Olekszandr Csalji korábbi ukrán külügyminiszter-helyettes szerint Hszi Csin-ping kínai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a jövő hónapban találkozhat egymással – írja a Reuters.
A volt ukrán külügyi tisztviselő egy pekingi diplomáciai fórumon csütörtökön arról beszélt, hogy előrelépések voltak a két ország közötti diplomáciában, és egy ilyen találkozó mostanra lehetségessé vált.
„Ukrajnában most mindannyian azt várjuk, hogy Zelenszkij elnök és Hszi elnök között közvetlen kapcsolatfelvételre kerüljön sor” – mondta Csalji.
Kína eddig hivatalosan semlegesnek mutatkozott az orosz–ukrán háborúban, ugyanakkor Washington éppen nemrég beszélt arról, hogy Peking közvetlenül katonai eszközökkel is segítheti Oroszországot. Az ukrán diplomácia egyik fontos erőfeszítése, hogy Kínát – amely korábban saját béketervvel is előállt – bevonja a háború lezárása érdekében tett erőfeszítéseibe. Dmitro Kuleba akkori ukrán külügyminiszter júliusban találkozott Pekingben kínai kollégájával.
A múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt, hogy India és Brazília mellett a Kínai Népköztársaság lehet potenciálisan békeközvetítő a háborúban. Bár a júniusban Ukrajna által szervezett békekonferencián Peking nem képviseltette magát, a csütörtöki diplomáciai eseményen egy kínai tisztviselő utalt rá, hogy a Kijev által szervezendő következő békecsúcson – amelyre már Oroszországot is várják – részt vennének.
Cui Hongjian, a Kínai Nemzetközi Tanulmányok Intézete Európai Tanulmányok Osztályának igazgatója a fórum alkalmával elmondta, hogy Kína nyitott egy jövőbeli csúcstalálkozóhoz való csatlakozásra, mivel nem szeretné, ha erőfeszítései kárba vesznének.
„Hajlandók vagyunk bármit megtenni, ami a békét szolgálja” – mondta Cui, amikor a Hszi–Zelenszkij-találkozó kilátásairól kérdezték.
Kezdik feladni a reményt, hogy hazamehetnek azok az indiai állampolgárok, akik az ukrajnai frontokon harcolnak, az orosz hadseregben. Korai leszerelésükről még a nyáron állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnök és a hozzá látogató Narendra Modi indiai miniszterelnök.
„A tiszta kék eget szeretném látni, nem drón- és rakétaesőt, ha éve kijutok Oroszországból” – ezt mondta az Independent című brit lapnak az újság által Hardeep Gill álnéven bemutatott 24 éves indiai fiatal.
Gill Pandzsáb szövetségi állam szülötte és egyike annak a 100 indiainak, aki az ukrajnai háború hadszínterein találta magát. Sokukat az orosz hadsereg számára külföldi harcosokat beszervező embercsempészek ugrattak be – állítja a brit lap.
A hindi nyelven nyilatkozó Gillt valahol Dél-Ukrajnában, WhatsAppon érte utol az Independent. A riporterrel audiofelvételek útján kommunikált, mert nem akarta, hogy orosz elöljárói lefüleljék.
„Bármelyik pillanatban meghalhatok. Veszélyes helyen vagyok, folyamatosan támadnak bennünket drónokkal” – mondta.
Mint sok más pandzsábi fiatal, Gill is arról álmodott, hogy külföldre megy. Nagy-Britanniában akart tanulni, de nem kapott vízumot. Ezt követően ment Oroszországba decemberben, turistavízummal – ahogy mondta, azért, hogy egy külföldi pecséttel az útlevelében a jövőben meg tudja győzni a brit hatóságokat. Az érkezés után azonban máris rossz irányba fordultak a dolgok: a taxis becsapta, „elvette a pénzét és ingóságait” és kidobta.
Állítása szerint nem volt kire támaszkodnia, nem beszélte a nyelvet, így az utcákon bolyongott, amíg toborzók kezei közé nem került, akik beléptették az orosz hadseregbe.
Az ukrán fronton találta magát, „árkokat ás és katonáknak segít egy olyan háborúban, ami nem az övé” – írja az Independent.
„Azt sem tudom felidézni, milyen volt az életem korábban, mit csináltam. A memóriámat elködösítik az állandó robbanások… csak annyit akarok, hogy hazamehessek, lássam a családomat. De ez egy távoli álom. Az elöljáróim azt mondják, nem kaptak parancsot arra, hogy leszereljenek” – mondta még Gill.
Gill 14‒15 napot tölt a fronton, majd jön két nap pihenő a harcoktól távol, aztán ismét visszaküldik. Azt mondja, hogy étel alig van és napok óta kenyeret eszik. Az ukránok közben folyamatosan támadnak.
„Nem tudom elmondani, mit láttam itt. Borzalmas. Emberek halnak meg és mindent beleng a halálfélelem” – fogalmazott.
Úgy tűnik hiába látogatott júliusban Moszkvába Narendra Modi indiai kormányfő, aki barátjának nevezi Vlagyimir Putyint és még meg is ölelte. Legalábbis, Gill számára hiába.
Sok, főként szegényebb családból származó indiai az ügynökök által beígért pénz és orosz útlevél reményében utazott Oroszországba – igaz, hazájuk szabályai szerint utóbbihoz fel kellett volna adniuk indiai állampolgárságukat.
A The Week című indiai médium ugyanakkor olyan indiaiakat is talált, akik az ukrán oldalon harcolnak. Ezek a férfiak évek óta élnek Ukrajnában, helyi nőket vettek feleségül, ezért feladatuknak tartják, hogy megvédjék az országot. Egyikük ukrán nevén, Andrijként mutatkozott be. Ő bírálta a hazáját, amiért az olajat vásárol Oroszországtól. Naveen szerint pedig az indiaiak nem értik, mi folyik Ukrajnában.
Egy másik indiai, Mir azt állítja: azután került a frontra, hogy egy YouTuber átvágta és a beígért dubaji állás helyett Oroszországba küldte a kútfúrásoknál dolgozó férfit.
Az indiai hatóságok márciusban lecsaptak egy hálózatra, amely munkahelyek ígéretével irányított Oroszországba embereket, akik aztán a frontokon találták magukat.
Karl Nehammer osztrák kancellár Bécset ajánlotta fel a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalások helyszínéül.
Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórumon felszólalva Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Moszkva továbbra is nyitott a tárgyalásokra, és több országot is megnevezett, amelyek közvetítőként szolgálhatnának – adta hírül a Magyar Hírlap.
„Tudomásul vesszük az orosz elnöknek az Ukrajnával folytatott béketárgyalásokra való nyitottságára vonatkozó kijelentéseit. Bármilyen tárgyalásnak előfeltételek nélkül és szemtől szembe kell zajlania” – mondta Nehammer csütörtökön.
„Ausztria készen áll arra, hogy támogassa a nemzetközi jogon alapuló igazságos és tartós békét, és az EBESZ székhelyeként a tárgyalások helyszínéül szolgáljon” – tette hozzá a kancellár, utalva az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre.
Putyin egyelőre nem kommentálta Nehammer ajánlatát. Vlagyivosztokban tett megjegyzései összhangban voltak azzal, hogy Moszkva régóta kész tárgyalóasztalhoz ülni Kijev legitim képviselőivel.
Az ilyen tárgyalások lehetséges közvetítőiként Putyin Kínát, Brazíliát és Indiát nevezte meg, amelyek vezetői „őszintén meg akarják érteni a helyzetet”. Azt is elmondta, hogy Moszkva már felvette velük a kapcsolatot az ügyben.
Ukrajna az Egyesült Államok és szövetségesei utasítására hiúsította meg a 2022-es isztambuli béketárgyalásokat. Kijev azóta ragaszkodik ahhoz, hogy nemzetközi „békecsúcsokat” tartsanak Oroszország nélkül, és kizárólag Volodimir Zelenszkij „békeformulája”, egy tízpontos kívánságlista alapján, amelyet Moszkva nevetségesnek minősítve elutasított.
Putyin bemutatta saját listáját a tűzszünet előfeltételeiről, beleértve Ukrajna teljes kivonulását a Donyecki és Luganszki Népköztársaságokból, Herszonból és Zaporozsjából, valamint az Oroszországgal szembeni összes nyugati szankció feloldását.
Nehammer tárgyalási ajánlata az EBESZ közvetítésével létrejött eredeti minszki megállapodás tizedik évfordulóján hangzott el, amely az Egyesült Államok által támogatott puccsal beiktatott kijevi kormány és a válaszul függetlenségét kikiáltó két donbaszi köztársaság közötti vita rendezését célozta. 2022 decemberében Angela Merkel volt német kancellár azt állította, hogy a minszki megállapodások csak csel volt, hogy időt nyerjenek Ukrajnának az Oroszország elleni háborúra való felkészülésre.
Moszkva technikailag még mindig tagja az EBESZ-nek, bár júliusban felfüggesztette tevékenységét a szervezet parlamenti közgyűlésében.
Csehország nem korlátozza Ukrajnát az általa küldött hadianyagok felhasználásában – mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szombaton Prágában.
„Csehország nem ad semmiféle utasítást az általa küldött rendszerekhez, fegyverekhez, lőszerhez és a hadianyaghoz. Másrészt őszintén meg kell mondani azt is, hogy nem Csehországból mennek (Ukrajnába) a legszofisztikáltabb fegyverrendszerek, amelyek például nagy hatótávolságúak vagy a szállítót bizonyos stratégiai dilemmák elé állítják” – fejtette ki a cseh diplomácia irányítója újságírók kérdéseire válaszolva. A külügyminiszter szerint Csehországnak nem kell olyan kérdésekkel foglalkoznia, mint az amerikaiaknak vagy a németeknek, akik ilyen jellegű fegyvereket szállítanak az ukránoknak. „Úgy vélem, hogy Ukrajnának meg kellene adni azt a lehetőséget, hogy kihasználja ezeket a fegyverrendszereket, de ez a szövetségeseken múlik. Mi ezeket az országokat soha nem bíráljuk. Ezekre a kérdésekre nekik kell választ adniuk, mi ilyeneket fel sem tehetünk magunknak” – magyarázta a cseh álláspontot Jan Lipavsky. A cseh minisztert Joseph Borell kül- és biztonságpolitikáért felelős EU-főképviselő csütörtöki kijelentésével kapcsolatban kérdezték. Borell Brüsszelben kijelentette: Ukrajna önvédelmének segítése érdekében az európai uniós tagállamoknak teljesen fel kell oldaniuk a fegyverhasználati korlátozásokat, és lehetővé kell tenni, hogy az országba küldött katonai felszerelésekkel Kijev csapást mérhessen azokra a helyszínekre, ahonnan Oroszország csapást mér rájuk. „Úgy vélem, hogy Ukrajnának joga van az agresszió elleni védelemhez” – mondta a cseh miniszter, majd leszögezte: Oroszországnak nincs semmiféle joga Ukrajnát támadni. „Ez egyszerű orosz imperializmus, amelyet még csírájában el kell fojtanunk” – tette hozzá.
A háború kitörése óta mintegy 800 millió eurót tett ki a szerb lőszerexport, amely harmadik országokon keresztül jutott el Ukrajnába – írja a Financial Times.
A lap szerint Szerbia csendben növeli nyugati lőszereladásait, ezzel hozzájárulva Ukrajna védelmi képességeinek erősítéséhez, miközben egyike annak a két európai országnak, amelyek nem csatlakoztak az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz.
A becslések szerint Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta a szerb lőszerexport Ukrajnába, harmadik feleken keresztül, körülbelül 800 millió eurót tett ki. Aleksandar Vučić elnök szerint ez az összeg nagyjából pontos.
A szerb elnök üzleti lehetőségként tekint a fegyverszálltásra; hangsúlyozta, hogy ez nem háborús állásfoglalás.
„Ez a gazdasági fellendülésünk része, és fontos számunkra. Igen, exportáljuk a lőszereinket. Ukrajnába vagy Oroszországba nem exportálhatunk, de sok szerződésünk volt az amerikaiakkal, a spanyolokkal, a csehekkel és másokkal.
„Hogy mit csinálnak vele, az az ő dolguk” – mondta a szerb államfő.
„Még ha tudom is, nem az én dolgom. Az én dolgom, hogy legálisan kezeljük a lőszereinket, eladjuk. Vigyáznom kell az embereimre, és ennyi. Ennyit tudok mondani. Vannak barátaink Kijevben és Moszkvában is. Ezek a mi szláv testvéreink” – tette hozzá Aleksandar Vučić.
Alexander Stubb finn elnök úgy véli, hogy Kína kulcsszerepet játszhat az ukrajnai béke megteremtésében.
Ezt a svájci békecsúcs margóján mondta el újságíróknak – írja az Ukrinform az Yle-re hivatkozva .
„Arra kérem Kínát, hogy befolyásolja Putyint, hogy vessen véget ennek a háborúnak” – mondta a finn vezető.
Ugyanakkor hangsúlyozta a Globális Dél szerepének fontosságát a béke elérésében.
„Sok képviselője van Latin-Amerikából, Afrikából, Ázsiából és különösen a Közel-Keletről [a békecsúcson]. Ez reményt ad arra, hogy a béke útjára léphetünk, és fontosnak tartom, hogy ez Ukrajna feltételei szerint történjen” – mondta Stubb.
A finn vezető a háború befejezésére is sürgette Putyint. Ugyanakkor elutasította Oroszország „békekezdeményezését”.
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
Petr Pavel cseh elnök kijelentette, hogy jelenleg elképzelhetetlen, hogy Ukrajna és Oroszország bármiféle megállapodásra juthatna a háború befejezéséről.-számolt be róla a Radio Prague International.
„Oroszország eddigi összes javaslata gyakorlatilag diktált. A Kreml bemutatta azon feltételek listáját, amelyeket agresszorként nincs joga követelni” – mondta Pavel.
Megjegyezte: Oroszország Ukrajna elleni háborúja vagy valamelyik fél vereségével, vagy pedig a kimerültséggel és annak felismerésével fog véget érni, hogy senki sem tudja maradéktalanul elérni céljait.
A cseh elnök úgy véli, eljöhet az idő, amikor Oroszország és Ukrajna rájön, hogy a háború folytatása csak újabb költségeket, szenvedést és veszteséget jelent a siker reménye nélkül.
Pavel azonban hangsúlyozta, hogy hosszú időbe telhet, amíg a helyzet eléri ezt a pontot, és a veszteségek mindkét oldalon, mind gazdasági szempontból, mind az áldozatok számát tekintve, már nagyon jelentősek.
„A helyzet kezd negatív jeleket mutatni, többek között Oroszországban is” – összegezte.
[type] => post
[excerpt] => Petr Pavel cseh elnök kijelentette, hogy jelenleg elképzelhetetlen, hogy Ukrajna és Oroszország bármiféle megállapodásra juthatna a háború befejezéséről.-számolt be róla a Radio Prague International.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1710699960
[modified] => 1710684650
)
[title] => Jelenleg lehetetlen bármilyen kompromisszumot elképzelni Ukrajna és Oroszország között – cseh elnök
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=106946&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 106946
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 81817
[image] => Array
(
[id] => 81817
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/petr-pavel.jpg
[original_lng] => 145075
[original_w] => 1108
[original_h] => 623
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/petr-pavel-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/petr-pavel-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/petr-pavel-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/petr-pavel-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/petr-pavel.jpg
[width] => 1108
[height] => 623
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/petr-pavel.jpg
[width] => 1108
[height] => 623
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/petr-pavel.jpg
[width] => 1108
[height] => 623
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1710677453:4
[_thumbnail_id] => 81817
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 958
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 49
[4] => 33
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Hírek
[4] => Ukrajna
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 214923
[1] => 191888
)
[tags_name] => Array
(
[0] => orosz-ukrán háború
[1] => Petr Pavel
)
)
[7] => Array
(
[id] => 99458
[content] =>
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta kínai kollégájának, Hszi Csin-pingnek egy márciusi moszkvai találkozójukon, hogy Oroszország „(legalább) öt évig fog harcolni” Ukrajnában – derült ki diplomáciai forrásokból, amelyeket a Nikkei japán napilap idézett.
Úgy tűnik, Putyin így foglalta össze a helyzetet, amely akkoriban nem volt Oroszország számára kedvező, és biztosította Hszit, hogy Oroszország végül győztesen fog kikerülni belőle. A valószínűsíthető következmény az volt, hogy egy elhúzódó háború Kína jól felfegyverzett partnerének kedvezne.
Másként értelmezve a megjegyzés egyben figyelmeztetés is volt Hszi számára, hogy ne változtasson oroszbarát álláspontján – kommentálta a japán napilap.
A márciusi moszkvai látogatás volt Hszi Csin-ping első oroszországi útja azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Ez volt egyben az első alkalom, hogy Hszi jelentős országba tett külföldi utat, miután Kína felhagyott a szigorú nulla Covid politikájával.
Akár meggyőzte Hszit, akár nem, az, amit Putyin a találkozón mondott neki, kulcsfontosságú az orosz-kínai kapcsolatokban bekövetkezett rejtélyes fejlemények megértéséhez, kezdve a májusi kínai békeküldetéstől az európai béke misszióig és a külügyminiszter néhány hónappal későbbi elbocsátásáig – írja elemzésében a Nikkei Asia.
Nemrég a The New York Times arról számolt be, hogy Putyin legkésőbb szeptember óta közvetítők útján jelezte, hogy nyitott a tűzszünetre, amennyiben Oroszország megtarthatja az eddig meghódított területeket.
Tekintettel azonban arra, amit Putyin márciusban mondott Hszinek, az orosz vezető tűzszüneti szándékát nem szabad biztosra venni. Lehetséges, hogy Putyin csak azt az illúziót akarja kelteni, hogy a márciusi orosz elnökválasztás előtt a tűzszünet vagy akár a béke felé halad, mert úgy véli, hogy egy ilyen légkör kedvezne neki a választásokon – jegyzi meg a japán kiadvány.
Másrészt Hszi Kínája időközben felülvizsgálta stratégiáját, részben a Putyin által márciusban adott „ötéves” határidő alapján.
Ha az orosz-ukrán háború elhúzódik, az jelentős hatással lenne Hszi terveire és ambícióira a példátlan harmadik kínai elnöki ciklusára. Hszi nagy célját, Tajvan egyesítését a szárazföldi Kínával szintén érintheti – írja elemzésében a japán napilap.
Nem valószínű azonban, hogy Hszit teljesen meggyőzték Putyin szavai. A Nikkei szerint ugyanis a kínai elnök már a 2022. február 4-én, a 2022-es pekingi téli olimpia nyitónapján tartott kínai-orosz csúcstalálkozó óta neheztel Putyinra, amiért az orosz elnök nem tájékoztatta előre a 24-én megkezdett Ukrajna elleni teljes körű invázióról.
Csehország lakosságának többsége az ukrajnai háború befejezése érdekében továbbra is a diplomáciai tárgyalásokat részesítené előnyben – derült ki abból az országos felmérésből, amelyet a Median ügynökség készített február második felében a Radiozurnál cseh közszolgálati hírrádió számára.
A Radiozurnál hétfői közlése szerint a megkérdezettek 90 százaléka a diplomáciai megoldást támogatja, ami lényegében megfelel a háború kitörésekor készített hasonló felmérés eredményének. Az Oroszország elleni európai uniós szankciókat jelenleg a csehek 68 százaléka támogatja, 12 százalékkal kevesebben, mint egy éve. A büntetőintézkedések támogatottsága a fiatalabbak és magasabb műveltséggel rendelkezők körében a legmagasabb, míg a 45-59 éves korosztály, a kisebb települések lakossága, valamint az ellenzéki ANO mozgalom, illetve a Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) választóinak körében a legalacsonyabb. Ukrajna fegyverekkel és lőszerrel való folyamatos támogatását a megkérdezettek 56 százaléka tartja fontosnak. Elsősorban a fiatalabbak, a diákok és az Polgári Demokratikus Párt (ODS) választói. A NATO közvetlen beavatkozását az orosz-ukrán konfliktusba Ukrajna oldalán a csehek 18 százaléka támogatná, míg 76 százalékuk inkább ellenezné. Azt, hogy Ukrajnát a közeljövőben felvegyék az EU-ba, illetve a NATO-ba, a cseh lakosság mintegy fele támogatja a felmérés szerint.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Csehország lakosságának többsége az ukrajnai háború befejezése érdekében továbbra is a diplomáciai tárgyalásokat részesítené előnyben - derült ki abból az országos felmérésből, amelyet a Median ügynökség készített február második felében a Radiozu...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1677517320
[modified] => 1677506536
)
[title] => Ukrajnai háború - Diplomáciai megoldást támogat a csehek többsége
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=72001&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 72001
[uk] => 72072
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 72002
[image] => Array
(
[id] => 72002
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/chehiya-miting-gettyimages-1239548488-2-650x410-1.jpg
[original_lng] => 60424
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/chehiya-miting-gettyimages-1239548488-2-650x410-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/chehiya-miting-gettyimages-1239548488-2-650x410-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/chehiya-miting-gettyimages-1239548488-2-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/chehiya-miting-gettyimages-1239548488-2-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/chehiya-miting-gettyimages-1239548488-2-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/chehiya-miting-gettyimages-1239548488-2-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/chehiya-miting-gettyimages-1239548488-2-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1677578819:2
[_thumbnail_id] => 72002
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 2411
[translation_required_done] => 1
[_oembed_6c0d41540dd11cc1a3872f5c63240139] =>
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
