A többi román párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje, George Simion nyerné a román elnökválasztás első fordulóját a CURS közvélemény-kutató intézet friss felmérésének vasárnap ismertetett eredménye szerint, írja az MTI.
A CURS felmérése az első, amely az elnökjelöltségek benyújtása és a végleges jelöltlista hivatalossá tétele után készült.
A vasárnap ismertetett eredmények szerint a román államfőválasztás első fordulójában a választópolgárok 29 százaléka adná George Simionra a voksát. Őt a bukaresti kormánykoalíció közös jelöltje, Crin Antonescu követi 22 százalékkal, míg a harmadik helyen Bukarest főpolgármestere, Nicusor Dan végezne 18 százalékkal.
A CURS felmérése szerint a negyedik hely a függetlenként induló egykori szociáldemokrata párti miniszterelnöké, Victor Pontaé, aki a szavazatok 13 százalékát kapná. Őt a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Elena Lasconi követi a sorban, aki a voksok 12 százalékát gyűjtené be. A többi jelöltet 3 százalék alatt mérte a CURS, míg a válaszadók 30 százaléka azt mondta, nincs még kialakult véleménye vagy nem megy el szavazni.
A kérdésre, hogy mit várnak a következő román államfőtől, a válaszadók ugyanakkora arányban (21 százalék) jelölték meg az ország békéjének és biztonságának szavatolását, illetve az oktatás és egészségügy helyzetének javítását. 20 százalék a korrupció elleni harcot, 16 a gazdasági problémák megoldását, 13 százalék az állami intézmények reformját nevezte meg elvárásként.
A felmérés 1203 fős felnőtt mintán készült március 19. és 22. között, a hibahatár 2,8 százalékos.
Romániában a kormány május 4-ére, illetve 18-ára tűzte ki a megismételt elnökválasztás első, illetve második fordulóját.
Felfüggesztették hivatalából vasárnap Ekrem Imamoglut, Isztambul korrupció és terrorizmus gyanújával őrizetbe vett ellenzéki polgármesterét – közölte a török belügyminisztérium, számolt be az MTI.
Az illetékes török törvényszék korábban vizsgálati őrizetet rendelt Imamogluval szemben vesztegetés gyanúja miatt, így a tárgyalásáig rácsok mögött kell maradnia.
Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) politikusa időközben bejelentette, hogy nem fog meghajolni a nyomásnak. „Kéz a kézben fogjuk ezt a csapást, ezt a demokráciánkon ejtett fekete foltot kimetszeni” – írta az X-en. „Egyenesen állok, nem fogok meghajolni” – hangsúlyozta, s egyben felhívta követőit, hogy ne hagyjanak fel a reménnyel.
Imamoglunak korrupción kívül terrorvádak miatt is felelnie kell. Az illetékes bíróság azonban úgy fogalmazott, hogy jelen pillanatban fegyveres terrorszervezet támogatása vádpontban még eltekintenek a letartóztatásától a sürgős gyanú ellenére, mivel már döntöttek letartóztatásáról pénzügyi bűncselekmény gyanúja miatt.
A várakozások szerint az isztambuli városi tanács, amelyben a CHP többséggel rendelkezik, a napokban ügyvivő polgármestert választ. A török belügyminisztérium tudatta azt is, hogy két másik kerületi polgármestert is felmentettek.
A török elnök legfőbb riválisát, akit a vasárnapi előválasztáson jelöltek volna a 2028-ra tervezett elnökválasztásra, szerdán vették őrizetbe. A CHP „a leendő elnök elleni puccskísérletnek” nevezte a polgármester elleni hatósági fellépést. A Halk TV helyi televízió beszámolója szerint vasárnap hosszú sorok voltak Isztambul, Ankara, Izmir, Kahramanmaras és Adiyaman választóhelyiségei előtt, ahol nemcsak párttagok, de bármely török állampolgár leadhatja szavazatát a CHP leendő elnökjelöltjére.
Az ellenzéki politikai erő szerint Imamoglut azért vették őrizetbe, mert veszélyt jelent Recep Tayyip Erdogan török elnökre.
Mansur Yavas, Ankara CHP-s polgármestere Imamoglu őrizetbe vételét az igazságszolgáltatás szégyenének nevezte.
Az isztambuli kormányzóság március 26-ig meghosszabbította a szerda óta érvényben lévő gyülekezési tilalmat, és újabb beutazási korlátozásokat rendelt el a városba esetlegesen „gyülekezés céljából” érkezők számára.
Ali Yerlikaya belügyminiszter vasárnap arról számolt be, hogy a rendőrség 323 embert vett őrizetbe kilenc városban, így Isztambulban, Izmirben, Ankarában, Edirnében, Canakkalében, Adanában és Antalyában. Hangsúlyozta: nem fogják eltűrni a közrend megzavarását.
A rendőrség paprika sprayvel, könnygázzal, illetve vízágyúkkal oszlatta a rendvédelmi szervek tagjaira petárdákat és más tárgyakat dobáló tüntetőket.
Tudomásul vette a szerb parlament a miniszterelnök lemondását, ügyvezető kormány alakult Szerbiában, a képviselőháznak harminc napja van arra, hogy új kormányt válasszon, ellenkező esetben előre hozott parlamenti választást kell tartani a nyugat-balkáni országban.
Milos Vucevic miniszterelnök január 28-án nyújtotta be a lemondását. Akkor azt mondta, kormányfőként ezzel kíván hozzájárulni a társadalmi megbékéléshez. Az általa vezetett kormány még 2024. május 2-án alakult meg.
Ana Brnabic házelnök megköszönte a miniszterelnök munkáját, majd lezárta a parlament tavaszi ülésszakának első ülését, amely március 4-én kezdődött, és amelynek napirendjén 70 pont szerepelt.
Egyelőre nem lehet tudni, kit kér fel kormányalakításra Aleksandar Vucic, mivel a köztársasági elnök eddig személyi kérdésekről nem beszélt.
Az államfő az utóbbi napokban többször is felhívta a figyelmet arra, hogy ha a megszabott határidőn belül nem sikerül megválasztani az új kormányt, akkor előre hozott választást kell tartani, amelynek a várható időpontja június 8. lenne.
Kétórás tanácskozás után kedd este úgy döntött a román alkotmánybíróság, hogy a jobboldali politikus, Calin Georgescu nem vehet részt a májusi elnökválasztáson – írja a BBC. A bíróság előtt Bukarestben tiltakozásul összegyűlt tüntető tömeg „árulók” és „nem megyünk sehova” jelszavakat skandált.
A 2024. november 24-én tartott román elnökválasztás első fordulójában Calin Georgescu szerezte meg a legtöbb szavazatot, a voksolás eredményét azonban a román alkotmánybíróság december 6-án megsemmisítette arra hivatkozva, hogy a legfelsőbb védelmi tanács szerint Georgescu közösségi oldalakon folytatott választási kampányát illegális finanszírozás és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.
Ennek értelmében májusban meg kell ismételni az elnökválasztást, amelyen Georgescu is indult volna. Ehhez sikerült összegyűjtenie az induláshoz szükséges aláírásokat, a felmérések szerint a megismételt elnökválasztás első fordulóját is megnyerte volna. Az alkotmánybíróság keddi döntése értelmében azonban úgy néz ki, ez nem lehetséges.
A bukaresti utcákon kedd este összegyűlt tömeg azonban követelte, hogy Georgescura szavazhasson.
A csendőrség többsoros, fémakadályokból és gépkocsisorból álló kordont épített ki, és más megyékből is erősítést vezényelt a parlament épületének védelmére, amelyben az alkotmánybíróság is működik.
Georgescu a Facebookon közzétett videójában arra biztatja híveit, hogy döntsék el, mit akarnak, ugyanakkor kijelenti: „Megtiszteltetés volt számomra, hogy szolgálhattalak benneteket.”
Elutasította a román központi választási bizottság (BEC) vasárnap a tavalyi félbeszakított elnökválasztáson legtöbb szavazatot szerző Calin Georgescu jelöltségének bejegyzését a májusi megismételt elnökválasztásra.
A BEC nem tette még közzé az indoklást, de a román média a testület pártdelegátusaitól származó információkra alapozva úgy tudja, hogy formai kifogásról – egy vagyonnyilatkozatról hiányzó aláírásról – van szó.
Georgescu híveinek a BEC előtt gyülekező tömege dühödten reagált a hírre és palackokkal megdobálta az intézményt védő csendőröket.
Iktatta Romániában jelöltségét a megismételt államelnökválasztásra a román központi választási bizottságnál (BEC) pénteken a tavalyi érvénytelenített voksolás első fordulójában élen végző Calin Georgescu, írja az MTI.
Georgescu függetlenként indul, de a jelötségét támogató 324 ezer aláírás összegyűjtésében a kormánypártok által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és egy volt AUR-képviselő által alapított Fiatal Emberek Pártja (POT) is szerepet vállalt.
Georgescu azt mondta: biztos benne, hogy a román nép kivívja szabadságát, és megvédi demokráciáját a korrupt, elnyomó hatalommal szemben.
Hozzátette: ugyanazokat az értékeket képviseli, mint az új washingtoni adminisztráció, és mindenben támogatja Donald Trump amerikai elnök politikáját.
A 2024. november 24-én tartott román elnökválasztás elsőfordulójában Calin Georgescu szerezte meg a legtöbb szavazatot, a voksolás eredményét azonban a román alkotmánybíróság december 6-án megsemmisítette. Georgescu ezért keresetet nyújtott be az alkotmánybíróságon, januárban azonban a testület azt elutasította, március 6-án pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elfogadhatatlannak nyilvánította azt, ezzel véglegesen elutasította Calin Georgescu volt román elnökjelölt Románia ellen benyújtott keresetét.
Ennek értelmében meg kell ismételni az elnökválasztást, amelyen a támogató aláírások összegyűjtésének köszönhetően Georgescu is indulhat. Január elején adott interjút a hirado.hu számára Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Magyar Demokrata Szövetség elnöke (RMDSZ) elnöke, amiben arról beszélt: a megismételt elnökválasztáson Crin Antonescut támogathatják majd.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) kedden azt közölte, az Európai Unió vezetése áll amögött, hogy Romániában érvénytelenítették az elnökválasztás első fordulójának eredményeit, s a román ügyészség vádat emelt Calin Georgescu elnökjelölt ellen. Hozzátették: a jövőre esedékes választások idején célponttá válhat Magyarország is.
Az ukrán ellenzéki vezetők elutasították a háborús választások megtartásának ötletét, miután a média beszámolt a köztük és amerikai tisztviselők közötti kapcsolatfelvételről, és miután Donald Trump elnök „diktátornak” nevezte ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt, amiért nem tartanak választásokat – írja a Reuters.
Petro Porosenko volt ukrán elnök csütörtökön azt mondta, hogy csapata együttműködik az amerikai „partnerekkel” az Ukrajna iránti támogatás fenntartása érdekében – de hozzátette, hogy ellenzi a háborús választásokat.
Az ukrán elnöki poszt a tét
A Telegramon közzétett nyilatkozatában Porosenko közölte, hogy választásokat csak a béke megteremtése után lehet rendezni. Hozzátette, hogy a szavazásra legkésőbb 180 nappal a háború befejezése után kerülne sor.
Julija Timosenko, egy másik ellenzéki vezető azt mondta, hogy csapata tárgyal minden szövetségesünkkel, aki segíthet az igazságos béke mielőbbi biztosításában, és azt mondta, hogy a választásokat nem szabad megtartani, amíg ez nem valósult meg.
Ahogy arról is beszámoltunk, hogy Trump kíséretének négy magas rangú tagja megbeszéléseket folytatott Zelenszkij néhány vezető politikai ellenfelével. A megbeszéléseket Timosenko és Porosenko pártjának vezető tagjaival folytatták – írta a lap három ukrán törvényhozóra és egy amerikai republikánus külpolitikai szakértőre hivatkozva. A beszámoló szerint a megbeszélések középpontjában az állt, hogy lehet-e Ukrajnában gyors elnökválasztást tartani.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán ellenzéki vezetők elutasították a háborús választások megtartásának ötletét, miután a média beszámolt a köztük és amerikai tisztviselők közötti kapcsolatfelvételről, és miután Donald Trump elnök „diktátornak” nevezte ukrán kollégáját, Vol...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741338480
[modified] => 1741302675
)
[title] => Hiába az amerikai biztatás, Porosenko is elutasítja az előre hozott választásokat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=143756&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 143756
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 143757
[image] => Array
(
[id] => 143757
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/porosenko.jpg
[original_lng] => 80921
[original_w] => 1024
[original_h] => 661
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/porosenko-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/porosenko-300x194.jpg
[width] => 300
[height] => 194
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/porosenko-768x496.jpg
[width] => 768
[height] => 496
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/porosenko.jpg
[width] => 1024
[height] => 661
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/porosenko.jpg
[width] => 1024
[height] => 661
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/porosenko.jpg
[width] => 1024
[height] => 661
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/porosenko.jpg
[width] => 1024
[height] => 661
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741295476:12
[_thumbnail_id] => 143757
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 980
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 316091
[1] => 106845
[2] => 1330
[3] => 5665
)
[tags_name] => Array
(
[0] => amerikai támogatás
[1] => háború
[2] => Petro Porosenko
[3] => választások
)
)
[7] => Array
(
[id] => 142653
[content] =>
Az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) megegyezésre jutott a hárompárti koalíció megalakításáról – jelentették be a pártok csütörtök reggel az osztrák APA hírügynökségnek.
A leendő koalíciós partnerek 11 órakor mutatják be kormányprogramjukat a parlamentben. A tervek szerint hét év alatt konszolidálják a költségvetést, emellett jelentős szigorítások lesznek a menekültügyi törvények terén és könnyíteni tervezik a bérlők terheit is.
A megállapodás alapjául az APA rendelkezésére bocsátott több mint 200 oldalas „Most helyesen cselekedni Ausztriáért” programtervezet szolgál.
A tervezet hangsúlyosan a „konszenzust és pragmatizmust” helyezi előtérbe. Az alkalmazott megfogalmazás szerint Ausztria számára „a legnagyobb előrelépést mindig is a konszenzus, az együttműködés és a bizalom hozta meg”.
A dokumentum utal az ÖVP és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) közötti sikertelen tárgyalásokra is. „Míg mások megtagadják az együttműködést és kibújnak a felelősség alól, mi konszenzust és cselekvőképességet teremtünk. Most nem pártpolitikai érdekekről van szó, hanem mindannyiunkról, Ausztriáról, kilencmillió emberről az országban”.
A programtervezet szigorú menekültügyi intézkedéseket fogalmaz meg. A családegyesítést „azonnal” leállítják – legalább ideiglenesen –, és napirendre tűzik a kiskorúak fejkendőviselési tilalmát is.
A program a bérleti jogot érintő intézkedéseket is tartalmaz, például a határozott idejű bérleti szerződések minimális időtartamát öt évre emelik.
A koalíciós partnerek folytatnák az osztrák fegyveres erők fejlesztését, valamint részvételét a Sky Shield együttműködésben.
Tekintettel a „jelenlegi gazdasági kihívásokra”, az új szövetségi kormány hét év alatt tervezi végrehajtani a költségvetés uniós szabályok szerinti konszolidálást a túlzottdeficit-eljárás elkerülése érdekében. A költségvetési terv – amint azt már bejelentették – 2025-re több mint 6,3 milliárd eurós, 2026-ra pedig 8,7 milliárd eurós intézkedéscsomagot irányoz elő.
A miniszteri posztok kiosztásáról a dokumentum nem tesz említést, azt a pártok közötti egyeztetések során tervezik véglegesíteni az elkövetkező napokban.
Az új szövetségi kormány beiktatásának lehetséges időpontja továbbra is a jövő hétfő. Ennek előfeltétele, hogy a pártbizottságok zöld utat adjanak a koalíciós paktumnak. A koalíciós megállapodás elfogadásához kétharmados többségre van szükség.
Az új koalíció megemelni tervezi a bankadót, hogy ezzel „méltányos hozzájárulást” biztosítsanak a költségvetési hiány betöméséhez. Az illetéket 2025-ben és 2026-ban 500 millió euróra emelik, majd ezt követően 200 millió euró körüli összegre csökkentik a csütörtökön közzétett kormányprogram szerint. A bankok 2023-ban valamivel több mint 150 millió eurót fizettek „stabilitási illeték” formájában.
A tőke hatékony allokációja érdekében intézkedéseket terveznek a tőkepiacok megerősítésére. „Fontos, hogy mindenki hozzáférjen a pénzügyi szolgáltatásokhoz és a tőkepiachoz. Ezért elengedhetetlen a tisztességes szabályozás, az átlátható szabályok és az erős, független pénzügyi felügyelet” – áll a programban. A program nem említi az értékpapírokra kivetett tőkenyereségadó eltörlését, ahogyan azt az előző kormányzat tervezte.
A kormány elkötelezi magát az átfogó pénzügyi oktatás erősítése mellett is a háztartások költségvetése, a megtakarítások, a biztosítások és a különböző befektetési eszközök tekintetében.
A szélsőségek és a terrorizmus elleni fellépés keretében a koalíciós partnerek elkötelezik magukat a politikai iszlám elleni küzdelem mellett. További büntetőjogi rendelkezéseket terveznek a vallási indíttatású szélsőségek ellen. Az intézkedéscsomag célja fellépni az online radikalizálódás ellen a digitális platformok európai szintű szabályozásának és ellenőrzésének megerősítésével.
A kormány emellett nemzetközi mintára nemzeti cselekvési tervet kíván kidolgozni a szélsőjobboldali fenyegetés ellen. Ennek keretében évente jelentés készül majd a szélsőjobboldali veszélyről. Nyilvánosan hozzáférhető lista készül majd szélsőséges szervezetekről. Az erőszak általános megelőzése érdekében betiltják bizonyos típusú kések birtoklását közterületen.
A leendő kormány fontos feladatának tekinti az infláció elleni küzdelmet, ennek érdekében megfontolja az árfelügyelet bevezetését azokon a területeken, ahol nem a szabad piacgazdaság elvei érvényesülnek.
A 2024 őszén tartott választásokon a Herbert Kickl vezette, jobboldali Osztrák Szabadságpárt szerezte a legtöbb szavazatot, de az államfő végül nem Kicklt bízta meg kormányalakítással, hanem a néppártot vezető Karl Nehammert.
Az ÖVP, az SPÖ és a NEOS első koalíciós tárgyalásai kudarccal végződtek, és ezt követően a köztársasági elnök az FPÖ vezetőjét kérte fel, hogy alakítson kormányt, de az Osztrák Szabadságpártnak nem sikerült megállapodnia a néppárttal a kormányalakításról, és ez után kezdett ismét koalíciós egyeztetéseket az ÖVP, az SPÖ és a NEOS.
Kickl meglepetésének adott hangot a kormányprogram bemutatásával kapcsolatban. Mint fogalmazott: amíg nincs kormány, nem lehet kormányprogramról beszélni. Kickl szerint egyáltalán nem biztos, hogy a NEOS küldöttgyűlése vasárnap elfogadja a megállapodást.
Werner Kogler, a Zöldek vezetője üdvözölte, hogy több hónapnyi huzavona után megszületett a koalíciós megállapodás, amellyel elhárult a közvetlen veszély, hogy szélsőjobboldali, Európa-ellenes, szabadságkorlátozó FPÖ-kancellár kerüljön a kormány élére. Kogler azt mondta, a Zöldek alaposan tanulmányozni fogják a programot és kritikusak lesznek a kormány munkáját illetően.
A Rada nem tudta elfogadni a 13039-es számú határozatot a demokrácia védelméről az orosz agresszió körülményei között, amely kimondta volna, hogy nem lehetséges választások tartása hadifogyi állapot idején.
Ezt Jaroszlav Zselezsnyak parlamenti képviselő közölte a Telegramon.
A dokumentumot 218 képviselő támogatta, miközben annak elfogadásához 226 szavazatra lett volna szükség.
A határozatban többek között azt is szerepelt, hogy Volodimir Zelenszkij elnöki mandátuma a hadiállapot végéig tart.
Nem kapta meg a szükséges, legalább 226 támogató szavazatot hétfőn az ukrán parlamentben az az előterjesztés, amely kimondja, hogy a törvényhozás elnökválasztást hirdet, amint „biztosítva lesz az átfogó, tisztességes és fenntartható béke” Ukrajna területén – tájékoztatott két ellenzéki képviselő, Jaroszlav Zseleznyak és Olekszij Honcsarenko a szavazás eredményéről a Telegramon.
A határozati javaslatot a 450 tagú parlament jelen lévő képviselői közül 218-an támogatták. A dokumentum – amelyet az Ukrainszka Pravda hírportál idézett – leszögezi, hogy „az ukrán parlamentet és Volodimir Zelenszkijt, Ukrajna elnökét szabad, átlátható, demokratikus úton választották meg nemzetközi megfigyelők részvétele mellett, és ezeknek a választásoknak az eredményét az egész nemzetközi közösség elismerte”.
A javaslat szerzői rámutatnak, hogy „ha a választásokat hadiállapot idején szervezik és tartják meg, akkor a választási jog összes nemzeti és nemzetközi alapelve sérül, ami az ilyen választásokat bohózattá változtatja, hasonlóan Vlagyimir Putyin 2024. márciusi oroszországi államfői újraválasztásához.”
„Az ukrán parlament hangsúlyozza, hogy Vlagyimir Putyin a felelős azért, hogy Ukrajnában ma lehetetlen nemzetközi megfigyelők meghívásával szabad, átlátható és demokratikus választásokat szervezni, amelyeket a nemzetközi közösség is elismerne. A Verhovna Rada (parlament) kijelenti, hogy az Ukrajnában az Oroszország által indított teljes körű háború miatt bevezetett hadiállapot nem teszi lehetővé, hogy Ukrajna alkotmányával összhangban választásokat tartsanak. Ugyanakkor az ukrán nép egységes abban, hogy ilyen választásokra a háború vége után sor kerüljön. A Legfelső Tanács az ukrán nép nevében kijelenti, hogy Ukrajna, mint demokratikus ország a parlament határozatával kihirdeti az elnökválasztásokat Ukrajnában, és gondoskodik arról, hogy azok minden nemzetközi választási normával összhangban legyenek, amint biztosítottá válik a teljes körű, tisztességes és fenntartható béke a területén” – idézett az Ukrajinszka Pravda az előterjesztés szövegéből.
A dokumentumban az is szerepel, hogy Volodimir Zelenszkij elnök mandátumát az ukrán nép és a parlament nem kérdőjelezi meg.
Ukrajna elnökének, Volodimir Zelenszkijnek gyakorolnia kell hatáskörét Ukrajna újonnan megválasztott elnökének hivatalba lépéséig az ukrán alkotmány 108. cikkelyének első részével összhangban – áll az indítványban.
