A spanyol törvényhozók először kaptak engedélyt arra, hogy a nemzeti parlamentben baszk, katalán és galíciai nyelven szólaljanak fel. A jóváhagyás után a szélsőjobboldali képviselők tüntetőleg távoztak a Cortes Generales ülésterméből.
A kisebbségi nyelvhasználatot tulajdonképpen Pedro Sánchez miniszterelnök engedélyezte – nem teljesen önzetlenül. Kormányának megmaradása múlik azon, hogy sikerül-e elnyerni a katalán szakadárok támogatását.
Az engedménnyel egyidejűleg Madrid azt is szorgalmazta, hogy a három nyelv váljon hivatalos uniós nyelvvé, a kezdeményezés azonban néhány tagállam részéről ellenvetésekbe ütközött annak ellenére, hogy az uniós külügyminiszterek már 2005-ben félhivatalosnak minősítették őket – az írrel együtt.
A minapi parlamenti ülésen a PSOE, Sánchez szocialista pártjának egyik törvényhozója galíciai nyelven fordult képviselőtársaihoz. A szélsőjobboldali Vox frakcióvezetője azonban nyomban félbeszakította. Maria Jose Millán, közismertebb nevén Pepa Millán a nyelvhasználatot kifogásolta.
A jogász Millánt, a volt szenátort a házelnök a helyszínen megfeddte, mire tiltakozásul a Vox mind a 33 törvényhozója kivonult az ülésteremből.
Ezt megelőzően – demonstrációjuk jeleként – a tolmácsolást szolgáló fülhallgatójukat a miniszterelnök székén hagyták, aki közben az ENSZ közgyűlésére utazott New Yorkba – foglalta össze a történteket a Deutsche Welle.
A Vox határozottan ellenzi Spanyolország jelenlegi, decentralizált regionális hatalmi rendszerét, és országos népszavazást követel, amelyen dönthetnének a szakadár pártok sorsáról.
Nem kívánunk bűnrészesek lenni együttélésünk szétesésében – hangoztatta Millán újságírók előtt.
A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a konzervatív Néppárt kevésbé idegenkedik a kisebbségi nyelvek használatától, de követelte, hogy azokat csak hivatalos jóváhagyás után engedélyezzék.
Az ezt követő voksolás után 176 igennel – 169 nem ellenében, és két tartózkodó szavazat mellett – formálisan is engedélyezték a kisebbségi nyelvhasználatot. A döntés spanyol nyelvű kihirdetését már élőben tolmácsolták a három nyelven.
A katalán, a baszk és a galíciai korábban tiltott volt az alsóházban, bár a szenátusban részben engedélyezték.
A győzelmet „történelmi napként” ünnepelte a keményvonalas katalán JxCat párt egyik törvényhozója.
Végre tiszteletben tartják a katalánul beszélők jogait – mondta Miriam Nogueras, a keményvonalas katalán JxCat párt egyik törvényhozója.
Sánchez azért kedvezett a szeparatista mozgalomnak, mert a választásokból királycsinálóként kikerülő JxCat cserébe támogatta a szocialisták parlamenti elnökjelöltjét.
A győztes áll vesztésre Spanyolország – a JxCat követelésére – azt is szorgalmazta, hogy az Európai Unió hivatalosként ismerje el a három nyelvet intézményeiben. A kérés azonban ellenállásba ütközött néhány tagállam részéről. Attól tartanak, hogy a precedens dominóhatást váltana ki, és más kisebbségi nyelveket is fel kellene venni a hivatalosak sorába.
Az Európai Unióban jelenleg 24 nyelvet ismernek el hivatalosként, miközben a 27 tagország területén hatvan regionális és kisebbségi nyelvet használnak.
A hivatalos nyelvek listájának bővítését a tagállamoknak egyhangúlag kell jóváhagynia.
Spanyolország északkeleti részén és a Baleár-szigeteken csaknem 9 millió ember beszél katalánul, és a nyelvet Franciaországban is használják, persze sokkal kevesebben. Északnyugat-Spanyolországban mintegy 2 millió ember beszél galíciaiul, míg az északi Baszkföldön és Navarra régióban körülbelül háromnegyed millió ember beszéli a baszkot.
A nyelvi reform és az Európához intézett felhívás közvetlen előzménye, hogy Sáncheznek a katalán szeparatista pártok támogatására van szüksége tisztsége megőrzéséhez.
A választásokon ugyan az Alberto Núñez Feijóo vezette Néppárt győzött, a konzervatív tömörülés azonban nem talált olyan koalíciós partnereket, amelyekkel többséget szerezhetett volna a parlamentben.
Az ukránok mindenképp megállapodásra kívánnak jutni a sokat kritizált nyelvtörvény kérdésben az Európai Unióval a tagsági tárgyalások megkezdése előtt.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében Kijev kész megváltoztatni az iskolai nyelvhasználatra vonatkozó szabályokat – írja az Index a Financial Times információira hivatkozva.
Az ukrán miniszterelnök-helyettes, Olha Sztefanisina kijelentette, Ukrajna kész módosítani a kisebbségi jogokról szóló törvényeit annak érdekében, hogy még idén megállapodásra jusson az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.
A miniszterelnök-helyettes bejelentése nem véletlen, hiszen épp ez a kérdés vált a legnagyobb akadállyá az Ukrajnával folytatott uniós tagsági tárgyalások megkezdése előtt, a blokk vezetőinek pedig decemberben kell dönteniük a tárgyalások megkezdéséről. A magyar kormány álláspontja szerint a jövőre életbe lépő szabályozás ellehetetlenítené a magyar nyelvű oktatást Kárpátalja magyarlakta részein.
A Financial Times információi szerint az ukrán tisztviselők ezen a héten kétoldalú tárgyalásokat kezdenek Magyarországgal és Romániával, hogy megpróbáljanak megállapodást kötni az ukrán és a kisebbségi nyelvű oktatás egyensúlyáról a középiskolákban.
„Módosítani fogjuk a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat, és szükség esetén további módosításokat is beiktathatunk, de mindenekelőtt tárgyalásokra van szükség” – fogalmazott Olha Sztefanisina, aki ezzel kapcsolatban megjegyezte, szerinte az etnikai kisebbségeknek meg kell tanulniuk az államnyelvet, vagyis az ukránt, hogy országszerte élni tudjanak a lehetőségekkel.
⚡️Slovak Prime Minister Robert Fico has come to see putin in the kremlin.
The topic of their conversation is likely to be the agreement on the transportation of Russian gas through Ukraine to Europe, which expires at the end of December.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
