Elérhetővé váltak a magyarországi iskoláknak a külhoni osztálykirándulásokat finanszírozó „Határtalanul!” program következő tanévének pályázati kiírásai – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Potápi Árpád János kiemelte, az idei tanévre rekordszámú jelentkezés érkezett, aminek eredményeként 101 ezer, többségében hetedik osztályos diák összesen 450 ezer vendégéjszakát tölt el a környező országokban. Az idén induló program célja változatlanul az, hogy megerősítse a fiatalok hazaszeretetét, magyar identitását és a külhoni magyarokkal ápolt kapcsolatrendszerét – fejtette ki az államtitkár.
Hangsúlyozta, a magyar kormány finanszírozásával működő program intenzitása 100 százalékos, vagyis a nyertes pályázók összes költségét fedezi az állam. Az iskolák a következő tanévben a korábbi 5-6 millió forint helyett már 6-7 millió forintot nyerhetnek el az utazások finanszírozására – tette hozzá.
Potápi Árpád emlékeztetett, a 2010-ben elindított „Határtalanul!” az egyik legrégebbi és legsikeresebb nemzetpolitikai program, amelynek elsődleges célja, hogy a magyar fiatalok iskolás éveik alatt legalább egyszer eljuthassanak egy határon túli magyarlakta területre.
Az elmúlt tanévekben összesen mintegy 300 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, akikhez több mint 100 ezer diák csatlakozik a jelenleg tartó iskolaévben – mondta. Megjegyezte, a kabinet éves szinten mintegy 5,3 milliárd forinttal támogatta a programot az előző egy-két tanévben.
Az államtitkár kitért arra is, hogy 2020 az erős magyar közösségek éve, amelynek kiemelt eleme a „Határtalanul!”; ennek keretében konferenciákat, rendhagyó tanórákat és vetélkedőket szerveznek. A program újdonságaként említette, hogy ez évtől pedagóguscsoportok is pályázhatnak tanulmányutakra.
Potápi Árpád a programot támogató két kiadványra is felhívta a figyelmet: a Rákóczi nyomában – Kárpát-medence útikönyv, valamint a Magyarság Háza és a Székelyföldi Legendárium gondozásában készült Bakancslista füzet egyaránt segítséget nyújt a fiataloknak az utazásukban.
A kormány képviselője szólt arról is: a Nemzetpolitikai Kutatóintézet egy tavaly, év végén készült felméréséből kiderült, hogy a magyar fiatalok legalább 78 százaléka járt már valamelyik határon túli területen, 62 százalékuknak pedig van határon túli barátjuk.
Erdélyi Rudolf Zalán, a „Határtalanul!” programot lebonyolító Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta, az új pályázati kiírást széles társadalmi egyeztetés előzte meg, aminek eredményeként egyszerűsítették a pályázati dokumentációkat és gyorsították a kifizetéséket.
Kiemelte, a program nagy hangsúlyt fektet a résztvevők biztonságára, ennek része például, hogy – egy a Belügyminisztériummal kötött megállapodás alapján – külön ellenőrzik a diákokat szállító buszok állapotát.
A vezérigazgató szintén fontosnak nevezte, hogy az iskolák az utazásra, valamint a pedagógusok napidíjára is a korábbinál magasabb összegekre pályázhatnak.
A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány 2019. évi tevékenységéről – amely közel 39 ezer pályázatot fogadott be – adott évértékelő interjút a Kárpátalja hetilapnak Gulácsy Géza, az Alapítvány igazgatója.
– A „KMKSZ”
Jótékonysági Alapítvány igazgatójaként mit emelne ki a 2019-es
évre vonatkozóan?
– Az Alapítvány
2010 végén kezdte meg működését. Egészében e kilenc év alatt
több mint 380 ezer pályázatot fogadott be, s az elmúlt évekhez
hasonlóan, minden támogatási rendszer vonatkozásában elvégezte
a ráruházott feladatokat. Ilyen értelemben változás nem történt.
Néhány fontos módosítás azonban igen. Egykörössé vált az
oktatási intézmények dolgozóinak pályázata, illetve a
gyermekétkeztetési pályázat is. Ez egyrészt technikailag
egyszerűbbé tette a pályázatok kezelését, másrészt
lecsökkentette a befogadandó pályázatok számát. Ugyancsak
csökkentette a pályázatok számát, hogy ebben az évben a
vízumkötelezettség megszűnése folytán már 1000 alá csökkent
a kapcsolattartási támogatás iránti igénylések száma.
Mindemellett ez évben közel 39 ezer pályázatot fogadtunk be, s
több mint 2,9 milliárd forintnyi támogatást továbbítottunk a
pályázóknak. Néhány számot, ha mondhatunk: közel 22 ezer
oktatási-nevelési támogatást, több mint 6,8 ezer
gyermekétkeztetési támogatást, több mint 5 ezer oktatási és
közel két és fél ezer egészségügyi, illetve mintegy ezer
kulturális intézményi dolgozó támogatását, s mintegy másfél
ezer egyéb támogatást kezeltünk.
Ugyancsak változást
jelentett, hogy ebben az évben sikerült bekapcsolnunk a pályázati
rendszerbe a közgyűjteményi dolgozókat, s a kulturális,
művészeti intézmények kisegítő munkatársait. Sajnos, jogi
akadályok miatt ebben az évben nem sikerült kiterjesztenünk a
pályázási lehetőséget a sportiskolák dolgozóira, illetve a
nyugdíjas pedagógusokra, egészségügyi dolgozókra stb. Egészében
11 pályázati rendszert működtettünk az idén, illetve
tranzittevékenységként az ungvári konzulátussal közösen
elősegítettük a szolyvai gyermekotthonban, a szürtei és a
szernyei iskolában történő beruházásokat is. S nem
feledkezhetünk meg arról a több mint 260 intézményről,
szervezetről sem, amelyek pályázatait is alapítványunk kezelte.
– Mennyiben volt
változás a támogatásokra folyósított összegek tekintetében az
elmúlt évekhez képest?
– E tekintetben
jelentős változás az oktatási, egészségügyi, kulturális
intézmények dolgozóinak vonatkozásában történt, hiszen az erre
a célra szánt keretösszeg megduplázódott. A magyar tannyelvű
oktatási intézmények dolgozói egészében véve több mint 1,5
milliárd, az egészségügyi dolgozók több mint félmilliárdnyi,
a kulturális, művészeti intézmények dolgozói közel 150 millió
forintnyi támogatásban részesültek. A többi támogatás nagysága
nem változott. E helyen meg kell említenünk, hogy a pályázók
által kézhez kapott összeg nagyságát sajnos negatívan érintette
az euró–forint, illetve a forint–hrivnya rendkívül kedvezőtlen
árfolyama.
– Számos
alkalommal teszik fel a kérdést a magyarországi támogatás
Ukrajnában történő adózását illetően. A támogató részéről
milyen adókötelezettségekkel jár a támogatás?
– Alapítványunk
pénzkezelése az ukrán törvényeknek megfelelően történik. Azaz
minden egyes támogatási összeg után, amely meghaladja az
adómentes értéket, ki kell fizetnünk az adót. Ezt az Alapítvány
köteles kifizetni a pályázók helyett úgy, hogy figyelembe veszi
a különböző támogatási rendszereken keresztül kapott összes
támogatást. Tehát ha például egy egészségügyi dolgozó az
egészségügyi támogatáson kívül gyermekétkeztetésre vagy
vízumtámogatásra is pályázott, akkor azok összes adó alá eső
részét figyelembe kell vennünk. Ezért azután előfordulhat, hogy
két azonos kategóriájú pályázó némileg eltérő összeget kap
kézhez. Természetesen a pályázó bankkártyájára érkező
összeget semmiféle további adó nem terheli.
Ebben az évben a
megnövekedett támogatási összegek okán mintegy 30 millió
hrivnya adót fizettünk be az Alapítvány területi részlegein
keresztül. Ennek 60%-a Beregszász város (1,1 millió), valamint az
Ungvári (4,8 millió), a Munkácsi (1,9 millió) és a Beregszászi
(8,5 millió) járás költségvetését gyarapította.
– 2019 végén a
már meglévő 10 pályázati kiírás mellett az Alapítvány
meghirdetett egy vidékünkön újkeletű programot, amely a
kárpátaljai magyarság digitális felzárkóztatására irányul.
Sikeresnek mondható az újonnan meghirdetett lehetőség?
– Valóban,
hosszas egyeztetés után sikerült elindítanunk egy új programot,
amelynek célja, hogy a kárpátaljai magyar családok szélessávú,
tehát gyors internetkapcsolathoz juthassanak. Ezen keresztül már
televíziós csatornák is továbbíthatók. Nem titkolt szándékunk
volt ezzel az is, hogy az internetes lehetőségek bővítésén
túlmenően az ukrajnai televízióadások, többek között a TV21
Ungvár csatorna vételi lehetőségeit is javítsuk a magyarlakta
vidékeken, illetve hogy elősegítsük a digitális optikai
kábelhálózatok kiépülését is. Nagyon rövid idő állt csak
rendelkezésünkre, így 730 család esetében tudtunk ilyen
támogatást nyújtani, amelynek keretében az üvegszálas optikai
kábelhálózatba való bekötést és két hónapi előfizetést
biztosítottunk.
Nem ez az első
akciónk a digitális felzárkóztatás elősegítésével
kapcsolatban, hiszen 2013–2014-ben a földfelszíni televíziózás
digitális átállásakor szintén lebonyolítottunk egy azt
elősegítő programot.
Amennyiben módunk
lesz rá, jövőre szeretnénk ezt a mostani pályázati lehetőséget
még nagyobb keretösszeggel és hosszabb határidővel meghirdetni,
illetve bekapcsolódni a magyar kormány által meghirdetett
digitális jóléti programba is.
– A jövőben
bízhat-e a kárpátaljai magyarság a támogatási programok
folytatásában, esetleg lesz-e változás?
– Ennek
biztosítéka alapvetően a magyar kormány szándéka, amit már
több ízben is kinyilvánított, és Magyarország gazdasági
teherbíró képessége, ami az utóbbi időben megerősödött.
Ezért úgy vélem, hogy a kárpátaljai magyarság ezután is
számíthat a programok folytatására. Természetesen mi a magunk
részéről továbbra is kezdeményezni fogjuk ezeknek a programoknak
a folytatását és bővítését, s alapítványunk munkatársai
továbbra is mindent meg fognak tenni a programok sikeres
lebonyolítása érdekében. Bízunk benne, hogy az anyaország
kinyilvánított szándékainak megfelelően továbbra is elősegíti
majd a kárpátaljai magyarság szülőföldön való boldogulását.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…