A Fehér Házban az elnök az amerikai néphez intézett televíziós üzenetében megígérte, hogy nyilvánosságra hozza azokat a dokumentumokat, amelyek a rendszer kritikus sebezhetőségét tárják fel, amelyeket kihasználhatnak az USA ellenségei, köztük Oroszország is.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy a hírszerző szolgálatok széleskörű sebezhetőségeket fedtek fel az amerikai választási rendszerben a külső beavatkozással szemben. Ezt június 16-án, csütörtökön a nemzethez intézett televíziós üzenetében mondta, közölte a The Guardian.
A Fehér Ház vezetője megjegyezte, hogy adminisztrációja azonnal megkezdi a „szörnyű választási biztonsági helyzetre” utaló dokumentumok titkosításának feloldását.
Trump elmondása szerint ezek a sebezhetőségek lehetővé teszik Amerika ellenségeinek – köztük Kínának, Oroszországnak és Észak-Koreának –, hogy beavatkozzanak a választásokba.
Az amerikai elnök azzal vádolta a deep state államokat, amelyek között állítólag „nagyon jól ismert személyek” vannak, hogy megpróbálják eltussolni a Kína által kezdeményezett csalás mértékét. Trump elmondása szerint a 2020-as választásokon „a történelem legnagyobb választói adatkiszivárgása” történt.
Egyben követeli, hogy a Kongresszus fogadja el a „Mentsük meg Amerikát” törvényjavaslatát, amely sokkal nehezebbé tenné a választók számára a szavazást. Emellett gyakorlatilag betiltaná a postai úton beküldött szavazólapokat, amely népszerű szavazási mód azokban az államokban, amelyekben hagyományosan a demokrata pártot támogatják.
Trump korábban többször is azt állította, hogy a 2020-as választásokat „ellopták” tőle, amikor veszített Joe Bidennel szemben. Az Egyesült Államokban novemberben félidős választásokat tartanak, ahol a republikánusok azt kockáztatják, hogy elveszítik az irányítást a Szenátus és a Képviselőház felett.
Donald Trump amerikai elnök hivatalosan értesítette a Kongresszust egy új katonai művelet megkezdéséről Irán ellen. Ez a döntés lehetőséget ad az amerikai kormányzatnak arra, hogy további 60 napig katonai erőt alkalmazzon a törvényhozók külön jóváhagyása nélkül, számolt be a Politico.
A Politico által megszerzett, Trump a Kongresszusnak küldött, július 10-i levele szerint az új művelet július 7-én kezdődött el.
A dokumentumban az amerikai elnök megjegyezte, hogy a csapások „katonai akciók, amelyek összhangban vannak az amerikaiak és az Egyesült Államok érdekeinek védelmére irányuló kötelességemmel, mind belföldön, mind külföldön”. A közlemény a törvényhozóknak azután érkezett, hogy Trump bejelentette az Iránnal kötött két hónapos tűzszünet végét.
A Politico megjegyezte, májusban az elnök értesítette a Kongresszust, hogy a februárban kezdődött háború véget ért. Így a kormányzat gyakorlatilag felfüggesztette a háborús felhatalmazásról szóló törvényben meghatározott 60 napos időszak visszaszámlálását, amely után a Kongresszus jóváhagyása nélküli katonai műveleteket be kell fejezni.
Az április elején életbe lépett tűzszünetet később határozatlan időre meghosszabbították. A Fehér Ház azzal érvelt, hogy ez egyben felfüggesztette a törvényben meghatározott határidőig tartó visszaszámlálást is. Ugyanakkor a katonai kampány kongresszusi ellenzői nem értettek egyet ezzel az állásponttal. Hangsúlyozták, hogy a tűzszünet alatt is az amerikai haditengerészet folytatta Irán tengeri blokádját, és megpróbálta Teheránt engedményekre kényszeríteni.
A Politico véleménye szerint Trump új közleménye jelentősen megnehezítheti a Kongresszus azon erőfeszítéseit, hogy korlátozza a további katonai kampányokat Irán ellen. A múlt hónapban a Szenátus elfogadott egy határozatot, amelyben a harci cselekmények beszüntetését szorgalmazta. Bár a dokumentum nagyrészt szimbolikus volt, politikai jelzéssé vált az elnök politikájának hanyatlásáról a törvényhozók körében.
Egy, a Kongresszusnak küldött levelében Trump azt is kijelentette, hogy az amerikai hadsereg készen áll arra, hogy szükség esetén továbbra is erőt alkalmazzon.
„Az amerikai hadsereg továbbra is készen áll arra, hogy további lépéseket tegyen, ha szükséges és helyénvaló, az Egyesült Államok vagy szövetségesei és partnerei elleni további fenyegetések és támadások elhárítása érdekében” – áll a dokumentumban.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök hivatalosan értesítette a Kongresszust egy új katonai művelet megkezdéséről Irán ellen. Ez a döntés lehetőséget ad az amerikai kormányzatnak arra, hogy további 60 napig katonai erőt alkalmazzon a törvényhozók külön jóvá...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1784197800
[modified] => 1784192804
)
[title] => Trump új katonai műveletet jelent be Irán ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=192240&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 192240
[uk] => 192116
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 192117
[image] => Array
(
[id] => 192117
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182.webp
[original_lng] => 35124
[original_w] => 700
[original_h] => 467
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1784182005:12
[_thumbnail_id] => 192117
[_edit_last] => 12
[views_count] => 358
[_algolia_sync] => 196296395000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 783
[1] => 581
[2] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Trump
[1] => Irán
[2] => USA
)
)
[2] => Array
(
[id] => 192179
[content] =>
Donald Trump amerikai elnök rendeleteket írt alá két utahi nemzeti emlékmű, a Bears Ears és a Grand Staircase-Escalante méretének drasztikus csökkentéséről. Míg a Trump-adminisztráció az ásványi és energiaforrásokhoz való hozzáférésért küzd, a környezetvédők bírósági fellebbezéseket készítenek elő. Az új rendeletek hatalmas földterületeket nyitnak meg az olaj- és gázkitermelés, a bányászat és más gazdasági tevékenységek számára.
„Valami nagyon drámai és nagyon fontos dolgot teszünk Utah és országunk népe számára”, jelentette ki Trump a Fehér Házban, amikor aláírta a rendeleteket.
A határozatok Trump a védett területek csökkentésére irányuló politikájának folytatásai. 2017-ben, első ciklusa alatt már csökkentette ezeknek a nemzeti rezervátumoknak a méretét. Joe Biden azonban 2021-ben eltörölte a döntést.
A Bears Ears-t és a Grand Staircase-Escalante-t az Egyesült Államok 42. és 44. elnöke, Bill Clinton és Barack Obama hozta létre. A területek nemcsak természeti műemlékek, hanem fontos régészeti lelőhelyeik miatt is védett státuszt kaptak.
Az Earthjustice környezetvédelmi szervezet kijelentette, Trump intézkedései törvényellenesek lehetnek. A szervezet véleménye szerint az amerikai elnököknek jogukban áll új védett területeket létrehozni, de önállóan nem csökkenthetik vagy vonhatják vissza azok státuszát – ez a Kongresszus hatásköre. Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma ugyanakkor más álláspontot képvisel, és úgy véli, hogy az elnök rendelkezik ilyen hatalommal. Az Earthjustice a jogi lépések lehetőségét fontolgatja.
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere egy nagyszabású kampány elindítását jelentette be, amelynek célja, hogy megakadályozza, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság üldözze az amerikaiakat – olvasható az amerikai külügyminisztérium közleményében, írta a Jevropejszka Pravda.
A külügyminisztérium megjegyezte, hogy ily módon a minisztérium „megszünteti azt a fenyegetést”, amelyet a Nemzetközi Büntetőbíróság „jelent az Egyesült Államokra”.
„A Nemzetközi Büntetőbíróság elviselhetetlen fenyegetést jelent az Egyesült Államok szuverenitására – jogot formál arra, hogy büntetőeljárás alá vonja, sőt bebörtönözze az amerikai katonai állományt és tisztviselőket, akik az Egyesült Államok nemzetbiztonságának érdekében cselekednek” – áll a közleményben.
Rubio kijelentette, hogy az amerikaiak soha nem egyeztek bele ebbe, és a Nemzetközi Büntetőbíróság ratifikálása óta minden amerikai elnök „ragaszkodott ahhoz, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs joghatósága az amerikai állampolgárok felett”.
Elmondása szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság most arra törekszik, hogy „globális döntőbíróvá váljon, aki senkinek sem tartozik elszámolással”.
Ezért Rubio megjegyezte, hogy a „Nemzetközi Büntetőbíróság által az amerikaiakra jelentett fenyegetés felszámolására” irányuló kampány nem fog tiltott diplomáciai intézkedéseket tartalmazni.
Rubio közölte, hogy a kampány számos intézkedést fog tartalmazni, többek között:
a felső vezetés diplomáciai felhívásai azokhoz a külföldi államokhoz, amelyek hangsúlyozzák a Nemzetközi Büntetőbíróság visszaéléseit és elismerik az USA-t és más országokat fenyegető kockázatokat, felszólítva őket a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésre;
azokat az országok, amelyek együttműködnek az amerikai bűnüldöző szervekkel és az amerikai katonai erőkkel, vagy használják az amerikai „biztonsági esnyőből” fakadó előnyöket, arra sürgetik, hogy utasítsák el a Nemzetközi Büntetőbíróság állítólagos felhatalmazását az amerikai tisztviselők és katonai állomány büntetőeljárás alá vonására;
fokozott ellenőrzésnek vetik alá azokat az országokat, amelyek az Egyesült Államok segítségére támaszkodva nem hajlandók elutasítani a Nemzetközi Büntetőbíróság hamis felhatalmazását;
diplomáciai felhívások más országokhoz, amelyek – mint például az Egyesült Államok – nem részesei a Római Statútumnak, hogy diplomáciai hálózataikat felhasználva hozzanak hasonló intézkedéseket velünk szemben;
a Nemzetközi Büntetőbíróság személyzete vízumainak és beutazási tilalmainak visszavonása;
szigorítani a Nemzetközi Büntetőbíróság elleni és a hozzá kapcsolódó szervezetekkel szembeni szankciókat.
Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt rendkívül kritikusan viszonyul a nemzetközi bűnügyi igazságszolgáltatáshoz. Trump szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság számos tisztviselőjével és bíróival szemben, és maga a Nemzetközi Büntetőbíróság is korlátozásokkal szembesült.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy július 27-én megnyílik az Egyesült Államokat és Kanadát összekötő új nemzetközi híd, amely a kanadai Windsort (Ontario) köti össze az amerikai Detroittal (Michigan).
Trump közölte, hogy sikerült kedvezőbb megállapodást elérnie az Egyesült Államok számára. Mint írta, a korábbi egyezséget elfogadhatatlannak tartotta, az új megállapodást azonban „nagyszerűnek és igazságosnak” nevezte.
Az amerikai elnök egyúttal megköszönte a kanadai kormánynak az együttműködést, és reményét fejezte ki, hogy az új híd hosszú éveken át szolgálja majd mindkét ország gazdasági sikerét.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy július 27-én megnyílik az Egyesült Államokat és Kanadát összekötő új nemzetközi híd, amely a kanadai Windsort (Ontario) köti össze az amerikai Detroittal (Michigan).
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1783880820
[modified] => 1783848849
)
[title] => Július végén megnyílik az új nemzetközi híd az Egyesült Államok és Kanada között
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=191784&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 191784
[uk] => 191755
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 191756
[image] => Array
(
[id] => 191756
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/240053-1-large.jpg
[original_lng] => 67196
[original_w] => 698
[original_h] => 489
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/240053-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/240053-1-large-300x210.jpg
[width] => 300
[height] => 210
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/240053-1-large.jpg
[width] => 698
[height] => 489
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/240053-1-large.jpg
[width] => 698
[height] => 489
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/240053-1-large.jpg
[width] => 698
[height] => 489
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/240053-1-large.jpg
[width] => 698
[height] => 489
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/240053-1-large.jpg
[width] => 698
[height] => 489
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1783838050:5
[_thumbnail_id] => 191756
[_edit_last] => 5
[views_count] => 454
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1001691345002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 970019
[1] => 583
[2] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => híd
[1] => Kanada
[2] => USA
)
)
[5] => Array
(
[id] => 191789
[content] =>
Donald Trump amerikai elnök megváltoztatta a hozzáállását Spanyolországhoz, amikor megtudta, hogy ez jelentősen megnövelte hozzájárulását a NATO tevékenységéhez. Vannak azonban más problémák is, jelentette ki Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök szóvivője, írja az RBC-Ukrajina a Reutersre hivatkozva.
Az ankarai NATO-csúcson az amerikai vezető nyilvánosan „szörnyű partnernek” nevezte Spanyolországot.
Ráadásul Trump elrendelte az országgal folytatott kereskedelem azonnali leállítását. Az amerikai elnök a védelmi kiadásokkal és az Iránnal vívott háborúval kapcsolatos viták közepette jelentette be döntését.
Néhány órával később azonban a Fehér Ház vezetője hirtelen enyhítette retorikáját Spanyolországgal kapcsolatban.
„Valóban voltak problémáim, és azok továbbra is fennállnak. De Spanyolország ma teljesen megváltoztatta álláspontját. Spanyolország ma nagylelkűséget tanúsított” – mondta Trump.
Az amerikai elnök szerint Madrid eleget tett Washington kérésének, miszerint „jelentős összegeket fizessen”.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szóvivője kifejtette, hogy pontosan milyen összegekről van szó.
„Madrid teljesítette a NATO korábbi, a GDP 2 százalékát kitevő védelmi kiadási célt” – hangsúlyozta.
A spanyol hatóságok a vitát egy megrendezett vitához hasonlították, amely mögött nincs valódi konfliktus.
Madrid azt is megjegyezte, hogy Trump hangos kijelentései ellenére sem gazdasági következményeket, sem a beruházások csökkenését egyelőre nem regisztrálták az országban.
Hakan Fidan török külügyminiszter ismertette annak lehetőségét, hogy Törökország hozzáférjen az amerikai F-35-ös vadászgép-programhoz. A török miniszter kijelentését a Hürriyet Daily News idézte.
Az F-35-ösök kérdésével összefüggésben Fidan elmondta, hogy Törökország soha nem törekedett szankciókra a szövetségesek között.
„Régóta ki vagyunk téve mind a bejelentett, mind a be nem jelentett szankcióknak európai fővárosokban és Amerikában” – mondta, hozzátéve, hogy Törökország szisztematikusan dolgozik azok feloldásán.
A török külügyminiszter megjegyezte, hogy egyes, az Egyesült Államokban adminisztratív döntésekkel megoldható kérdések már nem jelentenek problémát, de az F-35-tel kapcsolatos kérdések továbbra is a jogszabályoktól függenek.
„Amíg mindkét vezetőnek megvan az akarata, mi, minisztériumok, megtesszük az erre vonatkozó intézkedéseket a problémák megoldására. Remélem, hamarosan eredményt érünk el” – tette hozzá.
Donald Trump amerikai elnök kormányzata azt követeli, hogy Irán nyilvánosan erősítse meg a Hormuzi-szoros nyitottságát, és kötelezze el magát a kereskedelmi hajók elleni támadások leállítására. Washington július 11-re várja az erre vonatkozó nyilatkozatot, számolt be az Axios három amerikai tisztviselőre hivatkozva, akik névtelenül nyilatkoztak az újságíróknak.
A kiadvány forrásai elmondása szerint a figyelmeztetést közvetlenül és regionális közvetítőkön keresztül is eljuttatták Teheránhoz. Az Egyesült Államok azt állítja, hogy Irán megsértette a körülbelül három héttel ezelőtt aláírt egyetértési megállapodást azzal, hogy továbbra is támadta a civil hajókat a Hormuzi-szorosban és a szomszédos vizeken.
A Fehér Ház hangsúlyozta, Irán vonakodása eleget tenni ennek a követelésnek megkérdőjelezi az ország hajlandóságát betartani bármilyen szélesebb körű nemzetközi megállapodást, beleértve egy esetleges nukleáris megállapodást is.
Ugyanakkor amerikai tisztviselők azt állítják, hogy a hét elején két napig tartó kölcsönös csapások után az iráni fél állítólag felszólította az Egyesült Államokat a tárgyalások folytatására, és elismerte hibáját.
„Elmondták nekünk: „Elrontottuk. Hibát követtünk el. Folytassuk a tárgyalásokat” – idézte az Axios az egyik tisztviselőt.
Esmail Bahai, az iráni külügyminisztérium szóvivője ugyanakkor tagadta ezt az információt. Elmondása szerint Teherán nem kezdeményezett tárgyalásokat Washingtonnal, csak a katari közvetítők felszólítását követően egyezett bele a helyzet megvitatásába.
Az Axios információja szerint az Egyesült Államok hivatalos álláspontot vár Irántól az ország külügyminiszterének ománi kollégáival szombatra tervezett maszkati találkozója után.
Washington arra is figyelmeztetett, hogy a követelés teljesítésének elmulasztása súlyos következményekkel jár majd Teherán számára. Amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy az iráni vezetésen belül folyamatos küzdelem folyik a megállapodások végrehajtásának további stratégiájáról és az Egyesült Államokkal folytatott párbeszéd jövőjéről.
„Vannak a rendszerükben olyan elemek, amelyek megállapodásra akarnak jutni, de mi nem hozhatunk döntéseket helyettük. Nekik kell felügyelniük a helyzetet” – mondta az amerikai kormányzat egyik képviselője.
A közelmúltbeli kölcsönös támadások ellenére az USA és Irán folytatja a technikai tárgyalásokat a nukleáris programról. Washington kijelentette, készen áll a diplomáciára, de nem zárja ki az újabb csapásokat.
Az USA és Irán a héten az egymás elleni támadások sorozata után is folytatja a technikai konzultációkat a nukleáris kérdésben, számolt be az amerikai kormányzat képviselője az ABC Newsnak adott kommentárjában.
Elmondása szerint Washington továbbra is diplomáciai megoldást keres, és ragaszkodik ahhoz, hogy Irán ne jusson atomfegyverekhez.
„Az Egyesült Államok, mint korábban is, megoldást keres, és folyamatban vannak a technikai tárgyalások. Iránnak soha nem szabadna atomfegyverhez jutnia” – mondta a tisztviselő.
Ugyanakkor az Egyesült Államok úgy véli, hogy Teherán nem teljesíti kellőképpen kötelezettségeit. Egy kormányzati képviselő elmondása szerint a 60 napos tűzszünet és a megállapodások további hatása Irán viselkedésétől függ.
Egy CNN-forrás megjegyezte, hogy Washington szándékosan tart szünetet a csapások után, hogy elkerülje a nagymértékű eszkalációt, és teret adjon a diplomáciának. Ugyanakkor az Egyesült Államoknak van egy előkészített listája a célpontokról, és szükség esetén folytathatja a támadásokat.
Németország nagy hatótávolságú amerikai Tomahawk robotrepülőgépeket vásárol az ország védelmi képességeinek megerősítésére. A megállapodást Friedrich Merz német kancellár jelentette be a Bundestagban.
A tervek szerint a rakétákat a német kormány szerzi be, majd Németország területén helyezik el. Merz szerint az egyezség az Egyesült Államokkal a NATO ankarai csúcstalálkozóján folytatott tárgyalások során született meg.
A kancellár úgy értékelte, hogy a Tomahawk-rendszerek telepítése megszüntet egy fontos stratégiai hiányosságot Németország védelmében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Európa továbbra is dolgozik saját nagy hatótávolságú fegyverrendszereinek fejlesztésén.
Merz kiemelte: a NATO továbbra is transzatlanti szövetség marad, de az európai országoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját biztonságukért.
