A tüntetők kedd délelőtt azzal fenyegetődztek, hogy ha az elnök nem oszlatja fel a törvényhozást kora délutánig, akkor annak súlyos következményei lesznek, saját „szigorú programjukat” fogják végrehajtani. A parlament feloszlatásáról szóló végső döntés a védelmi erők és politikai pártok vezetőivel, illetve a diáktüntetések és civilszervezetek képviselőivel tartott egyeztetés után született meg – áll az elnöki hivatal által kiadott közleményben.
Haszina lemondása és távozása tizenöt évig tartó kormányzásának vetett véget.
A tüntetők a 84 éves Mohammad Junusz Nobel-békedíjas közgazdászt szeretnék az ideiglenes kormány élén látni. A tüntetések egyik fő szervezője kedden közölte: Junusz beleegyezett az ideiglenes kormány vezetésébe, és a kormány többi tagjának nevét is közzéteszik a nap folyamán. Az elnöki hivatal helyi idő szerint szerda hajnalban bejelentette, hogy a Nobel-békedíjas közgazdász átmeneti kormányt vezet majd.
Az elnöki hivatal szerint az erre vonatkozó döntést a Mohamed Sahabuddin Csuppu államfő, a hadsereg magas rangú vezetői és a Diákok a Diszkrimináció Ellen nevű diákszövetség, a július eleje óta tartó tüntetéseket kezdeményező legnagyobb tömörülés tanácskozása után hozták meg.
„Az elnök arra kérte a népet, hogy segítsen úrrá lenni a válságon. Egy átmeneti kormány gyors megalakulására van szükség a válság leküzdéséhez” – olvasható az elnöki hivatal közleményében.
A nemzetközileg elismert Mohammad Junusz 1983-ban alapította meg a „szegények bankjaként” ismertté vált Grameen Bankot, és tevékenységével 2006-ban elnyerte a Nobel-békedíjat. Haszina kormánya a szegények kiszipolyozásával vádolta őt, és 2011-ben elmozdította a bank éléről, arra hivatkozva, hogy elérte a nyugdíjkorhatárt. Tavaly eljárást indítottak ellene a munka törvénykönyve megsértése gyanújával, és idén januárban hathavi börtönbüntetésre ítélték emiatt. A börtönbe azonban nem kellett bevonulnia. Most júniusban sikkasztás miatt emeltek ellene vádat, és még vagy száz eljárás indult ellene, főleg korrupciós ügyekben. Junusz mindig minden vádat tagadott. Már tavaly a világ 170 vezetője és Nobel-díjasa felszólította Vazed Haszinát, hogy szüntesse meg a Junusz elleni eljárásokat. Közben kedden szabadon engedték házi őrizetéből Haleda Ziát, Banglades első női miniszterelnökét, amit szintén az államfő rendelt el még hétfő este, az átmeneti kormány megalakításáról tartott megbeszélése után.
Vaker-Uz-Zaman, a hadsereg főparancsnoka nem sokkal azután, hogy a lemondott kormányfő elhagyta az országot, „a nemzethez intézett” beszédében bejelentette, hogy az államfő jóváhagyását kéri ideiglenes kormány megalakításához. A tábornok a lakosság türelmét kérte a rend helyreállításáig, és megígérte, hogy vizsgálatot indít a kormányellenes tüntetéseket kiváltó halálos leszámolások ügyében.
Bangladesben a múlt hónapban törtek ki tömeges tiltakozások egy kvótaszabályozás miatt, amely a kormányzati állások 30 százalékát a háborús veteránok rokonai számára tartotta volna fenn. Eközben a több mint 170 milliós országban csaknem 32 millió fiatalnak nincs munkája vagy szakképzettsége sem, amely több esélyt adna megélhetésre. A júliusi tömegtüntetések idején mintegy 150-en vesztették életüket, ezrek sérültek meg, és mintegy tízezer embert tartóztattak le. A kormányellenes tüntetések egy időre szüneteltek, miután a kvóták nagy részét a legfelsőbb bíróság eltörölte, de az utóbbi napokban újrakezdődtek.
A francia belügyminiszter csütörtökön Azerbajdzsánt vádolta azzal, hogy Franciaország egyik tengerentúli területén, Új-Kaledóniában kirobbant zavargásokat gerjeszti.
Gérald Darmanin a France 2 televízióállomás esetleges külföldi beavatkozással kapcsolatos kérdésére igennel felelt.
„Azerbajdzsán, és ez nem képzelgés, ez a valóság” – szögezte le, illetve sajnálatát fejezte ki, amiért „függetlenségpártiak egy csoportja lepaktált ezzel az országgal”.
Darmanin április végén már bírálta azt, hogy az azerbajdzsáni parlament együttműködési megállapodást kötött Új-Kaledónia törvényhozásával, „különösen kártékony beavatkozásnak” nevezve Baku lépését. Franciaország és Azerbajdzsán között hónapok óta feszült a viszony, mert Baku nehezményezi Párizs Örményországot támogató politikáját. Ilham Aliyev azeri elnök néhány hete azt mondta, hazája „nem fogja ölbe tett kézzel nézni, ahogy Franciaország felfegyverzi Örményországot”.
Új-Kaledónián csütörtökön mér négyre emelkedett a hét elején kitört zavargások halálos áldozatainak száma, több százan megsebesültek – köztük több tucat rendőr -, és mintegy 200 embert vettek eddig őrizetbe.
A rend helyreállításával kapcsolatban Darmanin leszögezte, hogy „nem lesz hadsereg az utcán”, ám hozzátette azt is, hogy a rendőrök és csendőrök számát 1700-ről 2700-ra növelik péntek estig, és elismerte, hogy a rendfenntartásban „katonák egy kis csoportja” is segít majd.
A tiltakozások azt követően törtek ki, hogy a francia kormány szavazati joggal ruházta fel a Csendes-óceán déli részén található terület több ezer olyan francia lakosát, akik legalább tíz éve él ott, ezzel tovább növelve az anyaország politikai befolyását a területen.
Az Ausztráliától mintegy 1200 kilométerre keletre fekvő Új-Kaledónia stratégiai jelentőségű katonai bázisként és a szigeten felfedezett nikkelkincs miatt is fontos a párizsi vezetés számára. Új-Kaledóniában 2018 óta három népszavazást rendeztek a függetlenségről, és a függetlenség támogatói mindhárom alkalommal vereséget szenvedtek.
Ariel Henry haiti miniszterelnök bejelentette, hogy lemond, amint létrejön az átmeneti elnöki tanács, miután nemzetközi nyomást gyakorolnak a bandaellenes erőszak megoldására.
Ariel Henry haiti miniszterelnök kedd hajnalban bejelentette, hogy lemond, amint létrejön az átmeneti elnöki tanács, hódolva a nemzetközi nyomásnak, amely meg akarja menteni az országot, amelyet egyes szakértők szerint kis méretű polgárháborút kirobbantó erőszakos bandák lepte el.
Henry néhány órával azután jelentette be a bejelentést, hogy a tisztviselők, köztük a karibi vezetők és Antony Blinken amerikai külügyminiszter Jamaicában találkoztak, hogy sürgősen megvitassák a megoldásról, hogy megállítsák Haiti válságát.
Henry azért volt, mert az erőszak miatt bezárták fő nemzetközi repülőtereit. Egy hete érkezett Puerto Ricóba, miután megtiltották neki a leszállást a Dominikai Köztársaságban, ahol a tisztviselők szerint hiányzott a szükséges repülési terv. A dominikai tisztviselők a légteret is lezárták a Haitire induló és onnan induló járatok elől.
Nem volt azonnal világos, hogy pontosan ki fogja kivezetni Haitit abból a válságból, amelyben erősen felfegyverzett bandák felgyújtották a rendőrőrsöket, megtámadták a fő repülőteret és razziát tartottak az ország két legnagyobb börtönében. A razziák több mint 4000 fogvatartott szabadon bocsátását eredményezték.
Rengeteg embert öltek meg, és több mint 15 000-en maradtak hajléktalanok, miután elmenekültek a bandák által lerohant városrészekből. Az élelmiszer és a víz egyre fogy, ahogy a szegény haitiaknak árusító standok és üzletek kifogytak az árukból. Port-au-Prince fő kikötője továbbra is zárva marad, és több tucat konténer rekedt a kritikus készletekkel.
A karibi vezetők hétfőn későn közölték, hogy „elismerik Ariel Henry haiti miniszterelnök lemondását”, amint létrejön az átmeneti elnöki tanács, és kinevezik az ideiglenes miniszterelnököt.
A bejelentést Irfaan Ali Guyanai elnök tette, aki sürgős találkozót tartott korábban hétfőn Jamaicában olyan tisztségviselőkkel, mint Blinken és a Caricom, egy regionális kereskedelmi tömb tagjai. Több órán keresztül zárt ajtók mögött találkoztak, hogy megvitassák, hogyan lehet megállítani Haitin egyre terjedő erőszakot.
Mielőtt megosztotta volna a javasolt átmeneti tanács részleteit, Ali azt mondta: „Szeretnék megállni, és megköszönni Henry miniszterelnök úrnak a Haitinak nyújtott szolgálatot.”
Henry a leghosszabb miniszterelnöki ciklust töltötte be Haiti 1987-es alkotmányának jóváhagyása óta, ami meglepő bravúr egy politikailag instabil ország számára, ahol állandó a miniszterelnök-csere.
Korábban hétfőn a Blinken további 100 millió dollárt jelentett be egy többnemzetiségű haderő Haitin történő telepítésének finanszírozására. A Blinken emellett újabb 33 millió dolláros humanitárius segélyt, valamint egy közös javaslat létrehozását jelentette be, amelyben a karibi vezetők és „az összes haiti érdekelt fél megállapodott a politikai átmenet felgyorsítására” és egy „elnöki kollégium” létrehozására.
Azt mondta, hogy a főiskola „konkrét lépéseket” tesz, amelyeket nem azonosított, hogy megfeleljen a haiti lakosság szükségleteinek, és lehetővé tegye, hogy a többnemzetiségű haderő függőben lévő bevetését Kenya vezesse. Blinken azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma megduplázta a küldetés támogatását, korábban 100 millió dollárt különített el.
A közös javaslatot a Caricom regionális kereskedelmi blokk támogatja.
„Azt hiszem, mindannyian egyetértünk: Haiti a katasztrófa szélén áll” – mondta Ali. „Gyors és határozott lépéseket kell tennünk.”
Ali kijelentette, hogy „nagyon bízik abban, hogy megtaláltuk a közös pontot”, amely alátámasztja az általa Haiti által vezetett és tulajdonban lévő megoldást.
Eközben Andrew Holness jamaicai miniszterelnök azt mondta, hogy a találkozó folyamatban van.
„Egyértelmű, hogy Haiti most fordulóponthoz ért” – mondta. „Mélyen elszomorít bennünket, hogy túl sok ember számára már túl késő, akik túl sokat veszítettek a bűnbandáktól.”
Miközben a vezetők zárt ajtók mögött találkoztak, Jimmy Chérizier, akit Haiti leghatalmasabb bandavezérének tartanak, azt mondta újságíróknak, hogy ha a nemzetközi közösség folytatja a jelenlegi utat, „az további káoszba fogja sodorni Haitit”.
„Nekünk, haitiaknak el kell döntenünk, hogy ki legyen az ország vezetője, és milyen kormánymodellt akarunk” – mondta Chérizier, a Barbecue néven ismert volt elitrendőr, aki a G9 Family and Allies néven ismert bandaszövetséget vezeti. „Azt is ki fogjuk találni, hogyan hozzuk ki Haitit a mostani nyomorból.”
A jamaicai találkozót a Caricom szervezte, amely hónapok óta szorgalmazta egy átmeneti kormány létrehozását Haitin, miközben az országban zajló tiltakozások Henry lemondását követelték.
„A nemzetközi közösségnek együtt kell működnie a haitiakkal a békés politikai átmenet érdekében” – írta Brian Nichols, az Egyesült Államok nyugati félteke ügyekért felelős miniszterhelyettese az X-en, korábban Twitteren. Nichols részt vesz a találkozón.
Erőteljes bandák támadtak kulcsfontosságú kormányzati célpontokat Haiti fővárosában, Port-au-Prince-ben. Február 29. óta fegyveresek felgyújtották a rendőrőrsöket, lezárták a főbb nemzetközi repülőtereket és razziát tartottak az ország két legnagyobb börtönében, több mint 4000 fogvatartott szabadon engedve.
Amikor a támadások elkezdődtek, Henry Kenyában tartózkodott, és az ENSZ által támogatott rendőri erők bevetését szorgalmazta a kelet-afrikai országból, amelyet egy bírósági ítélet elhalasztott.
Hétfőn későn a haiti kormány bejelentette, hogy március 14-ig meghosszabbítja az éjszakai kijárási tilalmat, hogy megakadályozza a további támadásokat.
Emmanuel Macron francia államfő óvatosnak mutatkozott kedden a nyugalom helyreálltát illetően az öt éjjelen át tartó és jelentős anyagi károkat okozó elővárosi zavargásokat követően, de úgy vélte, hogy már javul a helyzet.
A köztársasági elnök hivatalában fogadta az érintett 241 település polgármesterét. „Tartósan helyreállt a nyugalom? Óvatos leszek, de az a csúcspont, amelyet az elmúlt napokban láttunk, már a múlté” – idézte a találkozó egyik résztvevője az elnököt az AFP hírügynökségnek.
„Tartós köztársasági rendet akarunk mind, ezen fogunk dolgozni. Ez abszolúte prioritást élvez” – tette hozzá Emmanuel Macron, aki köszöntet mondott az önkormányzati vezetőknek, „ugyanolyan ünnepélyesen”, mint a rendőröknek, csendőröknek és tűzoltóknak hétfő este.
A köztársasági elnök sürgősségi törvénytervezetet is bejelentett a megrongált középületek, közlekedési eszközök és közterek helyreállításának finanszírozására.
Egy héttel a zavargások kirobbanása után – amelyet egy rendőri túlkapásban megölt tizenéves halála váltott ki – keddre virradóra már csak 72 embert állítottak elő országszerte, közülük 24-et a párizsi agglomerációban, miután rendőrségi és csendőrségi épületekre támadtak, míg a legnagyobb rombolásokkal járó éjszakákon több száz rendbontót vettek őrizetbe.
A belügyminisztérium legfrissebb összesítése szerint a zavargásokban 3486 embert állítottak elő, 12 202 gépkocsit gyújtottak fel, 1105 épületben keletkezett tűzkár vagy rongálás, 209 rendőrségi és csendőrségi létesítményt ért támadás.
A legjelentősebb károkat hatvan iskolaépület szenvedte el, ezenkívül több mint ezer üzletet kifosztottak vagy felgyújtottak Bruno Le Maire gazdasági miniszter szerint. A tárcavezető külön támogatást ígért a legtöbb kárt szenvedett üzleteknek a biztosítók által folyósított kártérítésen felül.
A polgármestereknek Emmanuel Macron elmondta: „alapos munkával szeretné megérteni a mélyreható okait annak, ami az elmúlt napok eseményeihez vezetett”, hogy tudniillik gyerekek romboltak az utcákon és csaptak össze rendőrökkel, hasonlóan a 2005 őszén három hétig tartó elővárosi zavargásokhoz.
Az államfő és a kormány több tagja is felvetette azt a korábban jobboldali politikusok által szorgalmazott ötletet, hogy a hatóságok pénzügyileg büntessék meg a zavargásokban részt vevő kiskorúak szüleit is.
Az előállított rendbontók átlagéletkora 17 év, jelentős részük 12-13 éves a hatóságok szerint, kétharmaduknak soha nem volt dolga a rendőrséggel. A bíróságok eddig 374 fiatalt ítéltek el gyorsított eljárásban.
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
Frank-Walter Steinmeier német elnök hivatala szombaton közölte, hogy Emmanuel Macron francia elnök látogatása elhalasztását kérte, miközben Franciaországot továbbra is erőszakos tiltakozások rázzák meg.
A német elnöki hivatal sajnálkozását fejezti ki az út elmaradása miatt és annak mielőbbi pótlását ígérte. Eredetileg Macron vasárap érkezett volna Németországba és keddig tartó útja során Ludwigsburgot, Berlint és Drezdát kereste volna fel – írja a Deutsche Welle. A francia elnök a zavargások miatt a brüsszeli EU-csúcsról is idő előtt távozott.
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
Vjosa Osmani koszovói elnök hajlandó új helyhatósági választásokat tartani az ország zavargások sújtotta északi részén.
Osmani erről csütörtökön számolt be újságíróknak, miután Aleksandar Vucic szerb államfővel, Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Josep Borrellel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével egyeztetett az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának margóján.
A megbeszélések célja, hogy feloldja a Koszovó északi részén kialakult feszültséget, amely hétfőn erőszakba csapott át és 30 KFOR-katona és 52 szerb tüntető sebesüléséhez vezetett.
Macron közölte, hogy Franciaország és Németország is arra ösztökélte a koszovói és a szerb vezetőt, hogy rendezzenek minél előbb új helyhatósági választásokat a zavargások által érintett négy településen a helyi szerbek részvételével.
Hozzátette, hogy egy hetet adtak a két ellenérdekű félnek arra, hogy válaszoljanak javaslataikra.
Koszovó északi részén a zavargások azután erősödtek fel, hogy az albán polgármesterek el akarták foglalni posztjukat a többségében szerbek lakta térségben. A szerbek bojkottálták a választásokat. A pristinai vezetést Washington és szövetségesei is bírálták.
Стурбований подіями у Вашингтоні. Впевнений, що американська демократія впорається із цим викликом. Відновити верховенство права та демократичних процедур потрібно якнайшвидше. Це важливо не лише для США, а й для України та всього демократичного світу.
Szombaton 9 órakor kezdődött a szerb Nemzetbiztonsági Tanács ülése, amelynek fő témája a Koszovóban kitört pénteki feszültség volt. A találkozón Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök is részt vett.
A nemzetbiztonsági tanács ülését követően közölték, hogy Szerbia fegyveres erői a továbbiakig a legmagasabb szintű harci készültségben maradnak, azt követően, hogy az Albin Kurti koszovói miniszterelnök irányítása alatt álló rendőrség brutális erővel lépett fel a koszovói szerb lakossággal szemben.
A közleményben hangsúlyozták, hogy a KFOR és a NATO nem végezte el az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata és a kumanovói egyezmény által előírt feladatát.
Milan Mojsilović vezérkari főnököt felhatalmazták, hogy közvetlen kapcsolatot létesítsen a KFOR egység parancsnokával, hogy kísérletet tegyen arra, hogy a KFOR és a NATO Koszovóban állomásozó erői ellássák az ENSZ dokumentumokban előírt feladatokat és megvédjék a Koszovóban élő szerbeket.
A nemzetbiztonsági tanács ülésén Aleksandar Vučić államfő mellett jelent volt Ana Brnabić kormányfő, Miloš Vučević védelmi miniszter, Milan Mojsilović vezérkari főnök, Bratislav Gašić belügyminiszter, Aleksandar Vulin, a hírszerzés főnöke, valamint katonai hírszerzés és a katonai biztonsági szolgálatok illetékesei. Az összejövetelen továbbá részt vett Zagorka Dolovac főügyész, Vladimir Orlić házelnök, Ivica Dačić külügyminiszter, Maja Popović igazságügyi miniszter, Petar Petković, a kormány Koszovó-ügyi irodájának igazgatója és Veselin Milić belgrádi rendőrparancsnok.
Amint arról hírt adtunk, Aleksandar Vučić pénteken elrendelte a hadsereg legmagasabb szintű harckészültségét, Miloš Vučević pedig közölte, hogy a katonaságot a koszovói határ közelébe vezénylik.
A híradások szerint koszovói rendőrség és a szerb civilek közötti összetűzésekben több tucat személy sérült meg. A rendőrség pedig blokád alá vette Zvečan, Zubin Potok és Leposavić településeken az önkormányzati épületeket, hogy azokat elfoglalják az újonnan megválasztott községi vezetők.
Belgium felszólította állampolgárait, hogy a lehető leghamarabb hagyják el Iránt, mert a helyi biztonsági helyzet romlására való tekintettel megnövekedett az önkényes fogva tartás kockázata – közölte a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap vasárnap.
„Minden belga látogató Iránban, beleértve a kettős állampolgársággal rendelkezőket is, ki van téve a letartóztatás, az önkényes fogva tartás és a tisztességtelen eljárás kockázatának. Ez a kockázat azokra is vonatkozik, akik turistaként tartózkodnak Iránban. Letartóztatás vagy fogva tartás esetén az alapvető jogok tiszteletben tartása és az érintettek biztonsága nem garantált” – fogalmazott közleményében a belga külügyminisztérium vasárnap. A tárca közölte, teheráni nagykövetségének kapacitása korlátozott, nehézségekbe ütközhet, hogy konzuli védelmet nyújtson azoknak, akiket letartóztatnának, de még az is, hogy szavatolja a konzuli jelenlétet esetleges tárgyalásuk során. „Azokat a belga állampolgárokat, akik Iránban tartózkodnak, arra kérjük, hogy a lehető legnagyobb éberséggel járjanak el, és tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket biztonságuk érdekében” – áll a közleményben. A belga külügy továbbá arra kérte állampolgárait, jelentsék a nagykövetségnek, ha az országban tartózkodnak, és kerüljék a tömegeket vonzó rendezvényeket. Szerdán Irán 28 év börtönbüntetéssel sújtotta Olivier Vandecasteele belga segélyszervezeti alkalmazottat, miután a múlt héten a belga alkotmánybíróság felfüggesztette azt a megállapodást Irán és Belgium között, amely lehetővé tette volna a fogolycseréket a két ország között. Az eset kapcsán Vincent Van Quickenborne belga igazságügyi miniszter közölte: a 41 éves belga férfit megtorlásként ítélték el a terrorizmus vádjával Belgiumban bebörtönzött iráni diplomata, Aszadollah Aszadi ügye miatt. Tavaly februárban egy belga bíróság húsz év börtönbüntetéssel sújtotta Aszadit, a bécsi iráni nagykövetség egyik volt munkatársát gyilkossági kísérlet és terroristacsoport tevékenységében való részvétel miatt.
It’s disinformation that Islamic Republic of Iran has abolished it’s morality police. It’s a tactic to stop the uprising. Protesters are not facing guns and bullets to abolish morality police or forced hijab.They want to end Islamic regime.#MahsaAmini pic.twitter.com/qRcY0Kaepcpic.twitter.com/6ShBqnSbMn
As of 18 October 2023, in accordance with UNSCR 2231, all restrictions unjustly imposed on ballistic missile-related activities and transfers to/from the Islamic Republic of Iran terminate; and Iran is no longer subject to any restriction in the context of the #SecurityCouncil.
A Belügyminisztériumhoz olyan műveleti információk érkeznek, amelyek szerint „külső és belső destruktív erők” erőszakos cselekmények elkövetésére, viszály és társadalmi konfliktus szítására készülnek a három vezető ellenzéki televízió bezárása kapcsán – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál a belügyi sajtószolgálatra hivatkozva.
A sajtóközlemény által idézett Zorjan Skirjak, a belügyminiszter tanácsadója elmondta, hogy a belügyi csapatok készen állnak a belügyminiszter által kitűzött feladataik végrehajtására Ukrajna területi egységének megvédését és az állam belső stabilitásának a megőrzését illetően. Mint hangsúlyozta, a Belügyminisztériumban szoros figyelemmel követik az utóbbi napok fejleményeit az „ellenséges propagandatelevíziók” elnök általi betiltása és a „Kreml információs csatlósai” ellen hozott szankciós intézkedések meghozatala után. Jelezte, a belügyi tárcához olyan műveleti információk érkeznek, amelyek szerint „külső és belső destruktív erők” erőszakos cselekmények elkövetésére, viszály és társadalmi konfliktus szítására készülnek.
Skirják óva intette a „bűnös forgatókönyvek” kezdeményezőit és szervezőt, hangsúlyozva, hogy elkerülhetetlen lesz számunkra a büntetés, ha bűncselekményt követnek el az ukrán állam ellen. Egyúttal arról biztosított, hogy semmilyen esélyt nem adnak az oroszbarát ellenséges erőknek az ukrán társadalom megosztására és az ország szétszakítására.
Стурбований подіями у Вашингтоні. Впевнений, що американська демократія впорається із цим викликом. Відновити верховенство права та демократичних процедур потрібно якнайшвидше. Це важливо не лише для США, а й для України та всього демократичного світу.
?L'application #TikTok sera désormais interdite au niveau fédéral. Une décision logique et nécessaire. J'attendrai donc pour essayer d'y rivaliser avec la créativité sans borne de l'excellente @pdsutter. Mais je reste à votre disposition sur Facebook et Twitter ?. A bientôt ! pic.twitter.com/CKUcIbOop0
Mark Rutte, a Holland Királyság miniszterelnöke hivatalosan is elítélte a tüntetéseken történt zavargásokat, amiket a koronavírus elleni küzdelem során bevezetett korlátozó intézkedések szigorítása váltott ki.
A helyi sajtó értesülése szerint szó szerint az alábbiakat jelentette ki: „Ez abszolút elfogadhatatlan, ennek semmi köze a tiltakozásokhoz, ez bűncselekmény!”
Vasárnap este Hollandia tíz városában fokozódtak a tiltakozások a koronavírus elleni küzdelem keretein belül bevezetett korlátozó intézkedések és a kijárási tilalom ellen. A hatóságok és a holland sajtó adatai szerint összesen több mint 130 aktív tüntetőt tartóztattak le.
Hétfő reggelre úgy tűnt, hogy az ország számos városában katonai pusztítás ment végbe, mivel az utcákat és tereket a szétvert ablakok és kirakatok üvegdarabjai, füstölő és égő autók, szemét és kövek borították.
Ennek eredményeként a holland rendőrség kijelentette, hogy ezek a zavargások az elmúlt 40 év alatt a legsúlyosabbak. Ráadásul országszerte újabb tüntetésekre számítanak az elkövetkezendő napokban. Abból indulnak ki, hogy az erőszakhullám, amely ellepte Hollandia városait szervezett és nem hivatalos csoportok kezdeményezésére indult, többek között Covid-ellenesek, futball huligánok, neonácik.
Amszterdam központi terén a rendőrség kénytelen volt kutyás rendőröket bevetni és vízágyúk segítségével feloszlatni a tüntetést. Ennek eredményeként közel 100 embert tartóztattak le Hollandia fővárosában.
Ezen kívül kiderült, hogy a rendőrség kénytelen volt Femke Halsema polgármester lakóhelyét is körülvenni, hogy megvédje az esetleges támadásoktól.
Eindhovenben a rendőrség csak könnygáz bevetésével tudta feloszlatni a tüntetőket, azonban sikerült több autót felgyújtaniuk és üzleteket dúltak fel a központi állomáson. A rendőrség adatai szerint itt legalább 30 embert tartóztattak le.
A zavargások voltak még Apeldorna, Arnema, Bredi, Hága, Enshede, Purmondi, Tilbuza és Venlo városokban.
John Jorritsma, Eindhoven polgármestere a tüntetések eszkalálódásáról beszélt: „Ez egy szürreális helyzet, amelyre nem számítasz Hollandiában. Senki sem jött ide, hogy részt vegyen a demonstráción. Az emberek idejöttek, hogy zavargást okozzanak és letámadják a rendőröket. És ha így folytatódik, akkor polgárháború felé sodródunk.” John Jorritsma újabb zavargásokra számít: „Ezeket már nem tudjuk kezelni (tüntetők – szerk.). Talán még a hadsereget is be kell vetnünk.” Elmondása szerint már nem tudja, hogy birkózzon meg a tiltakozásokkal.
Az első tiltakozásra és összecsapásokra szombat este került sor. Az Amszterdamtól északra fekvő Urk kisvárosban több tucat ember ment ki tiltakozásul a kijárási tilalom ellen, amelyet a központi kormány vezetett be. Már az odavezető útjuk során köveket, petárdákat dobáltak és rendőrautókat romboltak. A rendőrség adatai szerint az agresszív fiatalok felgyújtották a helyi tesztközpontot is, amely a Belügyminisztérium egyik intézményében volt kialakítva.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Mark Rutte, a Holland Királyság miniszterelnöke hivatalosan is elítélte a tüntetéseken történt zavargásokat, amiket a koronavírus elleni küzdelem során bevezetett korlátozó intézkedések szigorítása váltott ki.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1611838920
[modified] => 1611829636
)
[title] => Miért vannak az elmúlt 40 év legnagyobb zavargásai Hollandiában?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=17730&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 17730
[uk] => 17638
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 17639
[image] => Array
(
[id] => 17639
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-26t221612007.jpg
[original_lng] => 169113
[original_w] => 1200
[original_h] => 700
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-26t221612007-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-26t221612007-300x175.jpg
[width] => 300
[height] => 175
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-26t221612007-768x448.jpg
[width] => 768
[height] => 448
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-26t221612007-1024x597.jpg
[width] => 1024
[height] => 597
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-26t221612007.jpg
[width] => 1200
[height] => 700
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-26t221612007.jpg
[width] => 1200
[height] => 700
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-26t221612007.jpg
[width] => 1200
[height] => 700
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1611822436:12
[_thumbnail_id] => 17639
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3455
[_oembed_9536aa6c2a93c57623e1d54d3d1a29e2] =>
Kabinet komt vanavond bijeen om toeslagenaffaire te bespreken. Op de agenda staat rapport Ongekend onrecht van de Parlementaire ondervragingscommissie Kinderopvangtoeslag en de kabinetsreactie. Wordt dat rapport de reden dat kabinet zijn ontslag indient? https://t.co/qmpjF36l4w
Стурбований подіями у Вашингтоні. Впевнений, що американська демократія впорається із цим викликом. Відновити верховенство права та демократичних процедур потрібно якнайшвидше. Це важливо не лише для США, а й для України та всього демократичного світу.
⚡Washington approves sending F-16s to Ukraine from Denmark and Netherlands.
The United States has given the green light to Denmark and the Netherlands for sending F-16 fighter jets to Ukraine defend against Russian aggression as soon as pilot training is completed, a U.S.…
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
