Volodimir Zelenszkij elnök aláírta az 5110. számú törvényjavaslatot, amely bevezeti az antiszemitizmus megnyilvánulásaiért járó büntetőjogi felelősségre vonást, olvasható a Legfelső Tanács honlapján közzétett dokumentumban.
Megjegyezték, a törvény módosításokat tartalmaz a Büntető Törvénykönyv 161. cikkelyéhez, amely a polgárok egyenlőségének megsértéséről szól. Mostantól közvetlenül az antiszemitizmusért való felelősségre vonást is magában foglalja.
Az ilyen bűncselekmények pénzbírsággal vagy maximum öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők. Súlyosabb esetekben három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, bizonyos tisztségek betöltésének vagy bizonyos típusú tevékenységek folytatásának jogának korlátozásával ugyanekkora időtartamra.
Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvényeket – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a vonatkozó törvényekre hivatkozva, amelyeket a Legfelső Tanács honlapján tettek közzé.
A jelentés szerint az elfogadott törvények értelmében a hadiállapot és a mozgósítás további 90 nappal meghosszabbodik, és 2026. május 4-ig marad érvényben.
A Legfelső Tanács által 2026. január 14-én elfogadott két törvényről van szó: A 4757. számú, Ukrajna elnökének a hadiállapot meghosszabbításáról szóló rendelete jóváhagyásáról szóló törvény (14366. számú tervezet) a közzététel napján lép hatályba. A 4758. számú, Ukrajna elnökének az általános mozgósítás időtartamának meghosszabbításáról szóló rendelete jóváhagyásáról szóló törvény (14367. számú tervezet) 2026. február 3-án lép hatályba.
A plenáris ülés során: 330 parlamenti képviselő szavazta meg a hadiállapot meghosszabbításáról szóló (14366. sz.) törvényt, az általános mozgósítás folytatásáról (14367. sz.) törvényre 312 parlamenti képviselő voksolt.
A mostani döntés a parlament 18. szavazását jelentette a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbításáról Oroszország Ukrajna elleni teljes körű agressziójának kezdete óta.
A Legfelső Tanács csütörtökön törvényt fogadott el, amely átfogóan szabályozza a nemzeti emlékezet szféráját, aminek pajzsként kell szolgálnia az orosz történelem-manipuláció ellen – jelentette ki Irina Herascsenko Porosenko-párti parlamenti képviselő a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a 13273. számú törvénytervezet elfogadását 273 parlamenti képviselő támogatta. Amint a törvény indokolásában is szerepel, Oroszország az Ukrajna elleni agresszió kezdete óta aktívan manipulálja a történelmi tényeket. A Kreml megpróbálja eltorzítani az ukrán történelmet, ráerőltetni a „közös örökség” tézisét, és kvázi-történelmi narratívákkal igazolni a háborút.
Az elfogadott törvénynek eszközzé kell válnia az ukránellenes propaganda ellensúlyozására, és a társadalomnak a múlt közös megértése köré kell tömörülnie.
A törvénytervezet a következő kulcsfontosságú definíciókat tartalmazza:
Ukrajna függetlenségi háborúja – Ukrajna függetlenségéért, szuverenitásáért, területi integritásáért és sérthetetlenségéért folytatott küzdelem Oroszország agressziója ellen, amely 2014. február 19-én kezdődött, és amelyet Oroszország birodalmi politikájának következményének tekintenek, amelynek célja az ukrán államiság tagadása;
az ukrán nép elleni bűncselekmények – népirtások, tömeggyilkosságok, kínzások, deportálások és egyéb emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények, politikai, társadalmi, osztály-, nemzeti, vallási és egyéb okokból történő üldöztetés, az ukrán nép ellen kommunista és nemzetiszocialista (náci) totalitárius rezsimek, más politikai rendszerek által elkövetett egyéb bűncselekmények;
történelmi ukránellenes propaganda – hamis történelmi adatok terjesztése a birodalmi és totalitárius rezsimek dicsőítése, valamint az ukrán nép ellen elkövetett bűncselekmények tagadása;
A törvény meghatározza az állami politika alapelveit és irányait ezen a területen, valamint az emlékezet megörökítésének és a történelmi helyszínek megőrzésének mechanizmusait. A törvény szerint „a rasizmus egyfajta totalitárius ideológia és gyakorlat, amely az agresszor államban kialakult orosz náci totalitárius rezsim alapját képezi, és az orosz sovinizmus és imperializmus hagyományain, a kommunista és nemzetiszocialista (náci) totalitárius rezsimek gyakorlatán alapul”.
A dokumentum a meglévő törvények módosításáról is rendelkezik, mindenekelőtt:
az Ukrajna nemzetbiztonságáról szóló törvényhez – a nemzeti emlékezet az állam alapvető érdekének minősül;
a Kultúráról szóló törvényhez – e témakörnek az állami politika prioritásai közé sorolása;
az 1932-1933-as holodomorról szóló törvényhez – új mechanizmusok a tragédia áldozatainak tiszteletére;
a Központi végrehajtó szervekről szóló törvényhez – az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete státuszának tisztázása.
A törvény rendszerezi a névadás, a történelmi események elnevezése, a kommunista totalitárius rezsim áldozatai emlékének megörökítése, valamint a második világháborús emlékhelyek rendezésének szabályait is.
A Legfelső Tanács szerdai ülésén elfogadta a többes állampolgárságot Ukrajnában lehetővé tévő törvényjavaslatot, a jogszabályt 243 képviselő szavazta meg – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a szavazás során az ukrajnai többes állampolgárság intézményének bevezetéséről szóló törvényjavaslatot 243 képviselő támogatta, míg 19 nemmel szavazott. Kilenc képviselő tartózkodott a szavazástól.
A többes állampolgárság lehetővé teszi majd azoknak az ukránoknak, akiknek a totális háború alatt el kellett hagyniuk az országot, hogy fenntartsák kapcsolataikat Ukrajnával. Ez a lépés külföldi befektetések és szakemberek vonzását is segíti, és elismeri a diaszpóra hozzájárulását az állam fejlődéséhez és védelméhez.
A többes állampolgárságról szóló törvény az ukrán állampolgárok számára a következőket írja elő:
külföldi állampolgárság meglétének lehetősége az ukrán állampolgárság elvesztésének veszélye nélkül, ha ezt az állampolgárságot a kormány által jóváhagyott különlistán szereplő államtól szerezték meg;
joguk van egy másik állam állampolgárságának hivatalos megszerzésére anélkül, hogy le kellene mondaniuk ukrán állampolgárságukról, feltéve, hogy ez az állam szerepel a kormány meghatározott listáján.
Más országok állampolgárai számára:
az ukrán származású személyeknek joguk van az ukrán állampolgárság megszerzésére egyszerűsített eljárás keretében;
új eljárás bevezetése az ukrán etnikai gyökerekkel nem rendelkező külföldiek állampolgárságának megszerzésére;
a meglévő állampolgárság megtartásának lehetősége ukrán állampolgárság megszerzésekor (kivéve az agresszor állam állampolgárságának eseteit);
az ukrán állampolgárság egyszerűsített megszerzése az ukrán fegyveres erőkben szolgáló külföldiek számára;
az ukrán állampolgársághoz való jog azok számára, akik politikai üldöztetésnek vannak kitéve saját országukban.
A többszörös állampolgárságról szóló törvény elfogadása fontos lépés lesz az ukránok hazatérésében, a törvény az első olvasaton már átment a Legfelső Tanácsban – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök pénteken a tehetséges fiatalok első országos fórumán, amikor tudósokkal, diákokkal és tanulókkal beszélgetett, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy a többes állampolgárságról szóló törvény fontos azoknak az ukránoknak a visszatérése szempontjából, akik a háború vagy egyéb okok miatt hagyták el az országot. „Első olvasatban megszavazták a többes állampolgárságról szóló törvényt. Nagyon fontosnak tartom, hogy azok visszatérjenek, akik a háború alatt, vagy még azt megelőzően távoztak” – hangsúlyozta. Szerinte ez a törvény lehetővé teszi, hogy az ukrán társadalomba újra beilleszkedhessenek azok az állampolgárok, akik más országoktól kaptak okmányokat.
Ukrajna Külügyminisztériuma 2023 októberében támogatásáról biztosította a többes állampolgárság bevezetésének gondolatát, hangsúlyozva annak fontosságát az ukrán társadalom modern kihívásai és szükségletei szempontjából.
Zelenszkij elnök 2024 januárjában benyújtotta a többes állampolgárságról szóló törvényjavaslatot a Legfelső Tanácsnak.
Odesa is recovering after yesterday’s strikes on the city center. Museums, the Philharmonic, many historic buildings, and the famous Odesa hotel were damaged. The attack targeted not only Ukrainians but even Norwegian diplomats working in Ukraine.
A Legfelső Tanács szerdai ülésén elfogadta a hadkötelezettségről és katonai szolgálatról szóló törvény módosítását, amelynek értemében leszerelik azokat a katonákat, akiknek a nem vérségi közeli hozzátartozója elesett vagy eltűnt a harcokban – számolt be az rbc.ua hírportál Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a 11531. számú törvénytervezet elfogadását 308 képviselő támogatta. A jogszabály visszaállítja a katonai szolgálatból való leszerelés jogát azoknak, akiknek elesett vagy eltűnt a féltestvérük vagy nővérük az ellenség elleni harcokban.
Amint az indokoló megjegyzésben szerepel, a Legfelső Tanács augusztusban nem csak azon személyek esetében rendelkezett a mozgósítás elhalasztásáról, akiknek közeli hozzátartozói, elsősorban édestestvérük vagy féltestvérük meghalt vagy eltűnt a harci műveletek során.
Ugyanakkor a mozgósításról szóló áprilisban elfogadott törvény értelmében a mozgósítási halasztás oka megszűnt féltestvér halála vagy nyomtalan eltűnése esetén.
A Legfelső Tanács tudományos szakértői osztálya megjegyezte, hogy ezzel a megközelítéssel a hadkötelesek egyenlőtlen körülmények közé kerültek azokhoz a hadkötelesekhez képest, akiknél a veszteség az édestestvér.
Az ukrán családtörvénykönyv tartalma alapján mind az édestestvér, mind a féltestvér biológiai testvérek, mert az a tény, hogy a testvéreknek csak egy közös vérrokonuk van (apa vagy anya), nem befolyásolják a rokonságuk fokát. „A törvényjavaslat célja, hogy a katonák számára egyenlő jogokat és esélyegyenlőséget biztosítson azokkal a férfiakkal, akiknek joguk van elhalasztani a katonai szolgálatot a mozgósítás során, tekintettel a katonai szolgálatból való leszerelésre féltestvéreik halála vagy eltűnése miatt a harci műveletek során” – áll a dokumentumban.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A Legfelső Tanács szerdai ülésén elfogadta a hadkötelezettségről és katonai szolgálatról szóló törvény módosítását, amelynek értemében leszerelik azokat a katonákat, akiknek a nem vérségi közeli hozzátartozója elesett vagy eltűnt a harcokban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1732177440
[modified] => 1732130943
)
[title] => A parlament elfogadta a törvényt azon katonák leszereléséről, akiknek elesett vagy eltűnt a féltestvére
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132974&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132974
[uk] => 132988
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 132975
[image] => Array
(
[id] => 132975
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/parlament.jpg
[original_lng] => 44706
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/parlament-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/parlament-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/parlament.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/parlament.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/parlament.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/parlament.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/parlament.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732128656:8
[_thumbnail_id] => 132975
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3738
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 508370508000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 11
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 549
[1] => 703997
)
[tags_name] => Array
(
[0] => törvény
[1] => ukrán katonák leszerelése
)
)
[6] => Array
(
[id] => 122122
[content] =>
A Legfelső Tanács csütörtöki ülésén törvényt fogadott el a lopások mértékének növeléséről, amiért büntetőjogi felelősség és börtönbüntetés szabható ki – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a képviselő arról tájékoztatott, hogy a 11068. számú törvényjavaslat elfogadását 243 képviselő támogatta. A törvény előírja, hogy 3000 hrivnyára (most csak 300 hrivnyára) emelkedik a büntetőjogi felelősséggel járó lopás összege. Ugyanakkor a törvény megemeli a pénzbírságot és a közigazgatási felelősséget a kis értékű lopásokért. Legfeljebb 757 hrivnya értékű lopásért 850–1700 hrivnya pénzbírság, 758 hrivnya és 3028 hrivnya közötti értékű lopás esetén 1700 hrivnya és 5100 hrivnya közötti pénzbírság, ismétlés esetén 8500–17 000 hrivnya közötti pénzbírság.
Amint az indokolásban szerepel, a hadi- vagy rendkívüli állapot idején elkövetett lopás minősített bűncselekménynek számít. A hadiállapot alatti lopást azonnal az ukrán büntetőtörvénykönyv 185. cikkének negyedik része minősíti, ami 5-től 8 évig terjedő szabadságvesztést ír elő.
2024. január 1-től bűncselekménynek minősül más tulajdonának eltulajdonítása, ha annak értéke meghaladja a 302 hrivnya 80 kopijkát. A statisztikák szerint 2023-ban 82 123 büntetőeljárást indítottak a büntetőtörvénykönyv 185. cikkelye szerinti bűncselekmények elkövetése miatt, ebből 48 921 esetben gyanúsítás történt, és 44 924 büntetőeljárást utaltak bíróság elé, és 30 155 büntetőeljárást zártak le.
A Legfelső Tanács törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy szükség esetén 2024. október 1-ig felfüggeszthesse a külső államadósság kifizetését – közölte csütörtökön Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zseleznyak arról tájékoztatott, hogy az 11396. számú kormánytörvény-tervezetet 231 képviselő támogatta. Amint Rokszolana Pidlasza, a Legfelső Tanács költségvetési bizottságának vezetője elmondta, a kifizetések felfüggesztését engedélyezik, „ha nem születik hivatalos megállapodás az adósság-átütemezésről augusztus 10-ig, amikor lejár a 2026-os futamidejű eurokötvények kuponkifizetéseinek a határideje.
A bizottsági vezető elmondása szerint már 2015-ben is alkalmaztak hasonló technikai megoldást, amikor Ukrajna májusban elfogadta az „állami, államilag garantált adósság és helyi adóssági ügyletek sajátosságairól” szóló törvényt, augusztus végén elvi megállapodást kötött a befektetőkkel, és novemberben bejelentette a tranzakció lezárását. „A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a munkarendjében támogatását fejezte ki ehhez a törvénytervezethez, mivel ez hozzájárul Ukrajna adósságfenntarthatóságának erősítéséhez – ezt a kötelezettségvállalást az IMF-fel kötött memorandumban vállaltuk” – tette hozzá Rokszolana Pidlasza.
Volodimir Zelenszkij elnök aláírta az angol nyelv ukrajnai működéséről szóló 9432. számú törvényt, amelyet június elején fogadott el a Legfelső Tanács – közölte szerdán az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij valamivel kevesebb, mint egy éve terjesztette a Legfelső Tanács elé az angol nyelv ukrajnai működéséről szóló törvénytervezetet. A parlament idén június 4-én fogadta el második olvasatban az államfői kezdeményezést.
A jogszabály indítványozza a többi között, hogy az angol nyelv emelkedjen a nemzetközi érintkezés egyik nyelvének státuszára Ukrajnában. A törvény szerint továbbá Ukrajnában a tisztviselőknek, a katonatiszteknek, akik szerződés alapján teljesítenek szolgálatot, a közép- és magas rangú rendőrtiszteknek tudniuk kell angolul.
Az angol nyelv ismeretét az Oktatási és Tudományos Minisztérium által szervezett ingyenes vizsgákon mérik fel.
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
Georgia törvényhozása hamarosan egy családi értékekkel foglalkozó törvénytervezetet fog megvitatni, amely alapján betiltanák egyebek mellett az LMBT-propagandát és a nemváltó műtéteket – közölte kedden a kaukázusi állam parlamenti elnöke.
A kormányzó Georgiai Álom terjesztette elő a tervezetet, amelyre a kormánypárt szerint azért van szükség, hogy megvédjék az országot azoktól az „álliberális” értékektől, amelyek aláássák a hagyományos családi kapcsolatokat. LMBT-aktivisták és jogvédők egyöntetűen elítélték a kezdeményezést.
Az Interpress hírügynökség jelentése szerint Salva Papuasvili parlamenti elnök elmondta: a családi értékekről szóló tervezet alapján a jövőben megtiltanák azt is, hogy homoszexuális párok gyerekeket fogadhassanak örökbe, illetve bárki megváltoztathassa a nemét a személyi okmányaiban.
Az azonos neműek közötti kapcsolatokat népszerűsítő rendezvényeket ugyancsak betiltanák, és nem engednék az LMBT-propaganda megjelenését az oktatási intézményekben. A műsorszolgáltatók pedig adásaikban nem mutathatnának intim jeleneteket azonos neműek között.
A többségében ortodox keresztény vallású országban az emberek nagy része a felmérések szerint nem nézi jó szemmel az azonos nemű párok kapcsolatát. Az ellenzék szerint a Georgiai Álom képviselőinek a lépéssel az a céljuk, hogy eltereljék az emberek figyelmét a gazdasági problémákról az októberben esedékes parlamenti választások előtt.
Georgiában az utóbbi hetekben politikai feszültséget szított a külföldi ügynökökről a múlt héten végül hatályba lépett törvény tervezetének parlamenti vitája. A jogszabály előírja, hogy azok a szervezetek, amelyek anyagi eszközeik több mint 20 százalékát külföldről kapják, külföldi ügynökökként regisztráltassák magukat.
🇬🇪 Salome Samadashvili, MP of the opposition LELO party, went live on air and showed what is happening in the Parliament of Georgia right now. Journalists are not allowed in. pic.twitter.com/9VT8zBSJ8B
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
🇬🇪 Salome Samadashvili, MP of the opposition LELO party, went live on air and showed what is happening in the Parliament of Georgia right now. Journalists are not allowed in. pic.twitter.com/9VT8zBSJ8B
