Miután kiszivárogtak magas rangú amerikai tisztviselők botrányos üzenetei a Signal Messengeren, a Trump-kormányzat vezető tisztségviselőinek személyes telefonszámai, e-mail–címei és jelszavai is elérhetővé váltak az interneten.
Többek között Waltzról, Fehér Ház tanácsadójáról, Gabbarról, a Nemzeti Hírszerzés igazgatójáról és Hegseth védelmi miniszterről van szó.
A tisztviselők munkahelyi kapcsolatai egy része továbbra is olyan közösségi hálózatokhoz kötődik, mint a WhatsApp, az Instagram és a Signal – írta a Spiegel.
Az újságírók számára elérhetővé váltak magas rangú tisztviselők mobiltelefonszámai, e-mail-címei, sőt néhány jelszó is.
A telefonszámok és e-mail-címek többsége továbbra is használható, és néhány olyan közösségimédia-profilhoz kapcsolódik, mint az Instagram és a LinkedIn. Ezeket Dropbox-fiókok és profilok létrehozására használták olyan alkalmazásokban, amelyek nyomon követik a futó adatokat.
A kiadvány hangsúlyozta, hogy az ellenséges hírszerző szolgálatok felhasználhatták ezeket a nyilvánosan elérhető adatokat a feltörésre, és kémprogramokat telepíthettek eszközeikre.
Lehetséges, hogy külföldi ügynökök értesültek a Signal csevegőcsoportról, amelyben Gabbard, Waltz és Hegset egy katonai csapásról beszéltek.
Ukrajna és az Egyesült Államok még nem hagyta jóvá az ásványi kincsekről szóló megállapodás új változatát, mivel az amerikai fél folyamatosan változtatja annak feltételeit, jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az „elszántak koalíciója” párizsi csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón.
„Nagyon sok ilyen megállapodásunk van, ezért nem elméletileg, hanem gyakorlatilag szeretném megközelíteni. Nem tudjuk, mikor fog megjelenni a soron következő végleges verzió az Egyesült Államoktól, mert a feltételek folyamatosan változnak”, mondta az elnök. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok jelenleg a szabályokat módosítja, és nem keretmegállapodás aláírását javasolja, hanem azonnali teljes körű megállapodást, amelyet a Legfelső Tanácsnak kell majd ratifikálnia.
„Visszafogottan és higgadtan fogunk cselekedni. Az ügyvédek megnézik: ha normális dolgok vannak benne, akkor támogatjuk, ha lesznek kérdések, mindig megtaláljuk rájuk a választ”, tette hozzá Zelenszkij.
Egyben közölte, hogy egyelőre nem áll szándékában Washingtonba utazni a megállapodás aláírására, mert ez a kérdés nincs napirenden.
Váratlan külpolitikai lépést hajtott végre a Trump-kormány. A Haqqani-hálózat a tálib kormány egyik legerősebb frakciója, s bár a védíjakat visszavonták, Washington továbbra is terrorszerveztként tartja nyilván a csoportot.
Az Egyesült Államok több millió dolláros vérdíjat vont vissza az afganisztáni Haqqani-hálózat vezető tagjairól, köztük Sirajuddin Haqqaniról, a tálib kormány belügyminiszteréről, ez a döntés pedig komoly diplomáciai változásokat jelezhet az USA és a tálibok kapcsolatában – írta a BBC.
A Haqqani-hálózatot régóta az Egyesült Államok egyik legveszélyesebb ellenfelének tartják Afganisztánban. A csoport felelős volt több halálos támadásért az amerikai és indiai nagykövetségek, valamint a NATO-erők ellen.
Ennek fényében a vérdíjak eltörlése váratlan és jelentős lépés, amely sokak szerint az USA stratégiájának módosulását jelzi.
A Haqqani-hálózat a tálib kormány egyik legerősebb frakciója, és Sirajuddin Haqqani szerepe egyre fontosabbá válik a belső hatalmi viszonyokban. Eközben a tálib vezetésen belüli ellentétek is fokozódnak, különösen a nők oktatásának kérdésében, amelyben Haqqani mérsékeltebb álláspontot képvisel, szemben a tálibok legfőbb vezetőjével, Hibatullah Akhundzadával.
Az időzítés is figyelemre méltó: a vérdíjak eltörlésére hetekkel Donald Trump második hivatali idejének kezdete után került sor.
Mindössze néhány nappal előtte amerikai tisztviselők Kabulban tárgyaltak a tálib kormány képviselőivel, ami arra utalhat, hogy a lépés része egy szélesebb diplomáciai stratégiának.
Új fejezet nyílhat a tálibok és az USA kapcsolataiban?
Az amerikai külügyminisztérium ugyan hangsúlyozta, hogy a Haqqani-hálózat továbbra is terrorszervezetként van nyilvántartva, mégis a fejpénzek eltörlése azt mutatja, hogy Washington nyitott a tárgyalásokra. Abdul Mateen Qani, a tálib belügyminisztérium szóvivője szerint ez a diplomáciai erőfeszítéseik eredménye, és egy új korszak kezdetét jelentheti a nemzetközi kapcsolatokban.
A Haqqani-hálózat története egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza, amikor a CIA támogatta a szovjetellenes mudzsahedineket. Később azonban a csoport Nyugat-ellenes militáns szervezetté vált, és a tálibok egyik legfőbb szövetségesévé nőtte ki magát. Dzsalaluddin Haqqani halála után fia, Sirajuddin vette át a vezetést, és mostanra az afgán politikai színtér egyik kulcsszereplőjévé vált.
A vérdíjak eltörlésének bejelentése szinte egy időben történt azzal, hogy az amerikai turista, George Glezmann szabadon távozhatott Afganisztánból, miután 2022 óta fogva tartották.
Nem világos, hogy a két esemény között közvetlen kapcsolat van-e, de mindez azt sugallja, hogy Washington és Kabul között egyre több háttéralku születik.
A döntés jelentős diplomáciai következményekkel járhat, és felveti a kérdést: az Egyesült Államok valóban enyhíteni kívánja a tálib kormány elszigeteltségét? Az biztos, hogy a tálibok legitimációja bizonyos nemzetközi szereplők szemében növekedhet, ugyanakkor a terrorizmus elleni harcot hangsúlyozó nyugati országok számára ez aggodalomra adhat okot.
Az Egyesült Államok új stratégiája Afganisztánnal kapcsolatban még nem teljesen világos, de az első lépések máris komoly vitákat váltottak ki a geopolitikai arénában.
Oroszország nem adja fel az ellenőrzést Ukrajna megszállt területei felett, jóllehet azok jogilag nem Moszkvához tartoznak, ami összetett helyzetet teremt, amely további tárgyalásokat igényel – jelentette ki Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja a Fox News amerikai televíziós csatornának nyilatkozva, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kellogg megjegyezte, hogy Oroszország valójában Luhanszk megyét irányítja, de csak részben tartja ellenőrzése alatt Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyéket. Ez viszont kérdéseket vet fel – tette hozzá. „Felmerül a kérdés: hogyan fog kinézni a helyzet a továbbiakban? Mik a valódi területi nyereségek?” – kérdezte.
A különmegbízott hangsúlyozta, hogy a háború befejezésének minden forgatókönyvében fontos különbséget tenni a ténybeli és a jogi ellenőrzés között. Oroszország birtokolja a megszállt területeket, és nem hagyja el őket, de jogi szempontból ezek a területek ukránok maradnak. „Itt különbséget kell tenni a de facto és a de jure között. A de facto azt jelenti, hogy fizikailag elfoglalták a területet, és nem hagyják el. De jure nem lehet azt mondani, hogy teljesen annektálta. A nemzetközi közösség nem ismeri el ezt a területet Oroszország részeként. Pontosan ilyen összetett megbeszéléseket kell még folytatni” – mutatott rá.
Trump embere kifejtette: véleménye szerint a politikai megoldás megtalálásához meg kell érteni mindkét oldal álláspontját. Ezt követően olyan kompromisszumot kell találni, amely legalább részben kielégíti mind Ukrajnát, mind Oroszországot – vázolta. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyik fél sem kap meg mindent, amit akar. „Azt hiszem, meg kell kapnunk azt, amit technikai feladatnak nevezhetnénk. Mit akarnak az ukránok? Mit akarnak az oroszok? Akkor össze kell hozni ezeket az álláspontokat, és találni egy olyan lehetőséget, amely talán mindkét oldalt kielégíti. De természetesen egyikük sem kap meg mindent, amit akar” – hangsúlyozta Keith Kellogg.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a nemzetbiztonsági tanácsadóját, Mike Waltzot hibáztatja a botrányért, amely során az amerikai védelmi miniszter véletlenül elküldte a jemeni huszik elleni támadás tervét az Atlantic főszerkesztőjének. Donald Trump és a republikánusok nagy része annyit vontak le a történtekből, hogy jobban teszik, ha mostantól inkább személyesen, a négy fal között tárgyalnak.
Az adminisztráció képviselői elmondták, hogy Trump elnök csalódott volt, és haragját Volcra irányította, azonban nem volt világos, hogy fel fogja-e menteni nemzetbiztonsági tanácsadóját. „Trump elnök továbbra is teljes mértékben megbízik a nemzetbiztonsági csapatában, beleértve Waltzot is” – mondta a Fehér Ház szóvivője, Caroline Levitt.
Az államfő elmondta, hogy a felek megállapodtak a következő tárgyalások lebonyolításában a közeljövőben.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke bejelentette, hogy újabb találkozót tartanak az ukrán és az amerikai delegációk között az Oroszország Ukrajnával folytatott háborújának lezárásáról. Az államfő erről a 2025. március 25-i sajtótájékoztatón számolt be.
Az ukrán vezető válaszolt a újságírók kérdésére, hogy lesznek-e újabb tárgyalások Ukrajna és az Egyesült Államok között.
Egy amerikai szenátorokból álló csoport – mindkét pártból – arra szólította fel a Trump-kormányzatot, hogy fontolja meg az Orosz Központi Bank befagyasztott eszközeinek felhasználását az Oroszországra nehezedő nyomás fokozására és a háború befejezésére.
A szenátorok a levelükben kérdéseket tettek fel azzal kapcsolatban, hogy Oroszországnak az Egyesült Államokban és az EU-ban befagyasztott vagyonát elkobozhatnák-e teljesen, vagy felhasználhatnák-e tárgyalási eszközként azt Oroszországgal szemben, illetve támogatnák-e, hogy ezekből a pénzeszközökből Ukrajnának fegyvereket vásároljanak.
A Trump-kormányzat eddig nem reagált a levélre.
A levelet a republikánus Todd Young és Lindsey Graham, valamint a demokrata Richard Blumenthal és Tim Kaine írták alá.
A Reuters értékelése szerint a levél ritka példája annak, hogy magas rangú republikánusok is nyilvánosan arra ösztönzik a Trump-kormányzatot, hogy keményebb legyen Moszkvával szemben.
A Kongresszus Ukrajna-párti republikánusai egész mostanáig nagyrészt csendben voltak, mióta Donald Trump hivatalba lépett az Egyesült Államok elnökeként.
Mint ismeretes, az orosz Központi Bank több mint 260 milliárd eurós nyugati vagyonát a háború kitörése után befagyasztották, ennek többsége az Euroclear értéktárban található. Az Egyesült Államokban mindössze 5 milliárd eurónyi eszköz van. Az orosz vagyonok elkobzásának ötlete régóta napirenden van, de az európai országok tartanak attól, hogy egy ilyen precedens veszélyeztetné az euró stabilitását. Az EU jelenlegi álláspontja szerint a befagyasztott orosz eszközöket mindaddig befagyasztva tartják, amíg Oroszország be nem fejezi a háborút és meg nem téríti Ukrajnának a károkat.
A dokumentumot a felek dolgozzák ki, majd a parlament elé kerül ratifikációra, közölte az elnök.
Az Egyesült Államok új nagy üzletet ajánlott fel Ukrajnának a ritkaföldfémekkel kapcsolatban. Az atomerőművek kérdése nincs benne, számolt be Volodimir Zelenszkij elnök az újságírókkal folytatott találkozóján kedden, március 25-én.
„Ez egy nagy, átfogó megállapodás. Egy keretmegállapodás, emlékeznek rá, és a keretmegállapodás után egy átfogó megállapodást dolgoznak ki. Most az amerikai fél azonnal egy nagy megállapodást ajánlott fel, az ő elképzelésüket”, mondta Zelenszkij.
Az államfő hozzátette, egyelőre nem rendelkezik a megállapodás részleteivel.
„Azt kértem, hogy megvizsgálhassuk a megállapodást, minden részletet tisztázzunk, és akkor összejövünk, és meglátjuk, hogy ez egy komoly dokumentum. A pártok is dolgoznak rajta, majd a parlament elé kerül ratifikációra”, jegyezte meg, és biztosított arról, hogy az atomerőművek kérdése nincs benne a megállapodásban.
Jeffrey Goldberg, az Atlantic című lap főszerkesztője Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadótól kapott meghívást a Signal üzenetküldő alkalmazás zárt csoportjába, ahol nyomon tudta követni a jemeni húszik elleni amerikai légicsapásról zajló belső kormányzati eszmecserét. Így előre értesült a március 15-én végrehajtott amerikai csapásról is.
A Fehér Ház vizsgálatot indított hétfőn, hogy miként kerülhetett bele egy újságíró az adminisztráció azon zárt internetes kommunikációs csoportjába, amelyben az érintett zsurnaliszta állítása szerint vezető tisztségviselők a jemeni húszik ellen légicsapások terveit vitatták meg.
Brian Hughes, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője elmondta, hogy a minősített adatokról szóló kommunikáció részesévé vált egy arra fel nem hatalmazott személy. Az esetről az érintett újságíró, Jeffrey Goldberg, a The Atlantic című lap főszerkesztője számolt be.
Állítása szerint a nemzetbiztonsági tanácsadó Mike Waltz felől érkezett meghívás a Signal üzenetküldő alkalmazás zárt csoportjába, amelyet elfogadott. Az újságíró így részesévé vált annak az online üzenetváltásnak, amelynek összesen 18 tagja volt, köztük
J. D. Vance alelnök,
Marco Rubio külügyminiszter,
Pete Hegseth védelmi miniszter,
Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és
John Ratcliffe, a CIA igazgatója.
Az újságíró elmondása szerint a csoport tagjaként nyomon tudta követni a jemeni húszik elleni amerikai légicsapásról zajló belső kormányzati eszmecserét, ennek révén előre értesült a március 15-én végrehajtott amerikai csapásról a húszik több célpontja ellen.
A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője az üggyel kapcsolatban megjegyezte: bár illetéktelenül vált a csoport tagjává egy személy, de a nyilvánosságra kerülés bemutatja, hogy az adminisztráció vezető tisztségviselői között mély és átgondolt koordináció van szakpolitikai kérdésekben.
Brian Hughes szerint a húszik elleni katonai akció sikere demonstrálta, hogy az nem jelentett kockázatot sem amerikai katonákra, sem a nemzetbiztonságra. Az ügy szóba került a Kongresszus felsőházában, ahol Chuck Schumer demokrata szenátor bírálta, hogy vezető tisztségviselők érzékeny kormányzati információkat osztottak meg egymással egy külső internetes platformon.
Grönland miniszterelnöke, Múte Burop Egede „nagyon agresszívnak” nevezte az Egyesült Államok delegációjának tervezett látogatását. Erről a The New York Times számolt be.
„Miért van itt a nemzetbiztonsági tanácsadó Grönlandon? – kérdezte. – Az egyetlen cél az, hogy bemutassák hatalmukat felettünk. A jelenléte Grönlandon kétségtelenül megerősíti az amerikaiak hitét Trump küldetésében – és a nyomás fokozódni fog.”
Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen viszont világossá tette, hogy sem Dánia, sem Grönland nem hívta meg az Egyesült Államok képviselőit, hogy látogassák meg a szigetet.
Szeretnénk együttműködni az amerikaiakkal. De ennek az együttműködésnek a szuverenitás és az országok, népek közötti tiszteleten kell alapulnia. Erre komolyan figyelünk