A népszavazási kezdeményezést sokan úgy értelmezik, hogy Radev késleltetni próbálja az euró bevezetését Bulgáriában.
Népszavazást írna ki az euró bevezetéséről Bulgáriában Rumen Radev bulgár elnök. Bulgária a következő hetekben – ettől a referendumtól függetlenül – várhatóan megkapja a jóváhagyást az eurózónához történő csatlakozáshoz, ezért a népszavazási kezdeményezést sokan úgy értelmezik, hogy Radev ezzel késleltetni próbálja az euró bevezetését Bulgáriában.
Az elnök lépése Szófiában éles politikai vitákat váltott ki. Az egyik, a döntéssel egyet nem értő elnöki tanácsadó le is mondott – írja az Euractiv.com. Többen oroszpártisággal vádolják Radevet és azzal, hogy kihasználja a bolgár társadalom félelmét, miszerint az euró bevezetése miatt emelkedni fog az infláció az országban.
A bolgár miniszterelnök, Roszen Zseljazkov felszólította a parlamenti képviselőket, hogy aki támogatja Bulgária EU integrációját, ezt az euró bevezetése melletti szavazással bizonyítsa.
Radev 2023-ban még elutasította az euró bevezetésével kapcsolatos népszavazási kezdeményezést, amikor azt az oroszpárti Vazrazsdane (Újjászületés) párt kezdeményezte. Az elnök akkor azzal érvelt, hogy az EU-s törvények erre nem adnak lehetőséget, miután Bulgária az EU-s csatlakozáskor vállalta, hogy be fogja vezetni az eurót.
Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank végleges döntése Bulgária euróövezethez való csatlakozásáról július 8-án várható.
Az ország az euróövezethez való csatlakozás utolsó szakaszában van. A szófiai kormány rendkívüli konvergenciajelentést kért, amelyet az Európai Bizottság várhatóan június 4-én tesz közzé, Bulgária minden bizonnyal megfelel a csatlakozási feltételeknek.
Bulgáriában csak a parlament írhat ki népszavazást, a törvényhozásban azonban többségben vannak az euró bevezetését támogató pártok.
Bulgária élesen reagált Vlagyimir Putyin orosz diktátor vádjaira az ország területén lévő amerikai bázisokkal kapcsolatban. Szófia hangsúlyozta, hogy Moszkva kísérlete az ukrajnai háborúért való felelősség áthárítására elfogadhatatlan, számolt be az Euractiv.
„Az Oroszországi Föderáció azon kísérletei, hogy más országokra, többek között Bulgáriára hárítsa a felelősséget az ukrajnai illegális és kiprovokálatlan háború kitöréséért, teljesen elfogadhatatlanok és a tények durva manipulálását jelentik” – áll a bolgár külügyminisztérium közleményében.
A tárca sajtóosztálya emlékeztetett arra, hogy az ország NATO-csatlakozása szuverén döntés, amely a bolgár állampolgárok akaratán és a legitim demokratikus folyamatokon alapul.
„Ezt a döntést Bulgária a regionális szintű erős biztonság, stabilitás és béke iránti vágya diktálja. A tagállamok elrettentő potenciáljának megerősítése az unió területének védelmét célozza, nem jelent veszélyt más országra, és teljes mértékben összhangban van a nemzetközi joggal” – hangsúlyozta a külügyminisztérium.
A bolgár és az amerikai hadsereg kiképzésének fő bázisa Novo Selo. A Washingtonnal kötött megállapodás értelmében legfeljebb 2500 civilt és egyenruhás amerikai katonai személyzetet állomásoztathatnak ott.
A bolgár kormány bejelentette, hogy nem ad el Ukrajnának két orosz reaktort, amelyeket a Hmelnickij Atomerőműben terveztek használni – nyilatkozta Atanas Zafirov, az ország miniszterelnökhelyettese és a Bolgár Szocialista Párt elnöke, közölte a Jevropejszka Pravda a Forbes bolgár kiadására hivatkozva.
Zafirov arról számolt be, hogy ezt a döntést a kormány összes partnere támogatta, köztük Bojko Boriszov, a GERB vezetője.
Bulgária miniszterelnökhelyettese kifejtette, hogy az országnak fejlesztenie kell az atomenergiát, különös tekintettel a világszerte növekvő villamos energia árakra.
Bulgáriában az októberi választások szavazatainak részleges újraszámlálása után 16 képviselő elveszítette mandátumát, míg az oroszbarát és euroszkeptikus Velics párt bejutott a parlamentbe, számolt be a Reuters.
Bulgária Alkotmánybírósága törvénytelennek nyilvánította 16 képviselő megválasztását a parlamentbe, miután az októberi választásokon részlegesen újraszámlálták a szavazatokat.
A bíróság a választási eredményeket a Velics populista és nacionalista párt panasza alapján vizsgálta felül, amely nem lépte át a parlamentbe jutás 4 százalékos korlátját – néhány szavazat hiányzott.
A szavazatok újraszámlálása után 10 mandátumot kapott az Ukrajna támogatását ellenző Velics párt. A másik 6 mandátumot négy kis párt között osztották szét.
A jobbközép GERB párt vezette törékeny kormánykoalíció öt mandátumot vesztett, de megtartotta a minimális, 121 mandátumos többségét a 240 fős parlamentben.
Az Alkotmánybíróság csütörtöki közleményében elutasította a teljes újraszámlálásra irányuló felszólításokat. A szavazatok részleges újraszámlálása több száz szavazóhelyiségben azonban további bizonytalanságot okozott Bulgária ingatag politikai színterében, ahol évek óta a különböző pártok nem tudtak többséget szerezni vagy stabil koalíciókat alkotni.
Az októberi választások, amelyeket a GERB párt nyert meg a szavazatok mintegy 26%-ával, a hetedik választás volt az elmúlt négy évben. Ám csak januárban hagyta jóvá a bolgár parlament a Rosen Zseljazkov, a parlament korábbi elnöke által vezetett kabinetet, ami véget vetett a hónapokig tartó koalíciós tárgyalásoknak.
Az ukrán parlament megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalatnak, hogy orosz reaktorokat vásároljon Bulgáriától a nyugat-ukrajnai hmelnickiji atomerőmű 3. és 4. blokkjának építéséhez – hozta nyilvánosságra kedden Jaroszlav Zseleznyak, a Hang párt parlamenti képviselője.
Az előterjesztést a 450 tagú parlament 261 képviselője hagyta jóvá, elfogadásához legalább 226 támogató szavazatra volt szükség.
Ukrán atomerőműbe orosz reaktor, Bulgárián keresztül
Noha maga a törvényjavaslat nem nevezi meg a szerződés összegét, szakértők szerint több százmillió dollárról is szó lehet.
A bolgár parlament már engedélyt adott arra, hogy tárgyalásokat folytassanak a berendezések eladásáról legalább 600 millió euróért – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.
A hírportál beszámolója szerint 2006-ban az orosz Roszatom atomipari vállalat megnyert egy nemzetközi pályázatot a bulgáriai Belenében lévő atomerőmű két blokkjának megépítésére, de a projektet három évvel később befagyasztották. 2012-ben az ország teljesen leállította az építkezést, és most azt tervezi, hogy eladja a reaktorokat Ukrajnának.
Bulgária a napokban kapta meg első F-16 Block 70 típusú repülőgépét az amerikai Lockheed Martin társaság Greenville-i gyárában – számolt be a Jevropejszka Pravda a BTA-ra hivatkozva.
Rosen Zselyazkov bolgár miniszterelnök megjegyezte, hogy ez az esemény Bulgária és az Egyesült Államok közötti stratégiai védelmi partnerség fokozatos fejlesztését jelenti.
Az F-16 Block 70 beszerzésével a bolgár légierő olyan új képességekre tesz szert, amelyek lehetővé teszik, hogy teljes átjárhatóságot érjenek el a NATO és az EU szövetségeseivel – jegyezte meg a bolgár kormány.
Az F-16 Block 70 típusú repülőgépet hivatalosan adta át Bulgáriának a gyártó Lockheed Martin társaság vezetősége, az amerikai kongresszus és szenátus tagjai, az amerikai védelmi minisztérium és az amerikai légierő képviselői, valamint a helyi hatóságok jelenlétében Dél-Karolina államban.
A 2019-ben és 2022-ben aláírt két szerződések értelmében Bulgária összesen 16 vadászgépet kap.
A projekt két szakaszban valósul meg, amelyek mindegyike 8 db F-16 Block 70 típusú repülőgép beszerzését foglalja magában.
Az első két többcélú vadászgép várhatóan 2025 áprilisában érkezik Bulgáriába. A fennmaradó hat repülőgépnek 2025 végén, az utolsó nyolcnak pedig 2027 végén kell megérkeznie.
Két szerződés keretében összesen 32 bolgár pilóta vesz részt képzésen az Egyesült Államokban. A mérnöki és műszaki személyzet képzése már megkezdődött, és a tervek szerint több mint 100 szakembert képeznek ki a repülőgépek Bulgáriába érkezésének ütemtervének megfelelően.
A képviselők jóváhagyták a „Zseljazkov”-kabinetet.
Az Országgyűlés Rosen Zhelyazkov miniszterelnökkel együtt elfogadta a GERB-SDS kabinet javaslatait.
A GERB-SDS, a BSP-Egyesült Baloldal és a „Van egy ilyen nép” kormánya „mellette” 125 képviselő szavazott – a GERB-SDS, a „Demokrácia, jogok és szabadságok – DPS”, a BSP-OL és a „Van egy ilyen nép”. emberek”. Az „ellen” 114 képviselő volt – a PP-DB, a „Vazrazhdane”, a „DPS – New Beginning” és a MECH képviselői. Egyetlen választott tisztviselő sem szavazott „tartózkodásra”.
A szavazás után azonnal letették az új kormánytagok esküjét.
A kabinet egyeztetése után megállapodás született, amely a GERB-SDS, a BSP – Egyesült Baloldal és a „Van egy ilyen nép” megállapodásával zárult. A „Demokrácia, jogok és szabadságok – DPS” megerősítette, hogy részt vesznek a parlamenti többségben anélkül, hogy képviselőiket a végrehajtó hatalomba küldenék.
Románia és Bulgária közel három hét múlva teljes jogú tagja lesz a schengeni szabad utazási övezetnek – erről állapodtak meg csütörtökön az EU belügyminiszterei. A döntést az tette lehetővé, hogy Ausztria novemberben feloldotta vétóját a két ország csatlakozásával szemben – írja az Euronews.
„Megtörtént. Eldőlt. Megérdemelten. Románia és Bulgária 2025. január 1-jén teljes mértékben csatlakozik Schengenhez. Gratulálunk mindkét ország népének, akik keményen és hosszan dolgoztak ezért. Egy erősebb Schengen biztonságosabb és egységesebb Európát jelent” – írta Roberta Metsola az Európai Parlament (EP) elnöke az X platformon, melyről a Maszol.ro számolt be.
Ausztria hosszú ellenállás után novemberben beleegyezett abba, hogy feloldja régóta tartó vétóját Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásával szemben. Az áttörést az EU Tanácsának soros magyar elnöksége jelentette be, amely Budapesten tartott megbeszélést Románia, Bulgária és Ausztria belügyminisztereivel.
A négy belügyminiszter akkor abban állapodott meg: azzal a feltétellel kezdeményezik a Romániával és Bulgáriával közös szárazföldi határaikon történő ellenőrzések megszüntetését, hogy folytatódnak az illegális migráció megfékezésére irányuló közös erőfeszítések.
Románia és Bulgária márciusban már részben csatlakozott a schengeni övezethez, a légi és tengeri korlátozások feloldásával. A novemberben bemutatott új határvédelmi csomag előírja, hogy a budapesti megbeszélésen részt vevő országok száz fős közös határőrkontingenst küldenek a bolgár-török határra – közölte akkor Pintér Sándor belügyminiszter.
Pintér most az ülés előtt leszögezte: a két ország technikailag készen áll a csatlakozásra – írja a Maszol.ro. A magyar politikus szerint az elmúlt években Románia és Bulgária hatalmas erőfeszítéseket tett a schengeni csatlakozás technikai feltételeinek teljesítésére. „Megérdemlik, hogy az övezet teljes jogú tagjai legyenek” – jelentette ki.
Bécs eddigi érve az volt, hogy túl sok menekült érkezik Ausztriába a nyugat-balkáni útvonalon keresztül. Ausztria tavaly év végén, az új migrációs válságra hivatkozva vétózta meg Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni térséghez.
Komoly hatása lesz a határnyitásnak
A csatlakozás komoly változásokat fog hozni a térségben, az például biztos, hogy óriási segítséget jelent majd a kelet-európai fuvarozóknak. A csütörtökön a görög-bolgár határon ácsorgó kamionsofőrök nagyon örültek a hírnek:
„Jó ideje várunk erre a pillanatra, már régen el kellett volna érkeznie. Általában két napon át kell várakoznunk itt” – mondta egy bolgár fuvarozó az AP hírügynökségnek, egy másik pedig arról beszélt, hogy sokkal nyugodtabb lesz az átkelés ellenőrzések nélkül, és a késéseket is el lehet majd kerülni. „Épp most hallottam, hogy befogadnak az övezetbe, és nagyon boldog lettem a hírtől” – tette hozzá.
A szabad határátkelés a magyar-román határ térségében is komoly változásokat hozhat. Könnyen elképzelhető például, hogy sok magyar a közeli partiumi nagyvárosokba járnak majd át dolgozni, az onnan kitelepülők pedig a jóval olcsóbb magyar oldalon próbálnak majd meg házat venni. Hasonló okokból terjedt ki korábban Pozsony agglomerációja a határ magyar oldalán lévő Rajkára is.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei döntése értelmében 2025. január 1-jétől megszűnnek a személyellenőrzések Bulgária és Románia közös belső szárazföldi határain – tájékoztatott csütörtökön az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége.
A brüsszeli közlemény Pintér Sándort, az uniós tanács elnökségét betöltő Magyarország belügyminiszterét idézte, aki történelmi pillanatnak nevezte, hogy Bulgária és Románia végre teljes jogú schengeni taggá vált az Európai Unióban.
Bulgária a hetedik katonai segélycsomag részeként fegyvereket, katonai felszereléseket és lőszereket juttat Ukrajnának – számolt be róla The Kyiv Independentre hivatkozva az Index.
Az Ukrajna katonai támogatásáról szóló, 2022 végi határozattal összhangban rendelkezésre bocsátott szállítmányok pontos listája továbbra is titkos. A bolgár védelmi minisztérium szerint az adomány nem veszélyezteti a bolgár hadsereg képességeit.
Bulgária már eddig is sok segítséget nyújtott Ukrajnának a háború kezdete óta ellentétes érzelmeket kiváltva az többnyire oroszbarát-érzelmű országban.