Az Egyesült Államok elkezdte reálisabban értékelni Oroszországot és annak valódi indítékait, és azt is felismerte, hogy a puha diplomácia egyáltalán nem hoz eredményt – jelentette ki csütörtökön Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója YouTube-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
Mint Podoljak elmondta, Washington felismerte, hogy a Fehér Ház mai „puha diplomáciája” nem hoz eredményt, ellentétben az előző kormányzat stratégiájával. Moszkva viszont szándékosan támadja Donald Trump amerikai vezető hírnevét – tette hozzá.
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó megjegyezte, hogy az Egyesült Államok egy teljesen más viselkedési modellt láttak Ukrajna részéről, amely konstruktív partner és megfelelő a tárgyalásokhoz, valamint a produktív együttműködéshez. Kijev őszintén véget akar vetni a totális háborúnak, és kész elfogadni a teljes tűzszünetre vonatkozó javaslatot. Oroszországot csak a propaganda-kezdeményezések előmozdítása érdekli.
„Ezért egyrészt az USA már megérti, hogy Ukrajna konstruktív partner. Másrészt pedig, hogy ez az egész puha diplomácia Oroszországgal szemben nem vezet semmilyen hatékony cselekvéshez, épp ellenkezőleg, arra ösztönzi Oroszországot, hogy emelje a tétet… Azt hiszem, hogy hamarosan sokkal keményebb jellegű lépéseket fogunk látni (Trump részéről – a szerk.) Oroszországgal szemben” – hangsúlyozta Mihajlo Podoljak.
J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke közölte, hogy továbbra sem veszíti el az optimizmusát az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezésének lehetőségével kapcsolatban, és hozzátette, hogy Washington most arra vár, hogy Ukrajna és Oroszország közvetlenül állapodjon meg egymással, számolt be a Jevropejszka Pravda J. D. Vance a washingtoni müncheni biztonsági konferencián adott interjújára hivatkozva.
Az alelnököt megkérdezték, mik az Egyesült Államok tervei egy olyan helyzetben, amikor az orosz elnök látszólag nem érdeklődik a harci cselekmények leállítása iránt.
„Nem lennék túl pesszimista, és nem mondanám, hogy az oroszok nem érdekeltek. Én azt mondanám, hogy most az oroszok bizonyos engedményeket kérnek a konfliktus lezárása érdekében. Úgy gondoljuk, túl sokat kérnek”, felelte Vance.
Emlékeztetett Trump elnök azon kijelentésére, miszerint „megfordulhat és elsétálhat”, ha az amerikai erőfeszítések kudarcot vallanak.
„A lépés, amit most szeretnénk megtenni, az az, hogy az oroszok és az ukránok állapodjanak meg néhány alapelvben, leüljenek az asztalhoz és megkezdjék a tárgyalásokat. Az Egyesült Államok természetesen örömmel vesz részt ebben a beszélgetésben. De nagyon fontos, hogy Oroszország és Ukrajna elkezdjenek egymással tárgyalni” – mondta J. D. Vance.
Elismerte, hogy Oroszország és Ukrajna álláspontja között igen nagyok az eltérések abban, hogy hogyan látják a háború elfogadható befejezését.
„Véleményünk szerint a tárgyalásokban a következő lépés – meg kell próbálni áthidalni ezt a szakadékot” – jegyezte meg Vance hozzátéve, hogy nincs megoldás a két fél közötti közvetlen tárgyalások nélkül.
Az amerikai alelnök világossá tette, hogy Washington már nem a 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatra összpontosít – amelyhez Ukrajna feltétel nélkül hozzájárult. „Ukrajna azt mondta, hogy elégedett lenne egy 30 napos tűzszünettel – ezt értékeljük… Az oroszok azt mondták, hogy a 30 napos tűzszünet nem szolgálja stratégiai érdekeiket. Igyekszünk nem a 30 napos tűzszünetre koncentrálni, hanem inkább arra, hogy milyen lenne egy hosszú távú rendezés” – mondta J. D. Vance.
„Ha győzedelmeskedik a józan ész és a »hideg fej«, az tartós békéhez vezethet, gazdaságilag előnyös lenne Ukrajna és Oroszország számára, és ami még fontosabb, megállítaná az emberi életek elpusztítását” – tette hozzá.
[type] => post
[excerpt] => J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke közölte, hogy továbbra sem veszíti el az optimizmusát az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezésének lehetőségével kapcsolatban, és hozzátette, hogy Washington most arra vár, hogy Ukrajna és Oroszo...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1746780600
[modified] => 1746722656
)
[title] => Vance ismertette, hogy mit tervez az USA az orosz–ukrán háború lezárása érdekében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=150186&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150186
[uk] => 150019
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 150020
[image] => Array
(
[id] => 150020
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/01000000-c0a8-0242-fa18-08dcc5e8053e-w1080-h608-s.avif
[original_lng] => 22839
[original_w] => 1080
[original_h] => 608
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/01000000-c0a8-0242-fa18-08dcc5e8053e-w1080-h608-s.avif
[width] => 150
[height] => 84
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/01000000-c0a8-0242-fa18-08dcc5e8053e-w1080-h608-s.avif
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/01000000-c0a8-0242-fa18-08dcc5e8053e-w1080-h608-s.avif
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/01000000-c0a8-0242-fa18-08dcc5e8053e-w1080-h608-s.avif
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/01000000-c0a8-0242-fa18-08dcc5e8053e-w1080-h608-s.avif
[width] => 1080
[height] => 608
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/01000000-c0a8-0242-fa18-08dcc5e8053e-w1080-h608-s.avif
[width] => 1080
[height] => 608
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/01000000-c0a8-0242-fa18-08dcc5e8053e-w1080-h608-s.avif
[width] => 1080
[height] => 608
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1746728032:2
[_thumbnail_id] => 150020
[_edit_last] => 12
[views_count] => 455
[_algolia_sync] => 984457684002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 8625
[1] => 7689
[2] => 643684
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => békemegállapodás
[1] => feltételek
[2] => J. D. Vance
[3] => USA
)
)
[2] => Array
(
[id] => 150071
[content] =>
Az Egyesült Államokat többek között Grönland gazdag természeti erőforrásai, beleértve az elektromos autók és szélturbinák gyártásához szükséges ritkaföldfémeket, valamint a potenciális olaj- és gázkészleteket érdeklik.
Az Egyesült Államok fokozza hírszerző tevékenységét Grönlandon, és bevonja hírszerző ügynökségeit Donald Trump elnök kampányába a sziget megszerzéséért, számolt be a WSJ május 7-én, szerdán.
A források információi szerint a Tulsi Gabbard vezette nemzeti hírszerzés utasítást kapott, hogy a területtel kapcsolatos adatok gyűjtésére összpontosítsa erőfeszítéseit. Az ügynökségek feladata többek között az, hogy több információt gyűjtsenek a grönlandi függetlenségi mozgalomról és az amerikai erőforrás-kitermelési kezdeményezésekkel kapcsolatos attitűdökről a szigeten.
Ennek érdekében a hírszerzés műholdakat alkalmazhatnak, hívásokat hallgathatnak le és kémkedhetnek a helyszíneken.
Ez a bejelentés volt a Trump-adminisztráció egyik első reális lépése a Grönland megszerzésére vonatkozó szándékáról szóló kijelentései megvalósítása felé. A dokumentum segít prioritásokat meghatározni a hírszerzés terén, és átirányítani az erőforrásokat a kiemelt fontosságú célokra, például az amerikai célok támogatásának megszerzésére a szigeten.
Grönland, amely mintegy 56 000 lakosnak ad otthont, a Dán Királyság része, amely NATO-tag és az Egyesült Államok szövetségese. A diplomáciai nyomás ellenére azonban Trump többször is kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból meg kell szereznie ezt a területi objektumot.
„Szükségünk van Grönlandra a nemzetbiztonság, sőt a nemzetközi biztonság miatt is. Minden féllel együttműködünk, hogy megszerezzük” – mondta Trump a márciusban a Kongresszusban mondott beszédében. – „Bármi is történjék, meg fogjuk kapni.”
J.D. Vance alelnök, Mike Walz nemzetbiztonsági tanácsadó és Chris Wright energiaügyi miniszter március végi grönlandi látogatását követően a dán vezetés és a grönlandiak felháborodásukat fejezték ki. A látogatás „elfogadhatatlan nyomást gyakorolt Grönlandra és politikusaira” – mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök. Donald Trump nemrégiben elismerte, hogy nem zárja ki a sziget erőszakos annektálását, megjegyezve, hogy „nem zár ki semmilyen lehetőséget” Grönland megszerzésével kapcsolatban.
Az amerikai elnök kész közvetítőként fellépni India és Pakisztán között a feszültségek enyhítése érdekében. Donald Trump szerdán, a Fehér Házban tartott eseményen kijelentette, hogy jó kapcsolatot ápol mindkét országgal, és ismeri a felek álláspontját. Hangsúlyozta: szeretne tárgyalni India és Pakisztán képviselőivel a konfliktus rendezéséről. „Azt akarom látni, hogy leállnak” – fogalmazott.
Arra utalva, hogy az indiai katonai akció egy pakisztáni fegyveresek által elkövetett terrorcselekményre válaszul született, megállapította, hogy miután a két ország a „fogat fogért” elv alapján járt el, és remélhetőleg ezen a ponton megállnak. „Ha bármit tehetek, hogy segítsek, meg fogom tenni és ott leszek” – mondta.
Az elnök kedden első rövid reagálásában „szégyennek” nevezte a kialakult helyzetet – írja a hvg.hu.
Marco Rubio külügyminiszter, aki a Signal-botrányba belebukott Mike Waltz után átmenetileg az elnök nemzetbiztonsági tanácsadói posztját is betölti, kedden telefonon beszélt az indiai kormány nemzetbiztonsági tanácsadójával.
Kína korábban nyugalomra intette a feleket, Oroszország pedig a konfliktus békés megoldásának fontosságát hangsúlyozta.
Trump szerdán a Fehér Házban részt vett az Egyesült Államok új kínai nagykövete, David Perdue eskütételén. Az elnök az általa kijelölt új diplomata feladatául szabta az amerikai–kínai kereskedelmi viták rendezéséhez való hozzájárulás mellett azt, hogy – a kínai kormánnyal fenntartott kapcsolatokon keresztül – működjön közre a Kínából az Egyesült Államokba irányuló kábítószercsempészet megfékezésében. Az amerikai elnök a ceremónián arra kérte az új nagykövetet, hogy „adja át” üdvözletét Hszi Csin-ping kínai elnöknek.
Az Egyesült Államok és Kína magas rangú képviselői a tervek szerint a hétvégén Svájcban először ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy a kereskedelmi viták megoldásának módjairól tárgyaljanak. Amerikai részről Scott Bessent pénzügyminiszter vehet részt a megbeszéléseken, aki kedden egy nyilatkozatában fenntarthatatlannak nevezte a helyzetet, és hangsúlyozta, hogy az amerikai 145 százalékos és a kínai 125 százalékos vám kereskedelmi „embargóval” jelent egyet. Úgy vélte, hogy a helyzet elsősorban Kína számára nem fenntartható, mert sokkal több árut szállít az Egyesült Államokba, így a kereskedelem megtorpanása elsősorban a kelet-ázsiai országban vezethet munkaerő elbocsátásához. „Nem leválni akarunk Kínáról, hanem méltányos kereskedelmet akarunk” – mondta.
A Legfelső Tanács csütörtökön várhatóan ratifikálja az Egyesült Államokkal az ásványkincsekről kötött megállapodást, amely megnyithatja az utat a két ország közötti hosszú távú gazdasági együttműködés előtt, ezért minden képviselőnek fel kell ismernie ennek a lépésnek a fontosságát – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a szerda esti videóüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Holnap Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa ratifikálja az Amerikai Egyesült Államokkal kötött gazdasági partnerségi megállapodást. A megállapodás Ukrajna nemzeti érdekeinek kielégítése érdekében íródott. A biztonság és a gazdaság mindig kéz a kézben járnak.” Mint kifejtette és hozzátette, ez a megállapodás Ukrajnának „egy évtizednyi kiszámítható és kézzelfogható gazdasági növekedést” biztosít.
„Amerika stratégiai víziója új gazdasági partnerségek kialakítása. Ez mind Ukrajna védelme, mind a mi védelmi együttműködésünk szempontjából hasznos lesz. Ukrajna stratégiai víziója az, hogy partnereket vonjon be a valódi munkába itt, Ukrajnában, hogy itt fektessenek be és fejlesszék a termelést a földjeinken. Pontosan ezt tesszük” – magyarázta az államfő.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a Legfelső Tanács minden képviselőjének meg kell értenie ezt, és támogatnia kell az Egyesült Államokkal kötött megállapodás ratifikálását. „Fontos, hogy minden képviselő felismerje ennek a megállapodásnak a fontosságát, és támogassa azokat a kilátásokat, amelyeket a megállapodás megnyit” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Jurij Usakov megjegyezte, hogy az amerikai fél „tökéletesen tisztában van” az Oroszországi Föderáció álláspontjával Putyin és Witkoff négy találkozóját követően.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor valóban tárgyalt „területi kérdésekről” Donald Trump amerikai elnök különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal az ukrajnai béke megteremtése érdekében, közölte Jurij Usakov, Putyin asszisztense május 6-án, kedden az orosz propagandistáknak adott nyilatkozatában.
„A különböző, zárt szintű kapcsolatfelvétel során is megvitatjuk. Természetesen a témát, amelyet „elnökünk” tavaly júliusban vázolt fel, részletesen megvitattuk az amerikai elnök különmegbízottjával, Witkoff-fal folytatott négy beszélgetés során” – mondta.
Usakov elmondása szerint Oroszország és az Egyesült Államok „aktívan tárgyalnak a területi kérdésekről”.
„Amerikai kollégáink nagyon jól ismerik az álláspontunkat, és elképzelik, hogyan érhetünk el hosszú távú békés rendezést, ha követjük az álláspontunk végrehajtását” – jegyezte meg.
Az Egyesült Államok nyitott a további közvetítésre Oroszország és Ukrajna között – nyilatkozta az amerikai alelnök szerdán, ugyanakkor megerősítette, hogy ha nincs előrelépés, az amerikai fél kiszállhat a békefolyamatból.
J. D. Vance Washingtonban a müncheni biztonsági konferencia által rendezett pódiumbeszélgetés keretében kifejtette, hogy az amerikai megközelítést a stratégiai realizmus vezérli a háború lezárására tett erőfeszítések során. Abszurdnak nevezte, hogy a hosszú ideje zajló háborúban a két fél még csak nem is beszél egymással arról, hogy mit akar elérni annak érdekében, hogy lezárja a konfliktust.
Az orosz állásponttal kapcsolatban az alelnök kifejtette: annak érdekében, hogy a háború lezárható legyen, meg kell érteni, hogy a másik fél honnan indul, és ez még csak azt sem jelenti, hogy egyet kellene érteni a háború igazolására hangoztatott orosz állásponttal.
Az amerikai közvetítéssel zajló alkufolyamat részleteiről Vance azt mondta, hogy az orosz fél nem érdektelen a háború lezárását tekintve. Hozzátette, hogy jelen pillanatban azokat az elvárásokat és engedményeket, amelyeket Oroszország kér, az Egyesült Államok túl soknak tartja, és egyben hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni az ukrán szükségleteket is annak érdekében, hogy rendezés sikeres legyen.
„A konkrét lépés, amit most szeretnénk látni, az az, hogy mindkét fél, oroszok és ukránok megállapodnak bizonyos alapvető irányelvekben, amelyek mentén leülnek és beszélnek egymással, és ilyen párbeszédben az Egyesült Államok örömmel vesz részt” – fogalmazott az amerikai alelnök.
Megállapította, hogy a két fél elvárásai közötti szakadékot úgy nem lehet csökkenteni, ha nincs közvetlen tárgyalás.
„Úgy lehetetlen a közvetítés, ha teljes mértékben hiányzik legalább bizonyos párbeszéd” – hangoztatta az amerikai alelnök.
Vance egyben elismerte, hogy miközben Ukrajna jelenleg késznek mutatkozik egy 30 napos tűzszünetet elfogadni, a pillanatnyi orosz álláspont az, hogy a harcok ilyen hosszúságú szüneteltetése nem stratégiai érdeke.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok amennyire csak lehet próbál konstruktív közvetítőként részt vállalni, ugyanakkor ebben a szerepben az teszi „frusztrálttá” mindkét fél irányában, hogy olyan mértékű a gyűlölet, hogy egy egyórás megbeszélés első félórája mindig a történelmi sérelmek felemlegetéséről szól mindekét oldalon.
Az alelnök egyben azt a meggyőződését hangoztatta, hogy „a háború rossz az Egyesült Államok, rossz Európa, rossz Oroszország és rossz Ukrajna számára, Donald Trump amerikai elnök a háború befejezése mellett szóló humanista érveként azt emelte ki, hogy az emberek halálát, az öldöklést kell megállítani.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok nyitott a további közvetítésre Oroszország és Ukrajna között – nyilatkozta az amerikai alelnök szerdán, ugyanakkor megerősítette, hogy ha nincs előrelépés, az amerikai fél kiszállhat a békefolyamatból.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1746697680
[modified] => 1746670177
)
[title] => J. D. Vance: ha nincs előrelépés Kijevben és Moszkvában, az amerikai fél kiszállhat a békefolyamatból
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=150056&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150056
[uk] => 150231
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 150057
[image] => Array
(
[id] => 150057
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vance.png
[original_lng] => 619901
[original_w] => 982
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vance-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vance-300x153.png
[width] => 300
[height] => 153
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vance-768x391.png
[width] => 768
[height] => 391
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vance.png
[width] => 982
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vance.png
[width] => 982
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vance.png
[width] => 982
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vance.png
[width] => 982
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1746778135:2
[_thumbnail_id] => 150057
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 337
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 984457635002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 77411
[1] => 643684
[2] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => béketárgyalások
[1] => J. D. Vance
[2] => USA
)
)
[7] => Array
(
[id] => 150059
[content] =>
Az amerikai alelnök szerint Oroszország túl sokat kér az Ukrajnával vívott háború befejezéséért.
Az amerikai alelnök egy washingtoni biztonságpolitikai értekezleten kijelentette, hogy Oroszország túl sokat kér az Ukrajnával vívott háború befejezéséért. J. D. Vance kifejtette, hogy az Egyesült Államok a hosszú távú rendezésre koncentrál, mivel Oroszország elutasította az USA 30 napos tűzszünetre vonatkozó felhívását – számolt be a Politico.
J. D. Vance kiemelte, hogy Oroszországnak valószínűleg engedményeket kell tennie.
„Az oroszok bizonyos követelményeket, bizonyos engedményeket kérnek a konfliktus lezárása érdekében. Szerintünk túl sokat kérnek” – jegyezte meg az alelnök.
Hozzátette, szeretné, ha az oroszok és az ukránok közvetlenül tárgyalnának.
Az Egyesült Államok és Izrael a gázai konfliktus tartós megoldásán dolgozik, és a Reuters belső forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Washington akár ideiglenesen át is vállalhatja a térség irányítását, írja a hvg.hu.
Egy amerikai tisztviselő által vezetett átmeneti kormány állhatna a terület élén, amely a Gázai övezetet felügyelné, amíg azt demilitarizálják és helyreállítják – írja a magas szintűnek ítélt egyeztetésekre hivatkozó lap.
A konstrukció elvileg nem konkrét időponthoz, hanem a folyamatok alakulásához kötné az ideiglenes kormányzat mandátumát. A Reuters forrásai az ország 2003-as szétverése után felálló ideiglenes iraki Koalíciós Hatósághoz hasonlították az elképzelést, ám hasonló felállás Európában is van: Bosznia-Hercegovina élén például három évtizede a (jelenleg német nemzetiségű) nemzetközi főképviselő áll, és vigyázza a daytoni békeszerződést. Utóbbi, ha nem is jól működő, de tartós, előbbi sikertelennek bizonyult, és egy évig bírta csupán.
Gázában a vezető amerikai tisztviselő mellett más nemzetektől is vennének be embereket a testületbe, és a közigazgatás operatív részét palesztin technokratákra hagynák, melyből kizárnák a Palesztin Hatóságot és a Hamászt, akik már elbuktak ezen a területen.
A Reuters szerint a tárgyalások még annyira sincsenek előrehaladott állapotban, hogy konkrét személyekről beszéljenek, ahogy a vizionált szervezet hatásköre és jogi helyzete sincs még tisztázva.
A lap információit sem az izraeli, sem pedig az amerikai fél nem erősítette meg, és további érdemi információt sem hoztak nyilvánosságra az ügyben.
A Hamász vezette gázai kormány médiahivatalának igazgatója elutasította az Egyesült Államok vagy bármely külföldi kormány által vezetett adminisztráció gondolatát, mondván, hogy a gázai palesztin népnek kell megválasztania saját vezetőit. (A Hamászt ugyan vitatott módon, de egyszer, majd húsz éve valóban megválasztották Gázában – azóta nem is írtak ki választást.)
Az övezet stabilizálásának egyik legnehezebb része régóta az, hogy hiányzik onnan a nyugatiakkal és Izraellel együttműködni képes és akaró, nem radikális palesztin elit, mely el tudná vezetni a területet. A felvetett megoldással ez rövid távon áthidalhatónak tűnik, ám az ideiglenes amerikai kormányzat régóta nem látott mértékben kötné Washingtont a térséghez. Pont akkor, amikor az USA már nagyon fordulna Ázsia felé.
Donald Trump amerikai elnök kedden a Fehér Házban találkozott Mark Carney-val, Kanada frissen megválasztott miniszterelnökével. A megbeszélés középpontjában a kétoldalú kapcsolatok és gazdasági együttműködés állt, de Trump a sajtónyilatkozat során kitért a Kínával való kereskedelmi tárgyalások jövőjére is. Mint fogalmazott, az Egyesült Államok „a megfelelő időben” kész ismét egyeztetni Pekinggel, noha a két ország közötti tárgyalások jelenleg gyakorlatilag szünetelnek.
Trump kifejtette, hogy az Egyesült Államok a jelenleg amerikai részről érvényben lévő 145 százalékos vámmal megszüntette a kétoldalú kereskedelemben elszenvedett veszteségét, amely – az amerikai elnök szavai szerint – elérte az 1000 milliárd dollárt. Az elnök szerint a kínai fél tárgyalást akar, mert a gazdasága komolyan megszenvedi azt, hogy nincs kereskedelem az Egyesült Államokkal. Hozzátette, hogy egyelőre nem jött létre találkozó közötte és Kína képviselői között – írja az MTI-re hivatkozva a hirado.hu.
Fotó: REUTERS/Kent Nishimura
Trump egyben azt hangoztatta, hogy az általa bevezetett széles körű vámok miatt minden idők legnagyobb külföldi befektetése folyik, amely szavai szerint elérheti akár a 9 ezer milliárd dollárt. Emlékeztetett arra, hogy az importált járművekre, az acélra és alumíniumra egyaránt 25 százalékos egységes vámot vezetett be, ami ösztönzés a külföldi vállalatok számára arra, hogy az országába telepítsenek termelést, vagy bővítsék azt. Az egyes országokkal előkészítés alatt álló kétoldalú kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban az elnök utalt arra, hogy az Egyesült Államok számára nem létfontosságú, hogy egyezséget kössön a partnerekkel, akik számára viszont nagyon lényeges, mert jelen akarnak lenni az amerikai piacon.
„Ők akarnak részt a mi piacunkból, mi nem akarunk részt az ő piacukból” – fogalmazott az elnök. Azt mondta, hogy a következő két hétben tárgyalások következnek az amerikai kereskedelmi, pénzügy- és külügyminiszter, valamint az alelnök részvételével, amelyek során az amerikai fél diktálja majd a feltételeket. Trump szerint a másik fél eldöntheti, hogy elfogadja-e, és „akar-e vásárt”, vagy nem, de kilátásba helyezett bizonyos rugalmasságot is a tárgyalások során az Egyesült Államok részéről. „Az esetek többségében lefektetjük majd a számokat, amelyek mentén kereskedhet velünk, ez méltányos lesz, alacsony szám, mert nem akarunk kárt okozni, segíteni akarunk más országoknak” – hangoztatta Trump az amerikai kereskedelmi tárgyalások alapelveit összegezve. Hozzáfűzte, hogy egyes országok esetében az amerikai igény az lesz, hogy megnyissák piacukat az amerikai termékek előtt, más esetekben a vámok csökkentésére irányul majd az amerikai kérés.
Az Egyesült Államok és Kanada kapcsolatát illetően az elnök megerősítette, hogy szívesen látná Kanadát az Egyesült Államok 51. szövetségi államaként, de megjegyezte, hogy „a tánchoz két félre van szükség”. Megismételte, hogy véleménye szerint az Egyesült Államoknak nincs szüksége a Kanadából érkező termékekre, mert azokat saját maga akarja előállítani, ugyanakkor Kanadának szüksége van az Egyesült Államok által megvásárolt exportcikkekből származó bevételre.
Mark Carney kanadai miniszterelnök az Egyesült Államokhoz való csatlakozás gondolatára reagálva határozottan kijelentette, hogy országa soha nem lesz eladó, ugyanakkor lehetőséget hangoztatott a partnerség erősítésére. Arra mind Donald Trump, mind Mark Carney szándékot mutatott, hogy az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada közötti háromoldalú kereskedelmi megállapodást felülvizsgálják; elhangzott, hogy jelenleg ennek a keretei vannak tárgyalóasztalon.
