Bulgária már jóval az első hivatalos katonai segélycsomag előtt küldött fegyvereket közvetítőkön keresztül Ukrajnának – közölte Kiril Petkov korábbi bolgár miniszterelnök helyi csütörtöki sajtójelentések szerint.
A fegyverexport nem közvetlenül, hanem bolgár és külföldi közvetítő cégeken keresztül zajlott. Kiril Petkov megerősítette, hogy lengyel, román, amerikai és brit partnerek vásároltak fegyvereket a bolgár védelmi ipartól.
„A fegyverek egy része az ukrán hadseregnek ment” – mondta.
Bulgária hosszadalmas belpolitikai viták miatt egészen tavaly év végéig nem tudott dűlőre jutni az Ukrajnának szánt első katonai segélycsomagról.
Kiril Petkov kormánya, amelyet tavaly júniusban buktattak meg bizalmi szavazással, a közvetlen katonai támogatást elutasító akkori koalíciós partnere, a Moszkva-barát Bolgár Szocialista Párt (BSZP) miatt nem tudott lépni az ügyben. „Ugyanakkor világosan meg kell mondani, hogy nem volt közvetlen fegyverexport Ukrajnába” – hangsúlyozta Kiril Petkov.
A bolgár fegyvergyártó cégek még a kommunista időkben jöttek létre, Ukrajnának egyebek között lőszereket ajánlhattak. A bolgár védelmi ipari termelés mintegy 20 százalékkal növekedett 2022 májusában 2021 májusához képest.
A Gazprom orosz gáztársaság Bulgáriával kötött szerződését nem hosszabbították meg, érvényességi ideje január 1-jén jár le – jelentette ki Denica Zlateva a Bulgargaz bolgár állami cég vezetője, számolt be a Blitz.
„Hogy az együttműködés véget ért-e, az majd kiderül, de a Bulgargaz és a Gazprom között a 2023. január 1-jén lejáró szerződés keretein belül nem lesz kereskedelmi kapcsolat” – mondta.
Megkezdődött a katonai és haditechnikai támogatások Ukrajnába való szállítására irányuló logisztikai művelet – jelentette be a bolgár védelmi minisztérium sajtószolgálata.
„Mától logisztikai akciót hajtunk végre, amelynek keretében a Népgyűlés által jóváhagyott segélyeket szállítjuk Ukrajnába” – jelentette be Katerina Gramatikova védelmi miniszterhelyettes.
Az ország védelmi vezetője, Emil Eftimov admirális a maga részéről megjegyezte, hogy a tárgyalások menetét vagy a katonai segítségnyújtást bizalmasan kell kezelni.
„Levontuk a következtetéseket az ukrajnai harci cselekmények menetéről nemcsak az alkalmazott taktika és technika, hanem az anyagi és technikai támogatás rendszere, a védelmi ipar állapota és képességei alapján mind hazánkban, mind NATO és EU-s szövetségeseinknél. Ennek alapján ajánlottunk fel egy bizonyos mennyiségű fegyver- és felszereléskészletet” – mondta.
A bolgár parlament december 16-án megszavazta a Bulgária és Ukrajna közötti, fegyver-, felszerelés- és lőszerszállításokról szóló megállapodást, amelyet második és utolsó olvasatban hagytak jóvá – számolt be a The Sofia Globe, tájékoztatott az Ukrinform. A szerződésre 166 képviselő „igen”-nel és 48 „nem”-mel.
A múlt héten a képviselők jóváhagyták az Ukrajnába szállítandó fegyverek listáját.
Dimitar Sztojanov ügyvivő védelmi miniszter kijelentette, hogy Bulgária nem tud nehézfegyvereket szállítani, csak kézi lőfegyvereket és lőszert.
Sztojanov megjegyezte, hogy a lista titkos, mivel Bulgária fegyverarzenáljáról tartalmaz információkat.
Elmondása szerint egyetlen ország sem hozta nyilvánosságra a teljes információt az Ukrajnának szállított fegyverekről.
Bulgária hamarosan küldi Ukrajnának az első katonai segélycsomagot az Oroszországi Föderáció teljes körű inváziója óta, amely könnyűfegyvereket és lőszereket fog tartalmazni.
A fegyverek listája titkos, de a bolgár kormánytisztviselőkre hivatkozó média szerint Szófia elsősorban könnyűfegyvereket és lőszereket küld majd.
Dimitar Stoyanov ideiglenes védelmi miniszter kijelentette, hogy Bulgária nem engedheti meg magának, hogy szovjet gyártmányú légvédelmi rakétarendszereket vagy MIG-19 és SZU-25 vadászgépeket küldjön.
Ausztria vétója miatt Románia és Bulgária továbbra sem csatlakozhat a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez, döntött az Európai Unió Tanácsa szerdán.
A schengeni övezet, vagyis az EU belső, határellenőrzés-mentes zónájának bővítése prioritásként szerepelt az EU terveiben, ám az Európai Unió Tanácsának csütörtöki szavazása után nem lehet felhőtlen a tagállamok öröme. Míg Horvátország 2023 januárjától csatlakozhat a különleges határövezethez, Románia és Bulgária csatlakozását nem hagyták jóvá. Schengen bővítéséhez ugyanis minden jelenlegi tag beleegyezése szükséges, és egy tagállam, Ausztria, megvétózta a bővítést.
A tisztánlátás kedvéért: a schengeni övezet és az EU két külön halmazt alkot. Egy ország lehet tagja a schengeni határövezetnek, de nem tagja az EU-nak, ilyen országok például Norvégia vagy Svájc. Ugyanígy lehetséges, hogy egy ország EU-tag, de nem tagja Schengennek, ebbe a kategóriába tartozik Románia, Bulgária és eddig Horvátország is ilyen állam volt. Románia és Bulgária egyébként egy ideje már próbál csatlakozni az övezethez, de ezek a próbálkozások eddig sikertelennek bizonyultak.
Most azonban már úgy tűnt, hogy Románia és Bulgária, illetve az EU-hoz nemrég, 2013-ban csatlakozott Horvátország az eddigieknél jobb eséllyel indul a Schengen-csatlakozásért. Ezért is értékelhető kudarcként, hogy a három jelöltből kettő végül nem léphet be az övezetbe. Ylva Johansson európai biztos szerint Románia és Bulgária „megérdemelte volna, hogy a Schengeni-övezet tagja legyen, és szinte minden tagállam erős támogatását élvezte”.
Hasonló véleményen volt Vít Rakušan, cseh belügyminiszter is, aki kifejezte, reménykedik, hogy az unió következő, svéd soros elnökségének sikerül majd elérnie a két ország schengeni csatlakozását, hiszen „Románia és Bulgária készen állnak arra, hogy Schengen-tagok legyenek.”
Egyes uniós tagállamok ellenzése miatt Bulgária valószínűleg nem kerülhet be a schengeni övezetbe.
Erről az Euractiv számolt be szófiai forrásaira és az európai intézményekre hivatkozva – írja a Jevropejszka pravda.
A források információi szerint egyre valószínűbb, hogy decemberben az uniós vezetők csak Horvátország és Románia schengeni övezetbe való felvételét támogatják – Bulgária nélkül, ami jelentős politikai csapást jelentene Szófiának. A döntést december 8-án az igazságügyi és belügyminiszteri értekezleten kell meghozni.
Az ok állítólag Hollandia és Svédország fenntartásaiban keresendő, valamint a bulgáriai politikai helyzetben.
A politikai válságban lévő Bulgáriában a jelek szerint a főbb pártok nem érdekeltek abban, hogy a jelenlegi kormány politikai pontokat szerezzen az olyan kérdéseket illetően, mint a schengeni övezethez való csatlakozás.
A bolgár parlament csütörtökön megszavazta az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat.
Egy öt órán át húzódó vitát követően a 240 fős szófiai törvényhozás jelen lévő képviselői közül 175-en szavaztak a Nyugat-barát jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) és a jobboldali Demokratikus Bulgária (DB) előterjesztésére, míg a Moszkva-barát bolgár pártok, köztük az Újjászületés és a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) 49 képviselője a javaslat ellen szavazott.
Az ukrajnai fegyver- és lőszerszállítást heves viták övezik Bulgáriában, és a parlament is erősen megosztott a kérdésben.
A BSZP és az Újjászületés attól tart, hogy a fegyverszállításokkal Bulgária közvetlenül belesodródhat az ukrajnai konfliktusba. Kornelija Ninova szocialista frakcióvezető kijelentette: pártja elítéli az orosz agressziót, de Ukrajna katonai támogatása nem felel meg Bulgária érdekeinek, mert az ország orosz ellenintézkedések célpontjává válhat.
A parlament, amelyben az október 2-án tartott előrehozott választások nyomán még nem sikerült kormánytöbbséget alakítani, megbízta az államfő által beiktatott ügyvivő kormányt, hogy négy héten belül dolgozzon ki konkrét javaslatot arra, hogy Bulgária milyen fegyverekkel láthatja el Ukrajnát. Dimiter Sztojanov védelmi miniszter mindemellett hangsúlyozta, hogy Bulgária nem fog nehézfegyverzetet szállítani, mert nem tudja pótolni a készletében lévő, SZ-300-as és SZ-125-ös légvédelmi rendszereket, illetve a SZU-25-ös és MiG-29-es harci repülőit.
BREAKING: DOD announces the latest military aid package for Ukraine, for $275M. Includes additional ammo for HIMARS, Humvees, satellite communications antenna, and more. Full list TK
Дякую @POTUS і народу 🇺🇸 за черговий пакет військової допомоги на $400 млн. За бронетехніку, яка допоможе нам звільняти українську землю. Цінуємо цю незмінну підтримку!
Spanyolország 14 vadászgépet küld Bulgáriába és Romániába a NATO keleti szárnyának megerősítésére, mivel a védelmi szövetség megerősíti elrettentő képességét Oroszország ukrajnai inváziója miatt – számolt be a spanyol védelmi minisztérium szombati közleményében.
Madrid hat Eurofighter repülőgépet és 130 katonát küld Bulgáriába november közepe és december eleje között a helyi erők kiképzésére – írták a The Guardian szerint. A minisztérium hozzátette, hogy a NATO „reagálási és elrettentési” stratégiájának részeként további nyolc F18M vadászgépet és 130 légierő-személyzetet küld Romániába 2023 decembere és márciusa között.
A közlemény szerint egy nagy hatótávolságú légi megfigyelő radar is üzemel Romániában október 17-e óta, és 2023 júniusának végéig üzemben is marad.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Az Európai Parlament (EP) keddi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában Románia és Bulgária mielőbbi csatlakozását sürgette az Európán belüli szabad mozgást lehetővé tevő schengeni övezethez.
A képviselőtestület szerint az európai uniós tagállamoknak 2022 végéig el kellene fogadniuk a határozatot, amely engedélyezi e két tagállam csatlakozását, egyebek között amiatt is, mert Románia és Bulgária kizárása a schengeni térségből hátrányos megkülönböztetést jelent, és a belső piac működésére is negatívan hat.
A strasbourgi plenáris ülésen elfogadott állásfoglalásban a képviselők bírálták az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanácsot, amely még mindig nem hozott döntést Románia és Bulgária csatlakozásáról, „annak ellenére, hogy a két ország már rég teljesítette az előírt csatlakozási feltételeket. A belső határellenőrzés fenntartása […] negatív hatással van az ingázó munkavállalókra és az állampolgárokra. Az export és az import lassítását, illetve a teherkikötők áruforgalmának akadályoztatását az egységes piac is megsínyli” – hívták fel a figyelmet a képviselők.
Az EP-képviselők már több ízben szorgalmazták Bulgária és Románia teljes jogú schengeni tagságát, így a témában 2018-ban született állásfoglalásban, a koronavírus-járvány kapcsán a schengeni övezet helyzetéről szóló 2020-as állásfoglalásban, valamint egy tavalyi jelentésben is.
A schengeni övezethez való csatlakozásról a Tanács egyhangú döntéssel határoz. A Tanács soros cseh elnöksége jelezte, hogy még az év vége előtt vitát rendeznek a témáról.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg