Katalán, galíciai vagy baszk nyelven is felszólalhatnak a képviselők Spanyolországban

A spanyol törvényhozók először kaptak engedélyt arra, hogy a nemzeti parlamentben baszk, katalán és galíciai nyelven szólaljanak fel. A jóváhagyás után a szélsőjobboldali képviselők tüntetőleg távoztak a Cortes Generales ülésterméből.

A kisebbségi nyelvhasználatot tulajdonképpen Pedro Sánchez miniszterelnök engedélyezte – nem teljesen önzetlenül. Kormányának megmaradása múlik azon, hogy sikerül-e elnyerni a katalán szakadárok támogatását.

Az engedménnyel egyidejűleg Madrid azt is szorgalmazta, hogy a három nyelv váljon hivatalos uniós nyelvvé, a kezdeményezés azonban néhány tagállam részéről ellenvetésekbe ütközött annak ellenére, hogy az uniós külügyminiszterek már 2005-ben félhivatalosnak minősítették őket – az írrel együtt.

A minapi parlamenti ülésen a PSOE, Sánchez szocialista pártjának egyik törvényhozója galíciai nyelven fordult képviselőtársaihoz. A szélsőjobboldali Vox frakcióvezetője azonban nyomban félbeszakította. Maria Jose Millán, közismertebb nevén Pepa Millán a nyelvhasználatot kifogásolta.

A jogász Millánt, a volt szenátort a házelnök a helyszínen megfeddte, mire tiltakozásul a Vox mind a 33 törvényhozója kivonult az ülésteremből.

Ezt megelőzően – demonstrációjuk jeleként – a tolmácsolást szolgáló fülhallgatójukat a miniszterelnök székén hagyták, aki közben az ENSZ közgyűlésére utazott New Yorkba – foglalta össze a történteket a Deutsche Welle.

A Vox határozottan ellenzi Spanyolország jelenlegi, decentralizált regionális hatalmi rendszerét, és országos népszavazást követel, amelyen dönthetnének a szakadár pártok sorsáról.

Nem kívánunk bűnrészesek lenni együttélésünk szétesésében – hangoztatta Millán újságírók előtt.

A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a konzervatív Néppárt kevésbé idegenkedik a kisebbségi nyelvek használatától, de követelte, hogy azokat csak hivatalos jóváhagyás után engedélyezzék.

Az ezt követő voksolás után 176 igennel – 169 nem ellenében, és két tartózkodó szavazat mellett – formálisan is engedélyezték a kisebbségi nyelvhasználatot. A döntés spanyol nyelvű kihirdetését már élőben tolmácsolták a három nyelven.

A katalán, a baszk és a galíciai korábban tiltott volt az alsóházban, bár a szenátusban részben engedélyezték.

A győzelmet „történelmi napként” ünnepelte a keményvonalas katalán JxCat párt egyik törvényhozója.

Végre tiszteletben tartják a katalánul beszélők jogait – mondta Miriam Nogueras, a keményvonalas katalán JxCat párt egyik törvényhozója.

Sánchez azért kedvezett a szeparatista mozgalomnak, mert a választásokból királycsinálóként kikerülő JxCat cserébe támogatta a szocialisták parlamenti elnökjelöltjét.

A győztes áll vesztésre
Spanyolország – a JxCat követelésére – azt is szorgalmazta, hogy az Európai Unió hivatalosként ismerje el a három nyelvet intézményeiben. A kérés azonban ellenállásba ütközött néhány tagállam részéről. Attól tartanak, hogy a precedens dominóhatást váltana ki, és más kisebbségi nyelveket is fel kellene venni a hivatalosak sorába.

Az Európai Unióban jelenleg 24 nyelvet ismernek el hivatalosként, miközben a 27 tagország területén hatvan regionális és kisebbségi nyelvet használnak.

A hivatalos nyelvek listájának bővítését a tagállamoknak egyhangúlag kell jóváhagynia.

Spanyolország északkeleti részén és a Baleár-szigeteken csaknem 9 millió ember beszél katalánul, és a nyelvet Franciaországban is használják, persze sokkal kevesebben. Északnyugat-Spanyolországban mintegy 2 millió ember beszél galíciaiul, míg az északi Baszkföldön és Navarra régióban körülbelül háromnegyed millió ember beszéli a baszkot.

A nyelvi reform és az Európához intézett felhívás közvetlen előzménye, hogy Sáncheznek a katalán szeparatista pártok támogatására van szüksége tisztsége megőrzéséhez.

A választásokon ugyan az Alberto Núñez Feijóo vezette Néppárt győzött, a konzervatív tömörülés azonban nem talált olyan koalíciós partnereket, amelyekkel többséget szerezhetett volna a parlamentben.

Forrás