Egy stockholmi szélsőjobboldali tüntetés a jelek szerint annyira feldühítette a török elnököt, hogy bejelentette, nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását.
Mint arról beszámoltunk, szombaton a svéd fővárosban egy ismert szélsőjobboldali aktivista egy előre bejelentett demonstráción elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt a török nagykövetség közelében. A svéd hatóságok engedélyezték a tüntetést a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva.
A radikális iszlám- és bevándorlásellenes dán-svéd aktivista, Rasmus Paludan nem először csinált ilyet, tavaly két svéd városban, Linköpingben és Norrköpingben tartott nyilvános Korán-égetéseket. Az akkori akció erőszakba torkollott, négyen megsérültek. 2020-ban, Malmőben pedig szélsőjobboldali pártja, a Kemény Vonal (Stram Kurs) hívei égették el a Korán egy példányát egy mecset közelében, majd összecsaptak a svéd rendőrökkel.
Erdogan török elnök elítélte a Korán elégetését, mivel az mindenkit sért, de különösen a muszlimokat. A svéd hatóságokat is bírálta, amiért engedélyezték a stockholmi török nagykövetség előtti tüntetést.
A török elnök bírálta Svédországot a szintén szombaton megtartott szélsőbaloldali, kurdbarát tüntetések miatt is, amelyeken a demonstrálók különböző kurd csoportok, köztük a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) zászlóit lengették. A PKK Törökországban, Európában és az Egyesült Államokban is szerepel a terrorszervezetek listáján.
„Ha Svédország nem mutat tiszteletet Törökország vagy a muszlimok iránt, nem kapn tőlünk támogatást a NATO ügyében” – jelentette ki Erdogan.
A NATO-tag Törökország – Magyarország mellett egyedüliként – hónapok óta akadályozza Svédország és Finnország felvételét a védelmi szövetségbe. Ankara főként azzal vádolja Svédországot, hogy támogatja a PKK-t, és több olyan személy kiadatását követeli, akiket terroristáknak tart. A NATO-tagság iránti kérelmeket mind a 30 NATO-tagállamnak ratifikálnia kell.
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
Románia hazarendelte pénteken bécsi nagykövetét, válaszképpen arra, hogy Ausztria vétója miatt az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsa csütörtökön elutasította Románia csatlakozását a határellenőrzés nélküli schengeni térséghez.
A bukaresti külügyminisztérium közleménye szerint a diplomáciai szokásjog szerint a döntés azt jelzi, hogy a román fél mélységesen elítéli Ausztria magatartását, és a diplomáciai kapcsolatok szintjét csökkenteni akarja.
Románia bécsi nagykövetségét – Emil Hurezeanu nagykövet hazahívását követően – ideiglenes ügyvivő fogja vezetni.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter utasítására csütörtök este Ausztria romániai nagykövetét is bekérették a bukaresti külügyminisztériumba, ahol tudomására hozták hogy Ausztria indokolatlan és barátságtalan lépése óhatatlanul visszaveti a kétoldalú kapcsolatokat.
Bukarest szerint igazságtalan, teljességgel megalapozatlan és ilyenként elfogadhatatlan érv volt az osztrák fél részéről Romániát tenni felelőssé az illegális migráció növekedéséért. A Frontex adataiból is világosan kitűnik, hogy Románia nem része a nyugat-balkáni migrációs útvonalnak, határaira nem nehezedik migrációs nyomás, a román hatóságok tevékenyen részt vesznek a jelenség megfékezésében, és az európai partnerek elismerését is kivívták azzal, ahogyan az ukrajnai menekülthullámmal járó problémákat kezelték – érvelt a bukaresti külügyminisztérium.
A kommüniké hozzáteszi: Ausztria november 18-án közölt, Románia schengeni tagságát elutasító álláspontja már csak azért is meglepte Bukarestet, mert november 16-án a Salzburgi Fórum bukaresti értekezletén részt vevő belügyminiszterek – beleértve az osztrák belügyminisztert – közös nyilatkozatban fejezték ki támogatásukat Románia, Bulgária és Horvátország csatlakozását illetően.
Az EU bel- és igazságügyi tanácsa csütörtökön elutasította Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, miután Ausztria és Hollandia vétózott. Utóbbi tagállam csak Bulgária csatlakozását ellenezte, de a két országról csomagban döntöttek. A tanács ugyanakkor megszavazta Horvátország felvételét a belső határellenőrzések nélküli térségbe.
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tagállamai pénteken szinte egyhangúan felszólították Oroszországot, hogy fejezze be az ukrajnai háborút – mondta az IMF irányítóbizottságának elnöke, aki a háborús konfliktust az inflációt fokozó és a világgazdaságot lassító egyetlen tényezőnek nevezve.
Nadia Calvino asszony, aki egyben Spanyolország gazdasági minisztere is, a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy Oroszország ismét blokkolta a közös közlemény kiadását a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság ülésén.(Reuters)
Olaf Scholz német kancellár szombaton Szófiában arra kérte a bolgár politikai vezetést: ne vétózza meg Észak-Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, mivel úgy vélte, hogy az EU-nak nem szabad letörnie a Nyugat-Balkán országainak az EU-tagsággal kapcsolatos reményeit.
Olaf Scholz a térségben tett kétnapos látogatása során járt a bolgár fővárosban, az EU és a Nyugat-Balkán vezetőinek június 23-i csúcstalálkozóját megelőzően.
A német kancellár aláhúzta: valóban nagyon sok probléma van a térség országai között. „Ezek jól ismert problémák, de nem megoldhatatlanok. Látok lehetőséget az előrelépésre, ezért szoros kapcsolatban maradunk a következő napokban” – hangsúlyozta a német politikus a Kiril Petkov bolgár miniszterelnökkel közösen tartott szófiai sajtótájékoztatóján.
Kiril Petkov leszögezte: a vétó feloldásához Észak-Macedóniának a két ország közötti történelmi-kulturális vitákkal kapcsolatban három feltételt kell teljesítenie, és arra kérte Brüsszelt, vállaljon garanciát, hogy ezek a feltételek valóban teljesülnek is.
A héten az ötpárti bolgár kormánykoalíció egyik tagja kilépett a kabinetből, többek között azzal vádolva Petkov miniszterelnököt, hogy a bolgár nemzeti érdeket figyelmen kívül hagyva hajlandó lenne visszavonni Szófia vétóját Észak-Macedónia EU-csatlakozásával kapcsolatban.
Szombat reggel Olaf Scholz még a Bulgáriával szomszédos Észak-Macedónia fővárosában, Szkopjében járt, amely már több reformot végrehajtott az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése érdekében, egyebek között felvette jelenlegi nevét, hogy elkerülje Athén politikai ellenállását a történelmi Makedónia név használata miatt.
Dimitar Kovacsevszki észak-macedón miniszterelnökkel közösen tartott szkopjei sajtótájékoztatóján a német kancellár kijelentette: az ukrajnai háború miatt fontos, hogy Európa egységes maradjon, és együtt lépjen fel a térségben.
This is Russia’s, not just Putin’s war. Not Putin, but actual Russian soldiers come from Russia to kill, torture and destroy. Russians overwhelmingly support the war, cheer missile strikes on Ukrainian cities and murder of Ukrainians. Let Russian tourists enjoy Russia then.
Discussed strengthening defense capacity and further comprehensive support of #Ukraine with ?? Chancellor @OlafScholz. Europe's energy security is on the agenda. Offered to send a special EU and UN mission to the ZNPP. Sure that ?? is a reliable and consistent partner of ??. 1/1 pic.twitter.com/HkGgSREUnc
Danke für den freundlichen Empfang in Hanoi, Premier Chinh! #Vietnam ist ein wichtiger Partner für ??: Als eine Konsequenz der #Zeitenwende müssen wir unsere Absatzmärkte, Rohstoff-Quellen und Produktionsstandorte erweitern. Das macht uns unabhängiger von einzelnen Staaten. pic.twitter.com/BFL9Lnyb3R
Moin Herr @Bundeskanzler aus Kyjiw. Schön, dass Sie Putin aufriefen: “Beende diesen Krieg”??Aber das sind nur Worte. Russland versteht nur Stärke. Stellen Sie Putin ein Ultimatum. Mit schmerzhaften Folgen. Um den Energie-Genozid gegen die Ukrainer zu stoppen. Tun Sie das. Bitte pic.twitter.com/yRXdgOAjBb
Millî Savunma Bakanı Hulusi Akar, ülkemize resmî bir ziyaret gerçekleştiren Finlandiya Savunma Bakanı Antti Kaikkonen ile heyetler arası görüşmelere başkanlık etti. Görüşme sonrası her iki Bakan ortak basın toplantısı düzenledi.https://t.co/C12kox8xB8#MSB#HulusiAkarpic.twitter.com/sFdWienDOB
„Momentan“ will er #Taurus nicht liefern.“ „Momentan“ sterben aber weiter die Menschen in der #Ukraine. Auf was wartet der @Bundeskanzler in Gottes Namen? Er alleine blockiert diese Entscheidung innerhalb der Koalition. Das ist verantwortungslos. https://t.co/QSf2rfr9ix
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
Ukrajna szörnyű árat fizetett azért, hogy európai uniós tagjelölti státuszt és esélyt kapjon az európai családhoz való csatlakozásra – írta Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója pénteken a Twitteren, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Podoljak azt írta: „szabadság, verseny, emberi jogok – Hollandia mindig is a demokrácia modellje volt. Ma az ukránok szörnyű árat fizetnek azért, hogy megvédjék a szabad Európát az orosz táboroktól.” Feltette a kérdést: „vajon az embereink még nem fizettek elég vérrel, hogy esélyt kapjanak a belépésre az EU családjába ?”
Mint hírportálunk ma beszámolt róla, a Bloomberg amerikai hírügynökség jelentette, hogy Dánia és Hollandia a jelenlegi állapotok szerint nem támogatja Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadását az európai uniós vezetők június végi csúcstalálkozóján.
Dánia a hírügynökség birtokába került diplomáciai jegyzékében leszögezte, hogy az álláspontja szerint Ukrajna nem felel meg kellőképpen a demokrácia intézményeinek stabilitásával, a jogállamisággal, az emberi jogokkal, valamint a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásával és védelmével kapcsolatos kritériumoknak. Kijevnek „alapvetően javítania kell jogszabályi és intézményi keretein” ahhoz, hogy mindezeken a területeken előrehaladást érjen el – áll a feljegyzésben.
Hollandia úgy véli, hogy Ukrajna „összességében a nagyon korai szakaszában van a felkészülésnek, hogy felvállalja az EU-tagsággal és a működő piacgazdasággal vagy az egységes piaci versenyképesség megteremtésével járó felelősséget.
Друг пізнається у скруті. Неважливо, якого розміру твоя країна чи обсяг ВВП, важливо, яке в тебе серце. Багато народів сьогодні виявляють більше мужності, ніж половина G20. Як Північна Македонія, підставивши ?? плече у вигляді танків і літаків. Ми ніколи цього не забудемо.
«Агентурна криза» спонукає Росію діставати з шафи навіть найбільш забутий політичний нафталін. Якщо ?? пан Марга робить свої заяви «зі всією відповідальністю», то має розуміти й перспективу кримінальної відповідальності. За посягання на цілісність і суверенітет іншої держави.
Завуальовані погрози ядерною зброєю з трибуни ООН від члена Радбезу ООН — більшої насмішки над глобальними інституціями годі й уявити. Ядерні погрози РФ — це проблема не ??, а всього світу. Члени Ядерного клубу мають окреслити ?? наслідки. «Скринька Пандори» має бути закритою.
Бажання Росії мобілізувати мільйон осіб, перелаштувати економіку на воєнні рейки та зарядити цей натовп ядерною людиноненависницькою пропагандою – це пряма загроза Польщі, країнам Балтії та всій Європі. Єдиний спосіб зупинити цю орду – надати Україні більше важкої зброї. Зараз.
Будь-які російські об’єкти на окупованій території є законними військовими цілями для атаки Збройними Силами України. Будь-який контрнаступ та деокупація територій підпадає під концепцію оборонної війни. Це абсолютна аксіома як для керівництва України, так і для наших союзників.
Той, хто віддає накази атакувати критичну інфраструктуру, щоб заморозити цивільних, і організовує тотальну мобілізацію, щоб засипати фронт трупами, категорично не може сидіти за одним столом з лідерами G20. Час покласти край ru-лицемірству. Рф має бути вигнана з усіх майданчиків.
Який урок із зернової «османської дипломатії» варто винести західним лідерам? Шантажист із російським корінням завжди поступається тим, хто сильніший та вміє чітко аргументувати непохитну позицію. Шлях до «вмиротворення» агресора лежить лише через розумну демонстрацію сили.
Punishing war criminals. Reducing support for terrorists in the world. Restoring international law. Impossibility of forcible seizure of territories. Economic destruction of the aggressor. Terminating any blackmail. It’s possible if RF loses. Ukraine supports that. Who doesn’t?
Росія вже програла цю війну – мобілізація лише відтягує її поразку в часі. Після того, як Україна звільнить території, а поразка Рф буде оформлена офіційно, треба зробити все, аби ru-агресія не повторилася. Це просто: спецтрибунал, вироки авторам війни та прийняття ?? в НАТО.
Ніхто не зупинятиметься… поки росіяни не втечуть з України, не повернуть українцям вкрадені в них будинки та квартири в Криму, не видадуть авторів «СВО»/воєнних злочинців, не вивчать сенсу поняття «міжнародне право».
Putin (RF) is too predictable. Making a statement about tactical nuclear weapons in Belarus, he admits that he is afraid of losing & all he can do is scare with tactics... Second. He once again states his involvement in the crime. Violating the nuclear non-proliferation treaty...
I don't remember if the #UN Secretary General spoke about the inadmissibility of escalation when #Russia attacked Ukrainian ports in #Odesa and the #Danube. I don't remember if Mr. @antonioguterres came out with a statement against Russian terror of peaceful cities. Instead, when…
⚡Washington approves sending F-16s to Ukraine from Denmark and Netherlands.
The United States has given the green light to Denmark and the Netherlands for sending F-16 fighter jets to Ukraine defend against Russian aggression as soon as pilot training is completed, a U.S.…
Zoran Milanovic horvát államfő kedden bejelentette, hogy amennyiben alkalma lesz rá, megvétózza Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, ha addig nem születik megoldás a bosznia-hercegovinai választási törvény reformjára – közölte a horvát közszolgálati televízióra (HRT) hivatkozva az MTI.
Milanovic kifejtette: amennyiben jelen lesz a közelgő NATO-csúcstalálkozón Madridban, megvétózza a csatlakozásra szóló NATO-meghívót. Hozzátette: amennyiben alacsonyabb szinten szavaznak róla, valószínűleg nem tudja rákényszeríteni például a horvát nagykövetre, hogy a NATO-tanácsban az ő álláspontját képviselje. Ugyanakkor megjegyezte: „mint az ördög a bűnös lelkeket”, üldözni fog mindenkit, aki Horvátországban megszavazza Stockholm és Helsinki csatlakozását.
Andrej Plenkovic kormányfő szerint Milanovic visszaél a boszniai horvátok helyzetével, és oroszpárti politikát folytat. Dimitrij Medvegyev volt orosz kormányfő pedig nemrég Telegram-bejegyzésében azt írta: a horvát elnököt Kijev bosszúja fenyegeti az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos kijelentései miatt.
Milanovic hangsúlyozta, hogy nem áll az oroszok oldalán. „Az oroszok játsszák a saját játékukat, és ők az agresszorok ebben a háborúban” – mondta.
Úgy vélte ugyanakkor, hogy Horvátországban egy „olyan társaság van hatalmon”, amely aktívan a bosznia-hercegovinai horvát nép érdekei ellen dolgozik.
„Arra is felesküdtem, hogy megvédem őket (a boszniai horvátokat), és ha kell, politikailag belehalok” – fogalmazott, majd hozzáfűzte, hogy nem fél sem Oroszországtól, sem Ukrajnától.
Mint mondta, ő a horvátok oldalán áll, a horvát államért harcol, a kormány pedig azzal vádolta, hogy elárulta a boszniai horvátokat csak azért, hogy vele leszámolhassanak.
A jobboldali kormányfő és a volt szocialista államfő között nem újkeletű a vita, a helyzet viszont már annyira elmérgesedett közöttük, hogy nem is beszélnek egymással. A legutóbbi rendezvényen, amelyen mindketten részt vettek, kézfogás és üdvözlés nélkül haladtak el egymás mellett.
Az 1992–1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra.
Zágráb a népcsoportok parlamenti képviselői megválasztásának módját kifogásolja, például azt, hogy minden kanton egy-egy bosnyák, horvát és szerb jelöltet delegálhat a parlamentbe, függetlenül attól, hogy milyen a lakosság nemzetiségi összetétele. A horvát kisebbség szerint ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy azokon a helyeken, ahol kevés horvát él, a bosnyákok beleszólhassanak a képviselő megválasztásába. A választási törvény módosításának legnagyobb szószólói éppen ezért a horvátok, szerintük ugyanis a mostani törvény nem biztosítja jogaik igazságos érvényesítését.
One more important step forward. ⁰ Today, #NATO Allies signed the Accession Protocols for ?? and ??. We want to extend a sincere thank you to all Allies.
Millî Savunma Bakanı Hulusi Akar, ülkemize resmî bir ziyaret gerçekleştiren Finlandiya Savunma Bakanı Antti Kaikkonen ile heyetler arası görüşmelere başkanlık etti. Görüşme sonrası her iki Bakan ortak basın toplantısı düzenledi.https://t.co/C12kox8xB8#MSB#HulusiAkarpic.twitter.com/sFdWienDOB
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
Who among world political leaders can make a speech in so perfect #Ukrainian? May be just a few. Here is the today's video of the Speaker of the Parliament of #Finland Jussi Halla-aho addressing the #Ukraine's Parliament in Ukrainian on the 90th anniversary of the Russian crime -… pic.twitter.com/eKM4bTfthG
A holland kormány nem szeretné, hogy Ukrajna gyorsított eljárás keretében csatlakozzék az EU-hoz, miután az Európai Bizottság közölte, hogy a folyamat első szakasza még idén nyáron lezárulhat – írta szerdán a DutchNews című holland hírportál.
Liesje Schreinemacher külkereskedelmi és fejlesztési miniszter keddi parlamenti beszédében elmondta: a csatlakozás hosszú technikai folyamatot igényel és Ukrajnának ugyanazoknak a kritériumoknak kell megfelelnie, mint a többi tagjelölt országnak.
A múlt héten Ursula Von der Leyen, a bizottság elnöke átnyújtotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az eljárás első szakaszára vonatkozó kérdőívet, és azt ígérte, hogy annak feldolgozása csupán „hetek kérdése lesz”. Több tagállam vezetője, köztük Magyarországé is nyilatkozatot írt alá, amelyben a tagjelölti státusz megítélése és a csatlakozási folyamat felgyorsítását szorgalmazta.
Mark Rutte holland miniszterelnök és kabinetje azonban más véleményen van: úgy gondolják, hogy az egyszerűsített tagfelvételi folyamat precedenst teremtene más tagjelöltek, államok számára – írta a DutchNews.
Liesje Schreinemacher szerint az úgynevezett koppenhágai kritériumokat – amelyek szerint a tagjelölt tagoknak stabil demokratikus intézményekkel, működő piaccal és az uniós jog végrehajtásának képességével kell rendelkezniük – nem lehet kikerülni.
A NOS holland műsorszolgáltató hírportálja azt írta szerdán, hogy a hágai kormány „szép szimbolikus gesztusként” tekint Von der Leyen bejelentésére. , és „a szolidaritás fontos megnyilvánulásának” tartja az EB elnökének ukrajnai látogatását.
A parlament alsóházának egy része, köztük az ellenzék, azonban úgy véli, hogy a bizottság elnöke saját hatáskörét túllépve nyilatkozott így, ezáltal „hamis reményt” keltett Ukrajnában. Az euroszkeptikus radikális jobboldali Szabadságpárt képviselője, Vicky Maeijer még fel is szólította Von der Leyent, hogy mondjon le a bizottsági elnöki tisztségéről. Több holland képviselő véli úgy, hogy a bizottság elnökének vissza kellene vonnia kijelentéseit. Schreinemacher azt mondta, hogy egyelőre meg kell várni a bizottság hivatalos állásfoglalását.
„Nincs arról szó, hogy Ukrajna már holnap uniós tagország lesz, még hosszú út áll előttük” – jelentette ki.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A holland kormány nem szeretné, hogy Ukrajna gyorsított eljárás keretében csatlakozzék az EU-hoz, miután az Európai Bizottság közölte, hogy a folyamat első szakasza még idén nyáron lezárulhat – írta szerdán a DutchNews című holland hírportál.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1649881208
[modified] => 1649881212
)
[title] => Ukrajna nem csatlakozhat gyorsított eljárással az EU-hoz
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=46347&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46347
[uk] => 46383
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 14015
[image] => Array
(
[id] => 14015
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/434484.jpg
[original_lng] => 51507
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/434484-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/434484-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/434484.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/434484.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/434484.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/434484.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/434484.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1649883188:2
[views_count] => 2968
[_thumbnail_id] => 14015
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c4bc3212b1d8c1d9b35d02d068b77156] =>
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
Tizenegy ország támogatta, Oroszország ellenezte, három tag, Kína, India és az Egyesült Arab Emírségek pedig tartózkodott.
A várakozásoknak megfelelően megvétózta pénteken Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) azt a határozati javaslatot, amely elítélte volna az Ukrajna elleni agressziót, és csapatai azonnali visszavonására szólította volna fel Moszkvát. A javaslatot az Egyesült Államok és Albánia terjesztette a BT elé. 11 ország támogatta, Oroszország ellenezte, három tag, Kína, India és az Egyesült Arab Emírségek pedig tartózkodott. A 15 tagú ENSZ BT-ben az öt állandó tagnak, az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak, Oroszországnak, Franciaországnak és Kínának vétójoga van.
A hivatalos szöveg nem „elítéli”, hanem „sajnálatát fejezi ki” az orosz hadműveletek miatt. Kikerült a szövegből az utalás az ENSZ Alapokmányának 7. cikkére is, amely a szankciókat és az erő alkalmazását szabályozza. A végleges változat nem utalt személy szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökre sem.
„Egységesen állunk Ukrajna és népe mögött, annak ellenére, hogy a Biztonsági Tanács egyik felelőtlen állandó tagja a hatalmával visszaélve megtámadja a szomszédját és aláássa az ENSZ tevékenységét és a nemzetközi rendet” – fogalmazott Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet. „Csak, hogy világos legyen: Oroszország elszigetelődött. Senki sem támogatja Ukrajna lerohanását” – hangoztatta Barbara Woodward brit ENSZ-nagykövet.
A szöveg felszólította volna Oroszországot, hogy azonnal hagyja abba erő alkalmazását Ukrajna ellen, és azonnal, teljes mértékben és feltétel nélkül vonja vissza katonai erőit Ukrajna területéről az ország nemzetközileg elismert határai mögé. Emellett a dokumentum értelmében Oroszországnak vissza kellett volna vonnia a két kelet-ukrajnai szakadár népköztársaság elismerését is.
Ausztria megvétózta a fehérorosz bankok ellen bevezetni tervezett uniós szankciókat az európai uniós tagországok jövő hétfői külügyminiszteri találkozóját előkészítő, alacsonyabb szintű ülésen – írta az EUObserver című brüsszeli hírportál pénteken.
A tanácskozás részleteit ismerő, de név nélkül nyilatkozó forrást idézve a portál azt írta, Ausztria olyan „felvizezett” szövegtervezetre tett javaslatot, amelynek nem lenne valódi hatása. Ausztria a pénzügyi érdekeit az elvek elé helyezi a fontossági sorrendben – fogalmazott.
Az osztrák külügyminisztérium közleményt adott ki, amely szerint Bécs egyetért azzal, hogy az uniós szankcióknak a pénzügyi szektorra is ki kell terjedniük. Ausztria is támogatja az értékpapír-kereskedelemre és a pénzpiaci eszközökre vonatkozó tilalmat Fehéroroszország esetében, Bécs számára ugyanakkor kiemelten fontos az is, hogy a pénzügyi szankciók ne sújtsák a lakosságot az országban – áll a közleményben.
„Közös érdekünk, hogy (az uniós intézkedések) ne tolják Fehéroroszországot még inkább Oroszország befolyásába” – fogalmazott a tárca az EUObserver szerint.
Egy szintén név nélkül nyilatkozó uniós diplomata azt közölte: lehetetlen gazdasági szankciókat bevezetni anélkül, hogy az ne okozna valamennyi munkahelyvesztést. Nem az EU, hanem a fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenka az, aki cselekedeteivel közelebb viszi országát Oroszországhoz – tette hozzá.
További uniós forrásokat idézve a cikk szerzője, Andrew Rettman azt írta, „bármit is mondanak az osztrák diplomaták, az osztrák bankok szívesen profitálnak Fehéroroszország nyomorúságából”. Amíg más EU-tagállamok bankjai tavaly elkezdtek önként kivonulni a fehérorosz piacról, az osztrák bankok növelték részesedésüket. Ma már osztrák bankok állnak a fehérorosz bankközi hitelek mintegy 90 százaléka mögött – állították.
A források az osztrák Raiffeisen Bank esetét említették, úgy vélve, hogy a bank helyi, Priorbank nevű leányvállalata közvetlenül kölcsönöz a rezsim tulajdonában lévő vállalkozásoknak.
Arra a kérdésre, hogy aggódik-e a pénzintézet hírneve miatt, a Raiffeisen szóvivője az EUObservernek nyilatkozva azt mondta: a bank aggódik az országban történt fejlemények miatt, és békés megoldást remél. A szóvivő reményét fejezte ki amiatt is, hogy az EU további intézkedései célzottak lesznek, nem károsítják a magáncégeket, és nem rontják a civil lakosság gazdasági helyzetét.
A cikk szerzője megjegyezte, hogy az osztrák bank „barátságos” Lukasenkával, ugyanis a rezsimhez közel állók közül többen is a Priorbank igazgatóságában ülnek, köztük a legfőbb fehérorosz olajvállalat, a Belarusneft vezérigazgatója.
Fehéroroszországgal szemben az Európai Unió október elején vezetett be megszorító intézkedéseket, és az ellenzéki tüntetések elfojtásának felelőseit vette fel szankciós listájára. A listán jelenleg 88 ember és 7 szervezet szerepel, közöttük Lukasenka elnök és fia, Viktor Lukasenka nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint a minszki vezetés kulcsfontosságú szereplői.
A nyári intézkedési szünet előtt elfogadni tervezett új uniós szankciós csomag további 78 emberre és nyolc szervezetre terjesztené ki a megszorító intézkedések hatályát, illetve gazdasági intézkedések meghozatalát irányozza elő. A célzott, szektorális gazdasági szankciók a fehérorosz olaj-, műtrágya- és cigarettaipart érintenék, és kiterjednének a távközlésre, az energetikai eszközökre, a petrolkémiai ágazatra, valamint kiterjedhet Fehéroroszország hamuzsírexportjára is.
Az Európai Unió június elején úgy döntött, hogy megtiltja a fehérorosz légitársaságok számára, hogy átrepüljenek az EU légterén, és hozzáférjenek az unió területén fekvő repülőterekhez. A lépésre azután került sor, hogy Fehéroroszország eltérített, majd minszki leszállásra kényszerített egy Görögországból Litvániába tartó utasszállító repülőgépet, majd letartóztatott egy, a fedélzeten utazó fehérorosz ellenzéki aktivistát.
Racist signboards have been erected in many locations close to mosques in the Austrian capital Vienna, sparking criticism from the Muslim community https://t.co/d93c65mhQx
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
Trump még hivatalban lévő amerikai elnök vétót emelt szerdán a törvényhozásban elfogadott, 740 milliárd dolláros katonai költségvetés ellen, ami újabb vitát okoz a törvényhozással.
Ez a költségvetés az amerikai védelmi stratégia sarokköve. A parlament mindkét házában jóváhagyott törvénytervezetet már a hónapban korábban elküldték a képviselők és szenátorok az elnöki hivatalba aláírásra. Trumpnak szerdáig volt határideje az elfogadására vagy elutasítására.
Az államfő kisebb, nem lényeges kérdésekben emelt kifogást ellene.
A fegyveres erők költségvetését a hatvanas évek óta minden évben elfogadták, a hivatalban lévő elnök egyszer sem akadályozta meg a hatályba lépését.
Az amerikai politikusoknak a piac nagy megelégedettségére sikerült megállapodni a történelem második legnagyobb gazdasági mentőcsomagjában. Trump viszont ebben is módosításokat követel és azzal fenyegetőzik, hogy nem írja alá a 900 milliárd dolláros élénkítést, ugyanis a még néhány hétig hatalmon lévő elnök kevesli az amerikai állampolgárok többségének adott 600 dolláros egyszeri támogatást és 2.000 dollárra emelné az összeget, ami csaknem 400 milliárd dollárral növelné a csomag összegét. Az Erste elemzői szerint, a Trump által kért módosítás aligha fog gyorsan támogatókra találni, így könnyen lehet, hogy tovább kell várni a fiskális élénkítő csomagra, ez pedig elbizonytalaníthatja a részvénypiacokat.
