügyminiszterének, hogy soha nem fog sor kerülni NATO-tagországok részéről szárazföldi katonák küldésére Ukrajna területére.
Szijjártó arról is beszámolt, hogy hétfőn végleges formában is elfogadták az európai békekeret 5 milliárd euróval történő megnövelését, amelyből elvileg ki lehet fizetni az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat. A tárcavezető ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a ránk eső 50 milliót be kell fizetnünk, de annak a felhasználási célját a magyar kormány határozza meg.
A sajtótájékoztató végén elmondta, hogy ha bármelyik uniós tagország katonákat küldene Ukrajnába, az lángba borítaná az egész kontinenst. Mi ezt a legkevésbé sem akarjuk, és ez súlyos vissza élés a NATO 5. cikkelyével is, mert az nem egy támadó, hanem egy védelmi szövetség.
Gitanas Nauseda litván elnök támogatja azt az elképzelést, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába kiképzési küldetésekre, és felszólítja a Nyugatot, hogy hagyjanak fel a „vörös vonalak meghúzásával”. A hírt az LRT közölte.
„Üdvözlöm a missziók küldésének ötletét Ukrajna területére, és továbbra is úgy gondolom, hogy meg kell vitatni ezt. Természetesen az lenne a legjobb, ha mindannyian egyhangúlag egyetértenénk ennek szükségességében, és nagyon jól értékelnénk a rendelkezésünkre álló hírszerzési és egyéb információkat” – mondta Nauseda.
Hangsúlyozta, hogy az európai vezetőknek nem szabad figyelembe venniük a Kreml lehetséges reakcióját ilyen döntéseik meghozatalakor.
„Ha elkezdjük azt mondani, hogy nem, Volodimir Putyinnak nem fog tetszeni ez vagy az, akkor soha nem fogunk dönteni. Ezért mondtam tegnap Macron elnöknek és a médiának is, hogy ne húzzunk vörös vonalakat magunknak” – tette hozzá a litván elnök.
Szerinte az európai országok nem fogják tudni egyszerűen átvészelni az ukrajnai háborút.
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Kaya Kallas észt miniszterelnök nem volt hajlandó garantálni, hogy országának a hadseregét nem küldik Ukrajnába, mert a körülmények változhatnak – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az ERR című észt kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Kallas ezt szerdán jelentette be, miközben az észt parlamenti képviselők kérdéseire válaszolt a kormány információs órája keretében. A tallinni törvényhozásban megvitatták Emmanuel Macron francia elnök kijelentését uniós katonák Ukrajnába küldésével kapcsolatban.
A parlamenti képviselők többször is megkérdezték Kallast, hogy Észtország tervezi-e katonák küldését Kijev megsegítésére. Válaszul a miniszterelnök eleinte sokszor ismételte, hogy semmi ilyesmiről nem esett szó, és megpróbálta terminológiailag megmagyarázni a zavart. „Soha nem esett szó szárazföldi csapatok bevetéséről. Senki nem beszélt szárazföldi csapatok küldéséről. Ezek szárazföldi csapatok, csapatok a földön vagy katonák a földön – ezek egy adott országban lévő katonák. Sőt, különböző országokban, igen. Különböző országok katonákat küldenek, hogy segítsék az ukránokat a kiképzésben” – magyarázta.
Miután azonban a konzervatív frakció képviselői ismét garanciákat követeltek, Kallas hangsúlyozta: ezt a döntést nem ő hozza meg. „A katonák Észtországon kívüli bárhová küldéséhez a Riigikogu felhatalmazása szükséges, így ezt Ön maga döntheti el. Csakúgy, mint amikor katonákat küldtünk különböző küldetésekre, ehhez is a parlament felhatalmazása kell. Nem tudom megoldani magam. Ez egy kérdés nem fog önök nélkül megoldódni” – mutatott rá.
A konzervatívok garanciákat követeltek a miniszterelnöktől arra vonatkozóan, hogy az észt védelmi erők nem avatkoznak be az ukrajnai hadműveletekbe. A kormányfő azonban semmilyen garanciát nem adott. „Nem teszek ilyen ígéreteket, mert a körülmények változhatnak. Az önök értelmezése szerint úgy tűnik, hogy a beavatkozás bármi lehet. Az Ukrajnának nyújtott katonai segítségünket Oroszország is beavatkozásnak tekintheti, mert nagyon szeretnénk, hogy Ukrajna nyerjen, mi nagyon-nagyon szeretnénk, ha Oroszország veszítene és visszatérne a határaihoz. Végül is mindent megteszünk Ukrajna győzelméért. Egyértelműen itt választottunk egy oldalt, és ez az oldal Ukrajna, mert Oroszország közvetlen veszélyt jelent ránk nézve” – hangsúlyozta Kaya Kallas.
Emmanuel Macron francia elnök pénteken Berlinbe utazik, hogy találkozzon Olaf Scholz német kancellárral az Ukrajnával kapcsolatos feszültség csökkentése érdekében – közölte szerdán az rbc.ua hírportál a Politico című amerikai-brüsszeli kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Donald Tusk lengyel miniszterelnök még a pénteki nap folyamán csatlakozik Franciaország és Németország vezetőihez. Ezt egy német tisztviselő mondta, aki szerint a weimari háromszög részeként ez lesz az első találkozó a három ország közötti párbeszéd keretében Tusk újabb miniszterelnöksége óta.
A vezetők a tervek szerint a találkozó az egység demonstrációja lesz egy feszült időszak után, amikor az Ukrajnával kapcsolatos nézeteltérések nyílt konfliktussá váltak. A hosszan dúló feszültség február végén forrt fel, amikor Macron nem volt hajlandó kizárni, hogy nyugati csapatokat küldjön Ukrajnába, megígérve, hogy „bármit megtesz annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háború”. Az óvatosabb Scholz visszautasítással válaszolt, kizárva az európai országok szárazföldi haderejének bevetését Ukrajnában.
Macron said yesterday that the SAMP/T systems are used to secure nuclear strangleholds on 🇲🇫 soil. And so we can argue that this will be the case for the 4️⃣ remaining systems. pic.twitter.com/LeXDVqHlyl
— French Aid to Ukraine 🇨🇵🇺🇦 (@aidefranceukr) April 19, 2024
