A Trump-adminisztráció megszüntette azt az ügynökségek közötti munkacsoportot, amelynek célja az volt, hogy stratégiákat dolgozzon ki Oroszország nyomásgyakorlására az Ukrajnával folytatott béketárgyalások felgyorsítása érdekében – írja a Reuters.
A kezdeményezést tavasszal indították útjára, és az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa koordinálta. Tagjai között volt a Külügyminisztérium, a Pentagon, a Pénzügyminisztérium és a hírszerzés képviselői. Célja egy olyan egységes politika kidolgozása volt, amely a Kremlt tárgyalóasztalhoz kényszerítené. Az egyik koordinátor Andrew Peak volt, aki a Nemzetbiztonsági Tanács Európa és Oroszország irányításáért volt felelős. Őt, akárcsak az egész ukrán csapatot, májusban menesztették a Fehér Házban zajló nagyszabású tisztogatás részeként.
A hír fokozta az aggodalmat az amerikai európai szövetségesek körében, különösen a NATO-csúcs előtt. A kritikusok szerint Trump mérsékelt retorikája Oroszországgal kapcsolatban, és az, hogy nem hajlandó egyértelműen támogatni Ukrajnát, alááshatja a nyugati egységet.
Donald Trump amerikai elnök a G7-ek csúcstalálkozója során Keir Starmer brit miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy jelenleg nem áll készen további szankciók bevezetésére Oroszország ellen, számolt be a Politico.
Trump hangsúlyozta, hogy Európának kell megtennie az első lépést, mivel a szankciók „dollármilliárdokba” kerülnek az Egyesült Államoknak, és nem egyszerű nyomásgyakorlási eszközök. Hozzátette, hogy nem fogja fokozni a nyomást, mert reményei szerint előrelépést érhet el az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokon.
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság a Vlagyimir Putyin rezsimjével szembeni szankciók összehangolt növelését szorgalmazza az Ukrajna elleni háború folytatása kapcsán. Az amerikai elnök azonban jelenleg nem hajlandó aláírni az új korlátozó intézkedéseket.
Az újságírók az európai partnerekkel való lehetséges szolidaritással kapcsolatos kérdéseire válaszolva Trump megjegyezte: „Európa ezt mondja, de még nem tette meg. Először nézzük meg, hogyan csinálják”.
A Fehér Ház vezetője hangsúlyozta, hogy a szankciók bevezetése összetett és költséges folyamat az amerikai gazdaság számára.
„Amikor szankciókat vetek ki egy országra, az sok pénzbe kerül az Egyesült Államoknak – hatalmas összegbe. Ez nem csak egy dokumentum aláírása. Ez dollármilliárdokról szól”, mondta hangsúlyozva, hogy a szankciók nem „egyoldalú lépések”.
Trump azt is megjegyezte, hogy a diplomáciai utat részesíti előnyben, és az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokban előrelépésre törekszik, mielőtt döntést hozna az Oroszországgal szembeni szankciók fokozásáról.
Oroszország bejelentette, hogy az Egyesült Államok lemondta a két ország közötti következő tárgyalási fordulót, ami visszalépést jelent a Donald Trump és Vlagyimir Putyin elnökök által kezdeményezett kétoldalú kapcsolatjavítási folyamatban.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő hétfői közleményében nem tért ki arra, hogy Washington indokolta-e a tárgyalások megszakítását, amelyek Donald Trump amerikai elnök januári hivatalba lépése után kezdődtek.
A mai nappal az amerikai tárgyalófél kezdeményezésére lemondták a kétoldalú konzultációk következő fordulóját, amelynek célja az „irritáló tényezők” megszüntetése és a két ország diplomáciai képviseleteinek normalizálása lett volna – közölte Zaharova.
Reméljük, hogy az általuk beiktatott szünet nem tart túl sokáig – tette hozzá a szóvivő.
Oroszország még a múlt héten jelezte, hogy az amerikai–orosz tárgyalások – amelyek az ukrajnai háború lezárásáról szóló megbeszélésektől függetlenül zajlanak – hamarosan Isztambulból Moszkvába helyeződnek át. A Kreml ugyanakkor – miközben tagadta, hogy a párbeszéd elakadt volna – a múlt héten azt is megjegyezte, hogy sok akadály van a kétoldalú kapcsolatokban, és nem várható, hogy a javításukra irányuló tárgyalások gyors eredményeket hoznának.
Mindkét fél szerint hatalmas potenciál rejlik az üzleti és befektetési megállapodásokban, ha a kapcsolatok javulnak. Trump azonban, bár öt telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal, elégedetlenségét fejezte ki Oroszország ukrajnai háborús tevékenysége és a békemegállapodás felé mutató látható előrelépés hiánya miatt.
Irán tárgyalni szeretne – erősítette meg Donald Trump amerikai elnök az iráni tárgyalási szándékról szóló híreket a G7-csúcstalálkozó kanadai helyszínén hétfőn, amikor Mark Carney kanadai miniszterelnökkel találkozott.
Donald Trump megjegyezte, hogy Iránnak azonnal le kellene ülnie tárgyalni; arra a kérdésre ugyanakkor nem válaszolt, hogy az Egyesült Államok valamilyen formában bekapcsolódna-e az izraeli katonai műveletbe. Az amerikai elnök már vasárnap, indulása előtt is tárgyalásokat sürgetett, és reményét fejezte ki, hogy megállapodás születik a harc lezárásáról a Közel-Keleten, de hozzátette, hogy a konfliktust néha végig kell küzdeni. Donald Trump vasárnap, az ABC televíziónak adott nyilatkozatban nyitottságát hangoztatta azon elképzelés iránt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítőként kapcsolódjon be az izraeli-iráni konfliktus megoldására irányuló erőfeszítésekbe. Hozzátette, hogy az orosz államfővel szombaton folytatott mintegy egyórás telefonbeszélgetésén ez is szóba került.
Jichák Hercog izraeli elnök hétfőn, a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban egyhangú álláspontot sürgetett abban hogy biztosítsák, Irán nem juthat atomfegyverhez, és meggyőződését fejezte ki, hogy az Egyesült Államok továbbhalad saját terveivel.
Az elnök az élő műsorban adott interjúban úgy fogalmazott, hogy aki deeszkalációt akar, annak ki kell vennie Teherán kezéből a nukleáris fegyvert. Megjegyezte, hogy nem nagyon lát lehetőséget közvetlen tárgyalásra Izrael és Irán között, de hozzátette, bizonyos országok hajlandók arra, hogy beszéljenek Iránnal.
Jichák Hercog megismételte, hogy Izraelnek nem volt más választása, mint megindítani a támadást az Irán nukleáris programja által megtestesített közvetlen fenyegetés miatt.
A Kanadában hétfőn kezdődött G7-csúcstalálkozóról szólva az izraeli elnök úgy vélte, hogy a tanácskozáson el kell fogadtatni azt az elképzelést, mely szerint Irán nem juthat atomfegyverhez, valamint azt, hogy a gázai túszok nyerjék vissza szabadságukat.
Amerikai tisztségviselők hétfőn közölték, hogy a Közel-Keleten kialakult katonai konfliktus miatt a Dél-kínai-tengerről átirányítják a Nimitz repülőgép-hordozó vezette harci köteléket. A Nimitz-kötelék eredetileg a csendes-óceáni térségben hónapok óta szolgálatot ellátó Carl Vinson repülőgép-hordozó köteléket váltotta volna, de most mindkét haditengerészeti egység a Közel-Kelet felé veszi majd az irányt.
A Nimitz az Egyesült Államok haditengerészetének legrégebben használt repülőgép-hordozója, 1975-ben állt hadrendbe, és a tervek szerint 2026-ban vonultatják vissza.
A Nimitz Közel-Keletre vezénylésének az Irán körüli konfliktus miatt szimbolikus jelentősége is van, ugyanis 1980-ban a repülőgép-hordozó volt az, amely a teheráni túszválság idején tengeri támogatást nyújtott az amerikai túszok megmentése érdekében indult, de kudarcot vallott, Saskaromnak keresztelt katonai műveletben.
Dokumentumot fog átadni a NATO Donald Trump amerikai elnöknek a hágai csúcstalálkozón, ami röviden összefoglalja a tagállamok védelmi kiadásainak növelését – számolt be róla a The Telegraph alapján az Unian.
A dokumentum azt tartalmazza, hogy Oroszországot „fenyegetésként” ismerik el, Ukrajna támogatást kap, azonban utóbbi tagságát nem említik benne. Szintén nem esik szó Kínáról és a klímaváltozásról sem.
A csúcson a konfliktusok elkerülése érdekében csak egy zárt ülés lesz, ami a védelmi kiadásokról fog szólni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel korlátozott interakciót folytat a szervezet. Az Ukrajna Tanács miniszteri szerint ül majd össze.
Az Egyesült Államok és Oroszország közötti meleg párbeszéd nem fogja megállítani Vlagyimir Putyin diktátort, ehhez erős szankciókra van szükség – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök a Newsmax amerikai tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij úgy vélte, Donald Trump amerikai elnök megállíthatja Putyint, de ehhez a diktátornak pénzt kell veszítenie. „Amerika párbeszéde az oroszokkal egy meleg dialógusra hasonlít, nem hiszem, hogy Putyint meg lehetne állítani ilyen hangulattal. Épp ellenkezőleg, tetszik neki. És szerintem változtatni kellene a hangnemen. Mert Putyinnak meg kell értenie, hogy Amerika segíteni fog Ukrajnának. A szankciók egy dolog. A másik a hadseregünk támogatása” – mondta.
Az elnök azt is kijelentette, hogy mélységesen igazságtalanok a segélyek csökkentésére vagy Ukrajna és Oroszország egy szintre helyezésére irányuló kísérletek. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország az agresszor, ő indította el a háborút, és nem akar véget vetni neki. Szerinte a világnak egyértelmű jelzést kell küldenie – ha Putyin nem hajlandó leállítani a háborút, a lehető legszigorúbb szankciók várnak rá.
„Oroszországot nem lehet pusztán szavakkal megállítani. Olyan, mint egy nagysebességű vonat, amelynek senki nem ül a kormányánál. Putyin a propaganda segítségével radikalizálta a társadalmát. Az embereket szó szerint gyűlölettel töltötték el a NATO, az USA és a Nyugat iránt” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij elnök „mélységesen igazságtalannak” nevezte az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott segélyeinek csökkentésére vonatkozó kijelentését – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az államfő a Newsmax amerikai tévécsatornának adott interjújában.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „Bármilyen jelzés a segélyek csökkentéséről, vagy Ukrajna és Oroszország egy szintre helyezésére tett kísérlet mélységesen igazságtalan. Oroszország az agresszor, ő indította el ezt a háborút, és nem akar véget vetni neki” – mondta.
Zelenszkij meg van győződve arról, hogy a világnak egyértelmű jelzést kell küldenie Oroszországnak: ha Vlagyimir Putyin diktátor nem hajlandó leállítani a háborút, a lehető legszigorúbb szankciók várnak rá.