Volodimir Zelenszkij elnök megvétózta azt a törvényjavaslatot, amely megbüntetné a kormánytisztviselőket a Legfelső Tanács előtti megjelenésre való felszólítás figyelmen kívül hagyása miatt, olvasható a parlament honlapján.
Az elnök október 4-én javaslatokat csatolva visszaküldte a dokumentumot a parlamentnek.
„Emlékeznek a 11 387-es törvényjavaslatra, amellyel a parlament pénzbírságot vezetett be a miniszterek és más tisztviselők számára, akik nem jelennek meg a meghívásra. Ez az én módosító indítványom volt, akkor 229 szavazattal szavaztunk meg. Ami, mondják, heves reakciót váltott ki az egész Elnöki Hivatalból, és… ma a törvényjavaslatot teljes vétójoggal visszaküldték” – mondta Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő.
Indoklásában az elnök azt írta, hogy az ukrán kormány tagjai beszámolóinak mechanizmusát Ukrajna jogszabályai, többek között az „Ukrajna Minisztertanácsáról” szóló törvény és a Legfelső Tanács rendeletei szabályozzák.
„A fentiek figyelembevételével meg kell állapítani, hogy a törvény által javasolt újítások nem veszik figyelembe többek között az ukrán kormány parlament előtti felelősségének politikai és jogi jellegét, valamint a parlamenti ellenőrzés formáinak alkotmányos normák által előírt korlátait. (…) Ugyanakkor ennek az intézménynek biztosítania kellett volna Ukrajna kormányának stabilitását, függetlenségét a képviseleti testület politikai helyzetének aktuális változásaitól” – áll a dokumentumban.
Robert Fico szlovák miniszterelnök elutasítja az Európai Unió és Oroszország között kialakulófélben lévő „vasfüggönyt” a videóüzenete szerint, amelyet a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott beszélgetéséről tett közzé szombaton a Facebookon.
Hozzáteszi, hogy Szlovákia elutasítja az Európai Bizottság azon javaslatát, miszerint le kell állítani az Oroszországból származó összes kőolaj, gáz és nukleáris üzemanyag importját.
Egyáltalán nem haboztam kijelenteni, hogy elutasítom a vasfüggöny politikáját, amely ténylegesen kialakulófélben van Európa és az Oroszországi Föderáció között – mondja Robert Fico a videóban.
Hangsúlyozza, hogy nem hisz az ukrajnai háború katonai megoldásában, és minden béketervet támogat. Megjegyzi, hogy ezt Putyinnak is elmondta. A miniszterelnök részletek említése nélkül közli, hogy az orosz elnöktől további információkat kapott a háborúról.
Kijelenti, hogy a Szlovákia EU- és NATO-tagságából fakadó korlátozások ellenére is fenn akarja tartani kapcsolatait Oroszországgal. De hangsúlyozta az orosz elnökkel folytatott megbeszélésén, hogy Szlovákia mindkét szervezetnek komoly tagja.
Az Európai Bizottság azon tervét, hogy leállítsa az Oroszországból érkező gáz-, olaj- és nukleáris üzemanyag-szállításokat, őrültségnek tartom – mondta Robert Fico, aki szerint irreális elképzelés, hogy a szlovák atomerőművekben az orosz eredetű nukleáris üzemanyagot más régiókból, például az Egyesült Államokból származóval helyettesítsék.
„Moszkvában nyilvánosan kijelentettem, hogy meg fogom vétózni az ilyen döntéseket” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy reméli, egyhangú és nem minősített többséggel fognak szavazni. Az utóbbi esetben ugyanis Szlovákia biztosan alulmaradna a többi ország szavazataival szemben.
„Senki sem mondhatja meg nekünk, mit tehetünk és mit nem” – mondta Robert Fico, hangsúlyozva, hogy kormánya „szuverén külpolitikát” folytat. Így reagált az egyes uniós intézmények és tagállamok vezetőinek azon kritikájára, miszerint az ukrajnai háború miatt nem volt helyénvaló Oroszországba látogatnia. Azt is kifogásolta, hogy a balti államok nem engedték át a repülőgépét a légterükön Oroszország felé. Elmondása szerint így a moszkvai út a szokásos két óra helyett hat óráig tartott.
Kaja Kallas, az EU legfőbb diplomatája a minap bírálta Robert Ficót részvételéért a moszkvai ünnepségen. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint pedig a győzelmi katonai díszszemlén való részvétel és „Putyin elnök megtapsolása… szégyent hoz mindenkire, aki ott van”.
Kaja Kallas Facebook-bejegyzésére válaszul Robert Fico azt írta: tisztelettel adózott a háborúban Szlovákiát felszabadító szovjet katonák emléke előtt. Kaja Kallasnak pedig nincs joga bírálni őt, mert normális dolog párbeszédet folytatni más vezetőkkel.
Az amerikai–ukrán kapcsolatok feszültsége közepette jelentős új támogatási csomagra érkezett javaslat Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi biztosa hivatalától, Franciaország és Németország azonban szkepticizmusát fejezte ki ezzel kapcsolatban – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Der Spiegel című német hetilapra hivatkozva.
A jelentés szerint a német kiadvány azt írta, hogy a segélycsomag eredeti értéke 7 milliárd dollár volt, de mára elérte a 20 milliárd dollárt. A csomagnak három elemből kell állnia: körülbelül 1,5 millió lőszerből, támogatásból a légvédelmi rendszerekhez, az ukrán katonák rehabilitálásának és az ukrán dandárok kiképzésének a lehetőségeiből.
De ellenállás is van ezzel a támogatással szemben, mindenekelőtt Magyarország és Szlovákia részéről. Diplomáciai körök ugyanakkor azt állítják, hogy ezen országok ellenállása csekély szerepet játszik. Az intézkedéscsomagot az azt ellenző kisállamok részvétele nélkül is elfogadhatnák a támogató országok.
A Der Spiegel szerint azonban a két szokásos uniós kívülálló mellett a belső megbeszélések szkepticizmusát két kulcsszereplő hozta elő: Franciaország és Németország. Mindkét országnak hatalmas adósságai vannak, és gyakorlatilag nincs mozgásterük nemzeti költségvetésben. Emellett Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is ragaszkodik Európa vezető szerepéhez a Washingtonnal folytatott tárgyalásokon. De Kallas és az EU lépései kétségbe vonják ezt az állítást.
Meloni már bírálta a Macron által összehívott párizsi találkozót. Ezenkívül a The Financial Times című brit lap szerint Meloni ellenzi a G7-ek hétfői konferenciahívását. Nyilván nem akarja felzaklatni Trumpot. Macron a maga részéről egy külön konferencián nyugtatta meg az elidegenedett kisállamokat, és most Washingtonba akar menni Trumppal beszélni.
Kallas környezete próbálja elsimítani a helyzetet. Eközben Németországban vasárnap választásokat tartanak, a német kormány pedig nem tud dönteni a hétvégén. Ráadásul a tagállami minisztériumok számára nincsenek rögzített finanszírozási összegek, így Franciaországnak és Olaszországnak is van mozgástere. Döntés azonban még hétfőn születhet, amikor a külügyminiszterek Brüsszelben találkoznak.
A Der Spiegel arról is ír, hogy a brüsszeli politikusok körében elterjedt egy olyan verzió, amely szerint vezető uniós személyiségek már a müncheni biztonsági konferencia idején további támogatást ígértek Ukrajnának. Így amikor az Egyesült Államok kormánya Zelenszkijnek egy titoktartási megállapodást ajánlott fel a folyamatos támogatás feltételeként, az európaiak a háttérben felszólaltak a megállapodás ellen. A megállapodásban többek között szerepelt, hogy Ukrajna ásványkitermelési jogainak jelentős részét átadja az Egyesült Államoknak.
Különböző országok diplomáciai körei nem erősítették meg és nem is cáfolták egyértelműen, hogy Ukrajnának nagyobb léptékű támogatási intézkedéseket ígértek volna, ha Ukrajna megtagadja a megállapodás aláírását Donald Trump amerikai elnökkel.
Annalena Baerbock német külügyminiszter azonban a müncheni konferencia margóján már nyilvánosan kijelentette, hogy „hamarosan olyan nagy intézkedéscsomag indul útjára, amelyet még soha nem hajtottak végre ilyen léptékben”. Brüsszel eközben továbbra is abban reménykedik, hogy Trump nem zárja le túl gyorsan a tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz diktátorral, és az sokáig fog tartani.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai–ukrán kapcsolatok feszültsége közepette jelentős új támogatási csomagra érkezett javaslat Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi biztosa hivatalától, Franciaország és Németország azonban szkepticizmusát fejezte ki ezzel kapcsolatban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740259260
[modified] => 1740254986
)
[title] => Franciaország és Németország fékezi az Ukrajnának szánt 20 milliárd eurós európai uniós katonai csomagot – Der Spiegel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142010&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142010
[uk] => 142020
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 142011
[image] => Array
(
[id] => 142011
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani.jpg
[original_lng] => 34715
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740247787:12
[_thumbnail_id] => 142011
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3080
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_010d306fb4ba4a223d0d9f6cd4c0610d] => {{unknown}}
[_oembed_3b73f031f842c0663ea09c9508d62588] => {{unknown}}
[_algolia_sync] => 508427074000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 244
[2] => 307866
[3] => 394
[4] => 57397
[5] => 13798
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Franciaország
[2] => katonai csomag
[3] => németország
[4] => Ukrajna támogatása
[5] => vétó
)
)
[3] => Array
(
[id] => 139502
[content] =>
Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy megtorlásul azért, hogy Kijev leállította az országába irányuló gázszállítást, nem fogja leállítani az áram- és humanitárius segélyszállításokat Ukrajnába, de élhet vétójogával az Európai Unióban, amikor az ország csatlakozásáról szavaznak.
Robert Fico korábban azt mondta, hogy ha a gázról folytatott tárgyalások nem vezetnek eredményre Kijevvel, Pozsony leállíthatja a humanitárius segélyszállításokat és az energiaellátást Ukrajnába.
„Úgy gondolom, hogy ez a döntés az ukrán állampolgárokat érintené negatívan, és ezt nem akarjuk. De az Európai Unió szintjén vannak lehetőségek, amelyeket én, mint a szlovák kormányfő kihasználhatok” – mondta Fico a Szlovákiában akkreditált diplomáciai testülettel való találkozón.
Regarding the European Union: this year, our Government must ensure readiness across all negotiation clusters. We understand that delays in Ukraine’s accession process are not caused by Ukraine. We will continue working with the EU to ensure promises made are fulfilled. This is a…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2025
Andrzej Duda lengyel elnök megvétózta azt a törvényt, amely feloszlatná az orosz befolyást vizsgáló, tavaly létrehozott bizottságot – közölte pénteken a varsói államfői hivatal.
A testületet a Jog és Igazságosság (PiS) vezette előző kormány egy tavaly áprilisi jogszabállyal hozta létre annak felderítésére, hogy Oroszországnak milyen befolyása volt Lengyelországban 2007 és 2022 között.
A parlament most július végén fogadta el a jogszabályt érvénytelenítő törvényt. A bizottság tagjait azonban a szejm már a kormányváltást eredményező tavaly októberi parlamenti választások után felmentette.
Ezzel párhuzamosan Donald Tusk új kormányfő most májusban rendeletet adott ki egy másik vizsgálóbizottság létrehozásáról, amelynek feladata azt vizsgálni, hogy Oroszországnak és Fehéroroszországnak milyen befolyása volt Lengyelországban egészen 2004 óta.
Duda a vétója részletes indoklásában kiemelte: jelenleg minden belpolitikai erő egyetért abban, hogy Lengyelországban „ténylegesen létezik orosz és fehérorosz befolyás”.
Ennek felderítéséről „nyílt, átlátható és tisztességes vitát” kell folytatnia minden politikai erőnek – hangsúlyozta.
Kifogásolta egyebek között, hogy a megvétózott törvényben konkrét érvelés nélkül alkotmánysértőnek nevezték a PiS kormányzása idején kinevezett, régi vizsgálóbizottságot. Bírálta továbbá, hogy a régi bizottság jogi lépéseit a törvény érvénytelennek minősítette.
A PiS-kormány idején működő bizottság kezdeményezhette a „gyaníthatóan orosz befolyás alatt hozott” intézkedések felfüggesztését, a mögöttük álló lengyel tisztségviselőkről pedig megállapíthatta, hogy náluk „hiányoznak a szükséges garanciák ahhoz, hogy megfelelően végezzék közérdekű tevékenységüket”. A bizottságnak ez az utóbbi megállapítása megtámadható volt bíróságon.
A régi bizottság tavaly novemberben, felmentése napján ismertette első, részleges jelentését. Ebben bírálta a lengyel katonai elhárítás (SKW) és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) között 2013-ban megkötött együttműködési megállapodást, Donald Tuskot pedig – aki 2007 és 2014 között is miniszterelnök volt – összefüggésbe hozta az SKW-nál feltárt szabálytalanságokkal.
Duda vétóját azzal is indokolta, hogy a kormányfői rendelet által létrehozott új bizottság „teljesen alá van rendelve” a miniszterelnöknek, pedig az orosz és a fehérorosz befolyás vizsgálata annyira súlyos ügy, hogy nem lehet a politikai színtérnek csak az egyik oldalára bízni – hangsúlyozta.
Az új vizsgálóbizottság első jelentésének bemutatását Tusk kedden október 29-re ígérte.
Az államfői vétókat a lengyel jog értelmében az alsóház utasíthatja el, ehhez a képviselők háromötödös többségére lenne szükség a honatyák legalább felének jelenlétében. A jelenlegi kormánykoalíciónak nincs ekkora többsége.
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Budapest? Not everyone may remember this, but in 1994 Ukraine already got assurances of territorial integrity from the US, Russia and the UK. In Budapest. Maybe I’m superstitious, but this time I would try to find another place.
Elutasította a lengyel elnök annak a parlament által elfogadott törvénynek az aláírását, melynek értelmében regionális nyelvnek ismerték volna el a sziléziai nyelvjárást Lengyelországban, a jogszabályt Andrzej Duda visszaküldte a parlamentnek – közölte szerdán a varsói államfői hivatal.
A törvényt április végén a lengyel parlamenti alsóház (szejm), majd május elején a felsőház (szenátus) is megszavazta.
Az államfői hivatal honlapján szerdán közzétett közleményben aláhúzták: szakértőknek, különösen nyelvészeknek kellene elemezniük, hogy teljesen kialakult-e egy adott regionális nyelv, és teljesültek-e ebben a tekintetben a nemzeti kisebbségekről és a regionális nyelvről szóló lengyelországi törvényben megszabott kritériumok.
Az elnök azon az állásponton van, hogy a törvényi feltételek teljesítéséről nem dönthet, csak az érintett társadalmi csoport objektív értékelésére van szükség – tették hozzá.
A közvélemény számára elérhető nyelvészeti vélemények többsége szerint a sziléziai nyelvjárások a lengyel nyelv változatait képezik, az ezekből álló sziléziai dialektus pedig ugyanolyan jellegű, mint több más lengyelországi dialektus, például a kis- vagy nagy-lengyelországi, illetve a mazóviai. Ilyenként nem teljesíti a regionális nyelv elismerésének feltételeit – érvelnek.
Aláhúzták: a lengyel nyelvről szóló törvény a lengyelországi nyelvjárások ápolását is magában foglalja.
Az államfő viszont osztja azokat az aggodalmakat, melyek szerint a sziléziai dialektus regionális nyelvként való elismerése, valamint az ebből eredő védőintézkedések hasonló elvárásokat kelthetnének más regionális csoportok képviselőinél – áll a közleményben.
Az elnöki döntést azzal is indokolták, hogy a jelenlegi társadalmi és geopolitikai helyzetben nem lehet kizárni a keleti szomszédságban zajló háborúval összefüggő hibrid tevékenységet Lengyelországgal szemben. Ezért különösen gondoskodni kell a nemzeti identitás megőrzéséről, amelyet az anyanyelv ápolása szolgál – hangsúlyozták.
A megvétózott jogszabály értelmében Lengyelország délnyugati részén elterülő sziléziai térség hagyományos nyelvét regionális nyelvként iktatták volna be a nemzeti kisebbségekről szóló törvénybe. Ilyen státuszt Lengyelországban eddig csak a Balti-tenger mellékén elterjedt kasub nyelv élvezett.
A módosítás nyomán kettős helység- és utcaneveket alkalmaztak volna azokon a helyeken, ahol a lakosság legalább 20 százaléka úgy nyilatkozik, hogy beszéli a sziléziai nyelvet, önkéntes iskolai nyelvoktatást vezettek volna be, és finanszírozták volna a regionális nyelv ápolását célzó kezdeményezéseket.
2007 óta összesen nyolc hasonló javaslat látott már napvilágot, a szejm egyiket sem hagyta jóvá, illetve nem is kerültek napirendre, egyebek mellett az adott parlamenti ciklus befejeződése miatt.
A 2021-es népszámlálásban több mint 467 ezren jelölték meg Lengyelországban, hogy mindennapjaikban a sziléziait használják, közülük csaknem 55 ezren azt állították, hogy csak ezt a nyelvet beszélik.
Az utóbbi hetekben több lengyel értelmiségi írta alá azt a petíciót, amelyben a sziléziai nyelvről szóló törvény jóváhagyására szólították fel Andrzej Dudát.
Az államfői vétókat a lengyel jog értelmében az alsóház utasíthatja el, ehhez a képviselők háromötödös többségére lenne szükség a honatyák legalább felének jelenlétében. A jelenlegi kormánykoalíciónak nincs ilyen többsége.
[type] => post
[excerpt] => Elutasította a lengyel elnök annak a parlament által elfogadott törvénynek az aláírását, melynek értelmében regionális nyelvnek ismerték volna el a sziléziai nyelvjárást Lengyelországban, a jogszabályt Andrzej Duda visszaküldte a parlamentnek – kö...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1717100880
[modified] => 1717043471
)
[title] => Duda megvétózta a sziléziai nyelv elismeréséről szóló törvényt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=114598&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 114598
[uk] => 114709
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 114599
[image] => Array
(
[id] => 114599
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda.jpg
[original_lng] => 199096
[original_w] => 2560
[original_h] => 1438
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda-1536x863.jpg
[width] => 1536
[height] => 863
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda-2048x1150.jpg
[width] => 2048
[height] => 1150
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/duda.jpg
[width] => 2560
[height] => 1438
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1717124914:3
[_thumbnail_id] => 114599
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3277
[translation_required_done] => 1
[_oembed_fc59b2e3dd6b5e85c48258fc3b7b433e] =>
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Z okazji Dnia Konstytucji wyrażamy solidarność z 🇺🇦, szczególnie w obliczu bohaterskiej walki o wolność i niepodległość.
Życzymy, aby demokratyczne wartości, które są fundamentem konstytucji Ukrainy, mogły jak najszybciej zostać przywrócone na obecnie okupowanych ziemiach 🇺🇦.
— Ministerstwo Spraw Zagranicznych RP 🇵🇱 (@MSZ_RP) June 28, 2025
Georgia (Grúzia) államfője szombaton bejelentette, hogy megvétózta a törvényhozás által kedden elfogadott külföldi ügynökökről szóló törvényt, amely hetekig tartó tüntetéseket váltott ki Tbilisziben.
Szalome Zurabisvili elnök már korábban bírálta a kormányzó Georgiai Álom – Demokratikus Georgia kormánypárt által beterjesztett törvény elfogadását, csütörtökön pedig jelezte, hogy élni fog vétójogával.
A georgiai elnök szombaton azzal indokolta döntését, hogy a törvény ellentétes az ország alkotmányával, és szembemegy minden európai normával.
A vitatott törvény előírja, hogy azok a szervezetek, amelyek anyagi eszközeik több mint 20 százalékát külföldről kapják, külföldi ügynökként regisztráltassák magukat. A kormány szerint a szabályozásra azért van szükség, hogy megállítsák a „káros külföldi szereplőknek” az ország destabilizálására vonatkozó törekvéseit.
A kormánypárt elegendő többséggel rendelkezik ahhoz, hogy felülbírálja Zurabisvili vétóját, és várhatóan ezt a következő napokban meg is teszi.
Az ellenzék és nyugati diplomaták a törvény elfogadásával kapcsolatban korábban arra figyelmeztettek, hogy az hátráltatja a 3,7 millió lakosú köztársaság európai uniós integrációját.
Oroszország és Kína pénteken megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Egyesült Államok által beterjesztett határozati javaslatot, amely „azonnali és tartós tűzszünetre” szólít fel a Gázai övezetben az Izrael és Hamász közötti harcokban a civilek védelme és a humanitárius segélyek eljuttatása érdekében.
A 15 tagú tanácsban 11 tagállam szavazott az amerikai javaslat mellett, három ellene, egy ország pedig tartózkodott.
A most elutasított határozat egy azonnali, legalább hat hétig tartó tűzszünetre és annak betartására szólítja fel mindkét harcoló felet a humanitárius segítségnyújtás és az emberi szenvedés enyhítése érdekében. Februárban az Egyesült Államok vétózta meg az Algéria által előterjesztett, szintén tűzszünetről szóló határozati javaslatot, amelyet akkor Linda Thomas-Greenfield azzal indokolt, hogy az veszélyeztette volna a már akkor is zajló, szavai szerint „érzékeny” egyeztetéseket.
A szavazás előtt Oroszország állandó ENSZ-képviselője, Vaszilij Nyebenzja kijelentette, hogy Moszkva támogatja az azonnali tűzszünetet, a szerinte csupán „félig-meddig szívből jövő” amerikai javaslat azonban nem szólít fel elég világosan a fegyvernyugvásra, és gyakorlatilag zöld utat ad Izraelnek tervezett rafahi offenzívája megindítására, illetve ürügyet a Hamásznak arra, hogy elálljon a megállapodástól.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország és Kína pénteken megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Egyesült Államok által beterjesztett határozati javaslatot, amely „azonnali és tartós tűzszünetre” szólít fel a Gázai övezetben az Izrael és Hamász közötti harcokban a civile...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1711190760
[modified] => 1711154808
)
[title] => Amerika tűzszünetet akart, de Oroszország és Kína vétózott
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=107608&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 107608
[uk] => 107712
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 107609
[image] => Array
(
[id] => 107609
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/izrael-gazai-ovezet-haburo.png
[original_lng] => 502881
[original_w] => 1046
[original_h] => 494
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/izrael-gazai-ovezet-haburo-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/izrael-gazai-ovezet-haburo-300x142.png
[width] => 300
[height] => 142
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/izrael-gazai-ovezet-haburo-768x363.png
[width] => 768
[height] => 363
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/izrael-gazai-ovezet-haburo-1024x484.png
[width] => 1024
[height] => 484
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/izrael-gazai-ovezet-haburo.png
[width] => 1046
[height] => 494
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/izrael-gazai-ovezet-haburo.png
[width] => 1046
[height] => 494
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/izrael-gazai-ovezet-haburo.png
[width] => 1046
[height] => 494
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1711265757:3
[_thumbnail_id] => 107609
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2266
[translation_required_done] => 1
[_oembed_28a08fe22801ff0d29e46fd4d42f5020] =>
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Today, Federal Chancellor Olaf Scholz is in Ukraine, marking the first bilateral visit by a German Chancellor in more than two years. We are deeply grateful to Germany for all the assistance it has provided. Germany stands as a European leader in supporting Ukraine, helping us… pic.twitter.com/NoTDQLqVuc
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 2, 2024
Görögország, Ciprus és Franciaország blokkolta a Bayraktar drónok és török gyártmányú tüzérségi lövedékek Ukrajnának való szállításának finanszírozását, amelyeket európai forrásból terveztek beszerezni, tájékoztatott a Kathimerini.
„Az Európai Unió Politikai és Biztonsági Bizottságának múlt hét eleji ülésén három ország jelentette be álláspontját, megvétózva a javaslatot, amely a jelek szerint a tagállamok többsége támogatott” – tájékoztat a kiadvány.
Kathimerini újságírói egy brüsszeli diplomáciai forrásra hivatkozva megjegyzik, hogy Görögország és Ciprus állandó EU-képviselete egy ideje jelezte, hogy nagyszabású megrendelés készül Törökországtól, amelyet Ukrajna szükséghelyzeti szükségleteire szánt uniós forrásokból finanszíroznának.
„Amikor ezt megerősítették, Görögország, Ciprus és Franciaország állandó képviselői gyorsan reagáltak, blokkolva az eljárást” – jegyezte meg az újság.
Andrzej Duda lengyel elnök szombaton közölte, hogy megvétózza a kormány 2024-es módosított kiadási törvényjavaslatát, és saját törvényjavaslatot terjeszt elő – erős kihívást intézve ezzel Donald Tusk új lengyel miniszterelnök felé.
Az X közösségi médiaplatformon közzétett bejegyzésében Duda a törvényjavaslat közmédia finanszírozási passzusára hivatkozott, mondván az „égbekiáltóan sérti meg az alkotmányt”.
Lengyelország új, korábban ellenzékben lévő kormánya szerdán vette át a hatalmat a közszolgálati televízió, a rádió és az állami hírügynökség felett. Az elnök, a korábbi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) hívének számít. Bartłomiej Sienkiewicz lengyel kulturális miniszter egyik első intézkedéseképp elbocsátotta a TVP közszolgálati televízió, a Lengyel Rádió és a Lengyel Sajtóügynökség (PAP) vezetőit.
„Ugyanakkor” – írta Duda egy második bejegyzésében az X-en – szeretném tájékoztatni önöket, hogy karácsony után azonnal benyújtom a parlamentnek a saját tervezetemet, egyebek mellett a tanárok emeléséről és más, a költségvetéssel kapcsolatos törvényben tervezett kiadásokról.
Jan Grabiec, a miniszterelnök kancelláriájának vezetője „abszurdnak” nevezte Duda bejelentését – számol be a történtekről a Politico. A politikus szerint az elnöknek nincs sok beleszólása a költségvetésbe – a vétón túl –, az kívül esik a hatáskörén,.
Dudát az elmúlt napokban több PiS politikus is kritizálta, mondván többet kellett volna tennie a kormány azon törekvésének meghiúsítása érdekében, hogy átvegye az ellenőrzést a közmédia felett.
Tusk kormánya decemberben került hatalomra, ezzel véget ért a PiS nyolcéves kormányzása, amelynek során Varsó összeütközésbe került Brüsszellel a jogállamiság és a sajtószabadság kérdésében. Az elmúlt napokban a parlament különbizottságokat hozott létre, amelyek a múltban elkövetett állítólagos szabálytalanságokat vizsgálják majd. Kedden Tusk új vezetőket nevezett ki a hírszerző és biztonsági ügynökségek élére, amelyeket azzal vádoltak, hogy a PiS-t támogatják és a párt ellenfelei után kémkednek.
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Prezydent @AndrzejDuda: Wspieraliśmy, wspieramy i będziemy wspierać Ukrainę w jej walce o wolność! Dzisiaj to wsparcie jest nadal niezwykle potrzebne. Niezależnie od zmęczenia wojną. Wolny świat nie może dopuścić do tego, żeby Putin i Rosja zatriumfowali. pic.twitter.com/VDSHEkBZMy
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
