A moldovai vállalatoknak át kell orientálódniuk más piacokra, „ahol van kiszámíthatóság és betartják a szabályokat”, hangsúlyozta a moldovai kormány.
Oroszország március 28-tól betiltotta a moldovai teherszállítók belépését. Moldova felkerült azon országok listájára, amelyek szankciókat vezettek be orosz állampolgárokkal és társaságokkal szemben a nemzetközi közúti szállítás területén, számolt be a Newsmaker.
Ezentúl a moldovai teherautók nem szállíthatnak árut Oroszországba, illetve nem használhatják területét tranzit céljára.
Kivételt csak élő állatok, húsok, halak, tejtermékek, tojás, zöldségek, gyümölcsök és diófélék szállítása esetében tettek. Április 26-tól azonban az alkohol, a dohány, a kakaó és a kakaót tartalmazó termékek is lekerülnek az engedélyezett áruk listájáról.
Chisinau ezt a döntést gazdasági csapásnak tekintette a köztársaság számára. Daniel Vode moldovai kormányszóvivő elmondása szerint a korlátozások 115 fuvarozót és a velük együttműködő exportáló céget érintenek.
„Ez a döntés egyoldalú, és egyértelműen bizonyítja Oroszország negatív hozzáállását és azt a szándékát, hogy kárt okozzon a moldovai gazdaságnak. Az Orosz Föderáció figyelmen kívül hagyja a korábbi megállapodásokat és kerüli a technikai tárgyalásokat. Továbbra is politikai nyomásgyakorlás eszközeként használja a kereskedelmi kapcsolatokat, ami ellentmond a moldovai nép iránti „szimpátiáról” szóló kijelentéseknek”, jelentette ki Vode.
Hangsúlyozta, hogy a moldovai cégeknek át kell orientálódniuk más piacokra, „ahol van kiszámíthatóság és betartják a szabályokat”. A moldovai hatóságok ígéretet tettek arra, hogy folytatják az alternatív lehetőségek keresését az üzleti élet számára.
Az Európai Unió pénteken bejelentette, hogy további 25 magánszemélyt és 7 szervezetet vett fel a Fehéroroszországgal szembeni szankciós listára. A döntés az unió által jogellenesnek minősített elnökválasztáshoz, valamint Aljakszandr Lukasenka elnyomó rezsimének támogatásához kapcsolódik – közölte az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács.
A brüsszeli közlemény szerint a korlátozó intézkedések a demokrácia és jogállamiság aláásása, az Ukrajna elleni orosz háború támogatása érdekében folytatott belső elnyomás, az emberi jogok megsértése, valamint az Oroszországgal folytatott katonai együttműködéshez való hozzájárulás felelőseire vonatkoznak – számolt be az MTI nyomán az Index.
Az EU jegyzékbe vette a belorusz központi választási bizottságot, annak elnökhelyettesét és titkárát, valamint tagjait, mivel – mint írták – ez a bizottság szervezte az elnökválasztást, amely
nem volt sem szabad, sem tisztességes, és amely az elnyomás és az emberi jogok megsértésének légkörében zajlott.
Az EU jegyzékbe vett kilenc olyan bírót, akik politikai indíttatású ítéleteket hoztak, többek között a Lukasenka elnök vezetése ellen tiltakozó vagy ellenvéleményüket kifejező civilek ellen. Az EU korlátozó intézkedéseket vezetett be az elnöki vagyonkezelési igazgatóság vezető tagjaival szemben, továbbá jegyzékbe kerültek a Lukasenka-rezsimet támogató és abból hasznot húzó vállalatok és üzletemberek.
Belaruszt célzott gazdasági szankciókkal is sújtják, egyebek között a pénzügyi ágazatra, a kereskedelemre, a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári tevékenységre is alkalmas termékekre és technológiákra, a távközlésre, valamint az energiára vonatkozóan.
A közleményben az uniós tanács hangsúlyozta: az EU kiáll a belorusz nép mellett, és támogatja azon törekvését, hogy egy békés Európa részeként szabad, demokratikus, szuverén és független Belarusz jöjjön létre.
Párizsban találkoztak csütörtökön az Ukrajna támogatására létrehozott „tettre készek koalíciójának” vezetői, a megbeszélésen arról volt szó egyebek mellett, hogy brit–francia kezdeményezésre hoznak létre egy úgynevezett biztosító haderőt, amely nem helyettesítené a békefenntartó erőket és a hátországban teljesítene szolgálatot. Moszkva korábban arra figyelmeztetett, az Egyesült Királyság és Franciaország közvetlen összecsapást kockáztat Oroszország és a NATO között.
Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit kormányfő megállapodnak abban, hogy tisztviselőket küldenek Ukrajnába, hogy a békemegállapodás megkötése után terveket dolgozzanak ki – írja a Sky News. A francia és brit vezetők erről az Ukrajna katonai támogatása érdekében létrehozott „tettre készek koalíciójának” párizsi ülésén beszéltek erről. Moszkva korábban arra figyelmeztetett, az Egyesült Királyság és Franciaország közvetlen összecsapást kockáztat Oroszország és a NATO között.
A francia elnök és a brit miniszterelnök ezenfelül arról is beszéltek, hogy tárgyalnak egy biztosító haderő létrehozásáról is, Macron szerint a kifejezés eltér az eddig tárgyalt békefenntartó erőtől, ugyanakkor nem helyettesítené azt.
„A brit–francia ötlet Ukrajna kérésére született” – mondta Macron. Hozzátette, több állam hozzájárulására is számítanak majd a biztosító haderő létrehozásánál, azonban nem a frontvonalra küldenék, hanem „stratégiai területe”, vagyis a hátország védelmét biztosítanák általa. Azt is mondta, a biztosító haderőben nem számítanak az összes koalíciós partner részvételére, erről szerinte nincs egyhangúság, azonban Macron szerint ez nem is szükséges, a haderőt enélkül is képesek lehetnek kiállítani.
Keir Starmer brit kormányfő szintén arról beszélt, hogy a biztosító haderő nem helyettesíti a békefenntartó erőket vagy magát az ukrán hadsereget. Azt is mondta, ez egy elrettentő erő, de szükségük lesz az Egyesült Államok támogatására. Azt is mondta, a brit csapatok ukrajnai bevetéséről a parlamentnek is döntenie kell, a folyamat azonban szerinte még nem tart ebben a szakaszban.
„Nem abban a szakaszban vagyunk (a biztosító haderő létrehozásánál – a szerk.), hanem abban, hogy a politikai lendületet operatív tervekké alakítsuk” – mondta. Starmer beszélt még arról is, mit gondol Donald Trump Ukrajna-stratégiájáról. Az elnök egyértelműen tartós békét akar Ukrajnában, és ez irányítja minden cselekedetét – jelentette ki. „Úgy gondolom, hogy a cél a helyes cél, ami egy tartós béke, amely biztosítja Ukrajna biztonságát és szuverenitását” – tette hozzá.
A találkozó témája volt még az Oroszország elleni szankciók kérdése is, emlékezetes: Moszkva csak úgy hajlandó elfogadni a fekete-tengeri tűzszünetet, ha előtte az orosz bankszektort érintő büntetőintézkedések egy részét feloldják. Brüsszel azonban jelezte, a szankciók feloldásának feltétele a teljes orosz csapatkivonás a Moszkva által ellenőrzött területekről. Keir Starmer ezzel kapcsolatban arról beszélt, támogatja további szankciók bevezetését Oroszország ellen.
„Nagyon erős volt az elhatározás az ülésen, hogy most nincs itt az ideje a korábbi szankciók visszavonásának vagy enyhítésének” – mondta. Beszélt még az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatáról is, szerinte London és Brüsszel kapcsolata erősebbek, mint korábban.
Felszólalt a megbeszélést követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki arról beszélt: az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország felgyorsítja a béke lehetőségét. Azt is mondta, a koalíció tagjai az Ukrajnának szánt további segélyekről és az országnak nyújtandó biztonsági garanciákról tárgyaltak. Zelenszkij azt is elmondta, hogy nagyon örül annak az egységes európai megállapodásnak, amely szerint nem szüntetik meg az Oroszország elleni szankciókat. Szerinte ezek a döntések valós hatással lehetnek a háború befejezésére.
Az ukrán–amerikai kapcsolatokat illetően arról beszélt: azt akarják, hogy Amerika erősebb legyen. Szóba került az ukrajnai ásványkincsek kitermeléséről szóló tervezett megállapodás is, szerinte ebben a kérdésben az Egyesült Államok folyamatosan változtatja a megállapodás feltételeit. Szeretné felhívni arra az amerikai közvélemény figyelmét, hogy jó kapcsolatot szeretne Washingtonnal, „de nem szeretném azzal az érzéssel elhagyni az Egyesült Államokat, hogy Ukrajna általában véve ellenük van, mert folyamatosan kimutattuk, hogy pozitív jelzéseket küldünk” – mondta, majd egyúttal megköszönte az amerikai támogatásokat.
Azt is mondta, szerinte Steve Witkoff amerikai különmegbízott egy másik dimenzióban él Ukrajnával kapcsolatban, utalva ezzel arra, hogyan is zajlik szerinte a tárgyalások dinamikája az amerikaiakkal. „Ő mond dolgokat, és úgy hangzik, mintha helyettünk mondaná. Elvontnak tűnnek. Ez egy másik világból való. Számunkra olyan, mintha ezek az emberek egy másik bolygóról származnának” – tette hozzá.
Zelenszkij is beszélt a brit–francia kezdeményezésre formálódó biztosító haderőről és az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. Számos ország van, amely készen áll arra, hogy – akár a levegőben, akár földi csizmával – biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának. Több ilyen ország van, és ez jó hír – mondta, hozzátéve, hogy szerinte Franciaországnak és Nagy-Britanniának közösen kell képviselniük Európát és erre szerinte az Egyesült Államok is hallgatni fog.
Megerősítette Ukrajna területi épsége iránti „megingathatatlan” elkötelezettségét a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 az országcsoport külügyminisztereinek a kanadai Charlevoix-ban tartott találkozójának pénteki zárónapján kiadott állásfoglalásában.
A zárónyilatkozat egyben újabb szankciókat is kilátásba helyez Oroszországgal szemben, amennyiben Moszkva nem támogatná a tűzszünetet Ukrajnával.
A dokumentum aláírói ezen felül „hiteles biztonsági intézkedéseket” követelnek, hogy Ukrajnát megvédhessék egy esetleges újabb agressziótól.
Mélanie Joly kanadai külügyminiszter szerint a G7 külügyminiszterei támogatják a 30 napos ukrajnai tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot.
„A G7 külügyminiszterei támogatják az amerikai javaslatot […] most az orosz reakciót várjuk” – mondta Joly újságíróknak hozzátéve, hogy a labda most az orosz térfélen pattog. Kijelentette továbbá azt is, hogy a Hetek „erős egységet” mutattak, ami Ukrajnát illeti.
Az Egyesült Államok készen áll a legerősebb további szankciók alkalmazására Oroszországgal szemben, ha az agresszor ország megtagadja a béketárgyalásokat és folytatja a háborút – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Amiről több szinten szó esett közöttünk, az az, hogy Amerika kész lesz a legerősebb további szankciók alkalmazására (Oroszország ellen – a szerk.). Arról is fogunk beszélni, hogy lehet-e erős támogatás Ukrajnának.”
Az elnök jelezte: Eddig feloldották a hírszerzési információk cseréjét, és feloldották a folyó segélyek blokkolását. Egyelőre nem beszélünk erről vagy arról az új lépésről, ami az Egyesült Államok erőteljes támogatását illeti – tette hozzá. „Azt hiszem, ez attól függ, hogyan végződik ez a 30 napos fegyvernyugvással kapcsolatos lépés” – szögezte le Volodimir Zelenszkij.
Az Egyesült Államok tovább szigorítja az Oroszország elleni szankciókat azzal, hogy korlátozza az energiakereskedelemmel kapcsolatos kifizetéseket, miközben béketárgyalásokat folytat Vlagyimir Putyin kormányával az ukrajnai háború kapcsán.
A Trump-adminisztráció csendben hagyta lejárni azt az engedélyt, amely lehetővé tette, hogy néhány orosz bank amerikai dollárban fogadjon kifizetéseket az energiaértékesítésért. Ez a rendszer, amely General License 8 néven volt ismert, 2022 februárja, az orosz invázió kezdete óta volt érvényben.
Az adminisztráció nem jelentette be nyilvánosan a változást, amelyet még a leköszönő Biden-kormányzat januárban foganatosított egy új szankciós csomag részeként. Ennek részeként Bidenék lerövidítették az engedély szokásos hat hónapos érvényességi idejét, így az március 12-én éjfélkor lejárt – írja a Bloomberg.
„Az engedély lejárta jelentősen megnehezíti Oroszország olaj- és gázbevételeinek beáramlását.”
„Ha ön egy külföldi olajfinomító, olajkereskedő vagy orosz gázt vásárló cég, és a bankja amerikai dollárban – vagy bármilyen más nyugati valutában – szeretne fizetni az orosz energiahordozókért, azt mostantól nagyon nehéz lesz megtenni” – mondta Edward Fishman, az amerikai külügyminisztérium egykori tisztviselője, aki 2014-ben az orosz szankciókon dolgozott.
A Trump-adminisztráció közben tűzszüneti megállapodásra törekszik Moszkva és Kijev között, és a héten találkozott ukrán tisztviselőkkel, akik beleegyeztek egy egy hónapos fegyverszüneti javaslatba. Putyin csütörtökön kijelentette, hogy meg kívánja vitatni a tűzszüneti javaslatot Trumppal, de szerinte a tűzszünetnek egy hosszú távú megoldáshoz kell vezetnie.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a CNBC-nek adott interjújában azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fog habozni további szankciókat bevezetni Oroszország ellen, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse a feleket, és Trump „kész maximális nyomást gyakorolni mindkét félre”.
A szankciók szigorításának hatása egyelőre nem egyértelmű, mivel sok orosz energia vásárlója már felkészülhetett a korlátozásokra, vagy alternatív fizetési megoldásokat hozhatott létre a nyugati szankciók megkerülésére.
„Ez mindenképp egy szigorítás, de a kérdés az, hogy mekkora hatása lesz dollárban kifejezve, vagy az olajkereskedelem tényleges értékére nézve” – mondta Daniel Tannebaum, a pénzügyminisztérium egykori tisztviselője.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy megvannak az eszközei Vlagyimir Putyin orosz diktátor befolyásolására, de jelenleg nem akarja használni őket – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a CNN amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump elmondta, hogy Putyin ígéretes nyilatkozatot tett az Ukrajnával kötendő tűzszünet kapcsán. Ugyanakkor kijelentette, hogy szívesen találkozna Putyinnal a háború befejezése érdekében. Azt is mondta, hogy ha Oroszország nem egyezik bele a tűzszünetbe, az „nagyon kiábrándító pillanat lenne az egész világ számára”.
„Tehát a végleges megállapodás sok részletét már megvitatták. Most meglátjuk, hogy Oroszország beleegyezik-e, és ha nem, akkor ez nagyon kiábrándító pillanat lesz az egész világ számára” – mondta el az amerikai elnök.
Arra a kérdésre, hogy vannak-e olyan „befolyásoló eszközei”, amelyeket az Egyesült Államok alkalmazhat Putyinnal szemben, például szankciókat, az elnök azt mondta, hogy vannak eszközök, de nem akar ezekről beszélni. „Van befolyásom, de most nem akarok erről beszélni, mert most tárgyalunk velük, és a mai nyilatkozataiból ítélve, úgy gondolom, hogy azok elég pozitívak voltak” – tette hozzá Donald Trump.
Az Egyesült Államok lehetségesnek tartja a legkeményebb szankciók bevezetését Oroszország ellen, ha szükséges, egy ilyen döntést habozás nélkül meghozunk – jelentette ki csütörtökön Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a CNBC amerikai tévécsatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Bessent megjegyezte, hogy egyelőre nem tervezi nyilvánosságra hozni az Egyesült Államok Oroszország elleni szankcióinak a bevezetésére vonatkozó terv részleteit. Szerinte csalódott volt a Joe Biden 46. elnök kormánya által bevezetett oroszellenes szankciók mértéke miatt, mert az a hazai energiaárak miatti aggodalmak miatt „minimális korlátozásokat” vezetett be.
A pénzügyminiszter megjegyezte, hogy Donald Trump beiktatása óta 13-15%-kal csökkent az olaj ára. És mindez annak ellenére, hogy mandátuma végén a Biden-kormányzat úgy döntött, hogy többé nem aggódik az energiaárak miatt – tette hozzá.
„Ha egy 0-tól 10-ig terjedő skálát veszünk, akkor szerintem a Biden-kormány Oroszország elleni szankciói hármat tettek ki, de végül hatosra emelték. És mondhatom, habozás nélkül 10-re emelnénk” – hangsúlyozta a miniszter. Szerinte az ilyen akciók Trump azon tervébe tartoznak, hogy felkészüljenek a sikeres béketárgyalásokra. „Készen áll a maximális nyomás kifejtésére mindkét oldalra” – mutatott rá Scott Bessent.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok lehetségesnek tartja a legkeményebb szankciók bevezetését Oroszország ellen, ha szükséges, egy ilyen döntést habozás nélkül meghozunk – jelentette ki csütörtökön Scott Bessent.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741893000
[modified] => 1741891763
)
[title] => Az USA habozás nélkül a legkeményebb szankciókat vezetheti be Oroszország ellen – amerikai pénzügyminiszter
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=144480&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 144480
[uk] => 144497
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 144481
[image] => Array
(
[id] => 144481
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/bessent-1.jpg
[original_lng] => 22277
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/bessent-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/bessent-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/bessent-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/bessent-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/bessent-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/bessent-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/bessent-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741885965:8
[_thumbnail_id] => 144481
[_edit_last] => 12
[views_count] => 869
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_fd4a031f3ff980c847d02062c2e6a4df] =>
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
A G7 külügyminiszterei hamarosan Québecben tárgyalnak a nemzetközi biztonsági kérdésekről. A találkozó előtt azonban az Egyesült Államok máris megvétózott egy Kanada által javasolt intézkedést, amely Oroszország úgynevezett árnyékflottájának ellenőrzésére irányult volna. Washington a közös nyilatkozat szövegén is változtatna, mérsékelve a Moszkvával szembeni fellépés hangsúlyát.
Az Egyesült Államok elutasította azt a kanadai javaslatot, amely egy közös G7-munkacsoport létrehozását célozta volna Oroszország „árnyékflottájának” megfigyelésére és a szankciók betartásának ellenőrzésére. A Bloomberg jelentése szerint Washington a közös nyilatkozat több pontját is módosítaná, hogy enyhítse a Moszkvát érintő megfogalmazásokat.
Az Oroszország elleni fellépés mérséklése
A G7 országai a tervek szerint a kanadai Québecben egyeztetnek a következő napokban, ahol kiemelt témaként szerepelne az orosz olajkereskedelem és a szankciók érvényesítése. Kanada, amely jelenleg a csoport elnökségét tölti be, egy munkacsoport felállítását javasolta, amely nyomon követné az Oroszország által használt, rejtett tulajdonosi háttérrel rendelkező tankereket.
Az Egyesült Államok azonban nem csatlakozott a kezdeményezéshez, és a Bloomberg szerint azt is elérte, hogy a közös nyilatkozatból kikerüljön a „szankciók” kifejezés, valamint az a megfogalmazás, amely szerint Moszkva ezek kijátszásával fenntartja a háborúját. Helyette enyhébb kifejezések kerültek előtérbe, például hogy Oroszország így bevételeket szerez.
A döntés összhangban áll Washington korábbi lépéseivel, amelyek az utóbbi hónapokban csökkentették az Oroszországgal szembeni nyomásgyakorlás mértékét. Az amerikai diplomáciai források szerint a háttérben az Egyesült Államok multilateralizmushoz való viszonyának újragondolása áll.
Az európai országok külön léphetnek
Miközben az Egyesült Államok visszafogottabb álláspontra helyezkedik, egyes európai országok azt vizsgálják, hogy saját hatáskörükben milyen lépéseket tehetnek az orosz olajszállító hajók ellen.
Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint nemzetközi jogi érvekre, például környezetvédelmi vagy kalózkodás elleni rendelkezésekre hivatkozva lefoglalhatnák ezeket a tankerhajókat a Balti-tengeren.
A G7 közös nyilatkozata még nem végleges, és a tárgyalások során további módosításokra is sor kerülhet. A végleges szöveg várhatóan a québeci találkozó lezárását követően kerül nyilvánosságra.
Elon Musk amerikai milliárdos szankciókat sürget a tíz leggazdagabb ukrán oligarchával szemben – számolt be vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál X (Twitter) oldalán tett bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Nick Sortor X felhasználó egy videót tett közzé az oldalán egy ukrán zászlóval a Fehér Ház közelében, kifejezve véleményét azzal kapcsolatban, hogy a készítését amerikai adófizetők finanszírozták. Felszólította az Elon Musk vezette Kormányzati Hatékonysági Minisztériumot (DOGE), hogy vizsgálja meg, felhasználtak-e amerikai szövetségi alapokat ehhez a zászlóhoz. „Szankcionálják a 10 leggazdagabb ukrán oligarchát, elsősorban azokat, akiknek kastélyai vannak Monacóban, és ez azonnal leáll. Ez a rejtvény kulcsa” – írta Musk egy másik felhasználó üzenetére válaszolva, aki arra szólított fel, hogy ne nyújtsanak több pénzügyi támogatást Ukrajnának.
Who paid for this MASSIVE Ukrainian flag that was unfurled in front of the White House today?
A Forbes magazin szerint 2024 áprilisában a következők voltak a leggazdagabb ukránok: Rinat Ahmetov – 4 milliárd dollár, Viktor Pincsuk – 2 milliárd dollár, Vadim Novinszkij – 1,2 milliárd dollár, Konsztyantin Zsevago – 1,2 milliárd dollár, Hennagyij Boholjubov – 1 milliárd dollár, Ihor Kolomiojszkij – 1 milliárd dollár.
Place sanctions on the top 10 Ukrainian oligarchs, especially the ones with mansions in Monaco, and this will stop immediately.
A hat milliárdos közül négy ellen ukrán szankciókat vezettek be. Konkrétan 2022 decemberében az RNBO szankciókat vezetett be Vadim Novinszkij ellen. 2025. február 12-én pedig Zsevago, Boholjubov és Kolomojszkij ellen vezetett be szankciókat. Ezenkívül szankciókat vezettek be Ukrajna ötödik elnökével, Petro Porosenkóval szemben.
