Oroszország megpróbálja megakadályozni Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, mivel az egész Európa biztonsági garanciája, ezért a blokk tagállamainak egyértelmű dátumot kell kitűzniük Ukrajna tagságára – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök az európai miniszterek előtt mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő hangsúlyozta, hogy a Közel-Keleten és a Perzsa-öbölben mindenki Európa részének tekinti Ukrajnát. Ukrajna hozzájárulását a globális stabilitáshoz pedig Európa hozzájárulásának tekintik. „Akkor miért korlátozott még mindig Ukrajna néhány kulcsfontosságú kérdésben Európa részeként? Ukrajna EU-tagsága a biztonság garanciája: számunkra és Európa számára. A mi potenciálunk – emberi, technológiai, katonai – Európa potenciálja” – mutatott rá.
Az elnök szerint ezért próbálja Oroszország különféle módszerekkel megakadályozni Ukrajna EU-csatlakozását. Kijev viszont már készen áll arra, hogy klasztereket nyisson meg az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalásokon. „Oroszország erőfeszítéseinek megállításához az a kulcs, hogy egyértelmű dátumot tűzzünk ki Ukrajna csatlakozására. A világos dátum garancia arra, hogy Oroszországot legyőzzük, és mi sikerrel járunk. Kérem, tegyük meg ezt” – szögezte le Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna akár már 2027-ben aláírhatja az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződést, de egyes EU-tagállamok azt javasolják, hogy Ukrajna további 10-20 évet várjon a tagságra, jelentette be Tarasz Kacska, az EU- és NATO-csatlakozásért felelős miniszterelnök-helyettes interjújában.
Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása: politikai elképzelés vagy valós forgatókönyv?
Mennyire reális Ukrajna gyorsított Európai Unióhoz való csatlakozása, miért kerül ismét napirendre ez az elképzelés Kijevben és Brüsszelben, és milyen politikai, jogi és gazdasági akadályok állnak az útjában.
„Németország azt mondja: nézzék, ez egy szuperfontos történet számunkra, és bizalomra van szükségünk. Önök végrehajtják reformjaikat, nekünk pedig feltételes 20 évre van szükségünk, hogy megbizonyosodjunk, hogy minden működik. Ez nem azért van, mert nem akarunk önöket befogadni, csak bizalomra van szükségünk” – jegyezte meg Kacska.
Kacska elmondása szerint egyes országok felhívásai ellenére még a 10 éves várakozás is túl hosszú az ország számára. Ukrajna a gyorsított úthoz ragaszkodik: a tagság a jogállamiság és a reformok egyidejű különleges ellenőrzésével fog megtörténni. Ugyanakkor az új EU-tagok kezdetben korlátozások alá kerülhetnek a munkaerőpiachoz és bizonyos pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés terén, ami az új tagállamok esetében bevett gyakorlat.
[type] => post [excerpt] => Ukrajna akár már 2027-ben aláírhatja az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződést, de egyes EU-tagállamok azt javasolják, hogy Ukrajna további 10-20 évet várjon a tagságra, jelentette be Tarasz Kacska, az EU- és NATO-csatlakozásért felelős mini... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1773850380 [modified] => 1773832849 ) [title] => Kacska: néhány EU-tagállam azt javasolja, hogy Ukrajna 10-20 évet várjon az Európai Unióhoz való csatlakozással [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=181106&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 181106 [uk] => 180949 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 181055 [image] => Array ( [id] => 181055 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-137.png [original_lng] => 1039277 [original_w] => 1156 [original_h] => 727 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-137-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-137-300x189.png [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-137-768x483.png [width] => 768 [height] => 483 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-137-1024x644.png [width] => 1024 [height] => 644 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-137.png [width] => 1156 [height] => 727 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-137.png [width] => 1156 [height] => 727 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-137.png [width] => 1156 [height] => 727 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1773825659:5 [_thumbnail_id] => 181055 [_edit_last] => 5 [views_count] => 710 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 810437252000 [_oembed_efaf81471e31ff03683699c4a5c6eca8] =>
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
Ukrajna mindent megtett a NATO-csatlakozáshoz, és most már csak a partnereké az utolsó szó, de az USA és Oroszország Ukrajna szövetségi tagságával kapcsolatos döntéseit Kijev részvétele nélkül nem lehet megvitatni – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a Piers Morgan brit újságírónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Már megtettük, amit meg kellett tennünk. Azt mondtuk, hogy a NATO részei akarunk lenni és készen állunk arra, hogy erős részei legyünk és megerősítsük az összes szövetségest. Mit tehetünk még? Semmit. És most a labda a partnereink, a NATO-országok térfelén van.”
Az elnök azt is kijelentette: ha Washington és Moszkva bármilyen döntést megvitat Ukrajna NATO-státuszával kapcsolatban, azt csak Ukrajna részvételével szabad megtenniük. „Az Egyesült Államok, az előző kormányzat és ez a kormányzat sem lát, nem lát minket a NATO-ban. Legyünk őszinték. És ezt mondják, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben Ukrajna nem lesz (a NATO-ban – a szerk.). De ismét csak, ez nem rajtunk múlik” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese azzal fenyegetőzött, hogy Oroszország ellenintézkedéseket tesz, ha Ausztria a NATO-hoz csatlakozna.
Ausztriát fenyegető kijelentéseke hangzottak el Moszkvában. Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese kijelentette, hogy ha Bécs Finnország és Svédország példáját követve belépne a NATO-ba, Oroszország „ellenintézkedéseket” tesz. A katonai szövetségbe való belépés Ausztriát pedig „tűztámadások célpontjává” tenné.
Az Óvilág országait elragadta a militarista őrület. Mint megbabonázott lepkék, úgy özönlenek az Észak-atlanti Szövetség pusztító lángjához. Egészen a közelmúltig még voltak olyan európai államok, amelyek megértették: a biztonság katonai blokkokhoz való csatlakozás nélkül is biztosítható – írta a Russia Todayen megjelent cikkében Medvegyev.
A korábbi orosz elnök szerint Ausztria semlegességének aláásása már a kilencvenes években elkezdődött az „EU közös védelempolitikájában való részvétel” címszó alatt. Ausztria fokozatosan „NATO-izálódott” – részt vesz a „Partnerség a békéért” programban, és de facto a szövetség logikájának részévé vált. Majd felsorolta, hogy 2024-ben több ezer NATO-jármű haladt át az országon. A semlegesség azonban Ausztria államiságának alapja, amely három 1955-ös dokumentumban van rögzítve, és ezek eltávolítása esetén „az osztrák államiság egész építménye összedől” – fogalmazott.
Felidézte, hogy a rendelkezéseket ismerő Karin Kneissl, Ausztria volt külügyminisztere, a jelenleg a szentpétervári állami egyetem G.O.R.K.I. (Oroszország kulcsfontosságú kérdéseinek geopolitikai megfigyelőközpontja) Központjának vezetője is hangsúlyozta, hogy a semlegesség status quójának megváltoztatásához az 1955-ös szerződést aláíró összes szövetséges hatalom beleegyezésére szükség van, beleértve Oroszországot is. „Moszkva fenntartja magának a jogot, hogy vétót emeljen Bécs NATO-hoz való csatlakozása ellen” – hangsúlyozta.
Moszkvának, amely lényegében a modern Ausztria egyik építője volt, a válasz egyértelmű: a háborús hisztéria lelkes híveinek pofont kell adni a nemzetközi jog keretei között. Két kulcskérdés – hogy Ausztriának joga van-e egyoldalúan lemondani törvényileg rögzített semlegességéről, és hogy önállóan dönthet-e a NATO-csatlakozásról – mindkettőre egyértelműen nemleges a válasz – emelte ki.
Medvegyev, megjegyezte, egy esetleges NATO-csatlakozással nő annak a veszélye, hogy maga az osztrák hadsereg is orosz támadások célpontjává válhat. Helsinki és Stockholm belépése után Oroszország már reagált – Ausztriára vonatkozóan „sincs kivétel” – írta Medvegyev.
Az ország semleges státuszát az alkotmány rögzíti, azonban Ausztria a Békepartnerség program keretében együttműködik a NATO-val.
Az osztrák kormány nyitott arra, hogy megvitassa az ország semleges státuszának feladását és a NATO-hoz való csatlakozás lehetőségét az orosz fenyegetés miatt, jelentette ki Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter a Die Welt-nek adott interjújában.
„A globális biztonságban tapasztalható növekvő bizonytalanság és az egyre agresszívabb Oroszország miatt csak a védelmi képességekbe és partnerségekbe való befektetés védheti meg Ausztriát” – jegyezte meg a miniszter.
Meinl-Reisinger elmondása szerint jelenleg nincs meg a többség a parlamentben és a társadalomban a NATO-csatlakozás támogatását illetően, ugyanakkor „nyitottság van egy nyilvános vitára Ausztria biztonság- és védelempolitikájának jövőjét illetően”.
Ausztria 1955-ben hirdette ki az állandó semlegességet. A státuszt az alkotmány is rögzíti, azonban az ország együttműködik a NATO-val a Békepartnerség program keretében.
Az orosz külügyminisztérium többször is azzal vádolta Ausztriát, hogy megsértette a semlegességet. Legutóbb július 24-én, amikor Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője bejelentette nyugati fegyverek Ukrajnába történő tranzitját Ausztria területén keresztül.
A liberális Neos pártot vezető Reisinger március óta tagja az új koalíciós kormánynak. Márciusban járt Kijevben. Egy interjúban a miniszterasszony megjegyezte, hogy Oroszországnak hatalmas veszteségei vannak az Ukrajna elleni háborúban.
„Valamikor Oroszország egy koporsókból álló halom lesz. Ehhez jön még a katasztrofális gazdasági helyzet. Putyin számára egyre nehezebb folytatni a háborút. Tudja, hogy kevés az ideje, ezért vívja ilyen brutálisan a háborút” – tette hozzá.
A horvátországi Dubrovnikban tartott második Ukrajna–Délkelet-Európa miniszteri találkozón a résztvevők megerősítették Ukrajna euroatlanti integrációs elkötelezettségét, és sürgették Ukrajna mielőbbi meghívását a NATO-ba.
Ezt a találkozó záró közleménye tartalmazza.Andrij Szibiha külügyminiszter részt vett az eseményen, társszervezőként horvát kollégájával együtt.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a résztvevők támogatják Ukrajna visszafordíthatatlan útját a teljes euroatlanti integráció felé, beleértve a NATO-tagságot is, és üdvözlik Ukrajna meghívását a szövetségbe, ami a szövetségesek egyetértése és a szükséges feltételek teljesítése után válik lehetővé.
„A NATO-tagság a legjobb és gazdaságilag leghatékonyabb biztonsági mechanizmus Ukrajna számára. Sem Oroszország, sem más, NATO-n kívüli államnak nincs vétójoga a szövetség bővítésére. Feltétel nélkül támogatjuk Ukrajna jogát arra, hogy saját biztonsági eszközeit válassza, és saját jövőjét külső beavatkozás nélkül határozza meg” – áll a közleményben.
Az észt, lett és litván parlamentek külügyi bizottságai támogatták Ukrajna Európai Uniós és NATO-tagságát.
A litván parlament külügyi bizottságának elnöke, Žygimantas Paviljonis közös nyilatkozatot tett közzé.
„Ukrajna győzelme az orosz agresszió felett és Ukrajna NATO-tagsága nemcsak Ukrajnában, hanem egész Európában is megerősíti az igazságos és tartós békét, és segít megőrizni a szabályokon alapuló nemzetközi rendet az egész világon” – áll a nyilatkozatban.
Az országok 5 legfontosabb vállalásukat sorolták fel:
Ukrajna támogatása a teljes győzelemig, beleértve az összes ideiglenesen megszállt terület felszabadítását és az Oroszországi Föderáció felelősségre vonását a háborús bűncselekményekért;
Ukrajna EU-tagságának támogatása azzal a céllal, hogy 2030. január 1-ig befejezzék a csatlakozási tárgyalásokat és teljes jogú tagságot szerezzenek;
Ukrajna NATO-tagság felé vezető útjának támogatása. A 2025-ben Hágában megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozónak konkrét politikai lépéseket kell tennie, amelyek megnyitják az utat Ukrajna Szövetséghez való csatlakozása előtt;
Az Ukrajnával való védelmi együttműködés fejlesztésének előmozdítása.
Az Oroszországra nehezedő diplomáciai nyomás fokozása a nemzetközi elszigetelés, a szankciók kiterjesztése és az Ukrajna ellen elkövetett bűncselekmények elszámoltathatóságának biztosítása révén.
Finnország támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételét a közelgő NATO-csúcstalálkozón, amelyet június 24–25-én rendeznek Hágában – erről Alexander Stubb finn elnök nyilatkozott.
Stubb elmondta, hogy a hétvégén két fontos telefonbeszélgetést folytatott: szombaton Donald Trump amerikai elnökkel, vasárnap pedig Volodimir Zelenszkijjel.
Zelenszkij türelmes, míg Trump kezdi elveszíteni a türelmét… Putyinnal szemben
– jegyezte meg a finn elnök.
Stubb egy héttel korábban is egyeztetett mindkét vezetővel. Elmondása szerint az elmúlt két hét fejleményei pozitív változásokat jeleznek Ukrajna számára.
Kiemelte, hogy Finnország határozottan támogatja Zelenszkij meghívását a NATO-csúcsra.
Az Egyesült Államok bemutatta saját javaslatait az európai szövetségeseknek az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás megkötésére vonatkozóan, mindenekelőtt azt javasolja, hogy hagyják meg Oroszszágnak a megszállt területeket, és utasítsák el Ukrajna NATO-tagságát – számolt be az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerit európai tisztviselők elmondták a Bloombergnek, hogy az Egyesült Államok az április 17-én Párizsban tartott találkozóján ismertette a tervét. A kiadvány forrásai szerint az amerikai javaslat a háború tényleges befagyasztását írja elő, Ukrajna ideiglenesen megszállt területei továbbra is orosz ellenőrzés alatt maradnak.
A javaslat emellett az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítését irányozza elő, és elutasítja Ukrajna NATO-taggá válására irányuló törekvéseit. A Bloomberg forrásai ugyanakkor nem voltak hajlandók nyilvánosságra hozni a terv egyéb részleteit. Egy európai tisztviselő azt mondta, hogy a tervek nem jelentik a „végső rendezést”, és Ukrajna európai szövetségesei nem ismerik el a megszállt területeket oroszként.
A kiadvány beszélgetőpartnerei azt is hangsúlyozták, hogy a tárgyalások eredménytelenek lesznek, ha Oroszország nem járul hozzá a harcok beszüntetéséhez, és hangsúlyozták annak fontosságát, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákat nyújtsanak bármilyen megállapodás megkötéséhez.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az Egyesült Államok bemutatta saját javaslatait az európai szövetségeseknek az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás megkötésére vonatkozóan, mindenekelőtt azt javasolja, hogy hagyják meg Oroszszágnak a megszállt területeket, és utasítsá... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1745006400 [modified] => 1744999965 ) [title] => Az USA az javasolja, hogy hagyják meg Oroszországnak a megszállt területeket, és Ukrajna NATO-tagsága legyen „felejtős” [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=148172&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 148172 [uk] => 148164 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 137141 [image] => Array ( [id] => 137141 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-12.png [original_lng] => 650775 [original_w] => 800 [original_h] => 600 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-12-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-12-300x225.png [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-12-768x576.png [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-12.png [width] => 800 [height] => 600 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-12.png [width] => 800 [height] => 600 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-12.png [width] => 800 [height] => 600 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-12.png [width] => 800 [height] => 600 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1744989166:5 [_thumbnail_id] => 137141 [_edit_last] => 5 [views_count] => 3921 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_0a172f92acc8820e1677e8b9a466fcc4] =>
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
