Narendra Modi indiai miniszterelnök kedden hivatalosan is benyújtotta a szükséges dokumentumokat, hogy induljon a jelenleg zajló indiai parlamenti választásokon.
A 73 éves miniszterelnök Váránasziban, a hét szent hindu város egyikében, párttársai kíséretében nyújtotta be a regisztrációs dokumentumokat. Modi korábban 2014-ben és 2019-ben is nyert ebben a körzetben.
Az indiai általános választások hat héten át tartanak, idén június 1-ig, a szavazatokat pedig június 4-én összesítik. Az országban csaknem 970 millió embernek van szavazati joga.
A világ egyik legnépesebb országában hét szakaszban tartják a választásokat, a különböző államokban különböző időpontokban voksolnak, így a jelöltek is szakaszokban nyújtják be az induláshoz szükséges papírokat, ahhoz mérten, hogy az adott régióban mikor rendezik meg a szavazást. Váránasziban a választás június 1-re esik.
Az előzetes mérések szerint Modi hindu nacionalista Bháratíja Dzsanata Pártja vezet a jelenleg ellenzékben politizáló Indiai Nemzeti Kongresszus és más regionális pártok szövetségének képviselői előtt.
A közelgő parlamenti választáson azt kell eldönteni, hogy ki vezesse Nagy-Britanniát a következő veszélyes években – mondta hétfői programadó beszédében Rishi Sunak brit miniszterelnök.
A konzervatív párti kormányfő a Policy Exchange nevű londoni politikai elemzőműhelyben tartott előadásában – továbbra is időpont említése nélkül – megerősítette, hogy a választásokat az idei év második felében tartják.
Sunak kijelentette: a következő brit kormány mandátumának öt évében nagyobb változásokra kell számítani, mint a megelőző harminc évben.
A brit miniszterelnök szerint veszélyes öt év következik, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök felelőtlensége miatt a világ közelebb sodródott a nukleáris eszkalációhoz, mint az 1962-es kubai rakétaválság óta bármikor.
A Katalán Szocialista Párt nyerte a helyhatósági választásokat a kelet-spanyolországi Katalónia tartományban vasárnap, de nem szerzett önálló kormányzóképes többséget a régióban. Azonban hosszú idő óta most először nem kerültek többsége a Spanyolországtól elszakadást szorgalmazó függetlenségi pártok.
A Katalán Szocialista Párt (PSC) a leadott szavazatok 29,9 százalékával 42 mandátumot nyert az újonnan alakuló, 135 fős tartományi parlamentben.
Második helyen az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya) függetlenségi párt végzett 21,6 százalékos támogatottsággal és 35 mandátummal.
Harmadik lett a voksok 13,8 százalékával és 20 mandátummal az autonóm közösséget eddig kisebbségben kormányzó Köztársasági Baloldal (ERC) függetlenségi párt.
A konzervatív Katalán Néppárt (PPC) 15, a politikai palettán tőle jobbra elhelyezkedő VOX 4, a baloldali Comuns 6, a függetlenségi CUP 4, és az ultrajobboldali Katalán Szövetség (Aliança Catalana) 2 képviselői helyet szerzett.
A választás eredményeként hosszú idő óta most először nem kerültek többsége a Spanyolországtól elszakadást szorgalmazó függetlenségi pártok a katalán parlamentben.
A szavazásra jogosult 5,7 millió választópolgár 57,9 százaléka adta le voksát a nap folyamán.
A választást megzavarta, hogy a Rodalies elővárosi vonatok két vonalán is vezetéklopás miatt órákig szünetelt a forgalom. Sokan panaszkodtak, hogy emiatt nehezen jutottak el a kijelölt szavazóhelyekre.
A várakozások szerint Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szocialista pártjának győzelme erősíti a politikus és mozgalma pozícióit a spanyol kormányt alkotó koalícióban, valamint a katalán szeparatista pártokkal szemben is.
[type] => post
[excerpt] => A Katalán Szocialista Párt nyerte a helyhatósági választásokat a kelet-spanyolországi Katalónia tartományban vasárnap, de nem szerzett önálló kormányzóképes többséget a régióban. Azonban hosszú idő óta most először nem kerültek többsége a Spanyolo...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1715623320
[modified] => 1715593866
)
[title] => A szocialista párt nyerte a katalán tartományi választásokat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=112831&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 112831
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 112832
[image] => Array
(
[id] => 112832
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/katalan-valasztas-2024-majus-12-katalan-szocialista-part-676165.jpg
[original_lng] => 751865
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/katalan-valasztas-2024-majus-12-katalan-szocialista-part-676165-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/katalan-valasztas-2024-majus-12-katalan-szocialista-part-676165-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/katalan-valasztas-2024-majus-12-katalan-szocialista-part-676165-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/katalan-valasztas-2024-majus-12-katalan-szocialista-part-676165-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/katalan-valasztas-2024-majus-12-katalan-szocialista-part-676165-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/katalan-valasztas-2024-majus-12-katalan-szocialista-part-676165.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/katalan-valasztas-2024-majus-12-katalan-szocialista-part-676165.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1715583067:12
[_thumbnail_id] => 112832
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 297
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 432967
[1] => 432966
[2] => 5665
)
[tags_name] => Array
(
[0] => katalán tartomány
[1] => szocialista párt
[2] => választások
)
)
[3] => Array
(
[id] => 112746
[content] =>
Tovább erősödött a keményvonalas politikusok pozíciója Iránban a parlamenti választások második fordulója során: a konzervatív politikai erők 233 mandátumot szereztek meg a 290 helyből. A reformista ellenzék a választások bojkottjára szólította fel az embereket, miután az állam iszlám jellegén őrködő Őrök Tanácsa több jelöltjüket is kizárta a részvételből.
Tovább erősítette az iráni törvényhozásban a keményvonalas politikusok pozícióját a parlamenti választások pénteken megtartott második fordulója, amelyben a konzervatívoknak a fennmaradt 45 mandátum többségét is sikerült megszerezniük.
Az iráni belügyminisztérium közölte: a márciusi első forduló és a pénteki második forduló alapján az Ebrahim Raiszi államfőt támogató konzervatív és ultrakonzervatív politikai erők 233 mandátumot szereztek meg a 290 képviselői helyből.
A hatóságok a részvételi arányt nem hozták nyilvánosságra. Ahmad Vahídi belügyminiszter annyit közölt: magas volt a részvétel.
A parlament 245 képviselőjéről a választók márciusban döntöttek, a fennmaradó 45 mandátumról pedig azért tartottak újabb szavazást, mert azok esetében még a legeredményesebb jelöltek sem szerezték meg az összes szavazat 20 százalékát, egyfelől a sok induló, másfelől a nagy mennyiségű érvénytelen szavazat miatt.
Az eredményeket még jóvá kell hagynia egy felügyelőtestületnek, és az új törvényhozás május végén kezdheti meg munkáját.
Iránban a választott parlamentnek másodlagos szerepe van az ország irányításában, a döntő szerepet minden fontos ügyben Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője játssza.
A márciusi első fordulóban a részvételi arány mindössze 41 százalék volt. Ahmad Vahídi szerint a részvétel hagyományosan alacsonyabb szokott lenni a második fordulóban.
A reformista ellenzék a választások bojkottjára szólította fel az embereket, miután több jelöltjüket is kizárták a részvételből.
A jelölteket a választások előtt az állam iszlám jellegén őrködő Őrök Tanácsa hagyja jóvá, és a testületnek jogában áll kizárni azokat a jelölteket, akik szerinte nem felelnek meg a feltételeknek.
Az iráni politika alakulásának egyre nagyobb jelentősége van globális szinten is, hiszen azóta, hogy a Hamász terrorszervezet megtámadta Izraelt, téma egy esetleges nyílt konfliktus kialakulása a zsidó és az iszlám állam között. A Moody’s hitelminősítő friss elemzésében is kockázatnak értékelte ezt a veszélyt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ötéves hivatali idejének 2024. május 21-i lejárta után sem veszíti el legitimitását a következő államfő megválasztásáig – vélekedett Denisz Maljuszka ukrán igazságügyi miniszter az BBC ukrán kiadásának adott, pénteken megjelent interjújában.
Ukrajnában az alkotmány előírása szerint hadiállapot ideje alatt nem lehet választásokat tartani. A tárcavezető leszögezte, hogy az elnök jogköre a következő államfő megválasztásáig tart. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az ukrán alkotmány számos normája úgy van megfogalmazva, hogy aki valamilyen összeesküvés-elméletet akar valamire felépíteni, az megtalálhatja benne annak igazolást.
Ezért a miniszter heves vitákra számít az elnöki legitimáció kérdésével kapcsolatosan – mint mondta – elsősorban abból kiindulva, hogy az alkotmány kidolgozói annak idején nem nagyon hittek egy ukrajnai háború kitörésében, így meglehetősen „ügyetlenül” fogalmazták meg az alaptörvény erre vonatkozó normáit.
A hadiállapotra vonatkozó részek pontatlan megfogalmazása miatt a közösségi oldalakon terjedő összeesküvés-elméleteket pedig Oroszország felhasználja saját propagandacéljaira – mutatott rá.
Arra a megjegyzésre, miszerint célszerűbb lenne az alkotmányt értelmező testülethez, az alkotmánybírósághoz fordulni, hogy véget vessen az elnök legitimációja körüli dilemmának, Maljuszka azt válaszolta, hogy szerinte túl késő ezt megtenni, „sőt a jelenlegi valóságban még káros is lehet”.
„Valószínűleg már késő ezt most megtenni, mert éppen ez a fajta megkeresés jelentené azt, hogy vannak jogos kétségek efelől” – válaszolta. Hangsúlyozta, hogy az ország kommunikációs és biztonsági helyzetét tekintve szerinte óriási hiba lenne most hivatalosan és nyilvánosan megkérdőjelezni az elnök legitimitását, ezért is gondolja úgy, hogy most nincs értelme az alkotmánybírósághoz fordulni.
Arra a kérdésre, hogy a május 21. utáni elnöki rendeletek teljesen legitimek lesznek-e, a miniszter azt válaszolta, hogy egyértelműen azok lesznek.
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
Az előzetes eredmények alapján a konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) nyerte az észak-macedóniai parlamenti választást és az elnökválasztást is, ahol Gordana Sziljanovszka-Davkova, a konzervatív jelölt, kapta a legtöbb szavazatot.
Fotó: AP Photo/Boris Grdanoski
Az elnökválasztás második fordulójában 99,82 százalékos feldolgozottság mellett az előzetes eredmények szerint a hivatalban lévő baloldali elnök, Sztevo Pendarovszki a szavazatok 29,25 százalékát kapta, míg az VMRO-DPMNE jelöltje, Gordana Sziljanovszka-Davkova a voksok 65,14 százalékát szerezte meg. Ez azt jelenti, hogy 70 éves jogász lehet az ország első női köztársasági elnöke.
Gordana Sziljanovszka-Davkova az éjszaka már bejelentette győzelmét, és közölte, nemzetiségtől függetlenül minden állampolgár elnöke kíván lenni. „Egyetlen elnök sem kérhet egységet, ha ragaszkodik a pártelvárásokhoz” – húzta alá. „Meg kell próbálnunk segíteni egymásnak, meg kell próbálnunk megérteni egymást, nem a vétóra, hanem támogatásra kell törekednünk” – szögezte le.
Sztevo Pendarovszki elismerte vereségét, és gratulált az új köztársasági elnöknek, valamint sok sikert kívánt a munkájához. Egyetlen bírálatot fogalmazott csak meg, amely a legnagyobb albán párt, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) nevű pártra vonatkozott. A DUI az elnökválasztás bojkottjára szólította fel az albán nemzetiségű szavazókat, emiatt pedig sok, albán többségű településen maradtak üresek az elnökválasztás urnái.
A választási bizottság internetes oldalán látható előzetes eredmények szerint 99,24 százalékos feldolgozottság mellett VMRO-DPMNE a voksok 43,22 százalékát szerezte meg, míg a kormányzó, baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetségre (SDSM) a szavazók 15,36 százaléka adta a voksát.
Az SDSM is elismerte a vereséget, Dimitar Kovacsevszki pártelnök csak röviden nyilatkozott a sajtónak, amikor azt mondta: pártja nemcsak általában az állampolgároktól, hanem az eddigi támogatóktól és szimpatizánsoktól is hatalmas ütést kapott.
A VMRO-DPMNE viszont tűzijátékkal, zenészekkel, dobokkal és tánccal ünnepelte, hogy miután 2006 és 2016 között vezette az országot, most újra kormányt alakíthat. Hrisztijan Mickoszki pártelnök a győzelem bejelentésekor úgy fogalmazott: „Macedónia győzött”. „Ez a nép történelmi győzelme. Az a Macedónia győzött, amely a macedónok, az albánok, a törökök, a szerbek, a vlachok, a muszlimok, az ateisták és a büszke emberek országa. A kormány megbukott, és ennek oka van. A bűnözés, a korrupció, a kisajátított állam, a pályázatok, a nepotizmus, és száz másik ügy, amely miatt az állam szenvedett, az emberek pedig csalódtak. Ma este végre legyőztük mindezt” – részletezte.
A 2017 óta kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) a NATO-tagság elnyerése érdekében, Görögország követelésére Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta a nevét, és az uniós csatlakozást elősegítendő több engedményt is tett a környező országoknak. Ezeket a lépéseket a jobboldali ellenzék gyakran bírálta, és a kampány során is leszögezte, több engedményre nem lehet számítani.
A csütörtökön tartott polgármesterválasztás szombat délután véglegessé vált adatai szerint Khan a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, a kormányzó Konzervatív Párt által indított ellenfele, Susan Hall 32,7 százalékos szavazataránnyal végzett a második helyen.
A legnagyobb brit ellenzéki erőt, a Munkáspártot képviselő Sadiq Khan harmadszor nyerte el a tisztséget: először 2016-ban, majd 2021-ben is a 9 milliós London polgármesterévé választották.
Közvetlen elődje ebben a tisztségben Boris Johnson egykori konzervatív párti brit miniszterelnök volt, akit kétszer választottak meg a brit főváros polgármesteri posztjára.
A végleges adatok szerint Khanra – 40,5 százalékos részvételi arány mellett – 1 088 225-en, Susan Hallra 812 397-en szavaztak.
A munkáspárti polgármester az első, akit egymás után háromszor választottak London – a legnagyobb nyugat-európai város – polgármesterévé azóta, hogy a néhai konzervatív párti kormányfő, Margaret Thatcher által 1986-ban felszámolt választott londoni képviselő-testületet, a Nagy-Londoni Tanácsot a Tony Blair vezette akkori munkáspárti kormány 2000-ben újjáélesztette.
Győzelmének szombat esti hivatalos bejelentése után tartott beszédében Khan hangsúlyozta: London olyan város, amely nem gyengeségnek, hanem „mindenek felett álló erősségnek” tartja lakossága sokféleségét, „elutasítja a keményvonalas szélsőjobboldali populizmust, és előre tekint, nem hátra”.
Az újjáválasztott londoni polgármester a parlamenti választások mielőbbi kiírására szólította fel Rishi Sunak konzervatív párti miniszterelnököt, kijelentve: a Munkáspárt készen áll Nagy-Britannia kormányzására is. A felmérések hosszú ideje folyamatosan azt jelzik, hogy a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt országosan 25 százalékpont körüli támogatottsági hátrányban jár a Munkáspárt mögött.
Az Ipsos közvélemény-kutató csoport legfrissebb vizsgálata szerint a Munkáspártra a választók 44 százaléka szavazna, ha most tartanák a parlamenti választásokat Nagy-Britanniában, a konzervatívokra ugyanakkor csak 19 százalék adná a voksát.
A következő nagy-britanniai parlamenti választást legkésőbb 2025 januárjában meg kell tartani, de egyöntetű az a várakozás, hogy Rishi Sunak még az idei évre kijelöli az időpontot.
Sunak nemrégiben úgy fogalmazott: munkáját „arra a feltételezésre” alapozza, hogy a választások 2024 második felében lesznek.
Angliában a londoni polgármesterválasztással egy időben tanácsi választásokat is tartottak, és több más nagyvárosban szintén polgármestert választottak. A csütörtöki helyhatósági választásokon 107 angliai tanács 2660 képviselői helyéről döntöttek választók.
Szombat estig a 107 tanács közül 106 deklarálta hivatalosan a helyi választási eredményt, és ennek alapján a konzervatívok eddig 473 helyhatósági mandátumot veszítettek, a Munkáspárt 185-tel növelte választott tanácsnokai számát.
Az eredmény azt jelenti, hogy azokban a tanácsi körzetekben, amelyekben most választásokat rendeztek, a Konzervatív Párt eddigi képviselőinek csaknem a felét elvesztette. A Munkáspárt polgármesterjelöltjei győztek ugyanakkor a Londonon kívüli két legnagyobb angliai városban, Manchesterben és Liverpoolban is.
Tanácsi és polgármesterválasztásokat tartanak csütörtökön Angliában. Valószínűleg ez az utolsó megmérettetés az országos pártok között az év második felére várt nagy-britanniai parlamenti választások előtt. A csütörtöki helyhatósági választásokon 107 angliai tanács 2660 képviselői helyéről döntenek választók, tizenegy városban pedig polgármesterre is szavaznak. A legnagyobb érdeklődéssel kísért küzdelem London polgármesteri tisztségéért folyik.
A jelenlegi londoni polgármester, a legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot képviselő Sadiq Khan harmadszor indul a tisztségért. Khant először 2016-ban, majd 2021-ben választották a 9 milliós London polgármesterévé.
Közvetlen elődje ebben a tisztségben Boris Johnson egykori konzervatív párti brit miniszterelnök volt, akit kétszer választottak meg a brit főváros polgármesteri posztjára. A kormányzó Konzervatív Párt mostani londoni polgármesterjelöltje Susan Hall, akinek egyik elsődleges választási ígérete az, hogy visszavonja az úgynevezett ultraalacsony szennyezéskibocsátási övezet (Ultra Low Emission Zone, Ulez) Khan által tavaly nyáron végrehajtott, London egész területére kiterjedő kiszélesítését.
Az övezetben a régebbi, korszerűtlenebb motorral felszerelt járművek csak napi 12,50 font (5725 forint) díjfizetés ellenében közlekedhetnek. Az Ulez-zóna kiterjesztését rendkívüli felháborodás fogadta az érintett külső londoni kerületekben.
Boris Johnson volt nyugat-londoni választókörzetében a tavaly nyári időközi parlamenti választásokat a Munkáspárt országos átlagban igen jelentős támogatottsági előnye ellenére a Konzervatív Párt jelöltje nyerte, és annak idején a Munkáspárt vezető köreiben is elismerték, hogy ennek egyik fő oka Khan hevesen vitatott döntése volt az Ulez-zóna kiterjesztéséről.
Ennek ellenére a friss felmérések továbbra is Sadiq Khan harmadik polgármesterválasztási győzelmét valószínűsítik. A legnagyobb brit közvéleménykutató csoport, a YouGov 1192 londoni választó bevonásával e héten elvégzett vizsgálata szerint a részvételüket biztosra mondó londoniak 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Khanra adja voksát a csütörtöki választáson.
Susan Hall a szavazatok 25 százalékára számíthat, vagyis e felmérés szerint London munkáspárti polgármestere a konzervatív jelölthöz képest 22 százalékpontos támogatottsági előnnyel indul a választáson.
Ukrajna elnökének a háború végéig kell ellátnia a feladatait – jelentette ki Vitalij Klicsko Kijev tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Klicsko elmondta: „Nagyon sok a spekuláció ebben a témában (Volodimir Zelenszkij elnök legitimációjának 2024. május 20-i lejárta után – a szerk.), de ezeket veszélyesnek tartom, amikor háború van az országban. Mert az elnök, mint legfőbb főparancsnok felelős az állam irányításáért, védelméért és megóvásáért, ezért véleményem szerint a háború végéig neki kell ellátnia ezeket a feladatokat, de ez az én véleményem.”
A kijevi városvezető szkeptikus volt a háború alatti demokratikus választások lehetőségével kapcsolatban is. „Hogyan képzelhető el a háború alatt a demokratikus választások megtartása Ukrajna egész területén?” – tette fel a költői kérdést Vitalij Klicsko.
Lövöldözésekkel, gyilkosságokkal és szavazógépek tönkretételével zárult a harmadik napja az indiai választásoknak. Az állampolgárok 6 héten keresztül tudják leadni szavazataikat.
Több szavazókörzetben is meg kell semmisíteni az eddig leadott voksokat, hiszen az indiai választási ügynökség súlyos kihágásokat tapasztalt – írja a Euronews.
A jogilag is szabályos végkimenetel érdekében több helyen is új szavazást tartanak, például Manipur szövetségi államban is.
Péntek este a manipuri rendőrségnek több embert is le kellett tartóztatnia miután az egyik szavazóhelységként működő iskolában tűz ütött ki. Emellett érkeztek, olyan bejelentések is, hogy fegyveresek szavazófülkéket foglaltak el és egy megadott voks leadására kényszerítették az lakosokat.
A győzelemre idén is Narendra Modi jelenlegi miniszterelnöknek van leginkább esélye az elemzők szerint. A 73 éves politikusról egy rendkívül vegyes kép alakult ki az emberekben. Vannak, akik diktátornak tartják, mások a nők elleni fellépéseit nézik rossz szemmel, de akad olyan állampolgár is, aki elkötelezett nyugati politikája miatt kifejezetten támogatná az újraválasztását.
Az viszont elvitathatatlan érdeme, hogy évtizedes toporgás után India gazdasági fejlődésnek indult, még Oroszország jövedelemtermelését is megelőzve. Jelenleg a nemzeti jövedelmi ranglista ötödik helyén áll, hiszen 7,2 százalékos növekedést tudhat magáénak.
Az indiai választások egyedülálló jellemzője, hogy rendkívül hosszú ideig tartanak. Ennek hátterében a 969 milliós regisztrált választópolgár áll, valamint olyan alapszabályok, amelyek szerint minden lakott körzeten belül 2 kilométerenként szavazóhelyiséget kell állítani.
Ez összesen 1,1 millió állomást jelent, amelyhez 15 millió választási ügynök tartozik. A hét részből álló szavazás során az ügynökök folyamatosan mozgásba vannak április 19-től egészen június 1-ig.
