Október 29-én tartják a következő parlamenti választásokat Hollandiában – erősítette meg Judith Uitermark, a holland ügyvezető kormány belügyminisztere pénteken.
Az időponttal az országos választási tanács és az önkormányzati szövetség (VNG) is egyetértett, közölve, hogy bár szoros az időkeret, a szervezés kivitelezhető – tájékoztatott az NlTimes hírportál.
Az új választások kiírását Dick Schoof ügyvezető miniszterelnök kormányának széthullása előzte meg, miután a radikális jobboldali Szabadságpárt (PVV) vezetője, Geert Wilders megvonta támogatását a kabinettől. Wilders azzal indokolta a döntést, hogy nem történt előrelépés a menekültügyi és migrációs politika szigorításának terén.
A választások lebonyolítása várhatóan 105 millió euróba kerül, ami a VNG szerint választópolgáronként 7,79 eurós költséget jelent. A legutóbbi választás idején 13 473 750 választásra jogosult személy szerepelt a nyilvántartásban, ez az adat képezi a költségbecslés alapját. A végleges összeg azonban még változhat az infláció és a választópolgárok számának alakulása miatt.
A kormány jelenleg ügyvivőként működik.
Az új képviselőknek a jogszabályok szerint a választásoktól számított 90 napon belül kell felesküdniük, de ez általában már a voksolást követő két héten belül megtörténik.
Rafal Trzaskowski kormánypárti és Karol Nawrocki ellenzéki elnökjelölt hívei vonultak fel vasárnap Varsóban két, egymással párhuzamos belvárosi útvonalon, bár egymással ellentétes irányban haladó, egyidőben szervezett meneten.
Rafal Trzaskowskit, a fő kormányerő, a Polgári Koalíció jelöltjét támogató demonstrációt „A hazafiak Nagy Menete” néven rendezték, a szervezők szerint 100 ezren vettek részt rajta. Karol Nawrockinak, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával induló jelöltnek a „Menet Lengyelországért” elnevezésű rendezvényén a szervezők szintén 100 ezerre becsülték a részvételt.
Mindkét menet résztvevői lengyel nemzeti zászlók alatt vonultak.
Trzaskowski menetén részt vett Nicusor Dan megválasztott román elnök és Donald Tusk kormányfő. Megjelent több kormánykoalíciós politikus, köztük azok is, akik a múlt vasárnapi első választási fordulóban Trzaskowski riválisai voltak: Szymon Holownia alsóházi elnök, a Lengyelország 2050 párt vezetője, valamint Magdalena Biejat szenátusi alelnök a koalíciós Baloldal frakciójából.
Nicusor Dan beszédében megköszönte Donald Tusknak, hogy a romániai elnökválasztás múlt heti második fordulója előtt „az európai Romániát támogatta”. Szoros együttműködést ígért Trzaskowskinak és Tusknak az „erős Lengyelország és erős Európai Unió” érdekében. Rafal Trzaskowski beszédében azt ígérte, hogy a társadalmat összekötő, ellentéteket áthidaló elnök lesz. „Itt az ideje, hogy győzzön a becsületesség, az igazságosság” – fogalmazott.
Beszédet mondott Donald Tusk is, aki kijelentette: a PiS azért támogatja Nawrockit, hogy „megbénítsa Lengyelországot”. Lengyelországnak nem lehet olyan elnöke, aki „újabb polgárháborút idéz elő, márpedig ezt akarja Jaroslaw Kaczynski (a PiS elnöke)” – fogalmazott Tusk.
Az ellenzéki nagygyűlésen Karol Nawrocki „közös, biztonságos, társadalmi felelősséget vállaló” Lengyelországot ígért, valamint a kereszténységen alapuló értékközösséget.
Nawrocki menetének több résztvevője Zorro-álarcot viselt, utalva ezáltal arra, hogy a Johnston McCulley amerikai író regényhősének öltözött, jelenleg a rendőrség által szabálysértés miatt körözött ismeretlen férfi csütörtökön a dél-lengyelországi Tarnówban tűnt fel, és a kormánypárti jelölt szabadtéri kampánygyűlése során egy közeli ház tetején kifüggesztette a „Csak Trzaskowskit ne!” feliratú transzparenst, majd eltűnt Az esetre Nawrocki is utalt a beszédében. „Donald Tusk állama, amely Zorrót körözi. Tartsd magad, Zorro!” – jelentette ki.
A lengyel elnökválasztás június 1-jén megrendezendő második fordulójában Nawrocki és Trzaskowski szoros küzdelme várható felmérések szerint.
Tizennégy év után visszakapta szlovák állampolgárságát Gubík László.
Gubík László, a hirado.hu-nak adott interjúban tavaly novemberben kifejtette, hogy vissza fogja igényelni a szlovák állampolgárságát, kiemelte, hogy ezt személyesen is jelezte már a szlovák kormányfőnek.
Az Index a pozitív fejlemény kapcsán kiemelte, hogy most már semmi sem áll útjába annak, hogy jelöltként induljon a szlovákiai parlamenti választáson.
A politikus 2011-ben veszítette el szlovák állampolgárságát, amikor felvette a magyart. Az akkori törvények ugyanis tiltották a kettős állampolgárságot, és ennek értelmében Gubík automatikusan elvesztette szlovák állampolgárságát.
Oroszország nem tekinti legitim elnöknek Volodimir Zelenszkijt, a békemegállapodás aláírása előtt Ukrajnának választásokat kell tartania – jelentette ki pénteken Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, akit az Interfax orosz hírügynökség idézett, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Lavrov elmondta, hogy Kijev és Moszkva békemegállapodásának aláírása előtt Ukrajna számára az „optimális lehetőség” a „választások megtartása” lenne.
„Majd meglátjuk, hogy az ukrán hatóságok közül melyiknek van legitimitása. A jelenlegi (ukrán – a szerk.) alkotmány állítólag lehetővé teszi, hogy a Legfelső Tanács elnökéről beszéljünk, de az optimális megoldás a választások megtartása lenne” – állította az orosz diplomácia vezetője.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontja szerint Zelenszkij nem rendelkezik legitimitással” – tette hozzá Szergej Lavrov.
A román elnökválasztás második fordulójában vereséget szenvedett George Simion kedden Facebook-közvetítésben értesítette több mint ötmillió támogatóját, hogy óvást emel a voksolás hivatalos eredménye ellen az alkotmánybíróságnál, azt pedig, hogy hétfő hajnalban elismerte Nicusor Dan független jelölt győzelmét és gratulált ellenfelének, azzal magyarázta, hogy „el akarta kerülni a vérontást” – írja az MTI.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke szerint a moldovai szavazóköröknél „százmillió eurós költségvetésből pénzelt választói turizmus” és szavazatvásárlás torzította el a választói akaratot, amelynek befolyásolásába szerinte a francia kormány is beavatkozott. Az államelnökjelölt szerint az ellenfele mögött felsorakozott „régi rendszer” román influenszereket vásárolt meg, a választók befolyásolása érdekében.
Simion szerint a választási eredmény érvényesítése előtt Pavel Durovot, a Telegram online közösségi szolgáltató társalapítóját is meg kellene hallgatni, aki azt állította, hogy a „francia kormány” felkérte őt „a Simiont támogató” hangok elhallgattatására. Simion hozzátette: nem sok reményt lát arra, hogy az alkotmánybíróság jelenlegi összetételében helyt ad óvásának, pedig szerinte a testület nem hagyhatja figyelmen kívül saját joggyakorlatát, tehát ugyanúgy el kell rendelnie a választások érvénytelenítését, ahogyan tette ezt tavaly december 6-án, amikor – szerinte jogtalanul – megakadályozta, hogy Calin Georgescu „megválasztott elnök” átvegye az ország vezetését. Bár üzenetében megemlítette, hogy elnökjelöltként csak neki van joga óvást emelni a választások eredménye ellen,
Simion arra biztatta támogatóit, hogy maguk küldjenek írásos beadványokat az alkotmánybírósághoz „ennek a bohózatnak a megállítására”, megígérve, hogy közzéteszi a benyújtandó panasz mintáját. Simion értesítette támogatóit, hogy a megismételt elnökválasztás jelöltjei közül kizárt, fasiszta propaganda és illegális kampányfinanszírozás gyanújával bűnvádi eljárás alá vont Calin Georgescu ellen megfogalmazott vádak és hatósági felügyelet sürgős eltörlését is kéri az igazságszolgáltatástól.
Az AUR elnöke bejelentette, hogy pártjának törvényhozói nem fogják a kormányalakítási egyeztetéseken, miniszteri meghallgatásokon jelenlétükkel igazolni annak a „bábelnöknek” a legitimitását, akit szerinte a régi rendszer és a francia kormány akar a román nép nyakára ültetni. Ugyanakkor arra figyelmeztette híveit, hogy csak „saját csatornáikon” fog kommunikálni velük, mert szerinte a sajtó nagy része megbízhatatlan, a választási kampányban bebizonyosodott, hogy a médiumok többségét és az „úgynevezett újságírókat” a kormány megvásárolta, és az „úgynevezett független jelölt” mögé sorakoztatta fel.
„Csak azért, mert május 18-án úgy döntöttem, hogy helyesen értelmezem a számokat, hogy elkerültem a vérontást, és mert nem kívánom Románia államiságának megszűnését, nem jelenti azt, hogy palira vehetnek minket.”
„A következő napokban és hetekben minden erőnkkel azon leszünk, hogy megakadályozzunk minden, Franciaországból és más államokból érkező idegen parancsot” – mondta a választásokon alulmaradt elnökjelölt. Simion szerint közvetlen támogatóit fenyegetések értek, és vagyonukért, testi épségükért aggódnak. „Nem fogom megengedni, hogy egyetlen hajszáluk is meggörbüljön! Tudom, mit beszélek, a nép az én oldalamon áll. Kígyófészekbe is hiába bújtok, akkor is megtalálunk benneteket, ha megpróbáljátok a politikai ellenzéket, szabad sajtót és gazdaságot megfélemlíteni” – fogadkozott az AUR elnöke. George Simion arra biztatta támogatóit, ne adják fel a harcot, működjenek együtt azokkal a nemzetközi szervezetekkel, amelyek hűségesek maradtak a demokráciához, de semmi esetre sem azokkal, akik részt vettek „az államcsínyben”, és „árulóknak bizonyultak”. „Nem adjuk fel, ez csak a kezdete a román nép fényes győzelmének!” – zárta felhívását George Simion. A központi választási bizottság kedden közzétett hivatalos végeredménye szerint
Nicusor Dan 6 168 642 szavazattal nyert az elnökválasztás második fordulójában, csaknem 830 ezer szavazattal megelőzve az 5 339 053 voksot szerző George Simiont.
Az alkotmánybíróság várhatóan csütörtökön dönt arról, hogy érvényesíti-e a voksolás eredményét.
Portugáliában a vasárnap tartott előrehozott parlamenti választásokon Luís Montenegro miniszterelnök jobboldali pártokat tömörítő Demokratikus Szövetsége (AD) nyert, de nem sikerült többséget elérnie. A szavazatok 32,7 százalékát szerezte meg, 89 helyet a 230 fős parlamentben.
A Szocialista Párt (PS) a szavazatok 23,4 százalékát, a szélsőjobboldali Chega pedig 22,6 százalékát gyűjtötte be.
A tavalyi parlamenti választásokon az AD kisebb arányban, 29 százalékkal győzött, de az így fölálló kisebbségi kormány idén összeomlott, miután márciusban a parlament nem szavazott bizalmat a kormánynak.
A bizalmi szavazást Luís Montenegro javasolta, miután az ellenzék megkérdőjelezte a feddhetetlenségét családja tanácsadó cégének ügyeivel kapcsolatban.
A mostani választás már a harmadik volt az elmúlt években.
Luís Montenegro, az AD vezetője és megbízott miniszterelnöke hétfőn hajnalban bejelentette: kizárt, hogy koalícióra lép a Chegával.
Az idei választásokat olyan kérdések uralták, mint a lakhatás és a bevándorlás.
A kormányzati statisztikák szerint 2018-ban kevesebb mint 500 ezer legális bevándorló tartózkodott az országban. Az idei év elejére azonban már több mint 1,5 millióan voltak, akik közül sokan a turizmusban és a mezőgazdaságban dolgoztak.
A lakhatási válság az elmúlt tíz évben az ingatlanárak és a bérleti díjak emelkedését eredményezte. A portugál statisztikai hivatal adatai szerint a lakásárak tavaly 9 százalékkal emelkedtek. A fővárosban, Lisszabonban és környékén, ahol mintegy 1,5 millió ember él, a bérleti díjak 30 éve nem látott mértékben nőttek, több mint 7 százalékkal emelkedtek.
Megkezdődött vasárnap reggel az elnökválasztás első fordulója Lengyelországban. Felmérések szerint a tizenhárom jelölt közül a kormánypárti jelölt, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, valamint a legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság támogatásával pályázó Karol Nawrocki a két fő esélyes.
A szavazóhelyiségek 7 órától 21 óráig tartanak nyitva; több mint 32 ezer helyszínen közel 29 millió választásra jogosult szavazópolgár voksolhat, ebből több mint 500 ezren külföldön. Az esti zárás pillanatában a szavazóhelyiséget elhagyók megkérdezésével készített, úgynevezett exit poll becslést közölnek a várható eredményről.
A kormánykoalíció pártjai összesen három elnökjelöltet állítottak, közülük a legnagyobb támogatottságot Rafal Trzaskowski élvezi, aki a fő kormányerő, a Polgári Koalíció jelöltje.
Trzaskowski fő riválisa a Jog és Igazságosság párt támogatásával induló Karol Nawrocki történész, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) vezetője, aki a legnagyobb lengyelországi szakszervezet, a Szolidaritás hivatalos támogatását is élvezi. A választás harmadik fő esélyese Slawomir Mentzen, az ellenzéki Konföderáció jelöltje.
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Vetélytársait mintegy 20 százalékponttal megelőzve, az érvényes voksok 40,3 százalékát megszerezve került a megismételt román elnökválasztás második fordulójába George Simion, a bukaresti kormánypártok által szélsőségesnek nyilvánított Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke – mutatják a leadott voksok több mint 98 százalékának összesítésén alapuló részeredmények.
Ellenfele a választási hatóság (AEP) honlapján hétfő hajnalban közölt hivatalos adatok alapján a voksok 20,74 százalékát megszerző Nicusor Dan, Bukarest független főpolgármestere lehet, aki több mint 20 ezer szavazattal megelőzte a 20,53 százalékot szerző Crin Antonescut, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alkotott kormánykoalíció közös jelöltjét.
A voksolás befejezését követően közzétett exit poll becslések még a koalíciós jelölt előnyét jelezték a bukaresti főpolgármesterrel szemben, de a szavazatszámlálás során éjfél után megfordult a sorrend.
Antonescu hétfőre virradó éjszaka elismerte, hogy alulmaradt a második helyért folytatott küzdelemben.
A PNL-ből több mint három évtizedes politikai szerepvállalás után éppen a koalíciós elnökjelöltség miatt kilépő politikus azt mondta: ő nem tagja a kormánykoalíciónak, nem tudja, mit fognak tenni a kormánypártok. Szerinte támogatói el tudják maguk is dönteni, melyik versenyben maradt elnökjelölt áll közelebb ahhoz a programhoz és értékrendhez, amelyért ő vállalta a jelöltséget, ezért – az újságírók kérdéseit elhárítva – nem volt hajlandó megnevezni, kire adja voksát május 18-án, de – támogatásukat megköszönve – a választásokon való részvételre biztatta szavazóit.
A részeredmények szerint a negyedik helyen az elnökválasztáson függetlenként induló Victor Ponta volt szociáldemokrata miniszterelnök végzett, aki a voksok 13,3 százalékát szerezte meg. Ponta nem titkolta, hogy elsősorban a PSD szavazóinak támogatására számít, miután a romániai elnökválasztások történetében először az ország legnagyobb pártjának számító PSD nem indított saját jelöltet.
Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, akitől párttársai jelentős része megvonta a bizalmat, a voksok kevesebb mint 3 százalékát kapta meg.
Az ország 19 millió szavazópolgára május 18-án választja meg az ország következő elnökét a versenyben maradt két jelölt közül.
Ukrajnában május 8-a után valószínűleg meghosszabbítják a hadiállapotot és a mozgósítást Oroszország folyamatos agressziója miatt – jelentette ki pénteken Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sztefancsuk elmondta: biztos abban, hogy a hadiállapot a május 9-i lejárta előtt meghosszabbítják. „A Legfelső Tanács május 8-a után meghosszabbítja a hadiállapotot és a mozgósítást, mivel a háború még nem ért véget” – mondta. Mint kijelentette, eltökélt a demokrácia támogatása mellett, még akkor is, ha az Egyesült Államok és Oroszország nyomást gyakorol Kijevre az elnökválasztás megtartására.
A házelnök hangsúlyozta továbbá a szabad és tisztességes választások gyakorlati és jogi esélytelenségét egy olyan országban, amelyet részben megszállt és továbbra is folyamatosan támad Oroszország. A közelgő választásokra való felkészülés megkezdődött, de még nagyon korai stádiumban van – mutatott rá Ruszlan Sztefancsuk.
A 2025 nyári ukrajnai elnökválasztás előkészületeiről szóló pletykák teljességgel nonszensz, először a háborút kell befejezni Oroszországgal – jelentette ki csütörtökön Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője a Corriere della Sera című olasz lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Jermak kommentálta a The Economist cikkét, amely szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megkezdte a választások előkészületeit.
Abszolút nonszensz. Nem lehet választásokat tervezni, amíg a folyik a háború. Először véget kell vetni a háborúnak, csak utána tudunk választani