A Legfelső Tanács csütörtöki ülésén elfogadta a hadkötelezettségről és katonai szolgálatról szóló törvény módosításáról szóló 12076. számú törvénytervezetet a katonai alapkiképzésről – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére.
A jelentés szerint honatya arról tájékoztatott, hogy a törvény elfogadása mellett 298 képviselő szavazott. „Itt egy fontos módosítás történt: az önkéntes nők az alapkiképzés előtt saját akaratukból katonai nyilvántartásba vétethetik magukat” – jegyezte meg.
Ugyanakkor a törvénytervezet szerint a katonai alapkiképzés a nők számára önkéntes, csakúgy, mint a katonai nyilvántartás.
A jogszabályban az is szerepel, hogy 2025-től megszűnik a sorkatonaság, helyette bevezetik a katonai alapkiképzést. Az egészségi állapotuk miatt a katonai szolgálatra alkalmas férfiak számára ez a fajta kiképzés kötelező lesz.
Az alapkiképzés 2025. szeptember 1-jén indul és a következőkre terjed ki:
felsőoktatási intézmények hallgatói – magukban az intézményekben vagy speciális oktatási feltételekkel rendelkező intézményekben, amelyek rendőröket képeznek;
azon állampolgárok, akik először terveznek közszolgálatba lépni, a helyi önkormányzati szerveknél vagy az ügyészségnél, valamint mindazoknak, akik erre hajlandóak – az ukrán fegyveres erők kiképző központjaiban.
A Védelmi Minisztérium szerint jelenleg csaknem 70 000 nő szolgál az ukrán fegyveres erőkben, a többségük katona.
Az is ismeretes, hogy több mint 10 000 nő hajt végre harci feladatokat közvetlenül a fronton.
A lengyel parlamenti alsóház (szejm) megszavazta pénteken az alkotmánybíróság átalakítását célzó törvény szenátusi módosításait, és ezáltal a maga részéről véglegesen is elfogadta a jogszabályt.
A törvény most az államfő elé kerül jóvágyásra.
A szejm első körben júliusban szavazta meg a jogszabályt, amelyet ugyanabban a hónapban a szenátus a saját módosítójavaslataival visszaküldött az alsóháznak.
Az egyik, pénteken a szejmben jóváhagyott szenátusi javaslat lehetővé tenné, hogy a szejm által megválasztott új alkotmánybírákat ezentúl ne az államfő eskesse fel, hanem közjegyző jelenlétében tegyenek esküt, amennyiben az államfői részvétellel történő beiktatásra a megválasztást követő 14 napon belül nem kerül sor.
A lengyel alkotmányra hivatkozó eddigi előírások szerint az alkotmánybíróság tagjai az államfő jelenlétében tesznek esküt.
Az új törvény értelmében a szejm az alkotmánybírákat háromötödös többséggel választaná meg. A jelenlegi előírások szerint a megválasztáshoz a szavazatok abszolút többsége szükséges a képviselők legalább 50 százalékos jelenléte mellett.
A bírójelöltek a megválasztásukat megelőző négy évben nem tölthetnének be képviselői, szenátusi vagy európai parlamenti képviselői mandátumot, valamint nem lehetnének párt- és kormánytagok.
Szymon Holownia, a szejm elnöke a pénteki szavazás után a törvény aláírására, „az alkotmánybíróság körüli válság közös megoldására” szólította fel Andrzej Duda elnököt. Megerősítette azt az álláspontját, hogy a taláros testületet először meg kell reformálni, és csak ezt követően lehetne új alkotmánybírákat választani azok helyébe, akiknek megbízatása a közeljövőben lejár.
Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, volt kormányfő viszont még júliusban azon reményét fejezte ki, hogy az elnök nem hagyja jóvá a törvényt, amely – mint mondta – a taláros testület „felszámolását” célozza.
A jogszabály egy, az alkotmánybíróság átalakítását célzó, az alaptörvény módosítását is tervező előíráscsomag része. Ennek keretében a szejm márciusban határozatot fogadott el, amelyben lemondásra szólították fel a jelenlegi taláros testület tagjait.
A lengyel alkotmánybírákat 9 évre választják meg. A 15 tagú taláros testületben a kormánykoalíció kétségbe vonja elsősorban azon három bírájának mandátumát, akit az előző, a PiS vezette kormány idején, 2015-ben választottak meg. Szabálytalannak minősítik Julia Przylebska alkotmánybírósági elnök megbízatását is.
Az alkotmánybíróság több, a jelenlegi parlamenti többség által megszavazott törvényt is alkotmánysértőnek talált. A kormánypolitikusok és egyes jogászok azonban nem tartják hatályosnak az alkotmánybírósági ítéleteket.
A PiS tavaly őszig tartó kormányzása idején kezdeményezett, az alkotmánybíróságot is érintő változtatások miatt az Európai Bizottság 2016 elején jogállamisági eljárást indított Lengyelországgal szemben, amelyet idén májusban – hivatkozva a tervezett reformra – megszüntetett.
A román szenátus védelmi bizottsága megvitathatja a törvénymódosításokat és a határsértő drónok lelövését a hadsereg számára. Az ellenzék bírálja a kormányt a tétlenség miatt az orosz drónokkal kapcsolatban az ország légterében.
„A románok magyarázatot érdemelnek a román légtérben szabadon repülő orosz drónokkal kapcsolatban. (…) 210 nappal azután, hogy a Honvéd Vezérkar főnöke nyilvánosan kérte a jogszabály módosítását, lehetővé téve a román hadsereg számára a Románia légterébe belépő drónok lelövését, a Honvédelmi Minisztérium nem állt elő a jogszabály módosítására vonatkozó javaslattal” – közölték.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdán aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy szükség esetén októberig felfüggessze a külső államadósság visszafizetését – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál a Legfelső Tanács honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint a törvénytervezetet a parlament július 24-én küldte meg az Elnöki Hivatalnak, majd Zelenszkij aláírásával július 31-én visszakerült a Legfelső Tanácsba. A törvény feljogosítja a kormányt, hogy ideiglenesen, szükség esetén 2024. október 1-ig felfüggeszthesse a külső államadósság kifizetését.
A törvény lehetővé teszi azt is, hogy a kormány az egykori Ukravtodor államilag garantált adósságát az államadósság keretébe helyezze át, és végrehajtsa annak átütemezését (egy 2021-es eurókötvény-sorozatról van szó, összesen 700 millió dollár értékben a kamatokkal).
A korrupt tisztviselők büntetés-kivásárlási lehetőségéről szóló 11340. számú törvényjavaslat még véglegesítés alatt áll, az illetékes parlamenti bizottság jelenleg még dolgozik rajta – jelentette ki Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke az ukrán televízió adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sztefancsuk elmondta, hogy a bizottság egyetértett azzal, hogy a törvénynek mindenképpen elő kell írnia, hogy csak azok a személyek vásárolhassák ki a büntetésüket, akik teljes mértékben megtérítették a kárt és aktívan együttműködnek a nyomozással. Ezenkívül az ilyen személynek segítenie kell a nyomozást, hogy a bűncselekmény más érintettjeit is felelősségre lehessen vonni – tette hozzá.
„Azaz nem csak pénzbírság, nem csak a kiváltás, hanem a teljes kártérítés és a társtettesek feladása – ezek a feltételek a vádmegállapodás alkalmazásához. És ezek nem minden bűncselekményre vonatkoznak” – magyarázta a házelnök. Arról is biztosított, hogy a törvényjavaslatot a második olvasat előtt módosítják. „Amennyire én tudom, teljes az összhang a bizottságban a törvény szövegét illetően a második olvasat előtt. Ezért nem lesz árulás. Senki nem fogja tudni kivásárolni a büntetését, elsősorban a korrupcióért” – hangsúlyozta Ruszlan Sztefancsuk.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy július 18-án a Legfelső Tanács első olvasatban elfogadta azt a törvénytervezetet, amely lehetőséget nyújt a korrupt hivatalnokoknak a börtönbüntetés kivásárlására, ha vádalkut kötnek a nyomozással. Ennek kapcsán botrány tört ki. A Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) elmagyarázta, mi a baj a törvénytervezettel és hogyan lehet javítani rajta.
A lengyel kormány „forradalmi” változtatásokat készít elő az Ukrajnából érkező menekültek megsegítéséről szóló, a háború kezdete óta hatályos törvényben – írja az RBC News.
Úgy tudják, a Belügyminisztérium március 29-én nyújtja be a törvény módosításának tervezetét. A legfontosabb változás annak a rendszernek a megszüntetése lesz, amely az ukránok étkeztetésének és elhelyezésének finanszírozását napi 40 zloty összegben biztosítja a legfeljebb tíz fő befogadására alkalmas magánközpontokban.
Fontos változás lesz továbbá, hogy a jövő évtől bevezetik a három évre szóló ideiglenes tartózkodási engedélyt az Ukrajnából érkező menekültek számára.
A Legfelső Tanács március végéig második olvasatban elfogadhatja az új mozgósítási törvénytervezetet, amelyben több mint 4000 módosítás történt – jelentette ki pénteken Fegyir Veniszlavszkij parlamenti képviselő, a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság tagja az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Veniszlavszkij elmondta, ha már a feltételekről beszélünk, akkor nagyjából jövő hétfőn, március 4-én elkészítheti az összehasonlító táblázatot a titkárság erről a törvénytervezetről. Ezt követően pedig március 5-6-tól kezdődően a Legfelső Tanács paragrafusonkénti tárgyalást indíthat, és a módosításokat benyújtó képviselők részvételével figyelembe veheti vagy elutasíthatja azokat – tette hozzá.
„Optimista szempontból a bizottság március 10-15-ig be tudja fejezni a módosító indítványokat. Pesszimista tekintetben március 20-ig megfontoljuk azokat, kialakítjuk a bizottsági következtetést, megszavazzuk és a törvényjavaslatot a Legfelső Tanács elé küldjük második olvasatra. Vagyis mind az optimista, mind a pesszimista forgatókönyv szerint március végéig minden esélyünk megvan arra, hogy a teremben második olvasatban megszavazzuk ezt a törvényjavaslatot” – mutatott rá a honatya.
Mint a képviselő hozzátette, a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságnak a teljes körű orosz invázió kezdete óta nem dolga ennyi módosítással. „Ezért az a döntés született, hogy minden azonos típusú jogszabály-módosítást csoportokra osztunk. Ennek eredményeként a több mint 4000 módosításból 16 olyan kulcsfontosságú tömböt kaptunk, amelyeket a képviselők javasoltak, hogy változtassunk, tegyük más formátumba” – emlékeztetett
„Négy napig dolgoztunk, hétfőtől csütörtökig. Most egy bizottsági ülésről jöttem, ahol véglegesítettük és megfontoltuk a törvényjavaslat átmeneti és záró rendelkezéseit. Továbbá azon koncepcionális dolgok alapján, amiket mérlegeltünk és támogattunk vagy nem támogattunk ezekben a tömbökben a bizottság titkársága összehasonlító táblázatot fog készíteni azokkal a jogalkotási javaslatokkal, amelyek ebbe a 16 blokkba kerültek. Akkor sokkal gyorsabban tudunk majd bizonyos módosításokat elutasítani vagy jóváhagyni” – mondta el Fegyir Veniszlavszkij.
A Legfelső Tanács a büntetőtörvénykönyv módosítására készül, ami megszigorítaná a mozgósítás elől külföldre szökő hadkötelesek büntetését – közölte az rbc.ua hírportál a vonatkozó törvénytervezet szövegére hivatkozva.
A jelentés szerint a Legfelső Tanácsba beterjesztett törvénytervezet Ukrajna büntetőtörvénykönyvének olyan módosításáról szól, ami Ukrajna államhatárának a mozgósítás elkerülése céljából történő illegális átlépéséért való felelősség szigorítását írja elő. A kezdeményezés egy olyan cikkely beépítését indítványozza a büntetőtörvénykönyvbe, amely szerint a határátlépés „a katonai szolgálatra történő behívás alóli kibúvás céljából a mozgósítás során hadiállapot idején…” 3-tól 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ennek a bűncselekménynek megismétlése vagy személyek csoportja által történő elkövetése esetén 5-től 8 évig terjedne a szabadságvesztés. Ugyanakkor mentesülne a felelősségre vonás alól az a személy, aki az illegális határátlépésétől számított 6 hónapon belül önkéntesen visszatér Ukrajnába, és aki a bűncselekmény elkövetésének tényét önként bejelenti Ukrajna Állami Határőrszolgálata munkatársainak.
Az új törvény értelmében az emigrációba kényszerült ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanovszkaja például nem indulhat az elnökválasztáson.
Új, az államfőről szóló törvény átfogó kiigazítását tartalmazó jogszabályt írt alá Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök. A jogszabály egyebek között többletjogokat és kiváltságokat tartalmaz az elnök és családja számára, még a Lukasenka államfői tisztének megszűnése utáni időszakra is.
A törvénymódosítás – amelynek szövegét nem tették közzé, csupán egyes rendelkezéseit az államfő honlapján – megállapítja, hogy Fehéroroszország elnöke áll a közigazgatási rendszer élén, és a parlament küldötte. A jogszabály megerősítette Lukasenka hatáskörét például arra, hogy javaslatokat tegyen a parlamentnek az alkotmánybíróság és a legfelsőbb bíróság elnökeinek, helyetteseiknek és bíráinak személyére, a központi választási bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, valamint arra, hogy indítványozza az ország fegyveres erőihez tartozó csapatok külföldre küldését, hogy azok részt vegyenek a kollektív biztonság szavatolásában, valamint a nemzetközi béke és biztonság fenntartását szolgáló tevékenységekben.
A törvénymódosítást a fehérorosz Szabadság Rádió a parlamenti megszavazáskor ismertette, kiemelve, hogy a jogszabály további garanciákat is meghatároz az elnök és családja számára, ideértve az államfő hivatali idejének lejártát is. A változtatások között szerepel, hogy a hivatalos lakóhely mellett az elnöknek ideiglenes tartózkodásra és pihenésre is biztosítani kell ingatlant. Ezeket az ingatlanokat hivatali ideje lejárta után is használhatja. Ugyancsak élete végéig igényt tarthat testőri szolgálatra.
Az államfő a törvény értelmében mentelmi joggal is rendelkezik, azaz elnöki jogkörének gyakorlásával összefüggésben elkövetett cselekményeiért nem vonható felelősségre, ezzel összefüggésben nem tartható őrizetben, nem állítható bíróság elé. Ráadásul ezt a mentelmi jogot családtagjaira is kiterjesztették.
Sérthetetlenek lesznek az elnök és családjának tulajdonában lévő lakó- és irodahelyiségek, közlekedési és kommunikációs eszközök, egyéb ingatlanok és iratok is.
Az elnök hivatalból való távozása után is ugyanolyan egészségügyi ellátásra és szállítási szolgáltatásokra tarthat igényt, amilyeneket államfőként élvezett. A volt elnök életének és egészségének fenntartását az állami költségvetés fedezi.
Mindemellett a volt elnöknek joga van a mindenkori elnök törvényben megállapított illetményének megfelelő, élethosszig tartó havi juttatásra. A posztjáról való távozása után az elnök egy telekkel és melléképületekkel is rendelkező állami ingatlant kap ajándékba. A volt elnök halála után családtagjai mindegyike pénzbeli juttatásban részesül az akkori államfői fizetésnek megfelelő összegben – ismertette a törvény egyes rendelkezéseit a fehérorosz Szabadság Rádió.
A parlamentben december végén elfogadott törvénymódosításban pontosították az elnökjelöltekkel szembeni követelményeket. Így az elnöki tisztségre csak Fehéroroszország területén született, legalább 40 éves, szavazati joggal rendelkező állampolgár jelöltetheti magát, aki a választásokat megelőzően legalább 20 éve állandó lakhellyel rendelkezik az országban, és soha nem volt külföldi állampolgársága, tartózkodási engedélye vagy külföldi okirata, amellyel jogosult volt bármilyen kedvezményre vagy előnyre. Ezeknek a feltételeknek nem felel meg például Lukasenka legutóbbi kihívója, az emigrációba kényszerült Szvjatlana Cihanovszkaja.
A Legfelső Tanács szakbizottságában elkezdődött csütörtökön a mozgósításról szóló törvénytervezet vitája, amelyben részt vesz Valerij Zaluzsnyij, a fegyveres erők főparancsnoka és Rusztem Umerov védelmi miniszter – közölte David Arahamija, a Nép Szolgája párt frakcióvezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottsága áttekinti az új törvénytervezetet. Mint a honatya megjegyezte, a tervezet bizottsági tárgyalása közösen a fegyveres erők parancsnokságával és a Védelmi Minisztérium tisztviselőivel több napig tart.
„A parlamenti képviselőknek sok kérdésük van a mozgósítással kapcsolatban, Zaluzsnyij, Saptala vezérkari főnök és Umerov is megjelent a bizottságban, hogy válaszoljanak rájuk” – hangsúlyozta David Arahamija.
