A szlovák kormányfő szavai éles ellentétben állnak a NATO új főtitkárának, Mark Rutténak az elképzeléseivel, aki korábban kijelentette: Ukrajna közelebb van a csatlakozáshoz, mint valaha.
„Amíg én vagyok a szlovák miniszterelnök, Ukrajna nem fog csatlakozni a NATO-hoz” – jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő a Politico tudósítása szerint.
Fico egy vasárnapi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy bár Ukrajna uniós csatlakozásával egyetért, a katonai szövetséghez való közeledésével már korántsem, mivel az szerinte a harmadik világháborúhoz vezetne.
A kijelentése azért okozhat gondot, mert a NATO-ba való tagfelvétel egyhangú döntéssel zajlik. Bár a katonai szövetségben hallani olyan hangokat (a többség részéről), hogy szívesen látnák a háború után a NATO-ban Ukrajnát, Fico önmagában is képes lenne megakadályozni a csatlakozást, legalább 2027-ig, hiszen addig tart a mandátuma.
Ehhez nagyon hasonló történt nem sokkal a háború kitörése után, amikor Finnország és Svédország csatlakozását akadályozta hosszasan Magyarország és Törökország. A törökök a kurd emigránsok svédországi működését kifogásolták, illetve sérelmezték, hogy az ország csak korlátozottan férhet hozzá a nyugati haditechnikához. A magyar vétóra azóta sem adott senki elfogadható választ.
Fico első dolga volt a tavalyi őszi győzelmét követően, hogy megszakította Ukrajna hadianyaggal való támogatását, újabban pedig már arról beszélt: mindent megtesz annak érdekében, hogy megújítsa a szlovák–orosz gazdasági és politikai kapcsolatokat.
A politikus arra is utalt, hogy szívesen részt venne a második világháború európai lezárásának 80. évfordulójára rendezett moszkvai ünnepségen jövőre. Megemlékezett továbbá a szovjet csapatok szlovákiai megérkezéséről is, amikor azok a Duklai-hágón átkelve beléptek az ország területére, és felszabadították azt a náci elnyomás alól. „A szabadság keletről érkezett, és semmi nem tudja megmásítani ezt az igazságot” – jelentette ki.
Ukrajna NATO-csatlakozása több tényezőtől is függ. Az egyik a háborús kérdés megoldása. Ezt Mark Rutte NATO-főtitkár jelentette be.
Rutte hangsúlyozta: támogatja az Ukrajnának nyújtott segélyek folytatását. Az Egyesült Államok és Európa tisztviselői pedig megértik, hogy ha Vlagyimir Putyin orosz diktátor eléri a szándékát, az a Szövetség biztonsági helyzetének romlását jelenti.
„Sok éven át dolgoztam Donald Trumppal. És szorosan kommunikáltam Kamala Harrisszel. Tisztelem őket, és teljesen biztos vagyok benne, hogy ebben a kérdésben tudják, mire van szükség… Biztos vagyok benne, hogy egységesek maradunk. Mert mindenki érti, miért van rá szükség. A védelmünk, az értékeink forognak kockán” – tette hozzá.
Rutte felidézte, hogy a NATO washingtoni csúcstalálkozóján a szövetség országai Ukrajnáról és annak jövőjéről beszéltek a NATO-ban.
„Először azonban meg kell oldanunk a háborús kérdést. Hogy Ukrajna előnyhöz jusson független demokratikus országként. Ez a prioritásunk. Nem akarok most részletekbe bocsátkozni az Ukrajna NATO-csatlakozása előtti útról. De sok múlik Ukrajna vezetőin a téren, hogyan alakul a háború” – magyarázta.
A főtitkár hangsúlyozta: most a szövetség országainak figyelmét a katonai erőfeszítésekre kell összpontosítani, mert minél többet segítik Ukrajnát, annál hamarabb ér véget a háború. Vlagyimir Putyin orosz diktátornak meg kell értenie, hogy a nyugati országok nem adják meg magukat.
Joe Biden amerikai elnök megváltoztathatja álláspontját Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban még a hivatali idejének a lejárta előtt– számolt be kedden az rbc.ua hírportál a The Financial Times brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság azt írta, hogy Biden az elnök hivatali idejének lejárta előtti utolsó európai útja során elnököl Ukrajna szövetségeseinek október 12-i németországi Ramstein formátumú találkozóján. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni tárgyalásairól tájékoztató nyugati tisztviselő azt mondta, hogy vannak bizonyos jelek arra nézve, hogy Biden még azelőtt beleegyezhet Ukrajna NATO-tagságra irányuló törekvésébe, hogy januárban elhagyja a hivatalát.
Az ukrán elnök szeptember végén az Egyesült Államokba látogatott, és bemutatta Ukrajna győzelmi tervét. Amint Szerhij Nyikiforov elnöki sajtótitkár elmondta: Biden a Zelenszkijvel folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy október 12-én néhány döntéssel és válasszal utazik a Ramstein-találkozóra.
Az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport következő Rammstein formátumú ülését október 12-én Németországban tartja 50 résztvevő ország vezetőinek a szintjén. A találkozót Joe Biden amerikai elnök moderálja.
Stubb úgy véli, hogy Ukrajnának kezdetben kétoldalú biztonsági garanciái lesznek az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával vagy Franciaországgal, majd az ország az EU tagjává válik, és csak ezután lesz a NATO tagja.
A NATO-csatlakozás előtt Ukrajnának az EU tagjává kell válnia. Ilyen véleményt fogalmazott meg Alexander Stubb finn elnök a Helsinki Biztonsági Fórumon.
Megjegyezte, hogy Ukrajna meghívása a NATO-ba az év végéig irreális, de hosszú távon reálisnak tartja Ukrajna NATO-ba való meghívását.
„Úgy gondolom, hogy egyfajta sorrend lesz: az első az EU-tagság, a második a NATO-tagság” – mondta Stubb.
[type] => post
[excerpt] => Stubb úgy véli, hogy Ukrajnának kezdetben kétoldalú biztonsági garanciái lesznek az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával vagy Franciaországgal, majd az ország az EU tagjává válik, és csak ezután lesz a NATO tagja.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1727549400
[modified] => 1727531149
)
[title] => Ukrajnának az EU tagjává kell válnia mielőtt csatlakozna a NATO-hoz – Finnország elnöke
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128011&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 128011
[uk] => 127976
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 127977
[image] => Array
(
[id] => 127977
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138433.jpg
[original_lng] => 74823
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138433-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138433-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138433.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138433.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138433.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138433.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138433.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1727520350:5
[_thumbnail_id] => 127977
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1407
[_hipstart_feed_include] => 1
[_green_post] => 1
[_oembed_30a1217fc8a9d2bc0d8a118a796090ff] =>
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Erdogan kijelentette, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása nem elhamarkodott kérdés. Törökország figyelemmel kíséri az események alakulását, és végleges döntést hoz Ukrajna csatlakozásának kérdésében.
Törökország azt tervezi, hogy „sietség nélkül” mérlegeli Ukrajna NATO-csatlakozását. Ugyanakkor más NATO-tagok ellenzik Ukrajna csatlakozását a Szövetséghez.
Ezt Recep Tayyip Erdogan török elnök az NBC Newsnak adott interjújában nyilatkozta.
Erdogan szerint az USA és más NATO-országok „nem akarják, hogy Ukrajna tagállam legyen”.
„Ezek nem olyan kérdések, amelyeket sietni kell. És amikor döntést hozunk, mindig figyelembe vesszük a többi NATO-tagállam álláspontját, ezeket a lehetséges kérdéseket az asztalnál vitatjuk meg, és ennek megfelelően hozunk végső döntést” – mondta a török vezető.
Mint Erdogan megjegyezte, Törökország figyelemmel kíséri az események alakulását, a megbeszéléseket, és végleges döntést hoz ebben a kérdésben.
A török elnök ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Oroszország kapcsolata Törökországgal folytatódik politikai, gazdasági és kulturális téren, valamint a védelmi iparban.
Ukrajna még a 2025-ben Hágában megrendezendő szövetségi csúcs előtt kéri majd a a meghívását a NATO-ba, a döntés bármikor meghozható, függetlenül a csúcstalálkozótól – jelentette ki hétfőn Olha Sztefanisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Sztefanisinak elmondta: „Megtesszük korábban (a csúcstalálkozó előtt – a szerk.), mert október 1-jén hivatalba lép az új NATO-főtitkár, az első ukrajnai látogatása minden bizonnyal a politikai döntésnek lesz szentelve.” Egyúttal elhívta a figyelmet arra, hogy az ország NATO-meghívása után ratifikálják a csatlakozási jegyzőkönyveket. Minden ország parlamentjének, kormányának vagy elnökének 32 határozata kell, hogy legyen – tette hozzá. „Láttuk ezt a folyamatot Svédországban, Finnországban. Finnország egy mozdulattal végigment rajta, ez egy finn csoda, de a ratifikáció felé vezető úton Svédországnak számos nagyon nehéz döntést kellett végrehajtania, és nem csak a törvénymódosításokat” – magyarázta.
A miniszterelnök-helyettes szerint a meghívás komoly szándék, hogy a jövőről beszéljünk. „És természetesen ezt a kérdést nem vesszük le a napirendről, és ahogy az elnök mondja, addig lesz napirenden, amíg a döntés meghozatalához szükséges” – mutatott rá. A meghívás ugyanakkor egy olyan döntés is, amelyet a csúcstól függetlenül bármikor meg lehet hozni – vélekedett kormányfő-helyettes.
„Ukrajna NATO-tagságának kérdése nem kerül le a napirendről, mert a szövetségesek maguk határozták meg, hogy ez az út visszafordíthatatlan. Ukrajna euroatlanti törekvéseinek kérdése pedig mindig napirenden volt minden találkozón, minden szinten. Az USA-beli kollégák, ukrán részről pedig úgy gondolom, hogy Ukrajna NATO-ba való meghívásának kérdése önmagában is az orosz agresszió elrettentő eleme” – hangsúlyozta Olha Sztefanisina.
Ukrajna az 1991-es határain belül szuverén, független országként csatlakozik a NATO-hoz, más lehetőség szóba sem jöhet – jelentette ki hétfőn Olha Sztefanisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Sztefanisina arra a kérdésre, hogy részenként, azaz Ukrajna de facto ellenőrzése alatt álló területeivel csatlakozik-e a NATO-hoz, mondta: „Nem hiszem, hogy Ukrajnának most bármiféle megoldást kellene kínálnia, mielőtt a szövetségesek felajánlották volna a tagságát a szövetségben.”
A kormányfő-helyettes elmondása szerint Ukrajna minden szövetségesét meghallgatja, tárgyalásokat folytat mind a 32 NATO-tagországgal. „Soha nem teszünk fel kérdéseket bizonyos korlátozásokról vagy újraelosztásról a NATO-tagság kérdésében. Ukrajna az 1991 határain belül szuverén, független országként csatlakozik a NATO-hoz” – mondta.
A miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy abban a szakaszban, amikor az Ukrajna NATO-felvételéről szóló határozat ratifikálásáról lesz szó, Kijev mindenkivel kommunikálni fog, és ez a folyamat nyílt és nyilvános lesz. „De ebben a szakaszban még nem jött létre olyan formátum Ukrajna és szövetségesei között, emikor ilyen megbeszélésekre kerülhetne sor” – tette hozzá Olha Sztefanisina.
Ukrajna NATO-csatlakozása nem feltétlenül kell, hogy attól függjön, hogy az ország teljes területét visszaszerezze az orosz agresszió ellen – mondta Petr Pavel cseh köztársasági elnök egy keddi interjúban, amely a Novinky.cz hírportálon és a Právo című cseh baloldali napilapban jelent meg.
Precedensként a cseh államfő az egykori Német Szövetségi Köztársaság NATO-csatlakozását hozta fel.
A NATO tagállamainak vezetői júliusi washingtoni csúcstalálkozójukon tagságot és hosszú távú katonai támogatást ígértek Ukrajnának, de konkrét meghívót a NATO-ba az ország nem kapott.
Petr Pavel azzal számol, hogy Ukrajna a következő években tárgyalni fog a békéről Oroszországgal. A megállapodás az elnök szerint azt jelenthetné, hogy Moszkva hosszú távon ellenőrzése alatt tartaná az általa megszállt ukrán területeket anélkül, hogy a határváltoztatást a demokratikus országok elismernék.
„Úgy vélem, nem elengedhetetlen feltétel (a NATO-tagság szempontjából) a teljes terület ellenőrzésének felújítása. Amennyiben valamiféle adminisztratív határok születnek, akkor ezeket a határokat ideiglenesnek ismerhetjük el, és Ukrajna az akkor általa ellenőrzött területtel felvételt nyerhet a NATO-ba” – jelentette ki Petr Pavel az interjúban.
A cseh elnök erre a megoldásra precedenst a történelemben lát.
„Nézzük meg például Németországot. Németország (a II. világháború után) ketté lett osztva, de ezt a felosztást nem minden nyugati állam fogadta el. Bár Németország egy része szovjet megszállás alatt volt, az ország maradék részét már 1955-ben felvették a NATO-ba” – fejtette ki a cseh politikus.
„Azt gondolom tehát, hogy technikailag és jogilag is van megoldás olyan módon lehetővé tenni Ukrajnának a NATO-ba való belépést, hogy a NATO ne kerüljön konfliktusba az Oroszországi Föderációval” – mutatott rá a cseh államfő az interjúban.
Ukrajna már több mint 900 napja védekezik az orosz agresszió ellen. Oroszország megszállás alatt tartja Ukrajna területének egy részét. Az ukránok az utóbbi két hétben a Kurszki régióban orosz területeket foglaltak el. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az a cél, hogy ezzel korlátozzák az orosz támadásokat Ukrajna területén.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna NATO-csatlakozása nem feltétlenül kell, hogy attól függjön, hogy az ország teljes területét visszaszerezze az orosz agresszió ellen – mondta Petr Pavel cseh köztársasági elnök egy keddi interjúban, amely a Novinky.cz hírportálon és a Právo...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1724101680
[modified] => 1724159239
)
[title] => Ukrajna akkor is lehet a NATO tagja, ha egy részét az oroszok elfoglalják – cseh elnök
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=124476&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 124476
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 106955
[image] => Array
(
[id] => 106955
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7.jpeg
[original_lng] => 64222
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7-300x158.jpeg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7-768x403.jpeg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7-1024x538.jpeg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1724148440:5
[_thumbnail_id] => 106955
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1082
[_wp_old_date] => 2024-08-20
[_homepage_exclude] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 49
[1] => 47
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Hírek
[1] => Vélemények
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 98843
[1] => 115
[2] => 24177
[3] => 191888
[4] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => elfoglalt területek
[1] => NATO
[2] => NATO-csatlakozás
[3] => Petr Pavel
[4] => Ukrajna
)
)
[8] => Array
(
[id] => 117300
[content] =>
Az amerikai külügyminisztérium egy „hidat képzelt el” a tagság felé, amelynek „jól megvilágítottnak, rövidnek, egyenesnek és akadálymentesnek” kell lennie.
Az Észak-atlanti Szövetség júliusban Washingtonban megrendezésre kerülő csúcstalálkozójának meg kell mutatnia Ukrajna nyugati struktúráiba való teljes integrációjának lehetőségeit, közvetlen és hatékony hidat kell teremtenie szövetségi tagsága felé, és meg kell vitatnia Ukrajna győzelmének módjait a csatatéren. Az Ukrinform szerint ezt James O’Brien nagykövet, Európáért és Eurázsiáért felelős helyettes államtitkár jelentette ki június 24-én, hétfőn.
„Úgy gondolom, hogy a NATO-csúcs eredményei után, majd az Európai Politikai Közösség (EPC) egy héttel későbbi Nagy-Britanniában tartandó ülésén lehetőség nyílik arra, hogy meghatározzuk, Ukrajna teljes mértékben beépült a nyugati struktúrákba” – jegyezte meg O’Brien.
Egyben hozzátette, elvárja azt is, hogy Ukrajna számára egy „konkrét hidat” biztosítsanak az észak-atlanti szövetség tagságához. Szerinte ehhez Ukrajnának folytatnia kell a tervezett reformok végrehajtását annak érdekében, hogy hatékony és visszafordíthatatlan utat biztosítson a Szövetség felé. Megjegyezte, hogy ennek a hídnak „jól megvilágítottnak, rövidnek, egyenesnek és akadálymentesnek kell lennie”.
O’Brien emellett megjegyezte, hogy ugyanakkor pozitív döntést vár az Európai Uniótól, amely megnyitja Ukrajna útját az EU-tagság felé.
Hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államok és a szövetség más országai azt akarják, hogy Ukrajna sikeres legyen a katonai műveletekben. És most szerinte az idő Ukrajna oldalán áll.
„Láttuk, hogy a helyzet a csatatéren jelentősen megváltozott az elmúlt hetekben. És ez egy másik témája lesz a NATO-csúcstalálkozónak” – tette hozzá az amerikai külügyminisztérium képviselője.
A washingtoni NATO-csúcson nem lesz dátum Ukrajna szövetségi tagságával kapcsolatban, de jelenleg is folynak a megfelelő lépések a tagországok részéről annak érdekében, hogy a csatlakozás elősegítsék, amint a politikai feltételek szükségessé válnak – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, számolt be az rbc.ua hírportál az Amerika Hangja rádióállomásra hivatkozva.
A jelentés szerint Stoltenberg azt mondta: „Arra számítok, hogy megállapodásra jutunk arról a megfogalmazásról, amely egyértelmű üzenetet küld Ukrajna tagsági kilátásairól, és hogy Ukrajna a szövetség tagja lesz.” Szerinte ebben a kérdésben „a szövetségesek között kell megegyezni” – tette hozzá.
Újságírói kérdésre, hogy a háború akadálya-e Ukrajna szövetséghez való csatlakozásának, a NATO-főtitkár azt válaszolta, hogy „a szövetségesek nem határoztak meg konkrét akadályokat”. „Ez azért is van, mert van bizonyos dilemmánk. Nehéz meghívni Ukrajnát, amíg folyik a háború. Másrészt azt is nehéz kijelenteni, hogy ezt nem tehetjük meg, amíg konfliktus van Oroszországgal, mert az ösztönözné Oroszországot a konfliktus folytatására” – magyarázta Jens Stoltenberg.
[type] => post
[excerpt] => A washingtoni NATO-csúcson nem lesz dátum Ukrajna szövetségi tagságával kapcsolatban, de jelenleg is folynak a megfelelő lépések a tagországok részéről annak érdekében, hogy a csatlakozás elősegítsék, amint a politikai feltételek szükségessé válna...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1718729400
[modified] => 1718722942
)
[title] => A NATO a washingtoni csúcstalálkozón nem tűz ki semmilyen dátumot Ukrajna felvételére – Stoltenberg
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=116604&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 116604
[uk] => 116613
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 116581
[image] => Array
(
[id] => 116581
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/stoltenberg-6.jpg
[original_lng] => 28845
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/stoltenberg-6-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/stoltenberg-6-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/stoltenberg-6.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/stoltenberg-6.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/stoltenberg-6.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/stoltenberg-6.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/stoltenberg-6.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1718713317:3
[_thumbnail_id] => 116581
[_edit_last] => 5
[views_count] => 909
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_aa78c263027b8829251ef928c89ed0c8] =>
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
