A G20 csoport hétfőn kezdődő Rio de Janeiro-i értekezletén a török elnök bővebben ismerteti ukrajnai rendezési javaslatait, noha sem Putyin, sem Zelenszkij nem lesz jelen. Elon Muskot pedig melegebb égtájakra küldte a brazil elnök felesége.
Az orosz elnök azért nem megy Rióba, mert nem akarja zavarba hozni a vendéglátót azzal, hogy elvileg őrizetbe kellene őt vennie a nemzetközi büntetőbíróság elfogató parancsa miatt. Volodimir Zelenszkij pedig többszöri kérésre sem kapott meghívást.
Ugyanez vonatkozik Elon Muskra is, aki szeretett volna vendégként előadást tartani a 20 legerősebb gazdaság vezetőinek színe előtt, de merev elutasításban részesült. Olyannyira, hogy a brazil First Lady, Rosangela Lula da Silva egyenesen elátkozta a tech-milliárdost, és elküldte a ‘búsba’, amiért Musk azt jósolta az X-en, hogy férje veszíteni fog a 2026-os választásokon.
Pedig lett volna miről vitatkozni annak tükrében, hogy a hétvégén a két angolszász atomhatalom engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú támadó eszközök bevetését orosz területek ellen. Ezért megtörténhet, hogy a török elnök viszi el a showt Ukrajna-ügyben Rióban, mert a Putyint megszemélyesítő Lavrov külügyminiszter részéről még kommentárra sem lehet számítani ebben a kérdésben.
A vázlat nagyléptékű, de aligha fogja elnyerni Ukrajna tetszését Törökország nem csak egy fontoskodó mellékszereplő, mivel neki áll jogában ellenőrizni vagy blokkolni a Boszporuszon áthaladó hajóforgalmat háború idején, amit meg is tesz. Ezzel megakadályozza mindkét hadviselőt abban, hogy haditengerészeti utánpótlást juttassanak el a Fekete-tengerre, a háború egyik fő harci zónájába.
Ankara a háború kezdeti szakaszában már szervezett egyeztetést a két fél között, de ez végül dugába dőlt, bár kisebb hadifogolycseréket sikerült elrendezni. A Bloomberg tudomása szerint Erdoğan most jelentős újabb kezdeményezést mutat be Rióban, ami elvileg lehetne is egy alapmegállapodás csírája.
Abban sokan egyetértenek, hogy a nemzetközi színtéren Erdoğan lehet a legesélyesebb közvetítő, mivel az ő kapcsolatrendszere a leginkább kiegyensúlyozott a két fél felé.
A ‘tűzszünet’ szót kerüli a tervezet Az ukrán elnök korábban többször leszögezte, hogy hallani sem akar tűzszünetről, mert az konzerválná az oroszok hatalmát a már megszállt területek fölött, ezért Erdoğan valószínűleg a ‘befagyasztás’ kifejezést fogja felkínálni, mert az nem követel meg írásos megegyezést a két fél között, hanem csak a hadműveletek önkéntes leállítását jelentené.
Nem igényel jóstehetséget azt feltételezni, hogy a hétvégén megszerzett fegyverhasználati engedélyek birtokában Kijev vonakodna a befagyasztástól, amikor esélye nyílik jelentős ellenkárokat okozni az oroszoknak.
A G-20 előestéjén, amely Joe Biden elnök utolsó ilyen csúcstalálkozója lesz hivatala elhagyása előtt, az Egyesült Államok (és az Egyesült Királyság is) úgy döntött, hogy engedélyezi a nagy hatótávolságú rakétacsapásokat Oroszország területén. Az elmozdulás mögött az az elképzelés áll, hogy segítsen megerősíteni Zelenszkij pozícióját Trump hivatalba lépése előtt, hogy és nagyobb súlyt képviselhessen az esetleges tárgyalásokon.
Mit javasol Ankara? Az Erdoğan-változat még nem lehetett tekintettel a 24. órában beállt fordulatra, és azt tartalmazza, hogy Ukrajna tegyen ‘engedményeket’ (koncessziókat) Oroszország felé, melyek véget vethetnek a vérontásnak. Zelenszkij szombaton azt mondta a kijevi közszolgálati televíziónak, hogy 2025-ben véget akar vetni a háborúnak, de ennek előfeltétele az erősebb nyugati fegyverzet megszerzése, amivel nyomást lehet gyakorolni Putyinra, hogy a tárgyalásokat ő kezdeményezze.
Erdoğan azt is javasolja, hogy Ukrajna legalább 10 évig tartsa magát távol a NATO-tól és ne is folytasson tárgyalásokat a csatlakozásról, amíg a két fél viszonya egy stabil állapotot el nem ér.
Egyben javasolja azt is, hogy mindkét fél vonja ki erőit a Donbászból (azaz Ukrajna keleti tartományaiból), ahol egy demilitarizált zónát hozna létre, ahol nemzetközi haderő gondoskodna a térség békéjéről.
Az általános képlet vonzó lehet Kijev egyes szövetségeseinek, akik nem érzik jól magukat a konfliktus jelenlegi állapotában, és attól tartanak, hogy Ukrajna teljes jogú NATO-tagságával ők is közvetlen konfliktusba kerülhetnek a Kremllel. Megjegyzendő, hogy a háború első évében nyújtott összesített nyugati támogatások jelenleg azok harmadát teszik csak ki. 2024 első felében – a Kongresszus vonakodása miatt – az amerikai juttatások gyakorlatilag szüneteltek, ami hatalmas rést ütött Ukrajna védelmi képességein.
A nyugati gondolkodásra hatással van az észak-koreai csapatok megjelenése is a csatatéren, ami végül eldöntötte Joe Biden álláspontját az Oroszország elleni rakétacsapások engedélyezéséről. Egyes G-20 nemzetek feltételezése szerint Észak-Korea végül akár 100 ezer katonát is küldhet Oroszországnak.
Török tisztviselők elismerik, hogy a javaslatot Ukrajna nehezen tudja elfogadni, de szerintük ez a legreálisabb megközelítés. Céljuk, hogy a megszállt területek hosszú távú sorsáról szóló megbeszéléseket egyelőre főként a stabil tűzszünet (fegyvernyugvás, befagyasztás) biztosítására összpontosítsák.
Az orosz‒ukrán háború lezárására többféle forgatókönyv is elképzelhető, de az biztos, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek több eszköze is van arra, hogy befolyásolja a folyamatokat ‒ Magyarics Tamás, az ELTE professor emeritusa.
Egyre több nevet ismerni meg Donald Trump amerikai elnök leendő kormányának névsorából. A legutolsó név Matt Gaetz floridai képviselőé volt, akit Trump igazságügyi miniszteri posztra jelölt. Magyarics Tamás, az ELTE professor emeritusa a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy Gaetz a Republikánus Párton belül is a radikálisabb szereplők közé tartozik, és az várható tőle, hogy kemény, szigorú eszközökkel lép majd fel a bűnözés visszaszorítása és a közbiztonság megerősítése érdekében. Várható, hogy Gaertz hozzányúl majd az illegális migránsokkal kapcsolatos egyes, jelenlegi gyakorlatokhoz.
Trump a védelmi minisztérium élére Pete Hegseth-et jelöli, ami sokaknak meglepetést okozott. Hegesth újonc lesz a kormányzati szférában, korábban a Fox News amerikai televízió hálózat műsorvezetője volt. Nem lesz könnyű dolga, hiszen a Pentagon hatalmas szervezet, minden tekintetben az egyik legnagyobb apparátus, ám épp egy kívülről jött ember lehet alkalmas arra, hogy változásokat érjen el. Hegesth ugyanakkor komoly katonai tapasztalatokkal rendelkezik, mivel háborús veterán.
Az amerikai hadsereget az utóbbi időben sokat bírálták bizonyos sokszínűséget erőltető programjai miatt. Ezzel szemben Hegseth irányításával az amerikai haderőt újra klasszikus értékek mentén vezethetik majd.
„Az lenne a feladata, hogy az Egyesült Államok fegyveres erejét ismét egyértelműen professzionális hadsereggé tegye” – véli Magyarics Tamás.
A Külügyminisztérium élére Marco Rubio érkezhet. Rubio várhatóan azt az irányvonalat fogja követni, amely mentén az Egyesült Államok a jelenleginél kisebb szerepet vállal majd az orosz‒ukrán konfliktusban, ennek terheit és feladatait főként Európára hárítaná.
Az ELTE szakértője azt is hozzátette, hogy Rubio várhatóan a konfliktus megoldását fogja támogatni és sürgetni, részben azért, mert azon az állásponton van, hogy az amerikai stratégiai érdekek valójában Ázsia csendes-óceáni térségéhez köthetők, ezért az erőforrásokra ott van szükség.
Trump nincs megelégedve két nagy testület, a CIA és az FBI teljesítményével sem, részben azért, mert mindkét szervezet megpróbálta gyengíteni őt első elnöksége idején – utalt vissza Trump első ciklusára Magyarics Tamás. A CIA igazgatója a jövő év elejétől várhatóan John Ratcliffe lesz, akinek jelentős szakmai tapasztalata van, hiszen korábban már volt a Nemzeti Hírszerzés igazgatója
A professzor szerint mindkét szervezet szorosabb irányítás alá kerülhet Trump második elnöksége alatt.
Magyarics Tamás azt is mondta, hogy az új Trump-kormány külpolitikáját illetően valószínűleg Ázsián lesz a hangsúly. Trump megerősítheti a biztonságpolitikai kapcsolatokat Dél-Koreával, Japánnal, Tajvannal, ezt az Oroszország és Észak-Korea közötti szoros kapcsolat is indokolja. Kínával szemben Trumpék várhatóan erőteljes kereskedelmi vámpolitikát folytatnak majd. A Közel-Keleten Trump valószínűleg nem fogja kifogásolni, ha Izrael nagyobb mozgásteret harcol ki magának.
Az Európai Unió részéről jelenleg nincs szándék arra, hogy katonákat telepítene ukrán területre bármiféle kapacitással, vagy bármiféle mandátummal ‒ jelentette ki az Európai Bizottság illetékes szóvivője a brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján hétfőn.
Az Európai Unió részéről jelenleg nincs szándék arra, hogy katonákat telepítene ukrán területre bármiféle kapacitással, vagy bármiféle mandátummal ‒ jelentette ki az Európai Bizottság illetékes szóvivője a brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján hétfőn.
Peter Stano újságírói kérdésre válaszolva közölte, az Európai Unió folytatja az ukrán fegyveres erők képességének megerősítésére létrehozott EUMAM Ukrajna nevű képzési misszió munkáját az uniós tagországok területén. Tárgyalások folynak a képzési misszió esetleges kiterjesztéséről, mely szerint az EUMAM Ukrajna megkezdhetné működését ukrán területen is ‒ tájékoztatott.
A szóvivő aláhúzta: az EU teljes mértékben elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, és kész előmozdítani minden olyan béketeremtést szolgáló erőfeszítést, melyek „igazságosak” Ukrajna számára. Tiszteletben tartják továbbá Ukrajna területi egységét és önállóságát, megfelelnek az ENSZ Chartájának, a nemzetközi jognak, illetve, amelyek „megfelelnek Ukrajna szándékainak” ‒ emelte ki.
„Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút. Akármi is legyen megfelelő Ukrajnának, ahhoz az Európai Unió támogatást biztosít” – fogalmazott.
Az ukrajnai támogatás kérdése a miniszteri tanács jövő heti napirendjén szerepel ‒ tette hozzá az uniós szóvivő.
Robert F. Kennedy Jr., Trump támogatója kiállt, és 3 perc alatt összefoglalta, hogy miért is tört ki az orosz‒ukrán háború. A megfejtés: „NATO és a pénz.”
„Ennek a háborúnak sosem szabadott volna kitörnie. A legnagyobb dolog amit az oroszok szerettek volna az az volt, hogy tartsuk kint a NATO-t Ukrajnából. A nagy katonai beszállítócégek mindig új országokkal akarják bővíteni a NATO-t. Miért? Mert akkor az új országoknak alkalmazkodniuk kell a katonai beruházásaikkal a NATO fegyverszabályokhoz, amik annyit tesznek, hogy bizonyos cégek – Northrop Grumman, Raytheon, General Dynamics, Boeing és Lockheed – kapnak egy csapdahelyzetben levő piacot” – fejtegette Kennedy.
„2022 márciusában 113 milliárd dollárra vállaltunk kötelezettséget. Csak hogy egy példát mondjak, építhettünk volna egy házat majdnem minden hajléktalannak ebben az országban. Aztán 24 milliárdra vállaltunk kötelezettséget két hónapja, és most Biden elnök egy újabb 60 milliárdot kér. De a nagy költségek a háború után jönnek majd, amikor újra kell építenünk mindazt, amit elpusztítottunk. Mitch McConnellt megkérdezték, »tényleg meg tudjuk engedni magunknak, hogy 113 milliárd dollárt költsünk Ukrajnára?«. Azt válaszolta »ne félj, nem Ukrajnába megy igazából. Az amerikai hadiipari gyártókhoz kerül.«” – a videóban az utóbbi mondatot McConnell hangján, az ő szájából hallhatjuk.
„Az orrunk előtt csinálják mindezt. Már az sem érdekli őket, hogy tudjuk, hogy mit csinálnak. Mert tudják, hogy megússzák. Hogy honnan tudják? Jó öreg stratégiájuk van: háborúban tartanak minket. Gyűlöletben tartanak minket. A republikánusokat összeugrasszák a demokratákkal, a feketéket a fehérekkel, és ezeken a törésvonalakon nyerészkednek.”
Az észt hírszerzés szerint Oroszország rekordszámú veszteségeket szenved el, miközben új, cinikus és undorító taktikákra tér át. Zelenszkij szerint Észak-Korea csapatai hamarosan csatlakoznak a harcokhoz ‒ tudatta a Magyar Nemzet.
A The Independent beszámolója szerint az észt katonai hírszerzés becslései alapján az orosz katonai veszteségek októberben elérhetik a 40 ezer főt. Janek Kesselmann, az Észt Katonai Hírszerző Központ parancsnokhelyettese az ERR-nek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy Oroszország veszteségei meglehetősen magasak, és ez a hónap kifejezetten súlyos veszteségeket hozott az orosz állományban.
Kesselmann szerint az orosz hadsereg taktikája megváltozott, nem hatolnak be a településekre, hanem kifinomult előkészítéssel folytatják a harcot, közvetett tűzzel ostromolják a településeket.
Miután a település körülvették, egyszerűen elpusztítják. Ez egy rendkívül cinikus és undorító dolog – állította Kesselmann.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felhívta a figyelmet, észak-koreai csapatok érkezhettek Ukrajnába, hogy részt vegyenek az orosz erők oldalán a harcokban. Egy ilyen lépés jelentős eszkalációt hozhat a háborúban, amely már három éve tart, és geopolitikai következményekkel járhat. Zelenszkij elmondta, hogy az ukrán hírszerzés szerint az első észak-koreai katonai egységeket Oroszország beveti a hétvégén.
Zelenszkij a katonák bevetését a harmadik világháború első lépésének nevezte.
Ezeket az értesüléseket sem Oroszország, sem Észak-Korea nem erősítette meg hivatalosan.
I received a report from Commander-in-Chief Syrskyi on the current situation at the frontline, with particular focus on the Pokrovsk, Kurakhove, and Lyman directions. In the Donetsk region, the situation remains difficult, but our combat brigades are holding their positions and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 25, 2024
Ukrajna nemcsak függetlenségéért és területi integritásáért küzd, hanem tartja azt a frontvonalat is, amely „elválasztja egymástól Európát és Vlagyimir Putyin Oroszországát, azaz a szabadságot és az elnyomást” – jelentette ki Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter szombaton Kijevben, ukrán hivatali partnerével, Andrij Szibihával tartott közös sajtótájékoztatójukon. „Holnap Északkelet-Ukrajnába utazom, hogy megismerkedjek azokkal az ukrán katonákkal, akik szembeszállnak az oroszokkal, és mindent megtesznek a kurszki hadművelet sikerének biztosítása érdekében” – jelentette be Barrot. A Jevropejszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy a francia külügyminiszter nem fedte fel, melyik régióba – Csernyihiv, Harkiv vagy Szumi megyébe – utazik.
Barrot elmondta, hogy Franciaország támogatásával két rehabilitációs központ nyílik Ukrajnában – egy Dnyipróban és egy Harkivban – az Oroszországba elhurcolt, majd hazatért ukrán gyermekek számára. A miniszter megjegyezte, hogy Franciaország a háború kezdete óta 3 milliárd eurónyi különféle humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának „az aknamentesítéstől a kórházi felszerelésekig”.
Barrot kijelentette: ha az észak-koreai hadsereg valóban bekapcsolódik az Ukrajna elleni háborúba Oroszország oldalán, az az események komoly fejleménye lesz, de azt is jelzi, hogy Oroszország nagy nehézségekkel küzd. Megjegyezte, hogy ez ugyanakkor nem annyira váratlan fejlemény, hiszen Észak-Korea „már régóta nyújt bizonyos támogatást” Oroszországnak.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke pénteken egy interjúban azt állította, hogy jelenleg mintegy 11 ezer észak-koreai gyalogos katonát képeznek ki Oroszország keleti részében, és november 1-jére készen állnak majd az Ukrajna elleni bevetésre – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna nemcsak függetlenségéért és területi integritásáért küzd, hanem tartja azt a frontvonalat is, amely „elválasztja egymástól Európát és Vlagyimir Putyin Oroszországát, azaz a szabadságot és az elnyomást” – jelentette ki Jean-Noel Barrot fran...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1729437660
[modified] => 1729420407
)
[title] => A francia külügyminiszter szerint Ukrajna „a szabadság és az elnyomás közötti frontot tartja”
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130011&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130011
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 130013
[image] => Array
(
[id] => 130013
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/wk4kf4ydnrg4xp6gt7fs5wduxm.jpg
[original_lng] => 62992
[original_w] => 932
[original_h] => 582
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/wk4kf4ydnrg4xp6gt7fs5wduxm-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/wk4kf4ydnrg4xp6gt7fs5wduxm-300x187.jpg
[width] => 300
[height] => 187
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/wk4kf4ydnrg4xp6gt7fs5wduxm-768x480.jpg
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/wk4kf4ydnrg4xp6gt7fs5wduxm.jpg
[width] => 932
[height] => 582
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/wk4kf4ydnrg4xp6gt7fs5wduxm.jpg
[width] => 932
[height] => 582
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/wk4kf4ydnrg4xp6gt7fs5wduxm.jpg
[width] => 932
[height] => 582
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/wk4kf4ydnrg4xp6gt7fs5wduxm.jpg
[width] => 932
[height] => 582
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729409608:4
[_thumbnail_id] => 130013
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 420
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 33
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 53103
[1] => 214923
[2] => 719
)
[tags_name] => Array
(
[0] => francia külügyminiszter
[1] => orosz-ukrán háború
[2] => vélemény
)
)
[6] => Array
(
[id] => 129966
[content] =>
Ukrajna nemcsak függetlenségéért és területi integritásáért küzd, hanem tartja azt a frontvonalat is, amely „elválasztja egymástól Európát és Vlagyimir Putyin Oroszországát, azaz a szabadságot és az elnyomást” ‒ jelentette ki Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter szombaton Kijevben, ukrán hivatali partnerével, Andrij Szibihával tartott közös sajtótájékoztatójukon.
„Holnap Északkelet-Ukrajnába utazom, hogy megismerkedjek azokkal az ukrán katonákkal, akik szembeszállnak az oroszokkal, és mindent megtesznek a kurszki hadművelet sikerének biztosítása érdekében” – jelentette be Barrot. A Jevropejszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy a francia külügyminiszter nem fedte fel, melyik régióba – Csernyihiv, Harkiv vagy Szumi megyébe ‒ utazik.
Barrot elmondta, hogy Franciaország támogatásával két rehabilitációs központ nyílik Ukrajnában ‒ egy Dnyipróban és egy Harkivban ‒ az Oroszországba elhurcolt, majd hazatért ukrán gyermekek számára. A miniszter megjegyezte, hogy Franciaország a háború kezdete óta 3 milliárd eurónyi különféle humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának „az aknamentesítéstől a kórházi felszerelésekig”.
Barrot kijelentette: ha az észak-koreai hadsereg valóban bekapcsolódik az Ukrajna elleni háborúba Oroszország oldalán, az az események komoly fejleménye lesz, de azt is jelzi, hogy Oroszország nagy nehézségekkel küzd. Megjegyezte, hogy ez ugyanakkor nem annyira váratlan fejlemény, hiszen Észak-Korea „már régóta nyújt bizonyos támogatást” Oroszországnak.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke pénteken egy interjúban azt állította, hogy jelenleg mintegy 11 ezer észak-koreai gyalogos katonát képeznek ki Oroszország keleti részében, és november 1-jére készen állnak majd az Ukrajna elleni bevetésre ‒ emlékeztetett a Jevropejszka Pravda.
Kész tűzszünetet kötni Volodimir Zelenszkij a jelenlegi frontvonal mentén anélkül, hogy elismerné a kelet-ukrán területek elvesztését, amennyiben Washington garantálja Ukrajna biztonságát, az Európai Unió pedig soron kívül felveszi tagjai sorába – állítja a Corriere della Sera, írta a belta.by.
„Zelenszkij hivatalosan nem adhatja fel a területeket… de kész a jelenlegi frontvonal mentén tűzszünetet kötni, új határok elismerése nélkül, nyugati garanciákért cserébe” – írta a lap.
A cikk szerint Zelenszkij európai körútja azt mutatja, hogy garanciákat keres az EU-ba való gyors felvételre.
Emellett az ukrán hatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy az Egyesült Államok Japán, a Koreai Köztársaság és a Fülöp-szigetek példáját követve kész szavatolni az ország biztonságát.
Ez egybecseng azokkal a korábbi hírekkel, amelyek szerint a ramsteini NATO-csúcson a konfliktus befagyasztásáért cserébe egy, a tagsággal több szempontból lényegében egyenértékű biztonsági együttműködést ajánlhat a Nyugat Kijevnek.
Olekszandr Csalji korábbi ukrán külügyminiszter-helyettes szerint Hszi Csin-ping kínai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a jövő hónapban találkozhat egymással – írja a Reuters.
A volt ukrán külügyi tisztviselő egy pekingi diplomáciai fórumon csütörtökön arról beszélt, hogy előrelépések voltak a két ország közötti diplomáciában, és egy ilyen találkozó mostanra lehetségessé vált.
„Ukrajnában most mindannyian azt várjuk, hogy Zelenszkij elnök és Hszi elnök között közvetlen kapcsolatfelvételre kerüljön sor” – mondta Csalji.
Kína eddig hivatalosan semlegesnek mutatkozott az orosz–ukrán háborúban, ugyanakkor Washington éppen nemrég beszélt arról, hogy Peking közvetlenül katonai eszközökkel is segítheti Oroszországot. Az ukrán diplomácia egyik fontos erőfeszítése, hogy Kínát – amely korábban saját béketervvel is előállt – bevonja a háború lezárása érdekében tett erőfeszítéseibe. Dmitro Kuleba akkori ukrán külügyminiszter júliusban találkozott Pekingben kínai kollégájával.
A múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt, hogy India és Brazília mellett a Kínai Népköztársaság lehet potenciálisan békeközvetítő a háborúban. Bár a júniusban Ukrajna által szervezett békekonferencián Peking nem képviseltette magát, a csütörtöki diplomáciai eseményen egy kínai tisztviselő utalt rá, hogy a Kijev által szervezendő következő békecsúcson – amelyre már Oroszországot is várják – részt vennének.
Cui Hongjian, a Kínai Nemzetközi Tanulmányok Intézete Európai Tanulmányok Osztályának igazgatója a fórum alkalmával elmondta, hogy Kína nyitott egy jövőbeli csúcstalálkozóhoz való csatlakozásra, mivel nem szeretné, ha erőfeszítései kárba vesznének.
„Hajlandók vagyunk bármit megtenni, ami a békét szolgálja” – mondta Cui, amikor a Hszi–Zelenszkij-találkozó kilátásairól kérdezték.
Kezdik feladni a reményt, hogy hazamehetnek azok az indiai állampolgárok, akik az ukrajnai frontokon harcolnak, az orosz hadseregben. Korai leszerelésükről még a nyáron állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnök és a hozzá látogató Narendra Modi indiai miniszterelnök.
„A tiszta kék eget szeretném látni, nem drón- és rakétaesőt, ha éve kijutok Oroszországból” – ezt mondta az Independent című brit lapnak az újság által Hardeep Gill álnéven bemutatott 24 éves indiai fiatal.
Gill Pandzsáb szövetségi állam szülötte és egyike annak a 100 indiainak, aki az ukrajnai háború hadszínterein találta magát. Sokukat az orosz hadsereg számára külföldi harcosokat beszervező embercsempészek ugrattak be – állítja a brit lap.
A hindi nyelven nyilatkozó Gillt valahol Dél-Ukrajnában, WhatsAppon érte utol az Independent. A riporterrel audiofelvételek útján kommunikált, mert nem akarta, hogy orosz elöljárói lefüleljék.
„Bármelyik pillanatban meghalhatok. Veszélyes helyen vagyok, folyamatosan támadnak bennünket drónokkal” – mondta.
Mint sok más pandzsábi fiatal, Gill is arról álmodott, hogy külföldre megy. Nagy-Britanniában akart tanulni, de nem kapott vízumot. Ezt követően ment Oroszországba decemberben, turistavízummal – ahogy mondta, azért, hogy egy külföldi pecséttel az útlevelében a jövőben meg tudja győzni a brit hatóságokat. Az érkezés után azonban máris rossz irányba fordultak a dolgok: a taxis becsapta, „elvette a pénzét és ingóságait” és kidobta.
Állítása szerint nem volt kire támaszkodnia, nem beszélte a nyelvet, így az utcákon bolyongott, amíg toborzók kezei közé nem került, akik beléptették az orosz hadseregbe.
Az ukrán fronton találta magát, „árkokat ás és katonáknak segít egy olyan háborúban, ami nem az övé” – írja az Independent.
„Azt sem tudom felidézni, milyen volt az életem korábban, mit csináltam. A memóriámat elködösítik az állandó robbanások… csak annyit akarok, hogy hazamehessek, lássam a családomat. De ez egy távoli álom. Az elöljáróim azt mondják, nem kaptak parancsot arra, hogy leszereljenek” – mondta még Gill.
Gill 14‒15 napot tölt a fronton, majd jön két nap pihenő a harcoktól távol, aztán ismét visszaküldik. Azt mondja, hogy étel alig van és napok óta kenyeret eszik. Az ukránok közben folyamatosan támadnak.
„Nem tudom elmondani, mit láttam itt. Borzalmas. Emberek halnak meg és mindent beleng a halálfélelem” – fogalmazott.
Úgy tűnik hiába látogatott júliusban Moszkvába Narendra Modi indiai kormányfő, aki barátjának nevezi Vlagyimir Putyint és még meg is ölelte. Legalábbis, Gill számára hiába.
Sok, főként szegényebb családból származó indiai az ügynökök által beígért pénz és orosz útlevél reményében utazott Oroszországba – igaz, hazájuk szabályai szerint utóbbihoz fel kellett volna adniuk indiai állampolgárságukat.
A The Week című indiai médium ugyanakkor olyan indiaiakat is talált, akik az ukrán oldalon harcolnak. Ezek a férfiak évek óta élnek Ukrajnában, helyi nőket vettek feleségül, ezért feladatuknak tartják, hogy megvédjék az országot. Egyikük ukrán nevén, Andrijként mutatkozott be. Ő bírálta a hazáját, amiért az olajat vásárol Oroszországtól. Naveen szerint pedig az indiaiak nem értik, mi folyik Ukrajnában.
Egy másik indiai, Mir azt állítja: azután került a frontra, hogy egy YouTuber átvágta és a beígért dubaji állás helyett Oroszországba küldte a kútfúrásoknál dolgozó férfit.
Az indiai hatóságok márciusban lecsaptak egy hálózatra, amely munkahelyek ígéretével irányított Oroszországba embereket, akik aztán a frontokon találták magukat.
