A brit külügyminisztérium szerint a szankcionált csoportok és személyek sokat tesznek az erőszak szításáért. A telepesek Ciszjordániában támadnak palesztinokra.
Szankciókat vezetett be két izraeli szélsőséges csoport és négy személy ellen Nagy-Britannia, mivel véleményük szerint ők a felelősek a Ciszjordániában elszabaduló erőszakért.
A brit külügyminisztérium szerint a Hilltop Youth és a Lehava csoport támogatta, szította és hirdette is az erőszakot a ciszjordániai palesztin közösségek ellen – jelenti a The Guardian.
A közlemény szerint a szankcionált négy személy emberi jogsértésekért felel a térségben. Köztük van az erőszakos telepescsoportok kiképzését segítő Noam Federman és Elisa Jered, aki vallási alapon igazolta a palesztinok megölését.
Ciszjordániában már a Hamász október 7-i támadása előtt is szaporodtak az erőszakos cselekmények, ám a gázai háború óta azok még gyakoribbak lettek.
David Cameron brit külügyminiszter szerint a szélsőséges telepesek aláássák a biztonságot és stabilitást a régióban és a béke lehetőségét is. Ezért felszólította az izraeli hatóságokat, hogy lépjenek fel a felelősökkel szemben. Nagy-Britannia már februárban is szankcionált négy szélsőséges izraelit a ciszjordániai erőszak miatt, de hasonló intézkedéseket az Egyesült Államok és az Európai Unió is vezetett be.
Az ENSZ csütörtökön felszólította Izraelt, hogy „vessen véget a palesztinok körében elkövetett törvénytelen gyilkosságoknak” a megszállt Ciszjordániában, és jelentést tett közzé, amelyben elítélte az emberi jogok gyors romlását a térségben.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa közleményében azt írta, hogy a katonai taktikák és fegyverek alkalmazása, a szükségtelen és aránytalan erőszak alkalmazása, valamint a palesztinokat érintő, széles körű, önkényes és diszkriminatív mozgáskorlátozások alkalmazása rendkívül aggasztó.
Hozzátette: „Az erőszak és az elnyomás intenzitása évek óta példátlan”.
A jelentés felszólít a fegyverek és katonai eszközök rendőri műveletek során történő alkalmazásának azonnali beszüntetésére, a palesztinok önkényes letartóztatásának és bántalmazásának megszüntetésére, a mozgásra vonatkozó diszkriminatív korlátozások megszüntetésére.
A dokumentum továbbá foglalkozik az emberi jogok helyzetével a megszállt Ciszjordániában és az Izrael által annektált Kelet-Jeruzsálemben október 7., a Hamász által Izraelben végrehajtott véres támadás időpontja és november 20. között.
A terrortámadás által kiváltott háborúban 21 110 ember vesztette életét a Gázai övezetben, köztük 6300 nő és 8800 gyermek a Hamász-kormány egészségügyi minisztériumának adatai szerint.
Izraelben a támadásnak mintegy 1140 halottja volt, többségük civil, az AFP francia hírügynökség legutóbbi hivatalos izraeli adatokon alapuló számítása szerint.
A Hamász mintegy 250 embert rabolt el, közülük 129-et még mindig a Gázai övezetben tartanak fogva Izrael szerint, amely a példátlan támadás megtorlásaként megsemmisítést ígért a Gázai övezetben 2007 óta hatalmon lévő palesztin iszlamista mozgalomnak.
A gázai szárazföldi offenzívában pedig eddig 167 izraeli katona halt meg, köztük három szerdán – közölte csütörtök reggel a hadsereg.
A vizsgált időszakban a jelentés szerint meredeken megnőtt a légicsapások és a menekülttáborokba és más sűrűn lakott területekre való behatolások száma, amelyek halálos áldozatokat, sérülteket és jelentős károkat okoztak a polgári infrastruktúrában.
Az október 7-ét követő hetekben a jelentés a telepesek támadásainak erőteljes növekedését állapította meg, lövöldözésekkel, házak és járművek elleni gyújtogatások, valamint fák kitépése formájában.
Türk egyben követelte: Izrael tegyen azonnali, egyértelmű és hatékony intézkedéseket a palesztin lakosság elleni telepeserőszak megszüntetésére, vizsgáljon ki minden olyan erőszakos incidenst, amelyben telepesek és izraeli biztonsági erők vettek részt, biztosítsa a palesztin közösségek hatékony védelmét az erőszakos áthelyezés minden formájával szemben, és biztosítsa a fegyveres telepestámadások következtében elűzött pásztorközösségek visszatérését földjeikre.
Főbiztos egyben felszólította Izraelt, hogy biztosítson bejutást hivatalának az országba, amely jelentést fog készíteni az október 7-i támadásokról.
Joe Biden amerikai elnök szombaton Ciszjordánia és a Gázai övezet jövőbeni újraegyesítését szorgalmazta egy „megújult Palesztin Hatóság” keretében, és szankciókkal fenyegette meg a ciszjordániai palesztinokra támadó „szélsőséges” telepeseket.
„A Gázai övezetet és Ciszjordániát egységes kormányzati struktúra alatt kellene újraegyesíteni, végső soron egy újjáélesztett Palesztin Hatóság alatt”, miután a Hamászt kiszorították az általa 2007 óta irányított palesztin területről a jelenlegi izraeli katonai műveletet követően – írta az amerikai elnök a The Washington Post című helyi lapban közzétett véleménycikkében.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy sajtótájékoztatón azt válaszolta, hogy „a Palesztin Hatóság jelenlegi formájában nem képes felelősséget vállalni Gázáért”.
„Nem lehet olyan civil hatóságunk Gázában, amely támogatja, bátorítja, finanszírozza és tanítja a terrorizmust” – mondta.
Mahmúd Abbász palesztin elnök, aki Ciszjordánia autonóm területeit kormányozza, november elején a Palesztin Hatóságnak a Gázai övezetbe való visszatérését a megszállt Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet is magában foglaló „politikai rendezéshez” kötötte.
„A Gázai övezet a Palesztin Állam szerves része, és mi teljes mértékben vállalni fogjuk felelősségünket a Ciszjordánia, Kelet-Jeruzsálem és a Gázai övezet átfogó politikai megoldás keretében” – mondta Abbász, amikor Rámalláhban fogadta Antony Blinken amerikai külügyminisztert.
Joe Biden hangoztatta: „A ciszjordániai palesztinok elleni szélsőséges erőszaknak véget kell vetni, és az ilyen erőszakot elkövetőket felelősségre kell vonni”.
„A kétállami megoldás az egyetlen módja annak, hogy hosszú távon biztosítsuk az izraeli és a palesztin nép biztonságát. Ma ez a kilátás távolabbinak tűnik, mint valaha, de a jelenlegi válság miatt minden korábbinál nagyobb szükség van rá” – mondta a 80 éves demokrata, és azokat az elveket említette, amelyeknek szerinte érvényesülniük kell.
Gázát soha többé nem szabad a terrorizmus bázisaként használni. Nem szabad a palesztinokat erőszakkal kitelepíteni a Gázai övezetből, nem szabad újra megszállni, nem szabad ostromolni vagy blokád alá vonni, és nem szabad csökkenteni a területet – sorolta.
A Gázai övezet elleni megtorló bombázások azóta szüntelenül folynak, hogy a Hamász iszlamista mozgalom október 7-én példátlan méretű és erőszakú támadást hajtott végre izraeli területen, 1200 embert, többségében civileket ölt meg, és más fegyveres csoportokkal együtt mintegy 240 embert rabolt el az izraeli hatóságok szerint.
A Hamász ellenőrzése alatt álló palesztin egészségügyi minisztérium szerint az izraeli csapások legalább 12 ezer palesztin civilt öltek meg, köztük ötezer gyermeket.
Ciszjordániában, az Izrael által 1967 óta megszállt területen is nagy a feszültség, ahol a palesztin egészségügyi tárca szerint október 7-e óta mintegy kétszáz palesztint öltek meg izraeli telepesek és katonák.
Háborús bűncselekménnyel érnek fel az izraeli telepépítések Ciszjordániában az ENSZ illetékes jelentéstevője, és így a világszervezet szerint. Michael Lynk, az 1967 óta megszállt palesztin területek emberi jogi helyzetével foglalkozó különmegbízott az Egyesült Nemzetek Szervezetének – Izrael által bojkottált – Emberi Jogi Tanácsának ülésén szólalt fel. Mint fogalmazott:
Az izraeli telepek háborús bűncselekményekkel érnek fel. Ez a megállapítás arra kötelezi a nemzetközi közösséget, hogy tegye világossá Izrael számára azt, hogy illegális megszállása, a nemzetközi jog és a nemzetközi közvélemény figyelmen kívül hagyása többé nem maradhat megtorlás nélkül
A világ számos országa szerint egyértelműen sérti a nemzetközi jogot az izraeli telepespolitika. Izrael ugyanakkor ellentétes állásponton van, amelyet a kormány történelmi, vallási és biztonsági okokkal indokol.
A genfi ülésen Lotte Knudsen, az Európai Unió képviselője is törvénytelennek minősítette a telepépítéseket. Knudsen így fogalmazott:
A kényszer-áttelepítésekhez, kilakoltatásokhoz, épületrombolásokhoz, illetve otthonok lefoglalásához hasonló lépések csupán tovább súlyosbítják a már amúgy is feszült helyzetet.
Lynk tájékoztatása szerint Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában mára csaknem háromszáz zsidó telep van, amelyekben több mint 680 ezer izraeli él. A palesztin ENSZ-nagykövet pedig arról számolt be, hogy Izrael több mint ötezer palesztin tart fogva, közülük többeket már több mint húsz éve.
HERE’S WHY THIS MATTERS: This is a global rebuke of historic proportions. Look not just at the YES vote total, condemning Russia, but at *which* countries voted in favor. Putin is isolated to an unprecedented degree. Even his longstanding partners are condemning this invasion. pic.twitter.com/DZc1XvRBVH
Discussed strengthening defense capacity and further comprehensive support of #Ukraine with ?? Chancellor @OlafScholz. Europe's energy security is on the agenda. Offered to send a special EU and UN mission to the ZNPP. Sure that ?? is a reliable and consistent partner of ??. 1/1 pic.twitter.com/HkGgSREUnc
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
Az izraeli miniszterelnök hétfőn újra ígéretet tett arra, hogy a közelgő hónapokban megvalósítja Ciszjordánia egyes részeinek annexióját, az egyre erősödő nemzetközi bírálatok ellenére is.
„Soha vissza nem térő történelmi alkalomnak” nevezte Benjamin Netanjahu azt a lehetőséget, hogy Ciszjordánia bizonyos területeit az országhoz csatolja, amikor pártjának, a Likudnak a következő hónapokra vonatkozó politikai akciótervét ismertette. Az izraeli miniszterelnök úgy fogalmazott: „Nem fogom elszalasztani az alkalmat, hogy kiterjesszem az izraeli szuverenitást erre a területre.” Hozzáfűzte: ilyen történelmi jelentőségű esély Izrael 1948-as megalapítása óta nem kínálkozott. Utalt az amerikai béketervre, amely szerinte lehetővé teszi, hogy át lehessen szabni a Közel-Kelet térképét.
Az új izraeli koalíciós megállapodás értelmében július 1-je után Izrael a fennhatósága alá vonhat több mint 130 ciszjordániai zsidó telepet, főként az oslói megállapodás kizárólagos izraeli civil és biztonsági felügyelete alatt álló területeket, valamint a Jordán folyó völgyét is a fennhatósága alá vonhatja az Egyesült Államok közel-keleti béketerve alapján. Ez volt Netanjahu legutóbbi választási kampányának központi ígérete, miután Donald Trump amerikai elnök januárban előterjesztett béketerve megengedte a szóban forgó területek Izraelhez csatolását.
Az amerikai elképzelés szerint Ciszjordánia 70 százaléka a palesztinok felügyelete alatt állna, megmaradnának azonban a területen az összesen több százezres zsidó telepek. Emellett a palesztinok nem ellenőrizhetnék a saját határaikat, Jeruzsálem pedig Izrael oszthatatlan fővárosa lenne.
A palesztinok úgy értékelik, hogy mindez a kétállami megoldás iránti utolsó reménysugarat is kioltja. A Palesztin Hatóság a napokban megszüntette a biztonsági együttműködést az izraeli védelmi alakulatokkal.
Az annexió terve éles bírálatokat váltott ki szerte a világban. A ciszjordániai területek annektálására vonatkozó elképzelésének feladására szólította fel Izraelt az ENSZ közel-keleti különmegbízottja, Kelly Craft amerikai ENSZ-nagykövet szintén a tárgyalások újrakezdésére szólította fel az izraeli és a palesztin felet, a Vatikán is aggodalmának adott hangot az izraeli tervvel kapcsolatban.
Az ENSZ több tagországa arra szólította fel Izraelt, hogy álljon el az elképzelésétől. Franciaország, Belgium, Németország és Észtország közös nyilatkozatban erősítette meg, hogy – hacsak az izraeliek és a palesztinok közösen másképp nem döntenek – továbbra is az 1967-ben megállapított határokat tekintik érvényesnek. A nyilatkozat aláhúzza azt is, hogy az annektálás ellentétes lenne a nemzetközi joggal, valamint kiáll a kétállami megoldás mellett, amelyet a béke egyetlen lehetőségének nevez.
Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban Jordániától elfoglalta Ciszjordániát, Egyiptomtól pedig a Gázai övezetet. A palesztinok ezeket a területeket jövőbeli államuk részének tekintik. Az elmúlt évtizedekben Izrael telepeket épített Ciszjordániában, noha ezek létrehozását a nemzetközi közösség legtöbb országa a nemzetközi jog megsértésének és a béke akadályának tekinti.
1/3 The Ministry of Foreign Affairs is concerned at last night’s parade, held in the heart of the city of Kiev, to mark the establishment of the SS “Galicia” Division. The SS Waffen units were involved in some of the worst crimes that took place during the Holocaust. pic.twitter.com/XLzCEjVb7k
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
